Kelet-Magyarország, 1958. május (15. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-28 / 124. szám

XV. ÉVFOLYAM, 124. SZÁM 1958. MÁJUS 28. SZERDA A FRANCIA HELYZETRŐL — TÖBBET, JOBBAT, OLCSÓB­BAN. FELHÍVÁS AZ ÁLLAMI GAZDASAGOKHOZ — SZA­BOLCSI FIATALOK IS RESZT VESZNEK A HANSÁG LECSA- POLÄSÄBAN — SPORT Közlemény a varsói barátsági, egyiittlMn ködé§1 és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó bizottságának illéséről Moszkva, május 26. (TASZSZ) A varsói barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó bizottsága Moszkvában 1958. május 24-én ülést tartott. A politikai tanácskozó bizottság munkájában képvi­selői minőségben részt vett: az Albán Népköztársaság részéről: Mehmet Shehu miniszterelnök, Enver Hodzsa, az Albán Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Behar Shtylla külügyminiszter, Arit Hasko tábornagy, az Albán Nép- köztársaság hadseregének vezérkari főnöke; a Bolgár Népköztársaság részéről: Anton Jugov, a minisztertanács elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bizottságának első titkára, Karlo Lukanov külügyminiszter, Petr Pancsevszkij hadsereg­tábornok, nemzetvédelmi miniszter; a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János államminiszter, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára. Sík Endre külügymi­niszter, Révész Géza vezérezredes, honvédelmi miniszter. a Német Demokratikus Köztársaság részéről: Otto Grotewohl, a minisztertanács elnöke, Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, Willi Stoph vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter, Bruno Leuschner, ,a minisztertanács elnökhelyettese, Otto Win­zer külügyminiszterhelyettes; a Lengyel Népköztársaság részéről: Józef Cyrankie- ■wicz. a minisztertanács elnöke, Wladyslaw Gomulka, a LEMP Központi Bizottságának első titkára, Adam Ra- packi külügyminiszter. Marian Spychaiski vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter; a Román Népköztársaság részéről': Chivu Stoica, a minisztertanács elnöke, Gheorghiu-Dej, a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára, Emil Bod- naras, az RNK Minisztertanácsának elnökhelyettese, Avram Bunaciu külügyminiszter, Leontin Salajan vezér- ezredes, a fegyveres erők minisztere; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége ré­széről: N. Sz. Hruscsov, a minisztertanács elnöke, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, A. A. Gro- miko külügyminiszter, R. J. Malinovszkij, a Szovjetunió marcalija, honvédelmi miniszter; a Csehszlovák Köztársaság részéről: Vilima Siroky kormányelnök, Václav David külügyminiszter, Bohumir Lomsky vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter. Megfigyelői minőségben jelen volt a Kínai Népköz­társaság részéről Csen Jun, az államtanács elnökhelyet­tese, Li Fu-csun, az államtanács elnökhelyettese. Az üléseken Anton Jugov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke elnökölt. A tanácskozó bizottság ülésén véleménycsere folyt a jelenlegi nemzetközi helyzetről a varsói szerződés har­madik cikkelyének megfelelően, amely szerint a szerző­désben részt vevő államok a közös érdekeiket érintő ösz- szes fontos nemzetközi kérdéseket megtanácskozzák egy­mással. A politikai tanácskozó bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy mind a nemzetközi helyzet érté­kelését, mind pedig a békéért, a népek barátságáért ví­vott harc közös feladatait illetően, a szerződésben részt vevő országok teljesen egyetértenek. A politikai tanács­kozó bizottság egyhangúlag elfogadta a varsói szerződés­ben részt vevő államok nyilatkozatát; ezt a sajtó közli. A politikai tanácskozó bizottság meghallgatta I. Sz. Konyevnek, a Szovjetunió marsalljának a varsói szerző­désben részt vevő államok egyesített fegyveres erői főparancsnokának beszámolóját a varsói szerződésben részt vevő országos fegyveres erőinek újabb csökkenté­séről és arról, hogy a szovjet csapatokat kivonják a Román Népköztársaság területéről. Azonkívül, hogy a Szovjetunió — korábbi nyilatko­zata szerint — 1958-ban háromszázezer fővel tovább csökkenti fegyveres erőinek létszámát, a varsói szerző­désben részt vevő államok elhatározták, hogy fegyveres erőik korábban már végrehajtott jelentős csökkentésén kívül 1958-ban fegyveres erőik létszámát újólag csök­kentik, összesen 119 ezer fővel, mégpedig: a Román .Népköztársaság 55 ezer, a Bolgár Népköztársaság 23 ezer, a Lengyel Népköztársaság 20 ezer, a Csehszlo­vák Köztársaság 20 ezer, az Albán Népköztársaság ezer fővel. ÍJy módon a varsói szerződésben részt vevő országok 1958-ban összesen 419 ezer fővel csökkentik fegyveres erőik létszámát. A politikai tanácskozó bizottság jóváhagyta a Szovjetunió kormányának a Román Népköztársaság kormányával egyetértésben hozott javaslatát, hogy a Román Népköztársaság területéről hamarosan kivonja a varsói szerződés értelmében ott-tartózkodó szovjet csapatokat. A szovjet kormány a magyar kormánnyal kötött megegyezés szerint úgy határozott, hogy 1958-ban egy hadosztállyal tovább csökkenti a Magyarországon tartózkodó csapatok létszámát, ezt a hadosztályt ki­vonja Magyarország területéről. A politikai tanácskozó bizottság jóváhagyta a szov­jet kormánynak ezt az elhatározását. A varsói szerződésben részt vevő államok egyesí­tett fegyveres erőinek tevékenységét illetően több szervezési kérdésben is született határozat. A politikai tanácskozó bizottság elhatározta, az északatlanti szerződés (NATO) tagállamainak javasla­tot tesz, hogy a varsói szerződésben részt vevő álla­mok és a NATO-tagállamok kössenek egymással meg­nemtámadási szerződést. Ennek a szerződésnek a ter­vezetét külön hozzák nyilvánosságra. A varsói szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó bizottsága ülésének munkája megmutatta a szocialista országok teljes egységét, törhetetlen test­véri barátságát és együttműködését, valamint azt. hogy ezek az országok minden erejükkel a nemzetközi fe­szültség csökkentésére, az összes államok közötti köl­csönös bizalom légkörének és az államok tevékeny együttműködésének megteremtésére, a béke további megszilárdítására törekednek. Május 24-én a Kremlben aláírták a varsói szerző­désben részt vevő államok nyilatkozatát. A nyilatko­zatot a varsói szerződésben részt vevő államok politi­kai tanácskozó bizottságának ugyancsak szombaton folytatott tanácskozásán fogadták el. A nyilatkozat aláírásánál a tanácskozás részvevőin kívül jelen voltak: a Vietnami Demokratikus Köztársaság részéről Nguen Zuj Csin, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának titkára, Nguen Van Csan, Dang Viet Csau; a Kínai Népköztársaság részéről: Csen Jun, az ál­lamtanács elnökhelyettese és Li Fu-csun; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság részéről; Kim ír, a minisztertanács elnökhelyettes, Ten ír Len; a Mongol Népköztársaság részéről: D. Damba, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, L. Cend, a minisztertanács elnökének első helyettese; a Szovjetunió részéről: A. B. Arisztov, L, I? Brezsnyev, K. J. Vorosilov, N. G. Ignatov. n varsói szerződésben részt vevő államok nyilatkozata Az európai béke biztosításához, va­lamint az államok békés együttműködé­séhez fűződő érdekektől vezérelve, a varsói szerződés szervezetének e fő fel­adatához híven az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Nép- köztársaság és a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége kormányai 1958. május 24-re Moszkvába összehívták a varsói szerződésben részvevő országok politikai tanácskozó bizottságának érte­kezletét, hogy megvizsgálják a kialakult nemzetközi helyzetet, s a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló új, közös intézkedéseket dolgozzanak ki. A Kínai Népköztársaság megfigyelő­jének részvételével lefolyt véleménycsere megerősítette, hogy az értekezleten kép­viselt kormányok azonosan értékelik mind a nemzetközi helyzetet, mind pedig a béke megszilárdításának útjait. A világhelyzetet • mind erősebben befolyásolja a szocialista tábor országai­nak lankadatlan harca a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés együtt­élésén alapuló nemzetközi együttműkö­dés fejlesztéséért, az államok vitás kér­déseinek tárgyalások útján történő meg­oldásáért, a fegyverkezési hajsza be­szüntetéséért, valamint az atomháború veszélyének elhárításáért. Az értekezlet részvevői megelégedés­sel állapítják meg, hogy ma már nem­csak a szocialista országok küzdenek a béke megszilárdításáért, hanem az év­százados gyarmati függőségtől megszaba­dult ázsiai és afrikai országok többsége is. A béke meilett szállnak síkra Nyugat- Európa, Amerika és a többi világrész országainak néptömegei és befolyásos társadalmi körei, a dolgozók követelé­seivel számoló pártok és szakszerveze­tek a tudomány és kultúra kiválóságai, egyházi személyek és különböző politikai nézeteket valló emberek. A semlegesség! politikát folytató államok is kiveszik ré­szüket a békeharcból. A nemzetközi események fejlődése újra és újra bebizonyítja, hogy a nyolc szocialista allamnak három évvel ezelőtt aláírt barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási varsói szerződése nemcsak megbízhatóan védelmezi bizton­ságukat és függetlenségüket, hanem a nyugati hatalmak katonai csoportosulá­sainak, és elsősorban az Észak-Atlanti Szövetségnek békeellenes tevékenységét feltartóztató hatalmas tényező is. A nyugati hatalmaknak, és elsősor­ban az Egyesült Államoknak azok a kö­rei, amelyek szorosan egybekapcsolták politikájukat a „hidegháború”-val és a nemzetközi feszültség fenntartásával, ma is arra törekszenek, hogy folytassák az erőpolitikát, s meg akarják akadályozni, hogy a népek saját belátásuk szerint rendezzék be életüket. Ök a felelősek azért, hogy nem szűnik meg a fegyver­kezési hajsza, amely különösen veszélyes jelleget ölt, mert fokozódik a tömegpusz­tító nukleáris fegyverek termelése és fel­halmozása. A NATO-országok népeit a katonai kiadások elviselhetetlenül nehéz terhe sújtja. E tömb tagállamainak ka­tonai kiadásai . még a NATO hivatalos adatai szerint is, 1957-ben az 1950. év kiadásainak, háromszorosára rúgtak. 1950—1957-ig a NATO országai együtte­sen több mint 400 milliárd dollárt köl­töttek háborús előkészületekre. A NATO katonai szerveiben jelenleg új terveket dolgoznak kt, hogy növeljék a fegyveres erőket és katonai kiadásai­kat, sőt a NATO hadügyminiszterei ez év áprilisában tartott értekezletükön arról tárgyaltak, hogy megkétszerezik a NATO amerikai főparancsnokságának rendelke­zésére álló fegyveres erőket. Ismeretes továbbá: a NATO állandó tanácsa ez év május elsején határozatot hozott, hogy atomfegyverrel látja el az észak-atlanti tömb azon részvevőit, amelyek ma nem rendelkeznek atomfegyverrel. Több NATO-ország — Anglia, Franciaország, Olaszország, Törökország stb. kormánya a lakosság erélyes tiltakozása ellenére az amerikaiak rendelkezésére bocsátotta hazája területét, hogy ott atomtöltetű rakétakilövő pályákat és atomfegyver- raktárakat létesítsenek. A háborús előkészületek különösen veszélyes jelleget öltenek a Német Szö­vetségi Köztársaságban, amelynek parla­mentje határozatban hatalmazta fel az NSZK kormányát a nyugatnémet fegyve­res erők atom- és rakétafegyverrel való felszerelésére. így tehát a legveszélye­sebb fegyverfajták a militarista, revan- sista körök kezébe kerülnek, amelyek más országokkal szemben területi köve­teléseket támasztanak. Az Egyesült Államok azzal, hogy támogatja az NSZK felfegyverzésének politikáját és vállalja az atom- és hidro­génfegyverek szállítását Nyugat-Némel- ország számára, ténylegesen olyan poli­tika folytatására ösztönzi ezeket a körö­ket, amely veszélyes a békére és végze­tes következményekkel jár magára a német népre nézve. Ugyanakkor intézke­déseket tesznek arra, hogy Nyugat- Németországot bevonják a legújabb1 fegyverfajták gyártásába és tökéletesíté­(Foly tatás a 2. oldalon) . Világ proletárja! egyesüljetek! Ara 50 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents