Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

toss. Április is, szerda kei ,etmapvarossrag 3

Nagyobb gondot a gépimunka-szerződéskölesre !

365.000 formt

részjegy criékcl HzclcK be a tagság

A mull esztendő részjegy befizetési mozgalma az idei év első negyedévében érezteti hatását, A falvak dolgozói közel 365.000 forint részjegyértéket fizettek be.

Nagyon kitettek magukért a csengeri köriét! íöldművesezövetkezet tagjai. Csaknem 80.000 forinttal növelték rész jegy alapjukat. Pedig a múlt esztendőben is meghaladta befizetésük a 100.000 forintot. A rozsályiak 2,500, az encsen- csiek 2,800, az ajakiak 5.500 és a szamosszegi földművesszövetkezet tagjai 12.000 forinttal emelték részjegy alapjukat, örvendetes e kis szövetkezetek tagjainak és dolgozóinak törekvése.

Annál rosszabb néhány földművesszövetkezet sikertelensége. Többek közt a vitkai földműves- szövetkezet 150, a nagydobosi és tiszaszalkai 580—580, a mándoki 800, a kisvárdai földművesszövetkezet pedig 5.400 forint részjegyértéket szedett be. E földművesszövetkezetekhez tartozó községek dolgozóit sem sokat látogathatták meg a választott vezetőség tagjai és a szövetkezet dolgozói szövetkezetük ügyes-bajos dolgainak megbeszélésére, s a részjegy felemelés érdekében! fr-K-í-jMindcn

jöldművessxiiveikexetnél megtárgyalják a 3004-es kormányrendeletet

A megye földművesszövetkezelei a napokban ismerkednek meg a 3004-es számú kormány rendelettel és papírra vetik, mit tesznek annak megvalósítása érdekében: intézkedési terveket • dolgoznak ki.

A tiszalöki járás földművesszövetkezetei — a megyei választmány határozata alapján — e hó 8-tól 16-ig végezték a rendelet tanulmányozását s a teendők rögzítését. A megbeszélésre meghívták a választott vezetőséget, a szövetkezeti nőbizottságokat, a termelési bizottságokat és a szövetkezeti dolgozókat. A járási pártbizottság képviselője a legtöbb gyűlésen megjelent és segített a helyes utat megtalálni. A járási központ igazgatósága pedig elsősorban a termeléshez értő dolgozókkal képviseltette magát minden összejövetelen. Hiszen a járási központ már elkészítette az intézkedési tervet, megküldte azt minden földművesszövetkezetnek és támogatást ad a helyi tervek összeállításához. Mert a végrehajtás sikere a szövetkezetektől függ! Ök harcolnak — a többi községi szervekkel együtt — az első vonalban.

Libanevelő és hizlaló társulás

alakult Tisxalökön

Nyolc tiszalöki fölttművessze- vetkezeti tag — többségükben asszonyok — létrehoztak egy libanevelő és hizlaló társulást. Jó- reszük keltet kislibát, de az kevés. Ezért rendeltek a szövetkezetek útján négyszázdarab napos- libát. Mind fel akarják ne\elni és ilesaerződik a szövetkezettel hiz- lUUars.

A libákat közös legelőn tartják <*najd, Az Árvízvédelmi Társulattól a Tisza egyik holtága melletti füves területet bérelik ki. Azonban addig nem tudnak dönteni több kérdésben, míg a megrendelt kislibákat meg nem kapják.

Például arra sem kaptak választ, hogy a közös tenyésztés és értékesítés esetén részesülnek-e nagyüzemi felárban? A kiadott tájékoztató nem tér ki a társulásokra, szakcsoportokra- Tehát az Illetékes szervek sürgős segítségére van szükség. Nem késlekedhetnek, mert az effajta társulásokból is életképes, jövedelmező közösségeknek kell lenniök.

Ofehértóí

példa

Gfehértón több, mint 100 liba tollára és 220 liba hizlalásra kötöttek szerződést. Többek közt Bara Ferenc 40, Sinka Jánosnéés Komcsár Sándorné 20—20 és Regun Sándorné 15 darabra kötött ilyen megállapodást. Már meg is kapták az előleget és többen naposlibát vásároltak érte.

Cédra János szövetkezeti felvá. sárló továbbra is népszerűsíti a baronJítenyésztók kőit a toilér- tékesilési és hizlalási szerződés előnyeit.

A földmüvesszövetkeaetek egy- része törődik, jól foglalkozik a gépi munkák népszerűsítésével. Meg is van ennek a látszatja, mert a dolgozó parasztok szívesen aláírják a szerződést. Hiszen a tavasz későn köszöntött be s összetorlódott a különböző növények vetése. Emellett a gépi munka nemcsak meggyorsítja a magvak főidbe kerülését, hanem jobb ágyat vet a növénynek, mint a jószággal való szántás. Erre gondoltak Mátyás Gergely, Máté Miklós. Hansper- gél Mihály és Kocsis Gábor ven- csellöi fogata« dolgozó parasztok is, akik egy-ket-három hold szántásra kötöttek szerződést.

Nemcsak Vencselló, mis községek dolgozó parasztjainak jelentős része is hasonlóan gondolkodik a nyíregyházi járásban. S már közel ötszáz holdra szerződtek. Nyíregyháza város és a mátészalkai járás gazdái pedig 960, illetve a 700 hold szántási szerződés megkötésénél

tartanak. Pedig területük nagyút része homokos és középkötöfl talaj.

Ezzel szemben a csengeti és a v ásárosnaményi járásban gépi szántásra alig 00, illetve 100 hol. dat szerződtek le a földroiívess szövetkezetek. Hej, pedig de kei servesen szántogatják a dolgozói parasztok az agyagos, vendég'- marasztaló földet!

Ideje, hogy az ott élő szövet-l kezet! vezetők s dolgozók — etw sósorban az agronőmusok végrtl alaposan kézbevegyék a gépij munka-szerződéskötés dolgát éa elősegítsék, hogy a gének ai most meginduló tavaszi munka, során a szatmári járásokban is! segítsék, könnyítsék a dolgozó! parasztok munkáját! De megyei viszonylatban is kevés ez a 1.000 hnldnyi terület, amire gé ' pimunka-szerzódést kötöttek n, föidműresszövetkczetek! Sürgő , sen javítani kell a munkán ezejy a téren!

Megkezdődött a fiba- és kacsatef! értékesítési szerződéskötés

A tsz-ek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok körében egyre kedveltebbé válnak a szerződéskötések. — Kormányunk most újabb lehetőséget nyújt a termelőknek a liba- és kacsatoU- érlékesítési szerződéssel a termelési kedvezmények kihasználásához.

A tolieladási saerződéskötés sok előnyt biztosít a termelők számára. Amellett, hogy megszabadulnak a tsz-ek és egyéni gazdák az eladási gondoktól — jó árat kapnak a toliért. A szerződéskötés után a termelők kamatmentes előleghez jutnak. A liba darabjai után, két tépés esetén, 12.—.három tépés után 25.— forintot kapnak. A kacsa darabja után pedig két tépés esetén 7.— forint az előleg.

A szerződés lerögzíti az átadandó toil mennyiségét is. Pl. a liba első tépéséből darabonként 6, a

másodikból 13 és a harmadikból! 14 dekát kell leadni az előleg elJ lenében a kikötött határidőig. Au első tépésü libatoll ára kilónkén« 70, míg a többié 100—100 forint. AI kacsa tolláért pedig 57 és 70 forintot fizetnek.

Az érdekeltek — köztük a ha-i ziasszonyok — keressék meg af helyi földmű vesszővé [kezeteket. Aki előbb határozza el magát! jobban jár. Mert a előlegből —j ha keveset vagy egyáltalán nemi keltet — vehet napos libát és ka-, csat, mert az előbb felnő. így koú rán és többször is megtépheti sl hamar pénzhez jut. Egy kis számú vetés után rögtön rájöhetnek a tenneiök: kifizetődik a szerződés-! kötés. Hiszen a toll értékesítése után a liba és a kacsa még meg( is marad s azért szintén jó pénzt lehet kapni. Különösen, ha lekötik szerződéses hizlalásra is s földművesszövetkezeteknél.

OLVAS«) PARASZTOK

Mílota egyszerű, igazán eldugott kis tiszaháti község. Nemrég itt nyitottam, be a szövetkezet üzletébe. A vevők közt egy erősen deresedé, ötven év körüli gazda érdeklődött a könyvek iránt.

Bemutatkoztunk, s megtudtam, hogy Páti Gusztávnak hívják az érdeklődőt. Guszti bácsi — miután bizalmasabb viszonyba kerültünk — kért, mondjam el, milyen új könyvek jelentek meg az utóbbi hónapokban.

— Mert tetszik tudni — teszi hozzá magyarázkodva —, parasztember létemre is nagyon szeretek olvasgatni.

Megismertettem több megjelenő új könyvvel, amelyek a paraszti élet szépségeit, küzdelmeit tárják az olvasó elé. Szinte áhítottal hallgatott s mikor befejeztem. így szólt:

— Tessék eljönni hozzám. Nézze meg a könyvtáramat. Igaz, csak olcsóbb könyveim vannak, de vannak szép számmal.

Előbb szabadtam. Majd eszem- hejutott, örülnöm. kellene a meghívásnak, mart módot nyújt egy dolgozó paraszt könyvtárának megismerésére. S ez számomra — könyvterjesztő számára — komoly tanulsággal :árhat. El is indultam hát Guszti bácsival.

Útközben a gazdálkodásra terelődött a szó. de ismét a könyveknél kötöttünk ki.

— Nézze — magyarázta Guszti bácsi —, kisember vagyok. Hat holdon gazdálkodom. Három hold az édesapámé. Szeretem gondosan kezelni. Ezért ta- nulmányozgatok egy gyümölcs- termelési szakkönyvet is ...

Megérkeztünk a falu egyetlen mellékutcájába. Fehérre meszelt, takaros kis ház előtt álltunk meg. Guszti bácsi beljebb tessékelt, s a konyhán át, a ház belső szobájába léptünk, ott telepedtünk le. Kihúzta az egyik öreg szekrény felső fiókját. Elbámultam, amint megláttam az „Olcsó könyvtár” eddig megjelent minden példányát. A fiók másik részében pedig a ,.Kincses-könyvek” sorakoztak példás rendben.

— Ezeket örököltem — mulatott büszkén vagy harmincöt— negyven darab régi kiadású könyvekre.

Beszélgettünk, beszélgettünk s könyvekről. Különösen a mezőgazdasági, szakirodalomról.

— Ügy szeretném — ismételgette Guszti bácsi —,, ha ezekből is pár forintos, olcsó könyveket adnának lei. Olyan olcsóbb sorozatban, mint a „Kincses- könyveket''.

Megnyugtattam: szóváteszem Az idő eltelt, s búc^iznom kellett. Megtudtam még, hogy a faluban nagyon sokan szeretnek olvasni. Nagyon örvendetes dolog ez. hiszen a mi falcaink megváltozott életét tükrözi.

MÖNA GYULA.

Fehérgyarmat. |

JCtdfuex Clijala Ltiunp!Iju

Répás! Jánossal, a ven- csfcllői földművesszövetkezet agronómúsával felkerestük idős Krámer Gj'ula tekintélyes burgonyatermelőt, a takarékszövetkezet elnökét. Az iránt érdeklődtünk, hegy elvetette-e már a csíráztatott burgonyáját, hogyan szokta azt gondozni és jól jövedelmez-e?

Krámer bácsi szívesen fogadott, bár trágyahordás közben leptük meg. Fiával együtt sok érdekes, tanulságos dolgot fedett fel a maga és községe burgonyatermc- lcsi módszereiről, „titkairól“.

— A csíráztatott burgonya termelésének meghonosítója vagyok — kezdte az idősebb gazda. — 1931 óta már komolyabban foglalkozunk ezzel a községben, s ha jól emlékszem, 1953 óta már exportra is szállítunk.

Azelőtt csak a bal- földi, főleg a budapasti és a miskolci piacokat igyekeztünk kihasználni gazda társaimmal. Az sem volt rossz üzlet, de

az exportra-termelés még jobb. A múlt esztendőben 108 mázsát adtunk el a földművesszö- vetkezetürvknek, s majdnem 38 ezer forintot kaptunk érte. Pedig csak 2 holdon termeltünk csíráztatott burgonyát.

— A földjében még termett egy csomó „Ár- buc”-tök is. Nem győztük a lovakkal, tehenekkel és sertésekkel megetetni. Eladásra is jutott. 500 négyszögölről meg másfél mázsa muharmagot csépeltünk. Kilónként 20 forintért kelt el — egészítette ki a fia.

— Szóval jó dolog a csíráztatott burgonya — döntötte el Krámer bácsi. — Ezért is ültettünk az idén 4200 ölön ... Mit csodálkoznak? Már az ünnepek előtt — a naposabb időkben — a főidbe került... Hegy mások most ültetgeíik?! Az elég baj... Ennek már ősszel elő kell készíteni a talajt... Holdanként 130 kiló szuper- foszfátot forgattunk bele s a tavaszon csak foga- soltunk és vetettünk. Ha

közbe nem jönnek az ünnepeli, már a tököt is elültettük volna... Csak köztesként! A burgonya így megvédi a fagytól. Ha néhány bokor kifagy? Pótoljuk. Azért vagyunk...;

— Aztán mi következik ezután? — kérdeztem.

— Mikor a föld megszikkad — folytatta az ősz gazda — holdanként fél mázsa pétisót és hengerelést kap . • A műtrágya másik felét közvetlenül az első kapálás előtt szórjuk rá. A 20— 25 centis magasságú burgonyát pedig ekekapával töltjük meg. Sok eső esetén szintén ekekapával lazítjuk és gyomtalanítjuk a földet. Május végén és június elején — mikor ölenként 2.5—3.5 kilót találunk és jó az ár — jön a szedés.

A községben hallottam a burgonya második csíráztatásáról is — jegyeztem, meg. — Hasonlít ez az elmondottakhoz?

— Igen, — de mégsem -— így a fiatal gazda. —

A csíráztatott burgonya ládájába bekeni! a második vetésű gumó# Azonban csak a csíra kipattanásig hagyjuk a ládában. A csíraképee gumókat kiültetjük. Ennek két célja van. A csíra- képességéről való meggyőződés és a korai kelés... Aratás után már lehet szedm és ennek a gumója megfelel vetőmagnak is, míg a csíráztatott burgonyáé nem- Amint látja, ezért van nálunk tavasz végétól késő őszig burgonya««- dés. És még hozzá elég sok! Különben erről a szövetkezet és a vasút bővebb felvilágosítást tudna adni... S hogy érdemes termelni? Arra édesapám már megadta a választ...

Valóban. A leglényegesebb kérdésekre megkaptuk az őszinte feleletet. S hozzátehetjük: a múlt évi két hold csíráztatott burgonyához még tizenegy hold termését takarították be. Tehát az okos, hozzáértő gazdái-, kodásnak megvan a! haszna.

Varga öywla.