Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-16 / 89. szám

& RELEYM A <3T A 8.0RSZ A ft 195?, ÁPRILIS IS, SEER ISA U földmävesszävetkezetek választolt vezetőinek és dolgozóinak feladatai a közgyűlések után M egyénk íöldmüvesizövet- kezetei február 15 és március 31 között tar­tották meg 1957, évi mérlegbeszámoló köz­gyűléseiket. Az alapszabály ér­teimében a választott vezetők beszámolták a tagságnak az el­múlt évben végzett munkáj ük­ről, a szövetkezet eredményei­ről, az elkövetett hibákról és azok következményeiről, hogy a tagságnak lehetőséget adjanak azok munkájának értékelésére, akiket a saját érdekének képvi­seletével bízott meg a földmű­vesszövetkezet vezetését és munkájának ellenőrzését ille­tően. Majd a SZÖVOSZ IV. Kongresszusánál! határozata alapján a tagság elé terjesztet­tek a földmúvesszövetkezct 1958. Ivi munkaprogramját, hogy azt megvitassak és annak elíogadá- 18 után mindenki, tag, dolgozó es vezető kölcsönösen tudja, hogy kinek mit kell tenni saját munkaterületén. Annak érde­kében, hogy a földművcsszövet- kezet nz eddigieknél jóval töb­bet segítsen és tegyen a mezó- gazdasagi termelés tokozása, a bel teljes gazdálkodás, a társulá­sok tényleges előnyeinek mégis. mertetése, tömeges elleijesz- tése és nem ulolsó sorban a sj‘. vetkezeti demokrácia minden szinten való betartása és betar­tatása érdekében. A tag- és közgyűlések tapasz­talatai azt bizonyítják, hogy a szövetkezet tagsága élt és a jö­vőben még inkább élni akar ezen jogával. Mert minden kü­lönösebb „szervezés’ nélkül a tagsag 80—00 százaléka, de igen sok nem szövetkezeti tag is el­jött ezekre a gyűlésekre és a szövetkezet munkájáról nyíltan is őszintén mondta el a szövet­kezet vezetőinek véleményét és .javaslatait. Különösen elítélték azokat a dolgozókat, akik be­osztásukkal visszaélve, durván megsértették a tagok és a vá­lasztott vezetők jogait, a szövet­kezeti vagyont hűtlenül, hanya­gul kezelték, vagy elsikkasztot­ták. A legtöbb gyűlés — helye­sen — úgy határozott, hogy azoknak, akik a szövetkezeti tagság, a népgazdaság pénzét elsikkasztották, nem mint dol­gozókként, hanem még tagként sincs helyük a földmüvesszövet- kezclben, U gyanilyen véleményt al­kotlak azokról is, akik a földművesszövetkezet termelési, tenyésztési vagy egyéb hiteleit nem fizettek vissza, avagy szerző­déses kötelezettségüknek még eddig nem tettek eleget Szá­mos esetben nyíltan visszavon­ták • bizalmukat azoktól a vá­lasztott vezetőktől is, akik nem képviselték a tagságot, funk­ciójukban rosszul, vagy egyál­talán nem tevékenykedtek. — Nyugodtan állapíthatjuk meg, — mint az elmúlt tagértekezle­tek legfőbb tapasztalatát, — hogy ilyen tartalmas, vitatkozó, a választott vezetők és a dolgo­zók irányában számonkérö köz­gyűlések 1950 óla nem voltak szövetkezeteinknél. A szövetke­zet sajátos problémáinak meg­vitatása közben a legtöbb szö­vetkezeti tag elmondotta, hogy helyesnek tartja az MSZMP, a munkás-paraszt kormány poli­tikáját. intézkedéseit, a SZÖ­VOSZ IV. Kongresszusának ha­tározatait, amelyekkel a íöid- müvesszövetkezetek mindenna­pos feladatává teszik a termelés szervezését, a szerződéses ter­meltetés, a belterjes gazdálko­dás helyes módszereinek ismer­tetése, a különböző társulások létrehozása helyes működtetése és a gépi munka fokozottabb, szervezettebb biztosítása útján. A szövetkezet választott ve­hetőinek az legyen most a leg­fontosabb feladatuk, hogy to­vábbra is tanulmányozzák a SZÖVOSZ IV. Kongresszusának határozatait, ismerjék meg szö­vetkezetük feladatait, célkitűzé­seit, majd a helyi viszonyok és adottságok figyelembevételével szabják meg a teendőket, szer­vezzék és mozgósítsák a szövet­kezet tagságát, dolgozóit, az egész község dolgozó parasztsá­gát a feladatok megoldására. A iöldmú vessző vet kezet igazgató­sága szerezzen érvényt a XV. kongresszus azon határozatának, ameiy kimondja: „A szövetke­zeteken belül jobban kell bizto­sítani, hogy a tagok élhessenek az alapszabályban biztosított jo­gaikkal. A szövetkezeti alkalma­zottakat ezentúl valamennyi szervezeti szinten határozottan alá kell rendelni a vezetőség­nek, ennek elősegítése érdeké­ben szigorúan ellenőrizni kell az alapszabályok betartását.” Törekedjenek a vezetők arra, hogy a szövetkezet egész tevé­kenységét, munkáját megismer­jék es ennek alapján segítsék a feladatok végrehajtását, ellen­őrizzék és időközönként szá­moltassák be a dolgozókat. A z igazgatósági üléseken követeljék meg, hogy az előző ülésen hozott ha­tározatok végrehajtásá­ról számoljanak be az illetékesek és a tagság felveté­seit figyelembevéve ellenőrizzék a dolgozók tevékenységet. A következő igazgatósági ülésig megvalósítandó feladatokat be­széljék meg. Határozzák meg, hogy azok végrehajtásáért kit tesznek felelőssé, és hogy a kö­vetkező igazgatósági ülésen a szövetkezet melyik üzemágának munkáját, tevékenységét vizs­gálják meg. Hívják meg ezekre az illetékes tagbizottság veze­tőit és tagjait is, hogy felada­taikat ismerjék meg és végzett munkájukról számoljanak be. Most, a tavaszi munkák meg­kezdése előtt helyes, ha a ter­melési üzemág feladatait, mun­kaszervezését tárgyalják meg. Nagyon fontos feladata a kör­zeti földműves szövetkezetek igazgatóságának a helyi szervek intézőbizottságainak ilyen mó­rion való működtetése. Ezárt a helyi szervek tagjainak, válasz­tolt vezetőinek feltétlen biztos1*- tani kell, hogy saját szövetkeze­tük életét, munkáját maguk irá­nyítsák és ellenőrizzék az alap­szabályban biztosított jog- és hatáskörön belül. Ha konkrétan egv helyi szerv munkáját érté­kelik, igen helyes, ha azt ott. a helyszínen annak választott ve­zetőivel együtt tárgyalják meg és hozzák meg határozataikat. Eyel igen sokat javíthatnak tömegkapcsolataikon és sok helyi szervi villongást előzhet­nek meg. A felügyelő bizottság jó mun­kájától függ, hogy a szövetkezet­nél megjavuljon a szövetkezeti tulajdon kezelése, a vagyonvé­delem. Ezért teszi kötelességük­ké az alapszabály, hogy „rend­szeresen ellenőrizzék a szövet­kezeti vagyon kezelését, meg­óvását... Az észlelt hiányosságo­kat az igazgatósággal azonnal közöljék.” A felügyelő bizottság első ülésén határozza meg. hogy a szövetkezet üzemágait, egysé­geit kik és mikor ellenőrzik, és végzett munkájukról havonta a felügyelő bizottság elnökének számoljanak be, hogy ő az igazgatóságnál intézkedni tud­jon. Munkájukban támaszkodja­nak a szövetkezet tagságára, akik mindennapos munkájuk végzése közben kapcsolatban vannak a szövetkezet egységei­nek dolgozóival. Mert a problé­mák, a képzelt, vagy tényleges mulasztások, önkényeskedések, visszaélések itt fordulnak elő a legtöbb esetben. A tagság ilyen felvetését meg kell vizsgálni és a szükséges intézkedés megté- j télé után a panasztevőt erről! értesíteni kell. Ha a panasz mö-j gött visszaélés van, súlyosabb vagy ismételt esetben köteles a íelügyelőbizötlság javaslatot tenni az igazgatóságnak a visz- szaélést elkövető dolgozó elbo­csátására. Segítse a felügyelő bizottság a helyi szervek ellen­őrző bizottságának ilyenirányú munkáját is. A szövetkezeti dolgozók­nak az legyen a leg­főbb, önként vállalt kö­telességük, hogy megért­sek: az ő céltudatos, be­csületes munkájuktól, magatar­tásuktól függ az, hogy földmű­vesszövetkezeteink mennyire fog­ják segíteni az MSZMP, a mun­kás-paraszt kormány helyes, a szövetkezeti tagság érdekeivel azonos célkitűzéseinek megvaló­sulását. Minden tudásukkal azon legyenek; hogy a szövetkezetek hatalmas tömegszervezeti és gaz­dasági erejükkel adjanak segít­séget a termelés fokozásához. A mezőgazdasági üzemágak, az agronómusok a belterjes gazdál­kodás, az új termelési eljárások megismertetésével, elterjesztésé­vel, a különböző termelési tár­sulások, szakcsoportok létreho­zásával, helyes működtetésével a falu jólétének ügyét, a szocia­lizmus építésének falusi munká­ját vigyék előbbre. A felvásár­lás és a kereskedelem dolgozói igyekezzenek időben, biztosítani a szükséges vetőmagvakat, mű­trágyát, növényvédőszerekét, mezőgazdasági eszközöket. Fel­vásárló és értékesítő munkáju­kat szakmailag az eddigieknél jobban, becsületesen úgy végez­zék, hegy sosem felejtsék el: egyetlen termelővel vagy vásár­lóval sem tesznek külön szíves­séget, ha termékeiket átveszik, vagy iparcikkel kiszolgálják: csakis a munkakörükkel járó kötelességüknek, tesznek eleget. Éppen ezért minden szövetke­zeti vezetőnek, dolgozónak le kell vonni a múlt hibáiból és a tag-közgyűlések tapasztalataiból a tanulságot és úgy kell dol­gozni, hogy egy év múlva jobb tömegszervezeti munkáról, jobb gazdasági eredményekről tud­junk számot adni a szövetkezet tagságának, akik minden álta­luk választolt vezetőtől és meg- bízott dolgozótól joggal várják és követelik még ezt. BARÄTH SÁNDOR. Rz április negyediki kirakatverseny értékelése A Megj-ei Tanács, MÉSZÖV és a KPVDSZ közös szervezésé­ben indított április 4-i kirakat­verseny értékelése megtörtént. A városi verseny I. díját az Ál­lami Áruház, II. díját a Kisker. | Vállalat és a III. díját a nyíregy­házi körzeti földműves-szövetkezet nyerte. A vidéki verseny I. díját a má­tészalkai földművesszövelkezet. II. díját a kisvárdai földműves- szövétkezet és a III. díját a máté­szalkai Népbolt nyerte. ■ux<— ENYHE, FELHŐS IDŐ Várható időjárás szerdán estig: felhős idő, több helyen eső, egy­két helyen zjvatar. Ma mérsékelt délkeleti-déli, holnap délnyugatra forduló szél. A hőmérséklet a Dunántúlon emelkedik, máshol alig változik. Várható legalacso­nyabb hőmérséklet ma éjjel: 6—9, legmagasabb nappali hőmérsék'ei szerdán 14—17 fok között. i • Üléseseit a földmuvesssövetkesetek megyei választmánya Az április eleji váratlan és szokatlanul hideg idő megzavar­ta a földművesszövetkezetek me­gyei választmányának ülését, s a tervezett egy napból másfél nap lett. Azonban nincs olyan kár, hogy valakinek haszna ne volna belőle! Ha nem is egé­szen illik rá ez a közmondás a választmányi ülés eltolódására, annyi mégiscsak igaz, hogy több idő adódott a napirendi pontok megvitatására. A jelenlévők többek közt meg­tárgyalták a szövetkezeti szer­vek 1957. évi működését. Szám­adatokról, tényekről esett szó a beszámolóban és a hozzászólá­sokban. Ezért csak néhányat — a leglényegesebbeket — érint­jük. A szövetkezeti tagok száma mintegy hatezerrel emelkedett, s közel három millió forint részjegyértéket fizettek be. A múlt esztendőben nyolc takarék­szövetkezet alakult meg. Betétjük értéke csaknem egymillió fo­rintra emelkedett az év vegére. Az egyszerű társulások száma pedig — a felülvizsgálás után — 49 maradt, s több mint kétezer dolgozót tömörített. A szövetkezeti szervek leg­többje jövedelmezően gazdálko­dott. Nyereségük meghaladta a hatvan millió forintot. Azonban a napos oldal mellett árnyékos oldal is van. Mert közel húsz millió forintot kellett leírni ko­rábbi behajthatatlan követelé­sek, hiányok stb. miatt. Csak 1956. évben több mint 4 millió forint hiánnyal számoltak el a boHkezclők. S a múlt évben alig fél millió forinttal apadt a bolti hiány. Emiatt nemcsak a tiszta nyereség csökkent és lassúbb a szövetkezetek gazdasági megerő­södése, hanem a tagoknak nyúj­tott visszatérítések is kisebbek lettek. Ez felháborító és gyöke­res változtatást követel a szö­vetkezeti tulajdon megvédése te­rén. — hangsúlyozta * választ­mányi ülés. Takarékosan és be­csületesen kell gazdálkodni. Ezt követelték a tagok is az elmúlt hetekben megtartott gyűléseiken s ennek az elvnek a megvaló­sítására hozott határozatot a me­gyei választmány Is. Többek közt biztosítani kell, hogy az év végére valamennyi földműves­szövetkezet az összes forgóeszkö­zök (áru és pénz) legalább 10 százalékát sajátjuknak mond­hassák. A választmányi ülés döntött * megyei szövetkezeti felvásárlási rendszer bürokratikus formájá­nak és tartalmának megváltoz­tatásáról is. Ügy határozott; a Mezőgazdasági Termékeket Érté­kesítő Megyei Központot (MÉK-et) át keli alakítani Ér­tékesítő Szövetkezetté. S amel­lett, hogy segítséget nyújt a benne önként tömörült tsz-ék­nek, tszcs-éknek és földműves­szövetkezeteknek a termeléshez, felvásárláshoz és értékesítéshez, irányítja és ellenőrzi a földmú- vesszövetkezetek felvásárlási és értékesítési tevékenységét. Még számos fontos elvi és gyakorlati kérdésben foglalt ál­lást,, a megyei választmány. Pl. utasította a MÉSZÖV Igazgató­ságát a 3004-es kormányhatáro­zat végrehajtását elősegítő intéz­kedések megtételére, s erről a legközelebbi választmányi ülésen be kell számolnia. Értékes volt a választmányi ülés, s nagyban elősegítette a megye földművesszövotkezeti mozgalmának fejlődését. Dohányosok örömére A dohányosok örömére Cseh­szlovákiából megérkeztek a kü­lönféle pipák. Ezek között a ked­velt rövidszárií, faragott, csont­betétes minták is kaphatók. Igen ízlésesek a több mint 20-íéle vál­tozatban készült sima angol pipák is. Árusítják a műanyagboritású mechanikus gyújíású Meteor ön­gyújtókat is. A társadalmi ellenőrzés érdekében A népi ellenőrzés kiszélesítése, a szövetkezeti tagságnak az ellen­őrzésbe való bevonása, illetve a bejelentések megtételének meg­könnyítése érdekében valamennyi földmüvesszövetkezeti kezelésben lévő nyíltárusítási üzletben (kis­kereskedelmi egységben, vendég­lőkben. cukrászdákban, italboltok­ban. az ipari üzemágak helyisé­geiben és a felvásárló helyeken) jól látható helyeken ki kell füg­geszteni a föltLmüvesszöystáíSzeit felügyelőbizottsági elnök és az illetékes körzeti ellenőr nevét é« pontos lakhelyét tartalmazó táb­lát, annak megjelölésével, hogy bár­milyen vonatkozású észrevételt és panaszt a fenti címre lehet jelen­teni. Változás esetén haladéktala­nul gondoskodni kell az új tábla kifüggesztéséről, illetve a régi tábla kicseréléséről. Hol késett a kiscsike ? Huszonöt-harminc asszony és férfi rostokolt reggel óta a tisza- löki földművesszövetkezet baromi fifelvásárlási raktára előtt csütör­tökön. Arra számítottak, hogy a szokott ideiben megérkezik a Ba­romfikeltető Állomás kocsija a kiscsibékkel. Sajnos, a delet is el­harangozták, de nem jött meg a kocsi. Az egyik asszony, aki már má­sodszor á’lt sort a k’scsibékért, felkereste Szabó Gábor igazgató- sági elnököt. Kérte, hívja fel a vállalatot. Szabó elvtárs megnyugtatta, azonnal intézkedik: ha a keltető- állomás nem hozza ki a kiscsibé- kct. beküldi a szövetkezet gépko­csiját. így is tett. E kellemetlenséget el lehetett, volna kerülni, ha keltetőállómá* sen valaki felveszi a telefont és kiszól a szövetkezetnek, hogy ne várjanak a naposcsibére, mert baj van a gépkocsijukkal. Vagy meg­kérhették volna a szövetkézetet, küldjön be gépkocsit. S akkor nem esett volna csorba a keltető- állomás elég jó hírnevén Tisza* lökön. Szövetkezeti hír A gesz torod: földművesszövet­kezét udvarán 500 köbméteres gö­dör tátongott. Mivel a földniűves- szöve' korét jégvermét, raktárt és burgonya fél vásárló telephelyét akart létesíteni, a gödröt be kel* lett hányni, Az fmsz. tagok tár­sadalmi összefogással elvégezték ezt a munkát. Ezzel 5 ezer forin­tot takarítottak meg saját földmű­vese z.ö vet kezet üknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents