Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-30 / 101. szám
us*. Április 39, szerda KELETMAGIAEORSZAG lUísnak a disznók ti esenggeri járásban Jól halad a munka a nyírtára! szakc§oporthau Az elmúlt esztendőben 47 taggal alakult meg Nyírtúrán a hibridkukorica termelő társulás 67 katasztrálís holdon. Mint mondták, nem bánták meg. Alig győzték eladni és elrendezgetni a termett kukoricájukat. A hibridkukorica vetőmag mázsájáért a szok- ványminősegű másfélszeresét adta a Magtermeltető Vállalat, A szövetkezet pedig többízben leállította a kukorica felvásárlását a tárolási gondok miatt. A társulás tagjai jórészt együtt maradtak és az idén 45 taggal 135 holdon kezdték meg a tavaszi munkát. Azonban tervszerűbben, mint tavaly. Pásztor Gabor kisparaszt, elnök irányításával vetésforgót készítettek. Ügy tervezték, szerződött hibridkukoricából 50. édes csillagfürtből 49, borsóból 21 és cukorrépából 15 holdat vetnek. Még hozzá géppel szántainak és vetnek. A Demecseri Gépállomás \ két tábla földet — mintegy 10 hold buckásabb terület kivételé- vei — fel is szántotta. A vetésnél akadt egy kis huzá-vona, de a ló- vontatása vetőgép segítségével a napokban befejezik a vetést is. Ugyanis traktoros legyen a talpán, aki azokra a homokdombokra fel tud mászni! A vetés után esoportgyúlést tartanak és megbeszélik a további teendőket. Mindenkinek be kell tartania a közösség előírását. A vezetőség nem engedi meg a nyújtózkodást a növényápolásban és más dolgokban. Mert csak a becsületes, idejében végzett munkának van meg a szép haszna. ______________ _ Vályog vető szakcsoport alakult Tiszadadán FOLYIK AZ ALMAÉRTÉKESH TÉSI SZERZŐDÉSKÖTÉS A nyírbátori körzeti földmű-! vesszövetkezet — az almaértékesítési szerződések megérkezése! után — a hozzátartozó közsé-; gekben összehívta az érdekelt; termelőket. Tájékoztatta az! egyénileg dolgozó parasztokat a! szerződés feltételeiről és megvi-; tatták: érdemes-e megkötni ezt.* Sokan már a megbeszélés utáni aláírták a szerződést. Mintegy* 1.400 vagon exportárut kötöttek* le. A gazdagyűlések óta a bá-| tori, derzsi és császári alma tér-f melók naponként keresik fel a* szövetkezetieket a szerződések megkötése miatt. A kölcsönös megértés alapján export piros almából már a másfélezredik^ vagonnál tartanak a szerződés-1 kötésben. Számos egyéni gazda* szerződik belföldi alma értéke-? sítésre is a szövetkezettel. X A cseng ed járás szövetkezeti gyűlésein többen szó vitették: szövetkezetük gondoskodjon a húsellátásról. Tavasszal mar fogytán van a falusiaknál a füs-- töltbús, meg nincs vágnivaló csirke, s így a húsboltokból szeretnék beszerezni a friss húst. Igen ám, de a szövetkezetek hogyan gondoskodjanak hentes- áruról, ba a termelők nem hizlalnak elegendő sertést? Erről beszélgettünk Szatmári Sándorral, a járási központ felvásárlási felügyelőjével. — Járásunkban a csengeri és a porcsalmai körzeti szövetkezetek — világosított fel — nem szüntetlek be a sertéshizlalást az elmúlt esztendőben. A télen 45 hízót tartottak. Kiszámolták: a takarmány és a süldők árának csökkenése, a hús árának rögzítése lehetővé teszi a jövedelmező sertéshízlaJást. Azonban el kell érni legalább a havi 18— 19 kiló rá hizlaiási súlyt. Ma e két szövetkezetnél mintegy 120 sertés hízik. Nem bánták meg! Csak községeik dolgozói számára hizlalnak? — érdeklődtem. — Nem! Amellett, hogy rendszeresen vágnak, jut a járás többi falujának is, Pl. április 4-re szintén jó pár darabot vágtak le. Elegendő sertéshús lesz május 1-én Is. A nyári dologidőben sem panaszkodnak majd a dolgozók. Azonban akiuf egy kis bökkenőnk. A zsírt és aj szalonnát helyben nem tudjuk' eladni. Pedig csökkentettük aí központi készletből való rendelést. A zsírt és szalonnát nem azért nehéz értékesíteni, mert kevés a pénz, vagy olajjal esznek falun, hanem szalonnából és zsírból még bőven van. KÉ: tart újig, így Budapestre szállít juk. Szerencsénkre minden mennyiséget fogadnak. — A meleg: időkben mikéül oldják meg a szállítást? 7” Ezen már sokat problem máztunk — felelte. Még nem sikerült kitalálnunk semmit, —s Segíthetne a felsőbb szeirfink^ Valahogy ügy, hogy összehani golnánk a sertésvágási a tnegyéi ben, a zsírt és a szalonnát kő« zös hálókocsikban gyűjtene V. össze és így továbbítanák Bnda- pestre vagy az ország mt% nagyvárosába. Oda, ahol szükség this rá, Életrevaló javaslat, bár egy kicsit költséges. Érdemes -on - dolkozni rajta, mert a szalonna és a zsír nem maradhat a szövetkezetek nyakán. A melejr megérkezéséig még van idő az intézkedésre, Azonban ez nem lehet ok a késlekedésre. Tiszadadán március elején alakult 15 családból egy vályog- vető-szakcsoport. Elnökéül Lakatos Lászlót választották, meg. A alapszabályt most készítik cl, mely szerint a nyilvántartásokat .az fmsz végezné és a közös alapra jövedelmük 10 százalékát helyeznék. 1000 darab vályogot .150 forintért vetnek ki. Az ár 50 százalékát a lakosság a megrendeléskor fizeti be a. földmű- vesszövetkezethez. Eddig már 50 ezer darab vályogra, jegyeztettek elő. A községi tanács és a társadalmi szervek segítik c vályog- vető-szakcsoportot. Családonként 400 négyszögöl telekhelyet biztosítanak a faluban a tagoknak. A szakcsoportban megindult a kulturális és sportmunka is. A múlt vasárnap a prügyi cigányokkal játszottak labdarúgómérkőzést Prügyön. 4:C-ra győztek. Vasárnap Tiszadadán lesz a visszavágó mérkőzés. A földmdvesszövetkezet elősegíti egy teknővályó-szakcsoport megalakítását is. Kiutat keresnek a buktái gazdák A lombosodó erdő szerel- ** meg asszonyként öleli körül Baktalórántházát. A fel- szabadulás 14. évében kevés, de mégis akad gondja a lakosságnak ebben ez idillikus környezetben: a község többségét kilevő dolgozó parasztok sókat és jóminőségű árut termelnek, ennek folytán gurul a. forint a zsebükbe, és van miből vásárolniuk Kiállításra megy Bodnár András Babája Bodnár András Vencsellői földművesszö- Vetkezeti tag éppen kukoricát szedett a feleségéivel és a menyével a góréból, amikor meglátogattuk őket. Barátságos emberek s ezért nem sokat kérették magukat, amikor jószágállományu- kat akartuk megtekinteni. Az. Országos Mezőgazdasági. Kiállításra készülő ,‘Baba” csendesen kérődzőit a többiekkel az Istállóban. Mit tőrjének ők az idők folyásával? Csak tele legyen a jászluk és ne késsen az itatás. Megsimogattuk a fényes szőrű, gömbölyű állatokat és beszélgettünk a. gazdával. — Mi sarkallta a jelentkezésre? — A megyei kiállításon már megfordultam — válaszolta a gaz.ria. ■— Nem vallottam szégyent. Az asszony megmutathatja: „mintagazda” vagyok. Miért ne szerezzek elismerést a megyének és magamnak ai országos kiállításon I.S?! — Remélt? — Nézze — mérte végig Babát —, az egyéni gazdáktól nem félek. A tehén hatodik éves. Van benne hét mázsa. Ez a mesterséges héthónapos bikaborjú a harmadik szülötte. Megközelíti a négy mázsát. Törzskönyvezett. Hogy mennyi tejet ad a tehén? Bár hatodik hónapjában van. megfejjük a napi 15—16 litert. Zsírátlaga? Megüti az átlag 4,4 százalékot ... A tehén csak két hónapig lesz száraz állásban. El kell érnie a hatezer li'.er tejet. A másik tehén jámboran bámult bennünket. Mellette egy pi- rcstarka üsző piszkálta a bikát. Gyerekkorukat élik. Ha tudnák, hová készül társuk, biztosan irigykednének. Mint az emberek. Igaz, e három darabbal ugyancsak ki lehet menni az utcára. Sőt, a két fiatal állat a kiállításon sem kerülne az utolsók közé. —Sokba vannak ezek — sopánkodott Bodnárné. — Az uram megeteti velük, amit a ház kerül talál. Még vessz is hozzá .; .! — A jószágnevelésből és a tejből élünk — magyarázta a gazda. — Csak hat hold földben dolgozgatunk, öt élő gyereket neveltem fel. Hármat iskoláztattam. Andris fia’al állatorvos, ö írta meg a Baba étrendjét. Mindent nem tudok betartani. De a szénában, répában, ku- koricadarában, a rendszeres itatásban, tisztántartásban és miegymásban nem lehet hiány. Elárulom, a jármolással csínján bánok. A múlt ősszel egy hold földet géppel szántattam fel. A trágyát meg vontatóval honlatom ki. Nem érdemes a jószágot nyüstölni. Behozza a tejjel. A disxnóóibn ugyancsak betekintettünk. A koca tizenegy darab aranyos, szőke malacot nevel. Sok gazda szívesen elfogadná. A szép jószágállomány nemcsak gyönyörködteti Bodnár bácsiékat, hanem évről évre jó hasznot hoz. A múlt esztendőben 12 800 forintért eladta a Baba tizenhét hónapos fiát. A télen pedig egy előhasű üszőért 62 darab piroshasút olvastak a markába. Szóval, amellett, hogy államunk nagy részt magára vállalt a Bodnárgyerekek taníttatásából is, volt miből kiegészíteni a tandíjat. Még valamit el kell mondani Bodnár bácsi — idős és okos gazda léiére — nem szégyellj a tanulást. A télen az egyik legszorgalmasabb látogatója volt a filmvetítéses mezőgazdasági tanfolyamnak. Pedig jéghideg teremben dideregték végig. (Okulhatnak az illetékesek!) „Semmiből nem lehet várat építeni”; — tartja a közmondás. Bodnár András sem akar, hanem kiszámítással osztja be ma az egyéni gazda életét, — Ha meg belépek a tsz-be — mint mondta búcsúzáskor —, ott sem leszek sereghajtó, V. Gv. A módosabbak nem is panaszkodnak. A többség azonban sopánkodik: a szövetkezetnek nincs mit felvásárolnia, a boltosok nagyokat nyújtózkodhatnak napközben . ;. Nos, keressük meg az igazságot! —- döntöltem el. Mert a vasútállomásról jövet egy sor új házat láttam: S a község más utcájában sem sokkal adják alább. Egyesek valóságot villa- lakások! Szóbaegyeladtem Re- viczki József gazdálkodóval. Megkértem: segítsen, eligazodni, — Menjünk ki a határba — Invitált. — Könnyebb lesz megérteni az ellentéteket. „Nyeregbe” szálltunk és kari- kázás közben sok elgondolkoztató dolgot mondott el. A község szántóföldje mintegy 1600 hold. Elég sivár homok. A lakosság száma pedig meghaladja a négyezret. Javarészt földművesek. Rájuk illik: sok az eszkimó — kevés a fóka! Többen kimozdultak a községből megélhetésükért. De az itthonmar adottaknak is enni kell. ' Viszont gyorsabb a szaporulat a terméshozam emelkedésétől, I álja ezeket a futóhomokos dombokat? — szállott le a kerékpárról. — Nyolcvan gazda nagy keservesen jutott hozzá a húszas évek elején. Meg akarták művelni a HO hold földet, hogy nagyobb darab kenyérhez jussanak. Azt hiszi, sikerül? A főjegyző úr karhatalommal csordát hajtatott rá. Legelő lett. Pedig anélkül is fojtogatott bennünket a mindent elnyelő uraság ... A felszabadulás utáni esztendőkben sikerült kijárnunk. Hozzájutottunk. De akkor már 240 jogra kellett szétparcelláz-' nunk... A dolgozó parasztok kaptak az alkalmon és régi, álmukat akarták valóra váltani. 1953-ban megkezdték a terület gyümöl- csösítését és szőlősitését... A hatvan hold körül tartanak. De szakértelem, hozzáértés híján rosszul telepítették. S egyrészilk ehzaizstetvesedett, A múlt esztendőben kiutal kerestek. Sikerült. ötvenegyen társultak » gyümölcstermelési szakcsoportban. Reviczki elvtársat választották meg elnöküknek. Szerve■* zettebben, egymást segítve könynyebben ment a munka. A télen szaktanfolyamra jártak. 5 most a tanultak szerint igazítják, el gyümölcsösük sorsát. Például Kiss Józ3ef kidobálta az elpajzs. tetvesedett, elburjánzott fakat, Csemetékkel ültette be a helyű« két. Már fel is szántotta a traktorral a gyümölcsfák alját: A -nyirmadai Állami Gazdaság ag- ronómusa a télen tanítottakat bemutatja a. gyakorlatban is. Több fát megmetszett. A tagok követték példáját. Már szakszerűen metszették a gyümölcsfákat. A permetezéssel sincs baj: Két hozzáértő ember már mész- kénlével végig ment a gyümölcsösön. Nem sokba kerül ez így a tagoknak. " . yi zért még ma sem érti meg mindenki jó szándékunkat — magyarázta Reviczki József a dombokat taposva, — Itt van például Nagy István, Szeretné szétugrasztani a csoportot. Nekünk nem engedi, ő pedig nem gondozza a gyümölcsösét ... Veszélyezteti a miénket és sürgősen teszünk ez ellen, Nagy Pál, volt főjegyző is okoskodott velünk a múlt években, — mint nem szakcsoporttag. Megtanítottuk a móresre. — Ez a terület az első jelentősebb telepítés községünkben. Minél előbb terem, annál nagyobb darab kenyeret eszünk. Közös erővel akarjuk ezt elérni„ mert külön-külön nem boldogulunk. Az élelmesebb gazdák megér tik ezt. Trágyázzák, gondozzák a földjüket. A fák alját leszántották és bevetik. Többen édes- csülagfürtöt termelnek benne. Szóval a baktat egyéni gazdák érzik, rohamosabb ütemben kell előrehaladniuk. Változtatniuk, kell módszereiken. Ahhoz pedig új forma szükséges: az összefogás, VARGA ÖTÜL A. JL
