Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-30 / 101. szám

us*. Április 39, szerda KELETMAGIAEORSZAG lUísnak a disznók ti esenggeri járásban Jól halad a munka a nyírtára! szakc§oporthau Az elmúlt esztendőben 47 taggal alakult meg Nyírtúrán a hibridkukorica termelő társulás 67 katasztrálís holdon. Mint mond­ták, nem bánták meg. Alig győzték eladni és elrendezgetni a ter­mett kukoricájukat. A hibridkukorica vetőmag mázsájáért a szok- ványminősegű másfélszeresét adta a Magtermeltető Vállalat, A szövetkezet pedig többízben leállította a kukorica felvásárlását a tárolási gondok miatt. A társulás tagjai jórészt együtt maradtak és az idén 45 taggal 135 holdon kezdték meg a tavaszi munkát. Azonban tervszerűbben, mint tavaly. Pásztor Gabor kisparaszt, elnök irányításával vetés­forgót készítettek. Ügy tervezték, szerződött hibridkukoricából 50. édes csillagfürtből 49, borsóból 21 és cukorrépából 15 holdat vetnek. Még hozzá géppel szántainak és vetnek. A Demecseri Gépállomás \ két tábla földet — mintegy 10 hold buckásabb terület kivételé- vei — fel is szántotta. A vetésnél akadt egy kis huzá-vona, de a ló- vontatása vetőgép segítségével a napokban befejezik a vetést is. Ugyanis traktoros legyen a talpán, aki azokra a homokdombokra fel tud mászni! A vetés után esoportgyúlést tartanak és megbeszélik a további teendőket. Mindenkinek be kell tartania a közösség előírását. A ve­zetőség nem engedi meg a nyújtózkodást a növényápolásban és más dolgokban. Mert csak a becsületes, idejében végzett munkának van meg a szép haszna. ______________ _ Vályog vető szakcsoport alakult Tiszadadán FOLYIK AZ ALMAÉRTÉKESH TÉSI SZERZŐDÉSKÖTÉS A nyírbátori körzeti földmű-! vesszövetkezet — az almaértéke­sítési szerződések megérkezése! után — a hozzátartozó közsé-; gekben összehívta az érdekelt; termelőket. Tájékoztatta az! egyénileg dolgozó parasztokat a! szerződés feltételeiről és megvi-; tatták: érdemes-e megkötni ezt.* Sokan már a megbeszélés utáni aláírták a szerződést. Mintegy* 1.400 vagon exportárut kötöttek* le. A gazdagyűlések óta a bá-| tori, derzsi és császári alma tér-f melók naponként keresik fel a* szövetkezetieket a szerződések megkötése miatt. A kölcsönös megértés alapján export piros almából már a másfélezredik^ vagonnál tartanak a szerződés-1 kötésben. Számos egyéni gazda* szerződik belföldi alma értéke-? sítésre is a szövetkezettel. X A cseng ed járás szövetkezeti gyűlésein többen szó vitették: szövetkezetük gondoskodjon a húsellátásról. Tavasszal mar fogytán van a falusiaknál a füs-- töltbús, meg nincs vágnivaló csirke, s így a húsboltokból sze­retnék beszerezni a friss húst. Igen ám, de a szövetkezetek ho­gyan gondoskodjanak hentes- áruról, ba a termelők nem hiz­lalnak elegendő sertést? Erről beszélgettünk Szatmári Sándor­ral, a járási központ felvásárlási felügyelőjével. — Járásunkban a csengeri és a porcsalmai körzeti szövetkeze­tek — világosított fel — nem szüntetlek be a sertéshizlalást az elmúlt esztendőben. A télen 45 hízót tartottak. Kiszámolták: a takarmány és a süldők árá­nak csökkenése, a hús árának rögzítése lehetővé teszi a jöve­delmező sertéshízlaJást. Azonban el kell érni legalább a havi 18— 19 kiló rá hizlaiási súlyt. Ma e két szövetkezetnél mintegy 120 sertés hízik. Nem bánták meg! Csak községeik dolgozói szá­mára hizlalnak? — érdeklődtem. — Nem! Amellett, hogy rend­szeresen vágnak, jut a járás többi falujának is, Pl. április 4-re szintén jó pár darabot vágtak le. Elegendő sertéshús lesz május 1-én Is. A nyári do­logidőben sem panaszkodnak majd a dolgozók. Azonban akiuf egy kis bökkenőnk. A zsírt és aj szalonnát helyben nem tudjuk' eladni. Pedig csökkentettük aí központi készletből való rende­lést. A zsírt és szalonnát nem azért nehéz értékesíteni, mert kevés a pénz, vagy olajjal esz­nek falun, hanem szalonnából és zsírból még bőven van. KÉ: tart újig, így Budapestre szállít juk. Szerencsénkre minden mennyiséget fogadnak. — A meleg: időkben mikéül oldják meg a szállítást? 7” Ezen már sokat problem máztunk — felelte. Még nem sikerült kitalálnunk semmit, —s Segíthetne a felsőbb szeirfink^ Valahogy ügy, hogy összehani golnánk a sertésvágási a tnegyéi ben, a zsírt és a szalonnát kő« zös hálókocsikban gyűjtene V. össze és így továbbítanák Bnda- pestre vagy az ország mt% nagy­városába. Oda, ahol szükség this rá, Életrevaló javaslat, bár egy kicsit költséges. Érdemes -on - dolkozni rajta, mert a szalonna és a zsír nem maradhat a szö­vetkezetek nyakán. A melejr megérkezéséig még van idő az intézkedésre, Azonban ez nem lehet ok a késlekedésre. Tiszadadán március elején alakult 15 családból egy vályog- vető-szakcsoport. Elnökéül Laka­tos Lászlót választották, meg. A alapszabályt most készítik cl, mely szerint a nyilvántartáso­kat .az fmsz végezné és a közös alapra jövedelmük 10 százalékát helyeznék. 1000 darab vályogot .150 forintért vetnek ki. Az ár 50 százalékát a lakosság a meg­rendeléskor fizeti be a. földmű- vesszövetkezethez. Eddig már 50 ezer darab vályogra, jegyez­tettek elő. A községi tanács és a társa­dalmi szervek segítik c vályog- vető-szakcsoportot. Családonként 400 négyszögöl telekhelyet bizto­sítanak a faluban a tagoknak. A szakcsoportban megindult a kulturális és sportmunka is. A múlt vasárnap a prügyi cigá­nyokkal játszottak labdarúgó­mérkőzést Prügyön. 4:C-ra győz­tek. Vasárnap Tiszadadán lesz a visszavágó mérkőzés. A földmdvesszövetkezet előse­gíti egy teknővályó-szakcsoport megalakítását is. Kiutat keresnek a buktái gazdák A lombosodó erdő szerel- ** meg asszonyként öleli körül Baktalórántházát. A fel- szabadulás 14. évében kevés, de mégis akad gondja a lakosságnak ebben ez idillikus környezetben: a község többségét kilevő dol­gozó parasztok sókat és jóminő­ségű árut termelnek, ennek foly­tán gurul a. forint a zsebükbe, és van miből vásárolniuk Kiállításra megy Bodnár András Babája Bodnár András Vencsellői földművesszö- Vetkezeti tag éppen ku­koricát szedett a felesé­géivel és a menyével a góréból, amikor meglá­togattuk őket. Barátsá­gos emberek s ezért nem sokat kérették magukat, amikor jószágállományu- kat akartuk megtekinte­ni. Az. Országos Mezőgaz­dasági. Kiállításra készü­lő ,‘Baba” csendesen ké­rődzőit a többiekkel az Istállóban. Mit tőrjének ők az idők folyásával? Csak tele legyen a jász­luk és ne késsen az ita­tás. Megsimogattuk a fé­nyes szőrű, gömbölyű ál­latokat és beszélgettünk a. gazdával. — Mi sarkallta a je­lentkezésre? — A megyei kiállítá­son már megfordultam — válaszolta a gaz.ria. ■— Nem vallottam szé­gyent. Az asszony meg­mutathatja: „mintagaz­da” vagyok. Miért ne szerezzek elismerést a megyének és magamnak ai országos kiállításon I.S?! — Remélt? — Nézze — mérte vé­gig Babát —, az egyéni gazdáktól nem félek. A tehén hatodik éves. Van benne hét mázsa. Ez a mesterséges héthónapos bikaborjú a harmadik szülötte. Megközelíti a négy mázsát. Törzsköny­vezett. Hogy mennyi te­jet ad a tehén? Bár ha­todik hónapjában van. megfejjük a napi 15—16 litert. Zsírátlaga? Meg­üti az átlag 4,4 százalé­kot ... A tehén csak két hónapig lesz száraz ál­lásban. El kell érnie a hatezer li'.er tejet. A másik tehén jámboran bámult ben­nünket. Mellette egy pi- rcstarka üsző piszkálta a bikát. Gyerekkorukat élik. Ha tudnák, hová készül társuk, biztosan irigykednének. Mint az emberek. Igaz, e három darabbal ugyancsak ki lehet menni az utcára. Sőt, a két fiatal állat a kiállításon sem kerülne az utolsók közé. —Sokba vannak ezek — sopánkodott Bodnárné. — Az uram megeteti velük, amit a ház kerül talál. Még vessz is hoz­zá .; .! — A jószágnevelésből és a tejből élünk — ma­gyarázta a gazda. — Csak hat hold földben dolgozgatunk, öt élő gyereket neveltem fel. Hármat iskoláztattam. Andris fia’al állatorvos, ö írta meg a Baba ét­rendjét. Mindent nem tudok betartani. De a szénában, répában, ku- koricadarában, a rend­szeres itatásban, tisztán­tartásban és miegymás­ban nem lehet hiány. Elárulom, a jármolással csínján bánok. A múlt ősszel egy hold földet géppel szántattam fel. A trágyát meg vontató­val honlatom ki. Nem érdemes a jószágot nyüs­tölni. Behozza a tejjel. A disxnóóibn ugyancsak betekintet­tünk. A koca tizenegy darab aranyos, szőke ma­lacot nevel. Sok gazda szívesen elfogadná. A szép jószágállomány nemcsak gyönyörködteti Bodnár bácsiékat, ha­nem évről évre jó hasz­not hoz. A múlt eszten­dőben 12 800 forintért eladta a Baba tizenhét hónapos fiát. A télen pedig egy előhasű üsző­ért 62 darab piroshasút olvastak a markába. Szóval, amellett, hogy államunk nagy részt ma­gára vállalt a Bodnár­gyerekek taníttatásából is, volt miből kiegészí­teni a tandíjat. Még valamit el kell mondani Bodnár bácsi — idős és okos gazda lé­iére — nem szégyellj a tanulást. A télen az egyik legszorgalmasabb látogatója volt a filmve­títéses mezőgazdasági tanfolyamnak. Pedig jéghideg teremben dide­regték végig. (Okulhat­nak az illetékesek!) „Semmiből nem lehet várat építeni”; — tartja a közmondás. Bodnár András sem akar, ha­nem kiszámítással osztja be ma az egyéni gazda életét, — Ha meg belépek a tsz-be — mint mondta búcsúzáskor —, ott sem leszek sereghajtó, V. Gv. A módosabbak nem is panasz­kodnak. A többség azonban so­pánkodik: a szövetkezetnek nincs mit felvásárolnia, a boltosok na­gyokat nyújtózkodhatnak nap­közben . ;. Nos, keressük meg az igaz­ságot! —- döntöltem el. Mert a vasútállomásról jövet egy sor új házat láttam: S a község más utcájában sem sokkal adják alább. Egyesek valóságot villa- lakások! Szóbaegyeladtem Re- viczki József gazdálkodóval. Megkértem: segítsen, eligazodni, — Menjünk ki a határba — Invitált. — Könnyebb lesz meg­érteni az ellentéteket. „Nyeregbe” szálltunk és kari- kázás közben sok elgondolkoz­tató dolgot mondott el. A község szántóföldje mintegy 1600 hold. Elég sivár homok. A lakosság száma pedig meghaladja a négy­ezret. Javarészt földművesek. Rájuk illik: sok az eszkimó — kevés a fóka! Többen kimozdul­tak a községből megélhetésükért. De az itthonmar adottaknak is enni kell. ' Viszont gyorsabb a szaporulat a terméshozam emel­kedésétől, I álja ezeket a futóhomokos dombokat? — szállott le a kerékpárról. — Nyolcvan gazda nagy keservesen jutott hozzá a húszas évek elején. Meg akar­ták művelni a HO hold földet, hogy nagyobb darab kenyérhez jussanak. Azt hiszi, sikerül? A főjegyző úr karhatalommal csor­dát hajtatott rá. Legelő lett. Pedig anélkül is fojtogatott ben­nünket a mindent elnyelő ura­ság ... A felszabadulás utáni esztendőkben sikerült kijárnunk. Hozzájutottunk. De akkor már 240 jogra kellett szétparcelláz-' nunk... A dolgozó parasztok kaptak az alkalmon és régi, álmukat akarták valóra váltani. 1953-ban megkezdték a terület gyümöl- csösítését és szőlősitését... A hatvan hold körül tartanak. De szakértelem, hozzáértés híján rosszul telepítették. S egyrészilk ehzaizstetvesedett, A múlt esz­tendőben kiutal kerestek. Sike­rült. ötvenegyen társultak » gyümölcstermelési szakcsoport­ban. Reviczki elvtársat válasz­tották meg elnöküknek. Szerve■* zettebben, egymást segítve köny­nyebben ment a munka. A té­len szaktanfolyamra jártak. 5 most a tanultak szerint igazítják, el gyümölcsösük sorsát. Például Kiss Józ3ef kidobálta az elpajzs. tetvesedett, elburjánzott fakat, Csemetékkel ültette be a helyű« két. Már fel is szántotta a trak­torral a gyümölcsfák alját: A -nyirmadai Állami Gazdaság ag- ronómusa a télen tanítottakat bemutatja a. gyakorlatban is. Több fát megmetszett. A tagok követték példáját. Már szaksze­rűen metszették a gyümölcsfá­kat. A permetezéssel sincs baj: Két hozzáértő ember már mész- kénlével végig ment a gyümöl­csösön. Nem sokba kerül ez így a tagoknak. " . yi zért még ma sem érti meg mindenki jó szán­dékunkat — magyarázta Revicz­ki József a dombokat taposva, — Itt van például Nagy István, Szeretné szétugrasztani a cso­portot. Nekünk nem engedi, ő pedig nem gondozza a gyümöl­csösét ... Veszélyezteti a mién­ket és sürgősen teszünk ez ellen, Nagy Pál, volt főjegyző is okos­kodott velünk a múlt években, — mint nem szakcsoporttag. Megtanítottuk a móresre. — Ez a terület az első jelen­tősebb telepítés községünkben. Minél előbb terem, annál na­gyobb darab kenyeret eszünk. Közös erővel akarjuk ezt elérni„ mert külön-külön nem boldogu­lunk. Az élelmesebb gazdák megér tik ezt. Trágyázzák, gondozzák a földjüket. A fák alját leszán­tották és bevetik. Többen édes- csülagfürtöt termelnek benne. Szóval a baktat egyéni gazdák érzik, rohamosabb ütemben kell előrehaladniuk. Változtatniuk, kell módszereiken. Ahhoz pedig új forma szükséges: az összefo­gás, VARGA ÖTÜL A. JL

Next

/
Thumbnails
Contents