Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-30 / 101. szám
4 KELETMAG 1 ASORSZAG Í9SA AFÄILIS 3«, 8ESJUIA Mit tesz a tiszalSki földmüvesszövelkezet a ♦ takarékosság érdekében ?í Kormányunk {elhivat, sal fordult az ország lakosságához az (ésszerű, a takarékos gazdálkodás megteremtése érdekében. Megyénkben a kereskedelmi szerveknél visszhangra talált a leihívás, Az Állami Áruház versenyre hívta a földmű vesszövetkezeteJsct. Azonban választ ínég nem kapott. Talán szövetkezeteinknél néni akarnak olcsóbban, jövedelmezőbben kereskedni?! Nem, uem így van. Csak a vezetők nehezen vesznek annyi fáradságot, hogy; a dolgozók kezdeményezései alapján a már megtett és a megteendő intézkedéseiket papírra vessék. Petiig volna mit! Szétnéztünk példám a tisza- loki földművesszövetkezetnél. A múlt esztendei összforgalma meghaladta a 25 millió forintot, Kevesebb, rrvnt az 1956. évi, s mégis 165.000 forint költséggel fizetett ki felkészültségében van. A kozmoh-é dás azt tartja: a jó pap holtig* tanul. Nekünk sem árt meg ez. —J Javasoltam, szervezzük meg a 2 szakmai továbbképzést. HáromJ ízben is tartottunk. Számolással és > a kereskedelmi üzletszabályzattal! foglalkoztunk. Ha visszajön Var-! ga János elnökünk a szak szer ve-! zeti iskoláról, jobban rendbeszed-! jük a' szénánkat. S a nevelő; munkánk is sokkal hatásosabb] lesz. ; Treszkai József főkönyvelő — A múlt esztendei gazdáiké-! d ásunk tapasztalatait törck-! 5ziink felhasználni. Az első ne-! gyedévben még nem bírtunk az áruházzal. A túlzott árukcszlete- zés miatt legalább 10.000 forint büntető kamatot fizettünk ki értük. Ezután az árubeszerze-; sänket a vevők igénye és a pénzügyi fedezetünk irányíthatja. Nem engedjük meg a fele-! lőtten költekezést a közösség zsebére. Nem engedjük meg a „semmi sem drága” gazdálkodást! A negycd.évf jövedelmezőségi számítások elkészítése után még világosabban látjuk ma,id a teendőinket, ★ A helyes intézkedések, a jó elgondolások a szövetkezet mellett szólnak. Bízunk a vezetőkben, hogy ígéretükhöz híven e cikk megjelenéséig már papírra vetették terveiket és minden követ megmozgatnak azok valóraváltásáért. És május 1-ét már a szövetkezetnél kiszélesedett munkaverseny kezdeti sikerének jegyében ünnepelik meg. iTvVVVVVvVyVYWvW A nyíregyházi körzeti Jmss. a gépi munkáért többet az előző évinél. Költség- szintje 0,33 százalékkal haladta meg a megyei átlagot. Viszont a közel 560.000 forintos tiszta jövedelme mellette szól. Arra mutat, hogy a magas költséggazdálkodás mellett nem történt tetemesebb hiány,, sikkasztás, áruromlás stb. a szövetkezetnél. Emiatt nem kellett tízezreket leírnia. Közel 100 ezer forintot oszthatnak ki a tagok között. A saját vágyon pedig megközelíti a 900.000 forintot, tehát találtunk a szövetkezetnél fényt és árnyékot is. Ezek tények. Rajtuk változtatni nem lehet. De a tanulságot le- vonta-c a szövetkezet vezetősége? Igénybe veszi-e a tagok és dolgo- gozók javaslatait, kezdeményezéseit az ésszerű, a takarékos gazdálkodás kialakításához, megvalósításához?! Szabó Gábor igazgatósági elnök: —' A márciusi szövetkezeti gyűlések megtartása s a takarékossági felhívás megjelenése előtt már több intézkedést tett igazgatóságunk. Az áruforgalom növelése mellett néhány munkakört átszerveztünk. Például a tchergéDkoesitó! egy dolgozót áthelyeztünk a sertéshizlaláshoz. A felvásárló pedig — » szezon megkezdéséig ellátja a termeltetés adminisztrációját is. A dolgozók áthelyezésével, egyes munkakörök összevonásával havonként legalább 5—6.000 forintot takaríthatunk meg. Rájöttünk arra is, hogy a gépköreit képtelenek lennénk egyedül kihasználni. Ezért szívesen fuvarozunk tagjainknak, a szomszédos szövetkezeteknek. Például az egyik nap a dolgozó parasztoknak 25 darab borjút szállítottunk be Nyíregyházára, Lovas- fogatunk sem tétlenkedik. Többek közt a bútorüzletünkben megvásárolt bútorokat házhoz szállítja. — A tagok megbírálták a vezetőséget az ellenérzés lagymatagság,téri, s különösen a Csíkiféle 11.900 forintos hiányért. — Követelték: rendszeresen és pontosan ellenőrizzünk s a lopkod ókat, a nemtörődöm embereket ne torjuk meg a szövetkezeteiéi. Nézzék meg az ez évi leltárainkat. Még leírás sincs! Egymás után szüfelnsk 3 lalusi „bántok'1 Hadászon — a megye egyik gazdag gyümölcstermelő községében — mintegy 150 taggal takarékszövetkezet alakult. A tagok több mint 18 ezer forint értékű részjegyet váltottak és betétjük meghaladja a 60.000 forintot A hodászi takarékszövetkezet létrejöttével már 12 falusi „bank” él, dolgozik megyénkben. Tagjaik száma megközelíti a kétezret s a betétek összege meghaladja a kétmillió forintot. A takarékszövetkezetek a kölcsönösség elvének érvényesítésével — mintegy 650 dolgozó parasztnak adtak kisebb-nagyobb hitelösszeget. Legtöbben járójószágot, gazdasági felszerelést és más hasznos, a termelést regi tő dolgokat, vásároltak érte. A takarékszövetkezetek alakítása iránt nagy az érdeklődés. Többek között a dombrádi, mándoki, fényeslitkei, máriapóesi, jink- majtisi, balkányi, porcsalmai és vajai dolgozó parasztok mozgolódnak bankjuk életrehívása érdekében. A nyíregyházi körzeti földmű-3 vesszövetkezet a napokban túlteljesítette gépikiántási szerződési 3 előirányzatát. Már közel 1,300 ka-i tasztrális holdra kötött az egyéni? dolgozó parasztokkal szerződést 3 gépi munkára. Többet, mint aj legtöbb járá-s. Például tízszer ftuy-j nyit, mint a vásárosaményi járásJ szövetkezetei, i$8%inlc hcssclgclcs Karácsony Jóssefnc hö&épparasxt asszonnyáI I álass a kállóscmjeniek panaszára Tóth János kállósemjéni föld- nak. Summa jummarum as •!!««- mu vessző vetkezeti tag panaszlevele alapján megkerestük Nagy Béla elvtársat, a MÉSZÖV főkönyvelőjét, Adjon felvilágosítást, miért nem kapnak a serr.- jéni szövetkezeti tagok visszatérítést? Nagy elvtár» összeráncolta homlokát — min* a főkönyvelők többsége, ha pénzről van szó — s a következőket mondotta el: — Ott szeretném kezdeni, hogy a megye földművesszövetkezeteinek többsége jövedelmezően Zárta a múlt esztendőt. Ez jórészt abból adódik, hogy a korábbi években szintén sikeresen, jól gazdálkodtak. Nem fordult elő náluk tetemesebb hiány, sikkasztás, áruromlás és egyéb. Az ellenforradalmat pedig viszonylag kevés veszteséggel tiszták meg. így nem kellett le- írniok jelentősebb összegét az 1957. évi nyereségből, ami elütötte volna a tagokat a visszatérítéstől. Ma közel öt millió forintot osztának szét visszatérítés és tiszteletdíj címén. Vegyük például a vajai körzeti szövetkeztél. Mintegy hatszázezer forint tiszta nyereséget ért el. Majdnem 120 ezer forint jut ebből a tagoknak és a választott vezetőségnek. E példa is azt bizonyítja, érdemes becsületesen jól gazdálkodni. Haszna van belőle a szövetkezetnek, a vezetőségnek és a tagságnak. Szóval az egész falunak. — Ezzel szemben hogy gazdálkodtak egyes földművesszövetkezetek, köztük a kállósem- jéhi is!? A vezetőség évek óta képtelen megszüntetni a lopásokat, sikkasztásokat, áruromlást, pazarlást, a szövetkezeti tulajdon széthurcolását. Ez évről- évre mind többre ment. Az ellenforradalom csak megtetézte a bajt. Felrúgta a társadalmi erkölcsöt, a közösség vagyonáért való felelősséget, a munkafegyelme*. A „szabadgazdálkodás”, a spekuláció lett úrrá számos szövetkezetnél. Keresztbe-kasul járták az országot az áru után. Az egyén gazdagodott — a szövetkezet ráfizetett. Nem hivatkozom másra, csak a sokat emlegetett rizsre. Százezrekbe került ez a szövetkezeti mozgalomforradalom csaknem 20 millió forint értékű kézzelfogható kárt okozott nekünk. A többség az olyan szövetkezetekre eetk, mint a kállósemjéni, ahol még a múlt esztendőben is tízezrekre menő hiányok fordultak elő. Csak a textil- és hentesüzlet vezetői több min* 100 ezer. forint hiánnyal számoltak el.,, Hogy ellenőrzött itt a választott vezetőség és a tagság? Nem tagadom, felvetődik a mi felelősségünk is! — Ügy érzem, meg kell mondanom azt, hogy az 1956. évi mérlegbe mindezek nem kerültek nyilvánosságra. Hiszen akkor még az ellenforradalom ulószele fűjdogált. Ma ezen már szerencsére túl vagyunk. Az 1958. évet olyan mérleggel kezdtük, ami híven tükrözi a szövetkezetek vagyoni helyzetét. A tényleges vagyont szám- bavettük s leírtuk a korábbi évek kétes, tiszázatlan — előreláthatóan meg nem térülő — követeléseit. Így történt e* Kállósemjénben is. A választott vezetőség minden szövetkezetnél — többek közt Kállósemjénben is — kövessen el minden a leírt — de egy ebként nyilvántartott kétes követelések behajtásáért, hogy a behajtott összeggel is növeljük az évi tiszta jövedelmünket. így több jut a tagok visszatérítésére is. Azonban segítsen ebben a* egész szövetkezeti tagság. A semjéniekkel együtt. — Az idén kapnak-e visszatérítést a semjénick? — Sem ők, sem a többi ■— az 1957. évet veszteséggel záró —< szövetkezet tagjai. Ta it javaslom, tanulmányt át földmű vessző vetkezet ür alapszabályát. Még jobban .legertik: a szövetkezeti tagoknak jogaik és kötelességeik is vannak, Sajnos, Kállósemjénben mind » kettő érvényesítésével baj vélt. Megígérjük, segítünk a tagoknak, hógy a semjéniekkel együtt minden földművesszövetksae* jövedelmezően zárja az esztendőt a köz és a szövetkezeti tagok javára. S ebben már számos intézkedést tettünk — fejezte be nyilatkozatát Nagy Béla elvtárs. Karácsony Józsefné csázzlói IS holdas tjazda felesége a helyi szövetkezeti nőbizottság elnöke. Külsőre úgy néz ki. mint. a legtöbb paraszt- asszony. Munkás keze. barna-piros arca. erőteljes, egészséges alakja és őszülő ha.ja van. Már nem fiatalasszony. Egy gyermekét szárnyára engedte mér, s a másik sem sokáig húzódik meg szoknyája mellett. Ki- kikandikál, kutatja az életet, s egyszer csak ér- te mennek és felröppen. Leány... Karácsonyiné felett élem múlt el eseménytelenül, dologtalanul az élet. Túllépte a kiskapujuk küszöbét s évek óta tevékenyen részt vesz a falujuk közösségi éleiében. Pedig férje van és párlonkíviili. Éppin erről beszélgettünk,.. — Férjemmel a föld- múvesszövctkezet alapító tagjai vagyunk — numdotta szerényen. — A sok földben sokai kell. dolgoznia s a gyűlésekre engem, küldött. Előbb húzódoztam, később érdekesnek találtam, és szívesen mentem,. Nagyon megkedveltem a szövetkezeti mozgalmat. Felfigyeltek rám. és beválasztottak. A helyi vezetőség tagja cs járási küldött vagyok. A múlt ősszel pedig megválasztottak a szövetkezeti nöbizotlság elnökének.' Amiben tudok, örömmel segítek. ■ — Hogyan használták fel az elmúlt, telet? — Megkaptam VQ0 db. „Gyermekvárosért’’ tég- lajegyct — válaszolta. — Törtem a fejem, hogy kezdjünk hozzá... A községi nötanács és a szövetkezeti nőbizottság tagjai közt felosztottuk a falunkat. Egy nap alatt elkelt minden jegy. Volt örömünk és nyomban összehívtunk vagy ötven asszonyt. Megbeszéltük tapasztalatainkat. — Baromfinevelési, egészségvédelmi, főzési vagy más tanfolyamot nem szerveztek? — Azt nem — pirosodott bele. — A mezőgazdasági tanfolyamon esett szó az állattenyésztésről. Pedig lehetett volna ilyen tan folyam olcat tartani a nők számára. Például naposcsibék ho- zatásával segítünk a baromfiállományunk felfrissítésén. S részt veszünk a szövetkezeti, egységek ellenőrzésében. Az asszonyokat megtalálhatja a. Iá—-20 fővel megalakulandó géphasználati társulás és a kulit I R E K n (old m ü vessző vetkezel ékről A CSASZLŐI szövetkeze« tagok 240.000 forintos költségvetéssel új vegyes- és italboltot építenek a nyáron. Az építkezés érdekében összefogtak a községi szervek és a lakosság. A tanács két romos épületet ad felhasználásra. Sok szövetkezeti tag pedig felemelte részjegyei értékét és sokan vállaltak társadalmi munkát. A munkafel- ajántáot 5-6,000 forintra beesünk. ★ A CSENGERT járás dolgozói nagyon örülnének, ha a korábbi Évekhez hasonlóan, permetezéssel csökkentenék a legyeket. Sok községben még a szövetkezeti kocsmákat is ellepik a tolakodó férgek az édesitalok miatt, A lakosság szívesen megfizetné a költségeket. A BAKTALÓRANTHAZI körzeti földmúvesszövetkezetflé! mintegy ötven tagú énekkar alakult. A kuitúrcsoportoi a megválasztott vezetőség irányit- ja. Oláh Lajos pedagógus pedig szakmai oktatásukat, nevelésüket látja el« NYÍRKÉRCSEN Zámbórí Imre, Gyökör József és Agócs József gazdálkodó 800—800 öl terület minta-művelésére kötött megállapodást a földművesszövetkezettel. Vállalták: a szövetkezet agronó- musa tanácsai szerint művelik meg a földet, s gondozzák a burgonyát és kukoricát. A szövetkezet pedig hozzájuttatja a termelőket a szükséges mennyiségű műtrágyához — a péti sóhoz, szuper- foszfáthoz, és kálisóhoz. A szakszerű, előírás szerinti termeléssel meg akarják mutatni a falu do1- ßózó parasztjainak, miként tehet többet termelni, Lukács Lajoi, a szakszervezeti bizottság elnökhelyettese: “ Harmadik éve dolgozom a| lévő hibák gyökere jórészt, a dol- iteövetkezetnél. Szerintem a meg- ‘ gőzök gyenge politikai és szakmai- wywvy> vwywvv wvvvwvyyyvyyyy turális előadások szervezésében is. Bár még nem sikerült bevonni az «gesz falu asszonyait. — Készülnek a bécsi békekongresszusra? — F.gy szépen kivarrott béketarisznyával — mosolygott büszkén. — A mi kezünk munkája is segítse elő a népek barátságát. Karácsony Józsefnéval; folytatott beszélgetésünk arról győzött mag, hogy él, dolgozik a szövetkezeti nöbizottság. Ennek ellenére még több támogatást kell kapniok belső szervezeti életük kialakításához, megerősödéséhez és sajátos — az időszakoknak megfelelő — feladataik megtalálásához cs megoldásához. Akkor a, nyári dologidőben nem hiányzik-a szorgosnál kéz a szövetkezeti rn Q20q11 ryn? Jyrjt,
