Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-30 / 101. szám
vt RELFTMAGYARORbZAG 1958. Április so, szerda MIÉRT MEM DOLGOZIK A VAJAI KISZ? A mikor megalakult Vaján ** Hji ifjúsági szövetség, segítették munkáját KJSZ-tagok, szervezeten kívüli fiatalok, párttagok, pedagógusok egyaránt. Resztvettek rendezvényeiken, szíves szovai, javaslattal, dicsérettel, bírálattal igyekeztek előbhre juttatni a megoldásra váró tennivalókat. Rendszeresen tartottak vezetőségi és taggyűléseket, ifjúsági esteket, előadásokat. Beszélgettek szerelemről, munkáról, szocialista erkölcsről, jellemről, viselkedésről és más fontos kérdésekről. Jó volt hallani a községi vezetők és a nevelők szavat, követni a pártmunkások a £ és tanácsvezetőket. Nem ismének akadályt, nehézséget. Minden rendezvényen nagy számban jelentek meg szervezeten kívüli fiatalok is. Tudták, hogy a KíSZ-ben megtalálják számításaikat, művelődési és szórakozási lehetőségeiket. S örültek, na baráti szóval, megértő mosollyal fogadták megjelenésüket, javaslataikat. összefogtak az értelmiségi, munkás és parasztfiatalok. Ott voltak a pedagógusok, hivatalok, intézményen fiataljai, szövetkezeti tagok, egyénileg dolgozó parasztinak. Egymásra találtak, szórakoztál«, tanultak, edződtek, mert segített a pártszervezet. Fejükbe szállt a siker Kiszisták és pártvezetők, tanácsdolgozók és pedagógusok, kullúrmunkások és tömegszervezeti vezetők valamennyien osztoztak az örömben. Valamennyien segítettek, dolgoztak, fáradoztak, hogy magára találjon az ifjúság. Szükség volt az összefogásra, mert azelőtt 'nagyon is laza volt a falu fiatalságának közössége. S mikor sikerült testvéri szálakkal' összekötni parasztfiúkat és értelmiségieket, könyvet és kapátfor- gató lányokat, mikor magasabb- rendű erkölcsről, szerelemről, munkáról, jellemről és viselkedésről hallgatlak előadást s vitatkoztak közösen — egyetlen ember távolmaradása, a KISZ- titkár hirtelen megbetegedése miatt maradt félbe a nagyszerű, munka. Alábbhagyott a lendület, csökkent az alkotókedv. Csökkent, mert nem nevelték kollektív szellemben, közös összefogásra az ifjúsági szövetség vezetőit, akik megtorpantak, amikor váratlan esemény ke- resztezte munkájukat. A titkár nélkül maradt ifjúsági szövetség minden rendezvénye elmaradt. Elmaradt, mert nem segítették a legifjabbakat a legilletékesebbek. a pártvezetőség, a köz- ség politikai, gazdasági és kulturális vezetői. Pedig hálásak voltak az alapszervezeti párttitkár, az igazgató-tanító lelkesítéséért, elméket tisztázó szavaikért, javaslataikért. Nem ismertek erőt, fáradtságot. Ott voltak, amikor ankétot szerveztek. Megjelentek, ha taggyűlést hirdettek. Összejöttek előadásokra. Rész vettek vitaestéken. Készek voltak színdarab- tanulásra. Mindenre, amj fejlődésüket, előrehaladásukat segítette, S mert beteg lett a KISZ- titkár és később más megbízást kellett teljesítenie a szomszé- dós községben, alábbhagyott a lendület. össze fogra segítsék az ifjúságot Vaján Az események láttán azt hitték a vajaiak, hogy fáradság nélkül is gyarapodnak az eredmények. Elhanyagolták az ifjúsági rendezvények szorgalmazását. látogatását. Hiányzott a segítő, bátorító szó. Pártvezetőségi ülésen napirendre tűzték ugyan az ifjúsági szövetség helyzetét februárban, de nem hívták meg a KISZ-titkárt, s később sem közölték vele az ülésen hozott határozatokat. Üléseztek, de arról megfeledkeztek, hogy ez nem öncélú, hanem az ifjúság érdekében kell, hegj’ történjen. Ilyen körülmények között érthető, hogy nem történt változás, ezután sem. Arra sem fordítanak fáradtságot, hogy tanácskozásra hívják össze a, fiatalokat. A legfontosabbakat sem beszélik meg. Más munkahelyre került vezetők helyére nem választottak újabb erőket, akik a vajai fiatalok között élve még nagyobb eredményekre serkenthetnék az ifjakat. Pedig most is igénylik a közösségi életet, szórakozást, művelődést, hogy nehéz, fáradtságos munka után enyhítsék a gondokat, osztozzanak egymás örömeiben fiatalok és idősek egyaránt. Segítsenek talpraállítani a község és járás vezetői a vajai K1SZ- szervezetet. Megéri a fáradtságot, ha pártvezetőségi tagok, illetékes pedagógusok, tanácsvezetők, anyái«, apák, :— kiknek gyermekei szintén óhajtják a szervezeti életet, időt szentelnek a fiatalok taggyűlésének megszexvezesére, friss erők bevonására, hogy ismét eleven, élő munka légyen a fiatalok szervezetében. Mert csak soha nem szűnő munkával lehet KISZtagokat és szervezeten kívüli fiatalokat nelvesén. nevelni, foglalkoztatni, bevonni feladataink megvalósításába. Ügye megteszik a vajai vezetők? Nagy Tibor. AAAAAAAA A<*amaaaaaaaaaamaaaaaaaaaamaaaaaamaam JMájiui zaizLáka!alt... (Lnnep előtt) \f ájusról írni annyi, mint kibont am a sugaras tavaszt. Idézni az. élet termő bőségét, mely mindig csokorba köti a maga nagy igézetét, ha felsüt a nap, és megjönnek a biztató szelei«. Május vitorláján immár 68 éve, új remény dagad. A megújulásé, a bizakodásé, hogy egyszer mindenütt tavasz lesz," hogy kegyvesztetté vál az önkény és végleg csatát veszít a gyűlölet. A munkások első májusi felvonulása, az először égréröppeno vörös zászlók sokasága egy új és igazibb s/ázad eljövetelét Hirdette meg, Amerikának csakúgy, mint Ázsia elnyomott népeinek, vagy Európa munkás- osztályának. A : abszolgaságtól a kapitalizmusig mindez csak utópia voU es ha támadtak is viharok, nem tudták megingatni az emberi különbségek meredélyét, nem tudták kétessé tenni a Koronákat és kiváltságokat ::-s nem tudtak beírni százmilliók szivében annak hitét, hogy eeyszér a kizsákmányolásnak is • vege szakad. Pedig régen is zeriyö volt a május, a mi generációnk e:6tt is virágokat es szépségeket bontott a tavasz, de a termés mégis és mindig a gazdagoké volt. Csak a gazdagok tudta« örülni önfeledten, míg a Sparlacusok népe színié félve, szinte tántorogva itta a fényt és altcl meg szomjasaob lett. Az egyiptomi szfinszeklől a lyoni takácsműhelyekig mindig csak az öltözékeket oldotta meg a beköszöntő megújulás, a rabságot már nem, melynek terhétől nyögve, bizony oiyan más, minőségileg olyan különböző volt az utak tavasza, annál a tavasznál, ami a szegény és földhözragadt pórnépnek maradt. Es az élet javai is csak a katonák, papok, polgárok társadalmának nyújtottak bőséget, míg a negyedik rend fiai napfényes íáóben is árnyékban, bőség idején is az éhezés sóspusztaságain- tengődtek. Május zászlóbontása épp ezért dobogtatja meg még ma is a szívünket. Remek ötvözet volt ez, melyben már tapintható formát nyert a munkáossztály igazsága, kifejező erőt az ősz- tályöntudat. jelezve, hogy eszük a sötétség, hogy felíve’öbei van a népek hajnala. Es ha élű szőr csak néhány tízezren sejtették is meg a proleíárforra- dalmak tisztító záporait, a kocka el volt vetve, a remény az égre röppent, hogy bizakodásából meg a bizonytalankodók is hitet és erőt meríthessenek. És nézzünk csak szét ma. A májusi seregszemle néhány évtized alatt már világot mozgató erűvé vált, amely szétsugározza Kelettöl-Nyugatig, a Lappföid töl az Argentin pampákig í XX. század új és mindent le- bíró igazságait. Mert az eszme amit Maix, Engels elvetett már ott növekedik milliárdok szívében, és nincs erő. anre’y kétessé tudná tenni a megtörténteket! A májusi zászlóbontás ma már egy új társadalom feltörekvésének valósága, amely a holnap útját, a ragyogó jövő egyengeti, a béke és az alkotás nagyszerű tetteivel. A munkástavasz. Így végre már a legtávo iabbi zugolyokat is eléri, és példáját, dicsőségét látván, most eszmél csakigazán a Világ, hogy milyen Hatalmas Biztató tud lenni az Ember nagysága. 17/ filmről — röviden Vasvirág I ehet-e álmokat filmre vinni? Egy költő álmait, aki a har*J mincas évek ryomorúságában a képzelet vásznára festette a jövő ábrándjait? Vajon a film vásznán megelevenedhet-e egyáltalán Gellcri Andor Endre .szétszórt novelláinak minden szépsége? Ezeket a kérdéseket latolgatja magában a néző a VASVIRÁG vetítése előtt. S elismeréssel adózhatunk a forgatókönyv írójának, Költő Miklósnak, s a tehetséges rendezőnek, Herskó Jánosnak. Szerencsés kézzel választottál« ki Gelléri novelláinak legrokonszenvesebb hősét, Petter- sen Istvánt filmjük főalakjának, s éppily ügyesen helyez-, ték be ezt az alakot számos más elbeszélés „kölcsönvett” cselekményébe. Ez a Pétter- sen nemcsak a házépítés, az önálló otthon megszállottja, mint Gellérinél. A filmben ő a „Szállítóknál” alkalmi munkás, a „Nagymosoda” hányódó fiatalembere, s a „Vera naplójának’1 — az eredetiben csak egy mondatban feltűnő —; udvarlója. Egy nagy szerelem konfliktusa körül épül a film. Petter- sen beleszeret Verába, a lány azonban megszédül főnöke ígéreteitől s elhagyja emberét. — , ,. Ez a tragikus, szerencsétlen szelepem a gyújtópontja a filmnek, — ábrázolása költői és meghaló, igaz és emberi. Művészileg teljes képsor alkalmat adott a film operatőrjének, Szécsényi Ferencnek is arra, hogy tudása legjavát nyújtsa. Nem láttunk még magyar filmen olyan ízlésesen modern, találóan egyszerű fényképezést, mint Vera tánca Pettersen kalyibájában: az alakok, beállítása, jellemzése pedig egyként dicséri az operatőrt és a rendezőt. . A film az alakok környezetét ábrázolja inkább, mint jellemüket, a szerzőknek nincs idejük harmonikusan, kellő tempóban, lezárni, befejezni a történetet. Ezért érezzük azt, hogy a novellák álom-nyelvét nem sikerült hibátlanul lefordítaniok a film kép- nyelvére. Néhány kiemelkedő színészi alakítással megajándékozza s VASVIRÁG a nézőt. Törpcsik Marit említsük elsőnek: Verát remekbe mintázta. Avar István feladatát jól oldotta meg. Várkonvi Zoltán kapitalistájáról talán a legnagyobb dicséret, ha azt mondjuk: nem sematikus. A VASVIRÁG', hibái ellenére, esemény a magyar filmgyártásban. HUSEGFOGA DALOM (Folytatás az 1. oldalról.). hazához való hűség leghifejeés becsülettel kell szolgálnia a zőbb jelképe, haza ügyét. S éppen a zászló a Elmondja az úttörőknek, hopp a mi néuünk egyformán szentnek tartja a nemzeti zászlót és a vörös lobogót Nemzetünk hagyományaiban is szerepel együtt e kettő. Petőfi Sándor a háromszínű magyar lobogó és a világszabadság piros zászlója alá hívta a magyar ifjúságot. Majd arról beszél, hogy népünk és más nemzetek történetében is mennyi példa van a zászlóhoz: a hazaszeretet és az esz ne kifejezőjéhez való, életet is feláldozó ragaszkodásnak. Dugonics Titusz, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcosai, a francia forradalom kommunardjai, u Nagy Honvédő Háború hősei, a 19-es magyar Vörös Hadsereg katonái mind — mint legszentebb eszméik kifejezőjére néztek a zászlóra és hősi tetteket szült e jelkép. Aztán azt mondotta el az út-> töröknek, hogy vörös nyakkendőjüket úgy tekintsék, mint a zászló eiy darabját „Legyetek hűek a zászlóhoz és úttörő tetteitekkel hozzatok rá sok dicsőséget!” A beszéd után a pompás, vörös selyemzászlóra —: amelyen az úttörő köszöntés arany bc úi ragyognak — egymás után kerülnek fel a szalagok. Elsőnek az MSZMP megyei bizottsága nevében Orosz Ferenc megyei titkár, majd az MSZMP városi bizottsága nevében Mostyák József né elvtársnő kő í fel a szalagot. A Művelődési Osztály nemzetiszínű szalagját Arató Ferenc osztályvezető helyezi el. És sorba hajolnak a zás-lóhoz az adományozó szervek képviselői. Minden szalaggal — jó magként — hull egy-egy mondatba- öntöit gondolat a nyitott gyermekszívekbe: „E zászló jelentse hűségleket, a munkásosztályhoz, a hazához!" „A dolgozó nép szolgálata jellemezze életeteket!” „Tanulásotokkal erősítsétek a békéért küzdő népek egységét és erejét!" S még egy ajándék: a „Móricz Zsigmond” megyei könyvtár vezetője keresztszemes hímzéssel díszített fedélben becsületkönyvet ad át a csapatvezetőnek, hogy abba jegyezzék be a tanú-, lásban és a közösségi munkában kiemelkedők nevét és tetteit. Végre felemelkedik a szalagokkal díszített vörös selyem és a megjelent sok szülő, a vendegek előtt elhangzik az úttörő fogadalom, amelyet már az új zászlóra nézve tesznek le. Az ünnepélynek vége. A rendezetten kivonuló, s az ajtóból még a zászlóra visszatekintő úttörők ott viszik nyakukba a zászló egy darabját, s ott viszik szívükben a hazához, a munkás- osztályhoz való hűség érzését, amely — ma gyermekként, később felnőttként — nagy tettekben fog kivirágzani.
