Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

*» KELETMAG YARORSZ AG 1958. ÁPRILIS 23. SZERDA tlttwzA ftákbnUHÍcát! Az Ujfehértói Állami Gazdaság a községi párt v. b.* napirendjén Falusi munkánk alfája és ómegája a helyes pártmunka. Az, MSZMP országos konferenciájának határozata hangsúlyozza, h'igy a faluban végzett pártmunkát állandóan javítani kell. Nagyon sok múlik a falun dolgozó pártszervek és szervezetek helyes irányiló, segítő és termelést ellenőrző munkájától, hisz vannak közsé­geink, ahol öt-tíz pártalapszervezet is működik. Ilyen helyeken c.sak úgy oldható meg a bonyolult feladatok^ ha a pártbizottság és annak vezető testületé, a v. b. behatóan elemzi a községien felszínre került jelenségeket. 1. Az újfehértói párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén az ál­lami gazdaság munkáját értékel­te, alapos előtanulmányozás után. Tótszegi elvtárs, a vb. titkára előzőleg sok időt töltött a gazda­ságban, beszélgetett kommunis­tákkal és pártonkívüliekkel. Az állami gazdaság és a pártszerve­zet vezetősége, terjedelmes jelen­tésben számolt be a végrehajtó bizottságnak. Az ülésen a vb. ta­gok megállapították, hogy a té­nyek helyesek, vitathatatlanok. Az. elemzés azonban nem kielé­gítő, mert a jelenségekből nem von le következtetéseket. A je­lentésben szerepel, hojgy az‘elmúlt gazdasági évben a burgonya szakszerűtlen keze­lése és tárolása miatt több- százezer forint kár érte az ál­lamot. Hasonló eset történt a dohánnyal. A kommunisták azonban nem vonták le ebből a megfelelő tanulságot. A gazdaság pártszervezete kevés szót ejtett az emberek nevelésé­ről, a pártszervezet segítő és el­lenőrző munkájáról. Már csak ez is bizonyltja, hogy helyes időben adott segítséget a gazdaság párt- szervezetének a községi vb,: ta­vasszal. a munkák indulása előtt, 2. A községi párt vb. megállapí­totta, hogy a tervszámok alacso­nyak, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a legjobb földekkel a gazdaság rendelkezik. Az e v~ társak javasolták, hogy a gazda­ság ne térjen el a vetésforgótól, s jobban válassza meg a talajt az egyes növények részére. Szobá­két'ült, hogy az állattenyésztés te­rületén eredményes munkát vé­geztek a kommunisták. A *ejet a tervezettnél olcsóbban állítják elő. Üj módszert alkalmaznak a borjúnevelésnél. Egy boridnál 500 literre csökkentik a táptej mennyiségét és a tápanyagkü'ön- bözetet abrakkal pótolják, de a kívánt súlygyarapodás így is biz­tosítva lesz. A községi párt v. b. .tagjai javasolták, hogy indít savak, mozgalmat a tehenészet na­gyobb eredményéért. így Ízü­leteit meg a 3500 literes kéz- deményezé-s, amely máris si­kereket ért el. Szó volt még arról is, hegy van a gazdaságnak egy hatholdas szőlőterülete, amelyre minden év­ben ráfizetnek, mert az őrzés kö­rülményes. A gazdaság vezetői elmondották: a megyei igazgató­ságtól utasították őket: ha ebben az évben is ráfizetéses lesz a szőlő, ki kell vágatni, (Ez aztán a | jótanács!) A községi párt vb. ezt nem helyeselte, s javasolta hogy a szőlőt kerítsék körül, ami nem kerül sokba. Beszéltek arról is, hegy fordítsanak sokkal nagyobb gendet a mezőőrök ellenőrzésére, akik sok esetben elnézik, hogy az állami gazdaság földjén legeltes­senek, illetve más módon káro­sítják meg a népvagyont. 3. A gazdaságban nem érvényesült eléggé a párt ‘ vezető szerepe és ellenőrző munkája. Ez elsősorban abból eredt, hogy a szervezeti életben voltak hibák. Különösen az alsósimai-üzemegyséf párt- szervezetére Vonatkozik ez, ahol a párttitkár is súlyosan vétett a szocialista vagyon ellen. Állandó volt civódás az üzembe'iek és a központban dolgozók között, s ez éreztette hatását. A hibákról hall­gattak egyes párttagok. A párt- vezetőséget leváltották: Igaz vi­szont, — bőr az utóbbi időben érezhető a javulás —, hogy még ma sem elég határozott, céltu­datos a pártvezetőság mynká’a. A pártszervezet régi vezetőinek korrupt, a kommunista erkölcs- csel összeegyeztethetetlen maga­tartása. itt-ott még ma is érez­teti káros hatását. De a községi párt vb. ezekkel kapcsolatban is adott hasznos javaslatokat: Őszinte, alapos elemzés alá vet­ték a pártszervezet tevékenysé­gét, a gazdaság vezetését. Sokat tanultak ebből valamennyien. Helyes határozatokat is hoztak, ilyen volt például: a vezetők tar­tózkodjanak többet a dolgozók között, ismerjék . meg azok m;n- dennapi problémáit. A pártszer­vezet pedig javítsa meg 'a terme­lést segítő és ellenőrző tevékeny­ségét, foglalkozzon többet az em­berek " nevelésével. TISZTELETERE 800 ezer tégla készül terven felül Tiszavasváriban Megyénk legkorszerűbb tégla­gyárában Tiszavasváriban már március 11-én megkezdték a gyártást. Azzal az intézkedéssel, hogy a 850 térköbméteres égető kemence padlására hordták fel fagyás elől a nyerstéglákat, egy­ben többszázezer darab tégla előszórítésát is biztosították. Kihasználták a kemence begyúj­tásának többnapos időszakát, és az előszárított téglákból határ­idő olótt kezdték meg az ége­tést. .Április közepétől két műszak­ban . termelnek. A bányában este világítás mellett dolgozik a föld kotrógép, s naponta 70—72 ezer darab nyerstéglát tudnak termelni. A kemencénél is tel­jes a munkalendület. A sikereken felbuzdulva, szá- rivtást tettek a téglagyáriak és ameltett, hogy a tavalyi ■■ terv­nél mintegy egyharmaddal több téglát gyártanak: 800 ezer darab túlteljesí­tésre tettek felajánlást. Ebből a mennyiségből mint­egy huszonöt kétszobás csa­ládi házat lehet építeni. Hasonló célkitűzés érdekében versenyre hívták a Téglagyári Egyesülés vaLamennyi telepet, s ezek közül a tiszaberceli Tégla­gyár már közölte csatlakozását, a versenyhez. Több és jobb minőségű matracot ! — ez a nagyhalásziak célja A nagyhalászi mat- megvan a látszatja a normáját. Lókös Jfo-' rackészitő üzem meg- mátrackészítok mun- na és Oláh Gusztáv- takarított anyagokból kav er senyének. Amel- né rendszeresen ke* 5 százalékkal túlteU lett, hogy vigyáznak a szítenek tizenhat hé­jé sítette első negyed- minőségre, minden lyet naponta tizenkim. évi tervét. Most is dolgozó túlteljesíti a lenc-húsz matracot. A tavasz biztatóan kezdődőit. Gyönyörű a. gyümölcsös, a föld. a vetés. S ha a községi párt v. b. által javasoltakat megfogadják az Üjfehértói Államai Gazdaság illetékesei, rövidesen kibújik az a mag is, amelyet most vetettek el, ezen a hasznos, értékes tanács­kozáson. (F- Fi.) Egy időszak alatt közel 400 ezer forintos gőz és viilamosenergia megiakarítás A Dohánybeváltó és Fermen­táló Vállalat újítói gyorsan rea­gállak a takarékossági felhívás­ra. Magyar László és társa a mechanikai üzem dolgozói a gőz­ös viilamosenergia felhasználásá­nak csökkentésén törték a fejü­ket. Javaslatukra a kamrás fermen­tálásnál íi technológiai előírások­nak megfelelő' olyan új módszert vezetnek be, amivel egy fermen­tálás! időben közel 400 ezer forint értékű gőz- és villamosencrgiát takarítanak meg. Az újítók javas­lata szerint megfelelő hőfok el­érése után 2—3 órára szünetelte­tik a motorok működtetését, s így érik el a megtakarítást. Szakér­tők szerint az új eljárással, sem­miféle hátrányos különbség nem észlelhető a szokványos módszer­rel fermentált dohányanyaggal szemben. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége kulturális szakosztálya közli, hogy Komlós János előadá­sát: „Filmkritikánk mai helyzeté­ről’' csütörtök helyett április 25-én, pénteken délelőtt 11 órakor tartja meg a szövetség székha­zában. Az előadást vita követi. Befejezte a szántást halad a vetésbe i a nyírteleki gépállomás Serény és szorgos munka folyik a Nyírteleki Gépállomás kör­zetében. A gépállomás dolgozói április 22-ig 74,3 százalékra telje­sítették tavaszi vetéstervüket. K ülönösen jó eredményt ért el Magyar János és brigádja. A brigádba dolgozó traktoristák máris befejezték, sőt túlteljesítették 1515 normálholdas tavaszi tervüket, Jellemző a nyírtelekiek■ szorgalmára, hogy a brigádok a termelő­szövetkezetekben már végeztek a szántással, a tavaszi kalászosok vetésével, így kizárólag már csak a burgonya és a négyzetes kuko­rica vetése van hátra,:' fúvószenekar az Alkaloidában Május elsején mutatkozik majd be a tiszavasvári Alkaloida Ve­gyészeti Gyár újonnan alakult fúvószenekara. A zenekarnak 22 tagja van s már korábban seré­nyen megkezdték a készülődést a premierre. A zenekart Hank'6 László irányítja. Van-e hitele a gépi munkának Kállósemjénben ? A kállósemjéni földművésszö- ** vetkezet irodáját majd szet- vetette a csete-paté. Legalább öten vitatkoztak. A prímet a Nagy kallói Gápá.icmás igazgatója és a szövetkezet agronómusa vit­te. A tét megkotik-e a kállósem­jéni dolgozó parasztok az elő­irányzott 300 holdra a gépi szán­tási szerződést? A két íővitatkozó megegyezett, hogy nem! Akkor miért vitáztak? Mert mind a ket­ten — s a többiek is — azt sze­retnék, hogy mégis meglegyen. A harc nem csupán a tervért folyik! SELEJT NÉLKÜL — 120 ^ZÚZALÉKOT! Ezzel a felhívással indított ver­senyt május elseje tiszteletére ralsák Sándor, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozója. A felhívás a napokban törlént és elsőként a szereidé dolgozói csat­lakoztak. A legutóbbi jelentés szerint csaknem valamennyi dol­gozó versenyben á’I. A szakszer­vezeti bizottság aktatáska, ciga­rettatárca. lolómcrce és más aján­dékokkal fogja jutalmazni a leg­jobban dolgozókat. A dolgozók fizetése természetesen a teljesít­ménynek megfelelően eme'kédik majd. A tél e’tolódott, a vetések kés­nek. A gépállomás nemcsak azért sürgeti a gépi szántást, hogy az pénzUVi.sz .a házhoz, hanem érz: a felelősségét. S ez fontos dolog. Valahogy így van vele a földmű­vesszövetkezet is. Azonban a terv szemüvegén • keresztül nézi a teendőt, s nem a „tegyünk meg I mindent, amit lehet.” Magyarul: [ | fogjuk meg és vigyük. A gepállo- j I másnak nagyobb tapasztalata van, — bár nem eléggé ismeri a szö- j vetkezeti élet belső lehetőségeit I — mégis sokat segíthet. — Leg­alább is a végig hallgatott vitában nem jutottak el teljesen a helyes módszerek kialakításáig s a mun­ka jó megosztásáig... S főleg eb ben szeretnénk támog'atást adni. Megegyezhetünk: a semjéni do'- gozó parasztok szívesebben szer­ződnek fuvarozásra, mint szán­tásra ... Ötven vontató trágya várja a traktort! S újabbra köt­nek szerződést a dolgozó parasz-l tok. Ezzel szemen csak 45 hold szántására szerződtek! A. gépállo­más már 25 holdat leszántott. S amíg az Űj Élet TSZ-ben kormos szánt, az egyéniekét a Ze!or for­gatta le.. — Igaz, a tsz jóval előbb­re van a szántás-vetéssel. — A napokban befejezi. Viszont az egj’éniek földjének hatvan-hat­vanöt százaléka még szántat!an-. Az esős idő megnehez ít a tava­szi munkákat s a gazdák zömének lassú tehénfogata van... Mikor vetnek el? Pedig irigykedve nézték már a múlt* esztendőben is, a tsz terme­lése általában sokkal jobb az övékénél. Többek közt a tsz. őszi- árpából 17.10.^ búzából 13.70, bur­gonyából 99.20 és cukorrépából 116 mázsás átlagot ért el. Az egyéniek pedig ősziárpából átlag 14, búzából 11.5, burgonyából 60 és cukorrépából 80 mázsát ter­meitek, Hiába eme'ked k ki né­hány egyéni dolgozó paraszt ter­méshozama. A nagyüzemi gazdái-lka — köztük a gépi munka kedás előnye a fejlett agrotechni-1 alkalmazása, Semmi sem születik magától Nem értenék ezt meg az egyé­niek? Dehogy nem! Erről győzött meg bennünket a Matiz Mihállyal, ifj. A. Papp Györggyel es mas dolgo­zó paraszttal folytatott beszélge­tés is. A dolgozó parasztok szere­tik, ha többször megmagyaráznak nekik valamit, míg egyszer meg­csinálják. Történt-e ilyesmi a földművesszövetkezet és a gépál­lomás részéről? A gépállomás csak a munkát követeli, de a gazdák- felvilágosí­tásában nem vesz részt. Igaz, né­hány tanácsot az igazgató elvtárs adott a vita során... De ma még szükség van arra is, hogy besaél- gessenek a dolgozó parasztokkal. A szövetkezetnél Ványai Lajos agronómus a gazdákkal kel és fekszik. Örökmozgóként járja -- a termelési felelőssel — a falut és a határt. Azonban két ember mintegy 1,300 termelővel nem tud szoros kapcsolatot tartani. Hát1 akkor segítsen a választott veze­tőség, a szövetkezet többi dolgo­zója és a termelési bizottság. Azonban eddig a 15 tagú termelési bizotísaggal nem tárgyait senki sem a teendőkről. S a községben nem hívták össze az érdekelt gaz­dákat. Hol vannak a meggyőzés eszközei? A szövetkezeti helyiségek, kira­katok — egy-kettőt kivéve — sem tükrözi vissza a tavaszi feladato­kat. Köztük a gépi munka szer­ződéskötés lehetőségét sem! Pe­dig jónéhány plakátot kapott a szövetkezet és helyben is készít­tethetne. Például vessék össze a tsz, és az egyéni gazdák műit évi terméshozamát, és a tavaszi ve­tés ütemét. Biztos levonják az egyéniek a tanulságot! i A községi tanács nem húzódo­zik a segítségtől... Meg kell ke­resni őket. Közös erővel, értelem­hez szóló, helyes meggyőző ér­vekkel könnyebben és víga’oban megy a munka. S ha a betakarí­tás megtörtént, az egyéni dolgozó parasztok biztos megköszönik mindanryiok támogalását, mert több lesz a kamrájukban. Varga Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents