Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-23 / 95. szám

iss«, Április 23, szerda KELETMAG Y ÁRU RSZÁG $ A vasutasok jelentős megtakarítása Megszakítás nélkül folyik a sréntakarékossági verseny a vasúton. A nyíregyházi fűtö- haziak egyébként erről is híre­sek, A mozdonyvezetők és fű­tök, a lakatosok kiváló eredmé­nyekkel akarják május 1-ct megünnepelni. Különösen dicséretes, hogy a lakatosok olyan munkák elvég­zését vállalták, — mint például mozdonykerékpár-süllyesztők feljavítása, — amit korábban debreceni, vagy szolnoki műhe­lyekben végeztettek el. A mun­ka eddig három hónapot is igénybe vett. Most, a házilag történő javítással egy hét alatt elkészítik a nyíregyháziak s 5 ezer forinttal csökkenik a javítás költségeit. Továbbá a villamoscncrgiával váló takaré­kosság érdekében a transzmisz- sziós rendszerű gépeket május 1-rc önálló motormcghajlásra szerelik át, A falusi ismercíterjessía munkáról k 7, ismeretterjesztő tár- sulat egyik legfonto­Küzdeletn a tiszalöki Erőműnél Bizony nagyon visz- szavetette a munkát H tiszalöki Erőműnél a mostani árhullám, a magas vízállás! A nagy nyomásnak ki­tett gépházi tömíté­sek nem egy helyen felmondták a szolgá­latot, s betört a víz. Három, búvár erét meghaladó, veszélyes munkát végez, s mé­rgen a viz alatt órákig végzik a tömítést. Működnek a szivaty- tyúk is. A Tisza beleszólt a ganzisták és Klement Gotwald-gy áriak munkájába, is. Hátrál­tatja a turbinák sze­reléséi. A 2-es számú turbina próbapörge­lése már megvolt és rövidesen működhet­ne, ha sikerülne a víz­betörés okozta akadá­lyokat elhárítani. Május 1-re szeret­nék üzemképessé len­ni a 2-cs turbinát. E vállalásuk teljesítésé­ért folyó küzdelem mellett nem hanya­golják el az 1-cs tur­bina szerelését sem, hogy az is minél előbb ismét áramot adhasson az ország­nak. Az Állami Földmérési és Térké­pészeti Hivatal kartográfiai vál­lalatának kiadásában megjelent Magyarország autótérképe, amely 1:600.000 méretaranyban, 100 cen­timéter méretű lapon, zsebalakú­ra hajtogatva került a könyves­boltokba. 8 színű nyomással ké­szült és szemléletesen mutatja az ország összes olyan útját, amely gépkocsival járható. A korábban megjelent autóatlaszoktól eltérően közük a melléktérképeken a na­Barogra került a „Saamo» réme“ Évtizedek óta nem emlékeznek » halászok ilyen harcsapéldányra ».Szamoson. A napokban került horogra: súlya 72 kiló, hossza 230 an. A szerencsés halász Széles Zoltán matolcsi lakos, a fehér­gyarmati Rákóczi Htsz. tagja. A szövetkezet azonnal kifizetett munkaegységelölegbe 1036 forint 80 fillért, a szerencsés halász ke­zeihez. A fehérgyarmati halászcsárda udvarán valóságos búcsújárás volt, nagyon sok érdeklődő meg­nézte a Szamos „rémét”. gyobb városok főbb átvonuló út­jait, ábrázolja az autójavító mű­helyeket, garázsokat, benzinkuta­kat is. Az ízléses kiállítású tér­kép ára 11 forint. sabb munkája ismét falura te­vődött át. Az elmúlt évben a falusi ismeretterjesztés lénye­gében kevesebb volt a városi­nál. Ennek oka abban kereshető, hogy az ellenforradalom a már meglevő, kiépített társadalmi há­lózatot megtámadta, és sok helyen szétszórta- Ez az év már ismét a fellendülés időszaka volt. Érdemes bepillantani az évben végzett munkák statisztikájába, mert ez némi képet nyújt az eredmények­ről, magáról a munkáról. Az elmúlt év utolsó negyedé­ben összesen 166 előadást tartot­tak, amiből falura 76 előadás esett. Addig ebben az elmúlt ne­gyedévben 273 előadás volt, ebből falusi 132. Tehát nemcsak az elő­adások száma emelkedett, hanem javult a falusi előadások arány­száma is. Erre pedig igen nagy sziiksé, van. mivel ezek az elő­adások nagyrészt mezőgazdasági jellegűek, így például 88 kifeje­zetten agronómiái előadás volt, a mezőgazdaság fejlesztését segíti elő. Az előadások további meg­oszlása: 44 politikai tárgyú, a többi filozófiai, történelmi, iro­dalmi, biológiai és fizikai tárgyak­ból lett megtartva. Ezek a számok azt mutatják hogy ez évben már komolyabb munka folyt falun az ismeretter­jesztés terén. Azonban a számok még további javítani valót is fel­fednek. A jólét jelei N&vekszik a takarékbetét a nagykállói járásban Ismeretes: amíg cgy-cgy csa­lád, a mindennap használatban levő és nélkülözhetetlen háztar­tási tárgyakat meg nem vásá­rolja, nem tartalékol nagyobb pénzösszeget. Amikor rendeződik a család anyagi helyzete, rendel­kezésre állnak a legfontosabb bútordarabok, háztartási cikkek, értékesebb tárgyakra gyűjtik ,, pénzt. A nagykállói járás dol­gozói már az 1952-es évben 20 ezer forintot helyez4ck el a ta­karékpénztárban. Azóta sokan meggyőződtek a takarékbetétek előnyeiről s már a következő év­ben 108 ezer forintra emelke­dett a takarékbetétek összege. 1955-ben már 386 ezer, ebben nz évben pcctyg 2 millió 155 ezer forint nyugszik a takarékban a nagykállói járás dolgozóinak. A takarékbetétek összegének rohamos és nagyarányú növeke­dése egyben az egyre növekvő jólétet is igazolják, másrészt egyre többen győződnek meg A rendőrség büntetőeljárást in­dított Jakab András Nyírbogát, Zsindelyes-tanyai lakos ellen, mert többszörösen megkárosította a társadalmi tulajdont, s tiltott pálinkafőzéssel és pálinkaüzérke­déssel foglalkozott. Jakab András ez év februárjában az encsencsi állami erdőből tíz szekér akácfát vágott ki és lopott el folyamato­san. A lopásba bevonta Koda András encsencsi lakost és annak fiatalkorú fiát is. Amiért pedig segédkeztek, részükre egy hasz­nált női kerékpárt ajándékozott. De nemcsak falopással foglala- foskodott. ez az egyén, hanem zug­pálinkafőzéssel is. Sőt a zugpálin­kafőzőktől ő maga is vásárolt pá­linkát, s ezzel üzérkezett. A lite­renként 50 forintért felvásárolt pálinkát a sajátjával együtt 70 forintért értékesítette. Két évvel ezelőtt mint egyszerű idénymunkás dolgozott az állami gazdaság Kovacsics-tanyai üzem­egységénél. Persze itt sem sokáig fért a bőrében, hamarosan el­emeit 14 darab zsákot. Majd né­hány hónap múlva ugyancsak az állami gazdasag üzemegységéből 14 bála préselt szalmát lopott el. Amikor pedig a rendőrség meg­indította az eljárást, Jakab And­rás felesége a hatósági közegeket ezer forinttal akarta megveszte­getni. Az eljárás alatt Jakabtól hétezer forint értékű fát. 11 bála préselt szalmát, 14 darab zsákot és 10 liter pálinkát, va’amint üzérkedésből és egyéb ilyen ügy­letből származó 50 ezer forint készpénzt foglaltak le. Jakab András személyéhez még annyit jó tudni, hogy eredeti kulák-csa- ládból származott és nem tudott' megszabadulni mai napig sem a gondtalan, könnyű élettől. Azaz mcstmár megfosztották ettől , le­hetőségtől a többszörösen bünte­tett Jakabot, Letartóztatták és átadták az ügyészségnek. arról, hogy biztos helyen kama­tozik megtakarított és értéke- s'bb tárgyakra gyűjtött pénzük. A dolgozók növekvő jólétét a takarékbetétek összegének gya­rapodása mellett bizonyítják a százával épülő új lakások is. Amíg 1953-ban 71 ezer forint építési kölcsönt folyósítottak a nagykállói járás dolgozóinak. 1957-ben mar 753 ezer forinttal segítette a takarékpénztár az építkezéseket. Ez a tény is b.zo nyílja, hogy kormányunk az ál­lam által eszközölt építéseké, kívül kölcsönnel is igyekszik se giteni a dolgozók lakásgondjai. A növekvő lakásépítési kölese nők folyósítása egyben azt i igazolja, hogy a dolgozók létbl zonylalansága megszűnt, szilar dúl a jövőbe vetett hitük, me. kölcsönt csak akkor és olyané' kívánnak igénybevenni, aki biztosak a kölcsönök határidőr való visszafizetésében. Ezt pedi csak állandó kereset révén lelte, biztosítani. (Vf üszaki előadás, és itt 1 * elsősorban mezőgazda­sagi-műszaki tárgyúra gondolunk, nem volt. Állami gazdaságokban, gépállomásokon és termelőszövet­kezetekben lett volna ezekre szükség, a gépek szerkezetét, fi­zikáját, működését ismer'.ctve a jobb hasznosítását segítették volna elő. A gépesítés, a gépek jobb kihasználása nélkül nem le­het többtermdásre, belterjességre törekedni. Ez pedig ma, mezőgaz­daságunk szociális'a átszervezésé­nél elengedhetetlen követelmény. Hogy ezek az előadások elmarad­tak, azzal magyarázható, hogy a társulatban igen kevés műszaki képzettségű tag van. Különösen mezőgazdasági-műszaki ismeretek­kel rendelkező tag kevés. Tehát, ha az előadások számát e téren növelni kell, elsősorban emelni kell a mezőgazdasági-műszaki képzettségű emberek taglétszámát is. Ez természetesen újabb meg­győző munkát jelont a műszaki értelmiség körében. Erre minél •löbb szükség nyílik, hogy az ősz­nél meginduló új ismeretterjesz­tési időszakban a műszaki előadá­sok se maradjanak ki a program­ból. Másik hiba, hogy viszonylag kevés előadás folyt le biológiai cs egészségügyi témákból. Aránylag kielégítő volt a világ­nézetet fejlesztő előadások száma. Itt azonban hibaként meg kell je­gyezni, hogy ezek az előadások főként az értelmiségnek, a falusi írtelmiségnek szóltak, s ehhez vépest kevés volt a mezőgazdaság szocialista szektoraiban tartott előadások száma. A mezőgazda- sági munkások parasztok világ­nézetének nevelése tehát nem folyt abban az ütemben, ahogyan helyesen az értelmiség körében. Mir, amint ez a számokból kitűnik, hiszen ebben az évben összesen több mint 10 ezer falusi hallgató vett részt a TTIT ismeretterjesztő előadásain, sok helyre még nem jutottak el. Ez különösen a távolabbi járá­sokra, a fehérgyarmati, csengett járásokra vonatkozik. Ebben gaz­dasági tényezők is közrejátszot­tak. Ezenkívül az elmúlt időszak­ban a járási szervezetek meg nem működtek; jelenleg folyik ezek­nek a szerveknek a visszaállítása. Tehát részint anyagi, részint pe­dig szervezési hiányosságok foly­tán történt meg, "hogy vannak még olyan községeink, ahová az idén nem jutott el a TTIT ismeret- terjesztő munkája. Ennek a hi­bának a kiküszöbölésére a TTIT jelenlegi helyzetében önállóan nem képes. A mezőgazdasági jel­legű vállalatokra, állami gazda­ságokra és egyéb falusi szerveze­tekre hárul a feladat, hogy mind anyagi segítséggel, mind szerve, zéssel segítve mielőbb minden községbe eljusson a társulat Is­meretterjesztő munkája. Felvilá­gosítással, meggyőzéssel sokat se­gíthetne az SZMT is. Fon'os feladat ez, mivel az ismeretterjesztés főként olyan célkitűzéseket szolgál, amelyek mezőgazdaságunk átszervezését segítik, fgy például akár az állat- , tenyésztés, akár a mezőgazdasági többtermelés, a gépesít®-, vagy az általános műveltség gyarapítá­sát szolgáló tárgyak köréből hang­zanak el előadások, mind lénye­gében alapot, lehetőséget terem­tenek a 3004-es rendelet megérté­séhez, jó végrehajtásához. V an tehát javítani vaió * a TTIT falusi munká­ján. Elsősorban szervezettebbé, tervszerűbbé kell tenni a mun­kát, éppen a falusi szocialista szektorok nagyobb mérvű bekap­csolásával. Bár a 3004-es rende­let közvetlen ismertetését célzó előadásokat is szerveztek már. ezt szélesebb körben folytatni kell s ebbe a munkába mind nagyobb mértékben be kell kapcsolni a néphez hű, célkitűzéseinkkel egyet­értő falusi értelmiségünket. He­lyes lenne továbbá, ha a kőzöá munka érdekében javulna az SZMT és a TTIT kapcsolata is a mezőgazdasági üzemeket tekintve. Legyen a TTIT falusi ismeret­terjesztő munkájának középpont­ja a 3004-es rendelet végrehajtá­sával kapcsolatos feladatok minél jobb megoldása. Siphiy Barns, Tanyahajó a Krasznán A KPM ügyeimébe! Már a Megyei Tanács Köziek: dési Osztályának előadója is rck lamáUa, hogy a Közlekedés é Postaügyi Minisztérium mii: előbb biztosítson hp’yi aulóbuez járatot a Sóstóra. Nem sok ered­ménnyel. A KPM úgy utasított;’ az 53. sz. Autóközlekedési Váll::- latoi, hogy „tartalék” buszokkal különjáratokkal oldják meg a problémát. Amellett, bogy a killönjára'; nem rendszeres, a vitcldíj is drága. Űjabb reklamációra 2.70 forintról 2.30-ra csökkentették a sóstói, vagy onnan visszaszóló jegy árát. Még így is szót kell emelni miatta! Az a véleményünk, hogy ne kü­lönjárattal, hanem helyijárattal segítsen a KPM és biztosítsanak két autóbuszt helyi járati vite’d’j- jal! , A Vízügyi Igazgatóság árvízvédelmi munkáját segítik a tanya- hajók is. Képünk az „Otthon”: hajót mutatja be, amely a Krasznán teljesít „szolgálatot”. íKopka János felv.) 4< t' ♦ i> 4« 4» ■> ♦ í-Lí-b-f 'í-t1áá-fr-» 4*4* Több tízezer forlntnY* összeg áll rendelkezésre a nyír­egyházi szórakozóhelyek felújí­tása és tatarozása számára. Töb­bek között a Rákóczi út elején,, továbbá a Szarvas Utcán lévői italbolt, a Zsdánov utcai és Vö-' röshadsereg úti cukrászdák ré­szesülnek komolyabb rendbeho­zásban. A gépjavító dolgozói a Sóstóért Sóstó szépítéséből a gépjavító fiataljai is kiveszik részüket. Ha­marosan befejezik a turista-lak körüli kerítés munkálatait. Ezt a kerítést társadalmi munkával építik a gépjavító fiataljai. i Uj a íi lói érkép jelent meg Lakat alá került a többszörösen büntetett nyírbogán üzér

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents