Kelet-Magyarország, 1958. április (15. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-03 / 79. szám

2

KELET MAGY AttO RS iS AG

1958. Április 3, csütörtök

KEDVES VENDEGÜNK;

Nyikita Szergejevics Hruscsov I

Megyénk egészségügyi kultúrájának felemelése társadalmi ügy

]V Sz. Iírus- csov 1894. április 17-én született, a kui'szki. kormányzóság Ka- linovka falujában, bányászcsaládból. Már

gyermekkorában munkát kellett vállalnia, előbb pásztor volt, majd a ■ Donyec-me- dence különböző gyáraiban és banyáiban végzett ‘ lakatosmunkát. 1918- ban belépett a

kommunista pártba. A deli iron tun tevékenyen részt vett u polgárháborúban. Ennek' befejeztével az egyik donyeci ercfejtöben dolgozott, majd a donyeci ipar, lóiskola mun- kastagozatánali

hallgatója lett. Az arcvonaion, a bányában és a főiskolán Hruscsov aktív pórimunkát vég- 2ett, több ízben pártsejt-titkária választották. A munkástagodat elvégzése után vezető pártmunkát végzett előbb a ipo- xíyee-medencében, majd Kijev- ben. 1929-ben beiratkozott a moszkvai Ipari Akadémiára, 1931-től vezető pártfunkciót tölt be a moszkvai kerületi és városi pártszer vezetelcben. 1935- ben megválasztották a moszkvai területi és városi pártbizottságok első titkárává, ezt a munkaitört töltötte be 1938-ig. Ebben az időben nagyarányú szervező munkát végzett azoknak a terveknek a megvalósítására, amelyeket a párt és a kormány Moszkva újjáalakítására, a főváros rendezésére, a munkások és az alkalmazottak életkörülményeinek javítására dolgozott ki.

1938 januárjában Hruscsovot megválasztották Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkárává. — 1947. márciusa és decembere között az Ukrán SZSZK Minisztertanácsának elnöke, majd 1947 decemberében ismét Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára lett.

Hruscsov 12 esztendeig állt az ukrajnai pártszervezet élén.

Az 1341—194o-ös Magy Honvédő Háborúban a fronthadse- regnél teljesített szolgálatot. Tagja lett a kijevi, a délnyugati, a sztálingrádi, a déli katonai körzet, majd az J. Ukrán Front katonai tanácsának. Tevékenyen részt vett Sztálingrád védelmében és a német fasiszta csapatok sztálingrádi szétzúzásának előkészítésében. Egyidejűleg, mint Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, élénk szervező munkát fejtett ki az ukrajnai pártizánmozgalomban. Kiváló munkájáért altábornaggyá ne- v ezték ki.

A háború befejezése után a népgazdaság helyreállításáért és továbbfejesztéséért indított harc kiemelkedő szervezője. 1949 decemberétől 1953 márciusáig a párt központi bizottságinak titkára és a moszkvai terüle i t*ártbizottság első titkára.

Hruscsov 1934 óta tagja a párt központi bizottságának. 1938-ban megválasztottak a központi bizottság politikai bizottságának póttagjává, majd 1939- bén a politikai bizottság tagjává. Az SZKP XIX. kengresz- szusán, 195? Októberében Hruscsov tartotta a part szervezeti

Kedden délelőtt 10 órakor, a kedvezőtlen, télies időjárás ellenére csaknem „telt ház’’ vett részt az egészségügyi osztály és a Megyei Vöröskereszt szervezet ankétjén. Az ankéton megjelentek a párt. a tanács és a tömtg- szervezetek képviselői, vala- mint a vállalatok és üzemek vöröskeresztes aktívái. Számús orvos, óvónő, asszisztens és más egészségügyi dolgozó jött el, hegy hozzászólásával, javaslatai- var .elősegítette a soroalévő feladatok s keres meg valós ti sál.

Az ankétot Fckszi István elv- társ, a megyei tanács vb. elnöke nyitotta meg, majd dr. Székely Sándor orvos, a Magyar - Vörös- kereszt egészségügy7!, kulturális, oktatási csoportvezetője, tartott vitaindító előadást. Az ankét jelentőségét méltatva főleg két területre szorítkozott előadása: a soronlévő tisztasági hónap megrendezésére és a nyári mezőgazdasági munkák egészségügyi előkészítésére .hívta fel a figyelmet.

Különös. figyelmet érdeme., hogy az ankét mélyen elemezte

az állami és társadalmi (vörös- kereszt) egészségügyi munka kapcsolatát. A számos hozzászólásból különösképpen dr. Varga Gyula kisvárdai körzeti orvos vetett fel időszerű és gyors megoldásokra váró .problémákat. Az orvosi hivatásról szólva a kollegák véleményét fejszte ki, amikor az orvosok társadalom iránti felelősségét öntötte szavakba. Az egészségügyi szak- szolgálat és a Vöröskereszt kapcsolatának lehetőségeit is ismertette, majd helyesléssel fogadták az ankét résztvevői a vidéki orvosprebiémák őszinte, keraz bZiKd kongresszusán, 19.>6 •> ;ebruár 14-én Hruscsov terjes-- X tette elő a központi bizottság beszámolóját, majd február T 33-én a kongresszus zárt ülésén * beszámolót tartott „a személy i ¥ kultuszról és a következnie- nyélről':7. Az S2ICP XX. kong- j tessz »a után ismét a központi $ bizottság elnökségének tagja és * a központi b'zotlság első tit- X kára. f

V

Hruscsov - más Szovjet vezc- *> tőkkel együt, ellátogatott a Ki- £ i-.ai Népköztársaságba. Lengyel- * oi szagba, Jugoszláviába, Indiá- ¥ ba, Burmába, Afganisztánba, * Nagy-Britanniúba és más or- •}• szagokba. ítészt vett a négy í hatalom kormányfőinek genfi £ fttákezletén. X

A Szovjetunió Lcgfe’sőbb Ta_X nácsa 19513. március 27-én a % Szovjetunió Minisztertanácsának ' elnökévé választotta. ■

A gazdasági építés vezetésé- 1 ben szerzett kimagasló érdemeiért, valamint a Nagy Hon- i ’. édő Háború idején a párt és a ] kormány utasításainak erdőmé- t nyes végrehajtásáért Lenin- J renddel és rnás magas szovjet kitüntetésekkel tüntették ki.

A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének 1954. április 16-i. rendelete a Szocialista Munka Huss címmai ruházza iel Hruscsovot, majd 1957. április 13-án ismét Lenín-rendcLl és a Sarló és Kalapács aranyéremmel tüntették ki azokért a kimagasló érdemeiért amelyeket a szűz- és parlagföldek megművelésére vonatkozó intézkedések kidolgozásában és meg- i

szabályzatának szóló beszámolót. A kongreszszuson ismét megválasztották az SZKP Központi Bizottságának tagjává, a központi bizottság ülésén pedig a központi bizottság elnökségének tagjává és a központi bizottság titkárává.

1953 szeptemberében az SZKP Központi Bizottsága a központi bizottság első titkárává választotta.

teles nélküli fölvetését. Ezek között főleg a szakszervezetei bírálta a kisvárdai orvos, majd az egészségügyi kultúra emelésének megyei lehetőségeit mérlegelte. A központi kiküldöttek felé sok-sok figyelemre méltó problémát továbbított. (Például: a megyei egészségügyi-vándor- láda beszerzését, továbbá a Vöröskereszt aktivisták külföldi cserelátogatását stb.)

Bákeffi Jenő, a megyei tanács egészségügyi állandó bizottságának elnöke felhívta a Vörös- kereszt vidéki képviselőit, hogy legrövidebb időn belül vegyék fel a kapcsolatot a községi tanácsok egészségügyi áb.-ivál, mint azt a cigánykérdés és az alkoholfogyasztás megszüntetése érdekében már sok helyen igen sikeresen oldották meg.

Ezután dr. Vilmon Gyula, az egészségügyi miniszter első helyettese válaszolt a felvetett kérdésekre és maga is hasznos útmutatásokat adott az ankét résztvevőinek. Válaszaiban helyesléssel fogadták a hallgatók azt a bejelentését, hogy a közeljövőben egyetemeinken egyre inkább felismerik a leendő orvosok a Vöröskeresztnek, mint társadalmi mozgalomnak jelentőségét és azt, hogy népük egészségügye nagyban függ a Vörös- kereszt munkájától is.

A lelkeshangú ankét a dél- utáni órákban ért csak véget. A résztvevők nagy megelégedéssel szóltak az összejövetel jelentőségéről és sokan megfogadták, hogy ki-ki a maga területén a lehető leghamarabb megvalósítja az elhangzottakat.

<—gyal—'>

Ahol a munkásokul helyesen nevelik . . .

Tapasztalatok a Nyírbátori Dohánybeváltó üzemből

4.

1.

VI int minden üzemben, úgy a nyírbátori dohánybeváltó üzemben is megvannak azok a tényezők,, amelyek jó Vágy rossz irányban befolyásolhatják p t raj* lést. Itt kb. 180 munkás dolgozik. Természetes fermentálás folyik, amelyet novemberben kezdtek meg. A múlt évi tervet már november 25-n. teljesítették. Év végére 14 százalékkal teljesítették túl az előirányzatot. A dohány fermentálása, az ezzel kapcsolatos munka kény; s. ügyességet, nagy . körültekinti s. igényel, hiszen a dohány export cikk is. Ha például nem időben végzik a dóhányasztagok forgatását, úgy. ',pe,ri;.sze;edés állhat elő, amely,komoly károkat okozhat., Hasonló a helyzet akkor is,, ha á munkások nem vagy fejű- letesen szedik szét az összetapadt dohányleveleket. így a fermentálás oxigén hiányában megakadhat és minőségi rom1 ás áll elő. Ha tapossák, gondatlanul kezelik a dohányt, úgy 1 mázsánál 5—G00 forint értékcsökkenés is előállhat. Valamennyi olyan tényező, amelyre nagy gondo*' kell fordítania az üzem pártszervezetének. Á’landóan foglalkozni a dolgozókkal, nevelni őket, mert csak így lehat takarékoskodni.

2.

t z üzem pártszervezete

‘ ragy gondot fordít a munkások takarékosságra válj nevelésére. Átmenetileg előfordult, hogy nem minden dohány- a.sztagot tudtak időben megforgatni és, hogy a dohányt megmentsék és a minőséget is megóvják, 25 munkással több dolgozóra volt szükség. Károk szármáz'ak a taposott dohányból is. A pártszervezet vezetősége megbeszélte a tennivalókat a munkásokkal. A forgatás időben történik és megindul a- , ne taposs dohányra’’ mozgalom.

Tizenegy brigád látott szorges munkához, hogy így is emeljék a termelési érteket, takarékoskodjanak. Több ezer forintot mentettek meg.7 A pártszervezet javaslatára az üzem vezetősége megjutalmaztál Mcgyesi Borbálát, Kónya Bélánét, Helmeczi ■Máriát,, Sepsi Sándornál sb.

3.

jVIEmcsak a kommunisták, a párt.zervazet vezetősége, de r. munkások sem tűrik a Irhákat, fegyi lmezeŰeüséíot, a károkat. Nem egy esőt vol', amikor a pártszervezet vezetősége beszélgetett a hibákat elkövető munkásokkal. Nem tűrik a munkások azt. aki megkárosítja az államot. Egy év óta nem fordult elő lopás az üzemben. A notórius fegyelmezetlenkedőket és azokat, akik rendszeresen rontották a közszellemeh e’távolí- tották. A tisztasági mozgalom rzinte vérükké vált a munkáslányoknak, asszonyoknak.

Nagy gondot ferdít a pár’szer- vezet vezetősége a fiatal munkások nevelésére. Megtörtént, hogy 10—15 mázsa dohányt adtak vissza újra válogatásra mert felőle esen végezték el. Megcsinálták, s ezért az üzem nem. fizetett munkabért r szűkre. Nem volt zsörtölőd ás és belátták, helytelenül tették. Ezek mellett azonban személyesen is beszélgettek a fiatalokkal. Megtanulták, hogy így nem helye, dolgozni ós ilyen (dolcg ma már nőm fordul elő. \

A megtörtént károk pőt7‘*- lása nehezebb, mint a károk megelőzése. Ez utóbbi körültekintést, nagyobb ellenőrzést igényeh Így is van, mert amikor észerevette a vezetőség, hogy a vagyonőrök (9) több esetben munkaidő alatt elalszanak, figyelmeztette ’ őket. Így tettek Megyesi Józseffel és Mészáros Jánossal. Előadást tartottak a vagyonőrök munkájáról, feladatairól. A pártszervezet jó . munkáját mutatja az is . hogy

ha a dolgozók valamilyen hibát észlelnek, azonnal szólnak. Különösen nagy munka hárul eb-' ben a revidiálókra, akik átveszik a dohányt és ellenőrzik a munkál Ugyanis nemcsak az tartozik a vagyonvédelemhez, hogy megakadályozzuk' a 7 loptsokat, hogy. kíméljük a gépeket, hanem az is, ha az exportra szállítandó dohány bálázását ellenőrizzük. Ha a dohánybála a rossz csomagolás miatt összezúzódik, kár éri az államot.

5.

4 nevelésnek sok tnói' szere lehetséges. Az egyik ilyen módszer a példs.pvi- ta’ás. Az üzemnek 15 körzeti felügyelője van. Ebből 10 a kommunista. Hét (sztenciő ófa nem fordult elő, hogy olvm «•- kereket értek volna el a dohány- szerződések kötésében. mint most. Több m'nt 4300 hold dohányt szerződtettek. A Kommunista felügy lek kezdeményezték a versenyt a siker érdekében.

A nevelés másik módszeré az. amikor az üzemi pártszervezet gondoskodik arról, nogv a fiatal munkásokból jó szak rnbert neveljenek. Ez felettébb fontos üzemeinkben. Nos, itt helyesen cselekedtek, mert a kiszlstákből több fiatalt szakmunkát igénylő munkahelyre tettek. T; illés Kató, Kelemen Borbála, Ferenczí Klára, Vass Jolán, Megyesi Irén .és a többiek megállják a heíy.Ü- ket.

Van egy jelenléti könyv is az üzemben. Ez mutat ja, hogy havonta kik és hányszor mentek ei munkaidő alatt az üzemből ' Nem arról van szó. hogy érd teljesen akadályozzák mag. hiszen asszonyoknál különösen előfordulnak problémái!, orvoshoz kell menni, gyermeke beteg stb. Ezt a következőkben is figyelembe veszik. Azonban van; nak olyan esetek, amikor indo- kc!a dánul olyan ügyekben hagyják el az üzem terült tát egyes munkások,, amelyeket munkaidő után is el lehetne végezni. Március hónapban (26-ig) 34 esetben mentek el az üzemből. Ha ezekre csak egy órát számolunk átlagban, az már 34 óra kiesést jelent a munkából. Ez a termelés rovására megy. És helyesen tet’ék itt, hogy határozatot hozlak: csak elfogadhatóan indokolt esetben engedélyeznek eltávozást munkaidő alatt az üzemből.

Az üzemben a termelési fegyelem jó. A pártszervezet elég jól foglalkozik az üzem és a

munkások problémáival, helyesen a takarékosságra, fegyelemre, a munkaszeretetre neveli s dolgozókat. Minden lehetőség megvan arra, hogy az üzemi munkásgárda tovább nevelésével még nagyobb sikereket érjenek el.

(—s. 7v.-~)