Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-02 / 52. szám
XV. ÉVFOLYAM 52. SZÁM Ära 60 fillér A ROMÁNIÁBÓL HAZATÉRT PART- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉG FOGADÄSA BUDAPESTEN — A SZAKSZERVEZETEK XIX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSÁRÓL — NEMZETKÖZI SZEMLE — KERESZTRE 7TVÉNY 1958. MÁRCIUS 2. VASÁRNAP NYILATKOZAT a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ás a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a Román Nápköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségeinek tárgyalásairól 1958. február 20. és 28. között a R *- mán Népköztársaság' kormányának és a Román Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására a magyar forradalmi rr unkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége látogatást tett a Román Népköztársaságban. E látogatás folyamán a Magyar Nép- köztársaság és a Román Népköztársaság kormány- és pártküldöttségei megbeszéléseket folytattak Bukarestben. A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségében a következő elvtársak vettek részt: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, államminiszter, Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökének első helyettese, Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, álamminiszter, Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, Sebes István, a külügyminiszter helyettese, Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Román Népköztársaság kormánya és a Román Munkáspárt küldöttségében a következő elvtársak vettek részt; Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlése elnökségének tagja, Chivu Stoica, a Rámán Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Petre Borila, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Nicolae Ceausescu, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Alexar- dru Moghoiros, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, Avram Bunaciu, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Paul Niculescu Mizil, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának •agja. A tárgyalások folyamán a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást kormányaik és pártjaik tevékenységéről, behatóan elemezték baráti kapcsolataik fo- vábbfejleszt ősének kérdéseit és a két országot érdeklő legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A baráti együttműködés szellemében folytatott széleskörű véleménycsere során a két küldöttség megállapította, hogy nézeteik az összes megvizsgált kérdésekben azonosak. I. A magyar és a román barátságnak mély történelmi gyökerei vannak. Bár a magyarországi és a romániai Volt uralkodóosztályok nemzeti elnyomó politikát folytattak és nacionalista gyűlölködést szítva egymásra uszították a magyar és a román dolgozókat, ennek ellenére a magyar és a román nép legjobb fiai egyesítették erőiket és forradalmi harcokat vívtak a két nép közötti barátságért, a szabadságért és a társadalmi haladásért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására mind Magyarországon, mind Romániában megalakultak a kommunista pártok és a munkásosztály a haladó erők élén tudatos harcot kezdett a két nép testve r együttélését zavaró és mérgező sovinizmus ellen, az igazi barátság megteremtéséért. A két ország munkásosztálya sok vértanút áldozott a közös ügyért vívott küzdelemben. Miután a magyar és a román nép felszabadult a fasiszta iga alól és saját kezébe á’átte sorsának irányítását, a szocializmus építésének útjára lépett és örökre végetvetett a kizsákmányoló osztályok által szított gyűlölködésnek. A két nép között tartós barátság jött létre, amely a proletár nemzetköziség, a kölcsönös megbecsülés, a területi épség tisz- teletbentartása, a szuverénitás és a bel- ügyekbe való be nem avatkozás, az együttműködés és a kölcsönös testvéri segélynyújtás elveire épül. A magyar-román barátság kiállta a nehéz idők próbáját is. Amikor Magyar- ország függetlenségére és szociális:a vívmányaira tört az ellenforradalom, a román nép az elsők között nyújtott testvéri segítséget, amelyre a magyar nép hálával gondol. A román nép örül, hegy a magyar dolgozók az ellenforradalmat leküzdötték, annak súlyos következményeit felszámolták, s az ország politikai, gazdasági és kulturális fejlődésében sikereket értek el. Mindkét fél hangsúlyozza: határozottan fel kell lépnünk az imperialista köröknek a szocializmust építő országok beíügyeibe való minden beavatkozási kísérletével szemben és szüntelenül fokoznunk kell az éberséget az osztályellenség minden olyan próbálkozása ellen, amelynek célja aláásni, gyengíteni a népi hatalmat. II. Szocialista országaink kapcsolatait méltóan fejezi ki az 1948. január 24-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, a sokoldalú magyar-román együttműködés történelmi okmánya. E szerződés szellemében a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődtek. A két fél a tárgyalások során megegyezett abban, hogy tovább szélesíti és fejleszti a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság gazdasági együttműködését. Az elkövetkező években növeli a két ország közötti áru- csereiorgalmat és e célból az 1958—60. évi időszakra kereskedelmi egyezményt köt. A két küldöttség megállapodott abban, hogy magyar-román vegyes gazdasági együttműködési kormány bizoltságot létesít. Ez a bizottság irányítani és fejleszteni fogja a kétoldalú gazdasági együttműködést, figyelembevéve a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának ajánlásait. Mindkét küldöttség megelégedéssel állapítja meg. hogy a két ország kulturális kapcsolatai a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság között 10 éve megkötött kulturális egyezni ínynek megfelelően eredményesen fejlődnek. A kulturális élet minden ágában, különösen a magyar és a román nép szabadságáért és nemzeti függetlenségéért közösen vívott történelmi harcainak tanulmányozásáért és a közös forradalmi hagyományok ápolásáért és tanításáért az együttműködést a jövőben is fejlesztik. A felek elhatározták, hogy elősegítik a szocializmus építésének minden területén elért eredményeik kölcsönös jobb megismertetését. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársrs-ig, mint a Szovjetunióvezette szocialista tábor testvéri nagy családjának tagjai, kifejezik szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is minden eszközzel hozzájárulnak a szocialista tábor egységének erősítéséhez. 1,1. A magyar és a román kormány, 'amelyek, a szocialista tábor többi országával együtt köv..kezet esen valósítják meg a békés együttélés politikáját, megelégedéssel állapítják meg, hogy e politika alapeíveit jelenleg a viiág közvéleményének legszélesebb körei tevékenyen támogatják. Ezeket az elveket sikeresen alkalmazzák a szocialista országok és számos európai ázsiai és afrikai nem szocialista ország között. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság nemzetközi kapcsolataikban következetesen alkalmazni fogják a jövőben is az ENSZ alapokmányának elveit, amelyek arra kötelezik mind a nagy, mind a kis államokat, hogy az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján egyesítsék erőfeszítéseiket a béke és a nemzetközi biztonság megőrzéséért. A felek támogatják a Német Demokratikus Köztársaságnak azt a javaslatát, hogy a két német állam kezdjen közvetlen tárgyalásokat Németország egyesítéséért, vonják ki a külföldi csapatokat Németország, valamint a többi nyugat- és kelet-európai ország területéről, s hogy a két német állam mondjon le hadseregének atomfegyverrel való felszereléséről. Mindkét nép életbevágó érdeke, hogy a német militarizmus ne veszé- iyeziesse ismét Európa népeinek biztonságát és a világ békéjét. A magyar kormány helyesli és támogatja a román kormánynak a balkáni országok kormányaihoz intézett felhívását, amely nemcsak a délkelet-európai országok, köztük Magyarország érdekeinek felel meg, hanem nagyjelentőségű kezdeményezés az általános béke szempontjából is. A két kormány teljes egészében egyetért a lengyel kormány ama javaslatával, hogy a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság, valamint a Német Szövetségi Köztársaság területén létesítsenek atomíegyvermentes övezetet. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság kormányai üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányainak a kínai önkéntesek Koreából való kivonására vonatkozó kezdeményezését. Ez értékes hozzájárulás a koreai kérdés békés úton való rendezéséhez, a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke megszi1 ordításához. A felek együttérzésüket és szolidaritásukat fejezik ki az arab népnek, valamint más ázsiai és afrikai népnek a gyarmati iga végleges lerázásáéit, a teljes nemzeti függetlenségért és szuveréni- tásért folytatott harca iránt. Mindkét kormány támogatja a szovjet kormány javaslatát egy magasszíntű kormányfői értekezlet összehívására, mert úgy véli. hogy ez megfelel a béke és a népek biztonsága életbevágó érdekeinek. Ez az értekezlet megnyitná az utat más. bonyolultabb nemzetközi kérdések megoldására is. Ugyanakkor a két küldöttség nem hagyhatja figyelmen kívül azt a veszélyt, amelyet a nyugati hatalmak, s elsősorban az Észak-Amerikai Egyesült Államok kormánykörei által továbbra is folytatott eropolitika jelent. A fegyverkezési hajsza és a hidegháború, a szocialista országok körüli kaira,ai bázisok rends/, rónék megteremtése, az Északatlanti Szöve'sés tagállamai területén atomtöltésű rakéták kilövésére svrlc.áló bérén lezések létesítése a népek jogos aggodalmát váltja ki. A magyar cs a román kormány nőt pünk akaratának megfelelően viszauta-« sí tje, az Amerikai Egyesült Államok kormányának azon próbálke-mr-ait hogy egyes európai szocialista országok társadalmi rendjét nemzetközi tárgyalásokon vitassa. Az ilyen kísérleteket szuverén államaink beíügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak tekintik. Amíg fennáll a támadó jellegű Északatlanti Szövetség és nem valósult meg au európai kollektív biztonság, a Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság a fenyegetett béke védelmében rendületlenül erősíti a Varsói Szerződés szer. vezetét. Ez a szervezet védelmezője a szocialista országok biztonságának, függetlenségének és Európa békéjének. IV. A Magyar Népköztársaság és a Román Népköztársaság baráti kapcsolatai elmélyítésének és fejlesztésének alapvető biztosítéka az a gyümölcsöző együttműködés, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt közölt megvalósult. Pártjainkra hárul az a történelmi feladat, hogy a két ország népeit a szocializmus építésének útján vezesse. A két párt közötti véleménycsere megmutatta, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom alapvető kérdéseiben álláspontjuk azonos. A két küldöttség hangsúlyozza a kommunista és munkáspártok képviselőinek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából Moszkvában megtartott értekezletének történelmi jelentőségét. Az ott hozott határozatok nagy segítséget nyújtanak pártjainknak és a nemzetközi munkásmozgalomnak. A két pártküldöttség rendkívül fontosnak tartja a két párt közötti együttműködést, az elvtársi kapcsolatokat es a jövőben is megtárgyalja közösen a szocializmusért és a békéért folyó harc legfontosabb kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspártot és a Román Munkáspártot egész tevékenységében, a szocializmus építésében a marxista-leninista elmélet vezérli, tanulnak a Szovjetunió Kommunista Partjának és a többi kommunista és munkáspárt gazdag tapasztalataiból, alkotó módon, a nemzeti sajátosságok figyelembevételével alkalmazzák a marxizmus- leninizmus általános elveit. A két párt megerősíti azt az elhatározását, hogy következetesen harcol a marxizmus-ieninizmus revíziójára irányuló minden kísérlet ellen, a dogmatiz- mus és szektarianizmus felszámolásáért, A jelenlegi szakaszban a revizionizmus jelenti a legfőbb veszélyt a nemzetközi munkásmozgalom számára. A kot part küzd a kapitalizmus feimagasztaloi, a reformista cs opportunista nézetek, a bur- zsoá ideológiai befolyás ellen, a párt vezetőszerepének növeléséért a gazdasági, politikai és kulturális életben. A két párt a magyar és a román népet a proletárnemzetKöziség szellemében neveli és határozottan visszaveri a burzscá nacionalizmus bármilyen formát öltő megnyilvánulásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt hangsúlyozza, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megszilárdítása a munkás- osztály vezetésével, a tömegekkel való kapcsolat szakadatlan erősítése, a párt egysége és vasfegyelme, a pártmunka leróni elveinek következetes alkalmazása biztosítja az elért eredmények megszilárdítását, mindkét ország dolgozóinak újabb sikereit. (Folytatás a 3. oldalon.)
