Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-09 / 58. szám
t958. MÁRCIUS 9, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZAO :* Élmények a XIX. szakszervezeti kongresszusról A Magyar Szakszerveze- /m tek XIX. Országos /§ Kongresszusán én is részt vehettem, mim a megye egyik küldöttje. Tizenegy éve szakszervezeti funkcionárius vagyok a dolgozók bizalmából, s ezt szívvel, lélekkel, legjobb tudásom szerint igyekszem munkámmal meghálálni. Nagy élmény volt számomra, hogy részt vehettem a kongresszuson az építők Rózsa Ferenc kultúrotthonának nagytermében, ahol a szervezett dolgozók képviseletében 607 küldött volt ott, és 300 tanácskozási jogú szakszervezeti vezető, valamint számos meghívott vendég. Ott voltak a kormány vezetői, valamint külföldi meghívottak is. Sokat tanultam Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának beszámolójából, és lelkesített Marosán elvtárs üdvözlő beszéde. A beszámoló után nyitott kétnapos tanácskozásból a legjobban a következő tanulságos idézet halott rám, de úgy éreztem, hogy mindenkire, aki ott volt: „Ha valakit megválasztanak, az a bizalom jele. S ha bármely választott vezető nem úgy foglalkozik a tagság ügyeinek intézésével, ahogy ezt a helyzet megköveteli, akkor ez visszaélés a bizalommal. Olyan szellemet kell meghonosítani munkánkban, hogy ne legyen nyugodt éjszakája egyetlen szakszervezeti vezetőnek sem, aki elhanyagolja a dolgozók ügyeivel való foglalkozást, nem ad kielégítő választ, vagy nem intézkedik a tőle telhető legjobban.’’ A dolgozókat érintő kérdések felett folytatott vitában kidomborodott a szakszervezet megbecsülése. A beszámolóból is nagy útmutatást kaptunk a további szakszervezeti feladatokhoz, a munkáshatalom gazdasági erősítéséhez. Nagy tetszést váltott ki számos külföldi küldött felszól"- lása. Nekem különösen tetszett a Szakszervezeti Világszövetség főtitkárának kiemelkedő beszéde, melyben kifejtette a proletár nemzetköziség erejét, azt. hogy megbonthatatlan szálak fűznek össze bennünket 92 millió különböző nemzetiségű szak- szervezeti taggal. Megható érzés volt, amikor számos küldött átnyújtotta ajándékát, kifejezve vele a képviselt ország szervezett dolgozóinak a magyar nép iránt való szeretetét. Az utolsó napi tanácskozás legszebb élményeim egyike, különösen az a pillanat, amikor az elnöki emelvényen megjelent Kádár János elvtárs, és szívből jövő, hosszan tartó taps köszöntötte. Felszólalásából sok mindent feljegyeztem. Ezek munkám során sokat jelentenek. De legfőbbképpen s összegezve azt jegyeztem meg. hogy a szakszervezetben úgy kell foglalkoznunk mindennel, mint az ország gazdáinak. Jelszóként hat Kádár elvtárs szava: „Ma az a jó szak- szervezeti funkcionárius, aki tudja, hogy a dolgozók érdekében mit kell kérni, mit kell követelni, de azt is tudja, hogy hogyan és honnan lehet azt megadni.” Az élmények és tapasztalatok lelkesítenek és a munkában nagy hasznukat veszem. Még jobban tudom, hogyan kell és lehet jól irányítani, vezetni. S most még inkább mondom, hogy nagy megtiszteltetés, szép, de nem könnyű munka a miénk! Szívvel, lélekkel sok minden akadályt le lehet győzni és meg lehet valósítani, — s ehhez nekem a lelkesítést jelentette a kongresszus. (Elmondta Suska Ferenc, a Dohányfermentáló Vállalat üzemi bizottságának elnöke.) Megtartotta első ülését a dohánygyári üzemi tanács FESZÜLT VÁRAKOZÁS előzte meg az üzemi tanács első ülését a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál. A 49 tanácstagból csak kettő maradt távol az ülésről, amelyen Balogh Ferenc dohányipari igazgató és Pur István, a szakszervezet területi bizottságának elnöke is részt- vett. Suska Ferenc elvtárs, az üzemi tanács elnöke nyitotta meg az ülést és bevezetőben jó munkát kívánt az üzemi tanácsnak. Ezután az üzemi tanács jogairól és kötelességeiről beszélt, mivel elengedhetetlen ezek ismerete a jó működéshez. Részletesen ismertette az üzemi tanács hármas funkcióját, úgymint az ellenőrzést, a véleményező és a döntési jogot. AZ ELLENŐRZÉSRŐL részletesebben beszélt. Röviden: egyik formája az ellenőx'zésnek, hogy az üzemi tanács ülésén egy-egy vezető beszámol az érintett területről, a másik, amikor a tanács tagjai a munkaterületen alapos ismereteket szereznek és a feltárt hiányosságokat az ülésen megvitatják. Az ülés feladattal bízhat meg egy-egy üzemi tanácstagot, akinek az elvégzett munkáról a következő ülésen be kell számolni. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy most a legfontosabb terület a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme, a berendezések kihasználása, valamint a munkásvédelem ellenőrzése. Különösen a munkaerő tervszerű felhasználását és a munkaidő jó kihasználását, a lopások és a pazarlás megszüntetését ellenőrizzék, illetve fedjék fel az üzemi tanács tagjai. A VÉLEMÉNYEZÉSI JOGKÖRRŐL úgy tájékoztatta az elnök a tagságot, hogy az üzemfejlesztési, vállalatfejlesztési alap, MNB hitelek. stb. kérdésében a vállalat vezetősége támaszkodik az üzemi tanácstagok véleményére és figyelembe veszi azt. A tervek feldolgozol, miért engedted? Ne mondd azt: mert kénytelen voltál. Ismerem Szekeres Palit. Nem olyan ember o, uiii szándékosán arra törekedett volna, hogy a te napjaidat megmérgezze! S ha neked ez ennyire fájt, miért nem szóltál r$la? Bódi tehetetlenül vállat vont. Borka határozottabban folytatta: •— Én a helyedben nem lennék ennyire fölényes. Nehéz erről beszélni, de egy kicsit furcsa, talán nevetséges is, ha valaki minden alap nélkül ugrál. Ne, ne mondj semmit! Ha te annyira nagyra tartod magadat, hát miért nem mutattad meg az elmúlt évek alatt? Gondolkozz ezen Laci. s máskülönben pedig jegyezd meg, hogy vagyontárgyad. akire tulajdonjogot szereztél volna, nem vagyok. Bódi felugrott. — Köszönöm — Idálltott vak dühvei, — köszönöm — ismétel, te el a szavakat, mivel mást nem tudott mondani, s feltépve az ajtót, elrohant. Borka szívdobogva nézett utána. kétség és remény között vívódva. ★ \ znap éjszaka egy szikrát sem aludt Bódi. Csak hen- tergett az ágyon, s men-^ Ült volna önmaga elől. Hát lehe. az, hogy túlbecsülte magát, hogy tényleg csak mentséget keresett arra, hogy Szekeres különb ember, mint ő? Próbába végigfulni az elmúlt négy esztendőt, gondolatban összehasonlítani két.éjükét. de nem ment. Most érezte, hogy’ nemcsak gyűlöli Szekerest, hanem fél is tőle. Fél. tisztán érezte. Undor fogta el a szégyenletes helyzetért és mindjobban fájni kezdett Borka is. Ügy vette, mintha elárulta volna őt. Nagy tennivágyás rohanta meg, bebizonyítani Borkának, hogy igenis tehetségesebb Szekeresnél, hogy ő az erősebb, hogy ő méltó a lány kezére is. És igenis joga van rá! Ő a férfi és Borka mégis csak nő. Belelovalta magát az irigy haragba, elöntötte a víz és aludni nem tudott :i| ásnap megviselt arccal ért az iroda elé. Éppen befejezett egy munkát, amikor új terv- feladatot hoztak. Ezt egyenesen Szekereshez vitte a főmérnök, s együtt hajoltak az asztal fölé. Bódinak a fejébe szállt a vér. Bizonyosan egy nagy és kompi i- kált munka, bonyolult statikai számításokkal, mert Szekeres még félig sem végezte el megkezdett tervmunkáját, mégis hozzá vitték. Bódi odalépett: — Talán megkaphatnám ezt én — mondta hevesen. — Ugyanis éppen facér vagyok. S egy kis célprémium nem lenne rossz. A főmérnök és Szekeres meglepetten néztek rá. Aztán Szekeres elmosolyodott.-Ha vállalod természetesen. — Természetesen vállalom — fe'elt hideg gúnnyal —Még eddig nem igen panaszkodjam, hogy valamit is képtelen lennék megcsinálni. A főmérnök kelletlenül kezdte elölről a magyarázatot és Szekeres kíváncsian nézte őket. 'ér H árom napig dolgozott Bódi, keserű vadsággal. A harmadik nap délutánján készen is lett a javával. Szekeres, ezt látva, az asztalára könyökölt, s nézte Bódi munkáját. — Na, tetszik? — kérdezte Szekerestől megvetéssel. A másik nem felelt, csak szábontásánál is figyelembe veszik az üzemi tanács véleményét. Ehhez azonban szükséges, hogy ismerjék a tervezesse! kapcsolatos alapfogalmakat, ismerjék a jó tervteljesí és, a gazdaságos munka előfeltételeit. Nem mindegy, hogy az üzemi tanács működése során mennyire ismeri a rendelkezéseket és mennyire ad megfelelő segítséget a határozatok végrehajtásához. Szükséges a hozzáértés. A szakismeretek elsajátításában az illetékes szakelőadók segítséget nyújtanak majd. A véleményezési jog kiterjed az alkalmazotti létszám foglalkoztatásának kérdésére, a béralap helyes felhasználásának területére az újítások bevezetésével való foglalkozásra és egyebekre. A DÖNTÉSI JOGKÖRRŐL szólva az elnök kijelentette, hogy' ezzel a joggal is élni fog az üzemi tanács, viszont minden esetben a legjobb együttműködésre fog törekedni a vállalat vezetőségével. Tiszteletben tartják az egyszemélyi felelős vezetést, ugyanakkor nem engednek abból, ami jogos, ami megvalósítható. Az elfogadott határozatok végrehajtását is segíteni fogják. Most a nyereségrészesedés helyes felos?.tasával. az érdem szerinti elosztással kell elsősorban foglalkozniuk az üzemi tanács tagjainak. Helyes arról is beszélni az ülésen. hogy az üzemi tanács a szak- szervezet irányítása alatt működik. Rendszei int negyedévenként hívják össze az üzemi tanácsot, — időközben a jogokat és kötelességeket az üb. gyakorolja, —> de összehívják az értekezletet minden esetben, ha az üb. úgy dönt. s ha az üzemi tanács tagjainak többsége, vagy az igazgató kéri ezt. A VÁLLALAT FŐMÉRNÖKE ismertette ezután a tei’vteljesitést. a minőségi eredményeket és a feladatokat Beszélt az anyagnormák felhasználásáról és kérte* hogy az üzemi tanács tagjai is szorgalmazzák a dohánybeváltást, ellenőrizzék a technológiai eljárásokat. — Rámutatott arra, hogy az úgynevezett Tuf-fermen- tálás rendkívül költséges. Jó javaslatokat vár az üzemi*tanácstól a vállalat vezetősége ezen a téren is. Befejezésül a készáru-forgatás és raktározás problémájáról beszélt. Kikelet a pusztán Ismerd meg hazádat 1 képek közlésének befejezte után írják meg szerkesztőségünknek: Mit ábrázoltak a képek, s mii tudnak a látottakról? A pályázat legjobb résztvevős értékes könyvjutalomban részesülnek.--------------------------------------J Valamikor külterjes szántók végtelenje húzódott, ott, ahol ma a |Tiszavasvári Állami Gazdaság *zöldségkertészete van. Már meg- éhaladja a 300 ablakalját az eive- Stett korai zöldségfélék mennyi- psége. S amint Dorlcó Gergely bá- Ecsi, a zöldséges öreg kertésze mulatja, szépen fejlődésnek eredt a [korai káposzta palántája. Szabolcsi Júlia, a kertészet egyik dolgozója azt mutatja meg, hogy milyen szép téli salátát nevel tele melegágyi ablakok alatt. — A korai saláta, karalábé, hónaposretek és a hajtatott uborka szép jövedelmet biztosít a kertészet számára. | Pályázatot indítunk lapunk ha* sábjain. Hetenként k-l a.Kalom* ma! képeket közlünk hazáhk, íi- 1 let ve megyénk egyes helyeiről t nevezetességeiről. Kérjük olvadóinkat, hogy akik részt óhajtannak venni a pályázaton, hzok a mítgatni kezdett. Jó félórát tar-!! tott ez az állapot, amikor végre* felegyenesedett s újjával a pa-i! pírra bökött. j > — Itt htba van. — Az nem lehet. Egy óra mú va korrigálták aj* hibát. Bódi piros arccal ült a? helyén. „Elsüllyedni’! Hiába,* Szekeres mégis többet tud. Az* egy órai közös munka során T többször csak bámult és egyre A kisebbnek érezte magát. ¥ — Ettől függetlenül — mondtál. Szekeres — nagyon szép mun-? kát végeztél Laci, s átkozottul? gyorsan. Nekem eltartott volna*:* egy hétig. Í* §* ondolkozva nézte Boáit. í> — Te nagyon tehetséges vagy.* Tudtam eddig te, hogy nagy érsí zéked van a statikához, de ezt* mégsem hittem. Te Laci, az is-,> tenfádat, miért nem tanulsz?!1? Tiszta bűn az pajtás, amit te,| évek óta csinálsz! T — Minek tanuljak? — morogtr.k Bódi halkan* * — Épp ez az. hogy minek*? Mert nincs előtted cél, csak úgy* élsz, élsz és nem tudod, miért!* Hát például azért, hogy szép ? nagv dolgokat tudj csinálni'4* Mert tehetséges vagy. Váratta-£ nul hozzátette': Mondd, nem A akarsz velem dolgozni? * Bódi nem felelt. KábuTtan né-A zett a fénylő papírra. — Én tudnék talán a haladó-? sódban segíteni. Te viszont, te? viszont a tehetségeddel lennél a';* lendítő kerék. Gondolkozz rajta * Ez mindkettőnknek hasznos len-’;’ Y ne* V És Bódi tudta, hogy együtt? fognak dolgozni, s hogy tanulni > fog. S most, végre, annyi év kín-? zó kétkedése után nagyon meg? volt elégedve önmagával. •§* y—b.r
