Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

4

KliLfc'i MAU Y AüOKSZAü

1938. MÁRCIUS 9, VASÁRNAP

KORATAVASZl TANÁCSOK

Közeledik a tavasz. Az első tavaszi napsugárral azonban nemcsak életkedvünk éled újra, ha- r.em számos olyan betegség is. amelyeket sokszor nem veszünk komolyan. Vannak, akik nrm tudnak megszabadulni náthájuktól, sőt a tetejébe kellemetlen homloküreggyulladást kapnak, akik tüdőgyulladásban betegednek meg, sokan kisebb bajokról, pl. a végtagok „szaggatásáról”, fejfájásról, lehangoltságról panaszkodnak.

Há meggondoljuk, hogy az eltelt 5—6 hónap alatt milyen kevés fényt és friss levegőt kaptunk, pedig a nap és a levegő legfőbb éltetőnk, nem csodálkozhatunk, hogy ilyenkor csökken a test ellenállóképessége. Számítsuk ehhez hozzá a tavasszal tapasztania tó gyakori időjárásváltozást (ami szintén okozhat betegséget), s nem utolsósorban a friss főzelék és gyümölcs tekintetében hiányos táplálkozást. Télen csökken a test C-vitamintartalma. amelynek pedig különösen fontos szerepe van a megfázások, a reuma és a bőrbetegségek leküzdésében.

Nagyon sokan szenvednek a gyakran emlegetett „tavaszi fáradtságban”. Ezt az igen kínos, tartós fáradtságot, amely a teljes közömbösségig fajulhat, erős fejfájás kíséri. A tavaszi fáradtság ellen szedjünk sok C-viíamint, mert ennek a betegségnek legtöbbször vitaminhiány az oka. Fogyasszunk rendszeresen citromot.

Nedvességre érzékeny reuma- betegek május előtt ne vessék le gyapjú öltözéküket: a tavaszi levegő a jég és hó olvadása és elpárolgása következtében még meleg estéken is rendkívül páradús. Különösen a talaj nedves. Ezért tavasszal még akkor se üljünk le a földre, ha napközben 20 fokra emelkedik a hőmérséklet. Még szép időben sem szabad egyik napról a másikra, átmenet nélkül órák hosszat sétálni, mert ez any- i nvira igénybe veszi a vérkerin- j gést, hogy erősen kimerülünk. Kü- j Ionosén szívbetegek legyenek óva- ! tosak. Vigyázzunk a tavaszi nap- j sugárra is, amely rendkívül erős. Marfirdőt először óvatosan csak j it percig vegyünk és időtartamát j .’sak nagyon lassan, fokozatosan j jmeljük. Sok elővigyázatlan nap- fürdő okozta már a tuberkulózis j smételt fellobbanásót.

Élmények az SZTK-bóI

nyomában. S mar most eláruljuk, az a célunk, hogy megkeressük az itteni gyógyítási körülmények közé „csúszott ’ rendellenességeket és írásunkkal gyors intézks- désve bírjuk az illetékeseket.

már nincs komolyabb bajom. Ö akarja velem elhitetni! Hallottak már ilyet? Mintha nem nekem tájna az éjszakánként. Különben !S van még idő, nem zavarom magamat.

A többiek csak nézik az illetőt és a további beszélgetésből kiderül, hogy köze! fél hónapja nem dolgozik — vasas valahol — és kihúzza az „utolsó napig” — akkorra biztosan megyógyul...

Haad jegyezzük meg e helyen, hogy a közismert képbe azért más is beletartozik Az, hogy egy öreg hácsi — valamelyik tanyáról, — amikor elintézték kórház- ba-jutását, majdnem meghajolt a nővér előtt, aki egészen az ajtóig kísérte. De mert egyelőre a panasz-oldalra billen a mérleg, elindultunk azok „gyógyítására”.

Hangos szó az idegosztályon

Koífernagyságit

zongora

A híres amerikai hangszerkészítő gyár, a Wurlitzer-cég forgalomba hozta a világnak eleddig legkisebb zongoráját. A közönséges bőröndben szállítható zongora súya mindössze 36 kilogramm. Az a műszaki érdekessége, hogy a húrok helyett lemezkék — lamellák — vannak benne. Rezgésüket a zongorabillentyű leütése után egy elektronikus erősítő berendezés felerősíti, hangszórója pedig hallhatóvá teszi.

Tizenkét nő és egy férfi vár itt bebocsátásra. Többen beszélgetnek, de ott az ajtóval szemben egy húszon felüli, beesett szemű lány szava haitik a legjobban. — Nyírbátorból jöt be tegnap, de még mindig kilincsel. Odahaza art gondolják, hogy már aludt is egyet a kórházi ágyon, / de ... Igen, ide utalták át, s innen még két helyre kell elmenni. Végül talán ismét vonatra fog ülni... Beszél a nő, átkot mond a bürokráciára, és hogy éppen ő az a szerencsétlen, akinek egy ágy serr jut a kórházban.

— Legalább küldenek haza mindjárt az embert. Az éjszaka i= egy ismerősömnél kellett aludnom.

Aztán kardoskodik, hogy vagy belehal, vagy elintézi, hogy „kikezelik” az ő betegségét. Mert bizony operációról szó sem lehet...!

A földszinten a reggeli százötven ember tíz órára megszaporodott. És a hallgatásból is kitört a vita vihara. Az egyik ember két órája vár egy aláírásra, de még most sem kerül, rá sor. Asszonyok támasztják az ajtót és várják, hogy megnyíljon, mert bizony nekik ebédet kell főzni.., És kész a veszedelem.- ,„Sor is van a világon!” — kiáltja egy tagbaszakadt ember.

Hát, igen. Az lehet, hogy a világon több helyen is van sor, de itt Nyíregyházán nem tudnak róla. A könyveket — igaz — elszedik, de a szólításba valami furcsa módon hiba csúszik, és mindjárt hangos a szó.

A röntgen-osztályon sem különb a helyzet. Az még nem lenn« hiba, hogy csak az egyik gép működik. Ám a helyzet mégis tűrhetetlen. Három fülke van, állítólag nőknek, férfiaknak és gyerekeknek. De ahogy megnyílik egy ajtó — mindenki ott akar be- tódulni. Egy asszony panaszkodik. Már tegnap is itt volt, dé nem került rá sor. Pedig nincsenek sokan. Az is megesik nem egyszer, hogy női fülkébe nyit be egy férfi. És ami szomorú: nem lehet ezen csodálkozni. Egyik helyiség fölé sem írták fel: kik léphetnek be. Útbaigazítónak pedig színe sincs.

Különös

wvyyyy» vvyyYyyvyyyyyyvv>WY>YvyyvyvyYyvyYVy>yyYttv

rßeJAen(/ei rpLiaska

Jó lenne az is, ha az egyébként tiszta folyosót érdekesebbé tennék. És ez éppen az alapvető

panaszból is indokolt. Sok em'oer tölt el több órát, sőt fél napot is a fehér padokon és unalmukban az álom fogja el őket. Nagyon üdvös dolog lenne, ha egy-egy érdekes faliújságot, vagy a társadalombiztosítás eddigi eredményeit szemléltenék a falakon. Arról nem is kell külön beszélni- hogy milyen elismerést váltana ki, ha kis vitrinekben egészség- ügyi, vagy éppen a napilapok hasábjait olvashatnák a várakozók.

Amit a betegek nem látnak

| társaimmal, akkor végte- j lenül memo a bizalmam, | Tudom, hogy olyan elv- j társakkal vagyok együtt, \ akik a népi hatalomért .foglak fegyvert. í És amikor le akarták szereltetni Bessenyei Pi- : roskát a nyugalom hely- : ráálltával, sírt, vem aludt éjszaka és mindig azon gyötrődött, mit tett, milyen hibát követett el, honii ezt érdemi"'. szólt a szüleinek semmit.

— Akkor megfeleltem, amikor helyt kellett állni? Most már nem kellek? — tépelődölt. Nem hagyta magát. Két hétig a saját ruhájában járt a kiképzésekre és még jobban dolgozott, mint egykor. Teljesítette a rábízott feladatokat. És ekkor még inkább úgy érezte: nem t'idna másképpen élni. Egy esztendő, az ellenforiadalom utáni nehéz hónapok edzettek meg, forrasztották össze a munkásőrséar'’1, a fegyverrel, a munkás- hatalom állandó védelmének gondolatával.

A gesztenyebarna báni, szerény munkáslánv. a Nyírbogdányi Olajlino- m.itó laboránsa, ma büszkén hordta a kék mvv- kásőr-egyenruháját. Alig huszonöt esztendős ez n Dobó Katiéira emlékeztető hős lány. ■> re~ - csok a munkahelyén áll kriyt, hanem fegu-errel is. (F. K.)

Nagyon egyoldalú lenne a látogatás, ha a legilletékesebb véleményét nem kérnénk ki. Ezért nyitottunk be nyomban dr. M’ihá- 1>k Jolán vezető főorvos irodájába. És amit tőle tudunk meg: — Naponta átlag 1500 ember kerül kezelésre a rendelőkben. Egy orvosra több. mint 60—70 j beteg jut. Ez pedig túlnő a nor- [ mális kereteken. Nemcsak a be- j tegek idegesek, de az orvosok is. j Az orvosok azonban igyekeznek lelkiismeretes munkát végezni.

| — Mégis akad olyan beteg, aki úgy vélekedik — mondja a főorvosnő —, hogy pénz nélkül nem lehet megbízni az orvosokban. Privát rendeléskor bizonyára lelkiismeretesebb munkát végez.

tört az ellenforradalom hazánkban. Arra gondoltam, hogy újból visszajön a régi.

— Ezért fogott fegyvert?!

— Igen — válaszolja határozottan.

Amikor a munkásőrség megalakult a nyírbogdányi c7atfinomíló üzemben, egy gesztenye- barna hajú lány állt a párttaggyűlésen a kommunisták előtt. Szíve hevesebben dobogott. Igen, mert otthon sem szólt szüleinek, az édesanyja sem tudott Piroska szándékáról. Nővére, özvegy Szálló síné, már tagja volt a munkásőrségnek, de neki sem árulta el kezdetben szándékát. Egyszer aztán, mikor hazafelé mentek, így fordult nővéréhez:

— Mit szólnál hozzá, ha kérném felvételemé munkásőrségbe?

Szőllósiné mosoly nőtt. Nem vette komolyan húga szándékát.

— Csak tréfálsz ugye?

— Nem! Ott akarok lenni veled. Már a vártba is kértem a fel é - met.

És ekkor átölelték egymást. 1957 március elején történt ez. A nehéz időkben kérte n pártba és a munkásőrségbe a felvételét Bessenyei Piroska. Magára öltöt*? a kék egyenruhát és izgalommal k?"r"tr"'i*f* e kiképzésre. Először fáit a

Tagadom: ez nem így van. Volt már olyan eset is, hogy a beteg nem volt hajlanó kiváltani 50 fillérért a szemcseppeket, mert olcsónak és természetesen rossznak is vélte. Nehéz ilyen körülmények között elmélyülten dolgozni. *

Aztán az orvosellátásról is szól, Ez már komolyabb probléma Hat főfoglalkozású állás vár betöltésre már hosszú idő óta Pályázatot hirdettek, és a legtöbb válaszban az volt a legelső: milyen lakást tudnak biztosítani. Erre aztán nem olyan egyszerű válaszolni.

De hasznos elgondolkozni mindezeken.

{angyal)

fegyvertől, nem mert vele lőni. De győzött az elhatározás. És. ma az egyik legjobb céllöuő.

— Amikor a bátyám megtudta, hogy tagja let- ! tem a munkásőrségnek, levelei írt. Ez állt benne: .Büszke vagyok az én kis húgomra, hogy ilyen bá-! tor lány’’.

— Már nem is tudom i

pontosan, hogyan is tör- j tént... Azt éreztem, hogy j vágyók ialamire. Igen,' vágytam arra, hogy,

olyan emberek között le- | gyek. akik nemcsak szóval, hanem fegyvPtrel is harcolnak az igazságért.

Mégis vannak, akik megszólja!: ezért.

— A maga lánya mun- 1 kásűr?! — mondták cső- j dálkozva egyes öregasz- ;

Iszonyok idős Bessenyeii í Mihálynénak. amikor Pi. |

! roskát meglátták fegy- • verrel, egyenruhában.

— Bizony az! — válaszolta büszkén az édesanyja.

— Kétféle érzése van ilyenkor a mw'kásöru.ő j nek — matfiarczta Pi- j roska. Amikor így cső- :

i dálkozva. ■ -qi)o*ián- '• kozva“ mondják egye- j sek, hogy munkásőr let-! fém, szomorúság vesz : erőt rajtam egyesek ér-.

; tétlensége láttán. De a I : másik ér?’~ ■mi-“*a fe-\ j lülkerekedik bennem.' .Amikor fényéért fogok1 és együtt vagyok a bajA Nyíregyházi Építők labdarúgó csapata rna Budapesten, a IMÁVÁG ellen szerepel. Az őszi | találkozón 3:l-ie legyőzték idehaza a MÁVAG-ot. A nyíregyháziak a múlt vasárnap vereséggel kezdték a tavaszi idényt. Ezzel |.szemben a fővárosi csapat sza- jbadnapos volt. Fiainkat felelősség | tölti el a bennmaradás miatt. Ha I minden játékos sziwél-lélekkel I küzd. az egyik pontot feltétlen | megszerezhetik. Ha győzniük si- ■ kerülne, az igen jó eredménynek I számítana.

! Az NB. Ili-ban ma több érde- j kés forduló kerül sorra. Részünk - I ről érdeklődéssel várjuk a Szak- !szervezeti SE (volt NYKISE) küz- j delmét a DKASE ellen. Csana- | túliknak igen fontos minden pont. j ha nem akar mégjebban lesza- i kadni az élcsoporttól. Különösen múlt heti vereségük miatt most i idehaza kall kijavítaniuk a csor- j bát. (Délután 3 órakor a Bujto- * sor.)

Kisvárda a DMTK együttesét | fogadja. A debreceni együttes igazán „bemutatkozott ‘ a múlt ' vasárnap, Tiszalököt verte meg.

Tiszalök Mátészalkával mérkőzik. Valószínű, hogy sikerül győzni a hazai csapatnak, s így továbbra is versenyben maradnak az első helyért.

Nyírbátor Püspökladányban játszik. A hazai csapat esélyes é3 a bátoriaknak a döntetlen is nagy eredmény volna.

Nagykállóban szerepel a D. Kinizsi. Nehéz a győztest megjósolni. mert a Kinizsi igen jó elleniéi, de otthonában Nagykálló is veszélyes tud lenni. Döntetlent jósolunk.

Debrecenben szerepel Balkány, a csoport egyik legerősebb együttese. a Goes eilen. Itt a hazaiak győzelme várható. Nagy harc ígérkezik a Hajdúszoboszló—• DEAC találkozón. Itt is döntetlen „érzésünk” van, de Hajdúszoboszló győzelme sem valószínűtlen. A navvhalászi csapat is idegenben játszik, a D. Építők ellen. Az elmúlt héten csak egy pontot tudott otthontartani a textiles csapat. (igaz. hogy ekkor Kisvárda volt az ellenfelük). Kérdés, hogy jó összjátékot tudnak-e nyújtani, s akkor még a két pont megszerzése is lehetséges Debrecenben.

Közismert kép

„Lásmérővel“ a város peremén

j Itt vagyunk végre...!

Becsapódott mögöttünk az | SZTK rendelőintézet ajtaja. Alig ; múlt ei nyolc óra, amikor elin- ! dúltunk a modern épület zegzu- | gos folyosóin — sok-sok panasz

í Karikatúrák, kabaréműsorok közkedvelt színhelye volt már számtalan esetben az SZTK-ren- delők folyosója. Bár most nehezen lehet rátalálni az ismert „jellemekre”. Szokatlanul nagy a csend ... És múlik a perc, a negyedóra, emberek jönnek, elmennek és .. . No, nem kell félreértem: ez is SZTK, és itt is előbukkannak a „törzsvendégek”, akik már otthon érzik magukat. Az egyik fehér ajtón, itt a belgyó- I gyászainál egy középmagas férfi I !ép ki. Külsőre makk-egészséges I Kezébe veszi a papírokat és meg- ! csóválja fejét. Ráköszönnek.

! — Mikor jössz már be, Józsi?

| — Ah, hagyd öregem, éppenj hogy csak vagyok. És még a dok- ! tor is „kötekedni” próbált. Ve- j lem... értitek?! Azt mondta, hogy

Ä vasárnap sportműsora

Munkásőrleány.

A hős egri nőkre emlékeztet, a Dobó Katicákra, akik a férfiakkal együtt védelmezték a törökökkel szemben Dobó várkapitány oldalán az egri várat. Szurkot főztek, vizet forraltak és a bástyákra vonultak, hogy pusztítsák az ellenséget.

Bessenyei Piroska, ez a nevetőszemű, halksza- i’ú lány is a legnehezebb időkben fogott fegyvert.

— Nemcsak szóval akartam harcolni — mondja. Szünetet tart. | gondolkodik, hol, mivel j Is kezdje. Aztán lassan : ejti a szót, felidézi gyér- i mekkorát, amikor édes- j ap-ja Teremi méltúságos • úrnál cselédkedett. Betérő falat alig jutott a kilenctagú családnak. Anyja szolgálni járt az urakhoz. hogy enyhítse a nincstelenséget. Kétségek között, máról holnapra éltek a múltban. Nem tudták, mire ébrednek, mikor kell szedni a j ^h^ivá^hűtor*‘4. hop'ff tn- j vább álljanak egy másik ! rradalom+'a. És ott kéz- j dődött élőiről az egész. í

Négy elemi iskolát I végzett, aztán munkára. fogták, mert kellett a ke- ] nyér a nagy családnál;, i Kocátokban járt. minta többi cselédgyermek. És \ ezt nem tudta elfelejteni j soha.

— Gyermekkorom iV- j tóit eszembe, amikor ki-