Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

DR. MÜNNICH FERENC ELV- T.4RS BESZÉDE A MÄVAG DOLGOZÖTNAK NAGYGYŰLÉ­SÉN — SOKAT FIZETETT A MUNKAVERSENY A kisvär- DAI VITT,KANBAN — PÄRT- OKTATAST SEGÉDANYAG — GAZDATANACSADG XV. ÉVFOLYAM, 55. SZÁM Ára SO fillér 1958. MÁRCIUS ß, CSÜTORluX Űj iizietházak, éttermek, szállodák a megyében Idei tervek a JöUlműve*9z>övetke*eteknél Huszonkétmillió forint tekinté­lyes összeg. Lehet vele kezdeni valamit. Bizonyára így gondolkoz­tak a megye íöldművesszövetke- zeti vezetői is, mert ebben az év­ben mintegy huszonkét és fél­millió forintból új üzletházakat, éttermeket, szállodát és export­cikkek előkészítésére, kezelésére jól berendezendő almatárolókat építenek. Ami pedig az új bolto­kat illeti, azokat főleg kisebb te­lepüléseken, nagyon rászoruló községekben emelik. De pillant­sunk csak a számok mögé. Mindenekelőtt: a huszonkét és félmillióból hét és fél—nyolcmil­lió^ szükséges a már megkezdett építkezések bevégzéséhez. Még ebben az évben átadják rendeltetésének a csengeri nagy .almatárolót, amely körülbelül há­rommillió forint értéket képvisel majd. Ugyancsak az idén veszik át az építőktől a nyíregyházi földművesszövet kezet felvásárló raktárát és irodaházát. Az emele­tes szövetkezeti ház a Búza-téren épül. Tiszavasvári szintén emele­tes szövetkezeti épülettel gyarap­szik, melyben éttermet és szállo­dát rendeznek be. Ez az építke­zés összesen kétmillió forintot igényelt s ebben az évben 800.000 forintból be is fejezik. Boltot kapnak a falvak ses berendezéseket, nagy telj esi t-$ ményu permetezőgépeket és szak-* művelésre alkalmas gépeket vá-j sárolnak x Ami fölöttébb érdekli a nyír-X egyháziakat és jószerrel az egész* megyét, ez a * tttbbszáz vagon os Négvfalálatos Lottó-szelvény Lövőpetriben A Lottó 9. játékhetében négytalálatos Lottó-szelvényt sikerült kiállítani Tordai József lövőpetri lakosnak. Tordai és fiatal felesége meg sem nézték szelvényüket a sorsolás után. így történt aztán; hogy Budapestről — Nyíregyházán és Kisvárdán át — érkezett Lövőpetribc a nagy szerencse híre. Tordaiék a 110.000 forintos nye­reményből házat kívánnak építeni. Míg erre sor kerül, a takarék­pénztárban helyezik cl pénzüket. Oj mezőgazdasági szaküzletet építenek félmillió forintos költ­séggel Csengerben. Vegyes üzletet és italboltot kap 260 ezer forintos beruházással Császló, 180 ezer fo­rintból Pátyod, 900 ezerből kis áruház-jellegű üzetház nyílik Nyírbélteken szakosított osztá­lyokkal, étteremmel és vendég­lővel. Büfét építenek a balsai Ti- sza-parton a kisvonat végállomá­sánál. Vegyes üzletet, italboltot kap még 200 ezer forintos beruhá­zással a nyírtassi Újtelep. Gondoltak a nyári időszakra is. Ófehértón és Üjfehártón átalakí­tással cukrászdát, Kemecsén pe­dig fagylaltozót létesítenek. De hamarosan hozzálátnak a körül­belül 100 vagonos fehérgyarmati almatároló alapjainak lerakásá­hoz Is. Erre a célra két és félmil­lió forint jut az idén. A felsorol­takon kívül korszerűsítenek és szakosítanak egy sor üzletet,v általában 50—60 ezer forintos ráfordítással. Rend­behozzák és tatarozzák a rászo­ruló épületeket, kicserélik a régi berendezéseket és több község­ben növelik a kereskedelem kul­turáltságát. Egyszerűbbé, gyor­sabbá teszik a kiszolgálást és sza­kosítják az árudákat. A boltháló­zat korszerűsítése , ilyenformán négy és félmillió forintot törleszt a huszonkettő és félből. S még ebben nincs benne az a kétmillió 400 ezer forint, amely a földmű- vesszövetkezeli szakcsoportok gé- 2, pesitését szolgálja. Ebből öntözé-Y ______________4 modern almafároló ♦ * melyet Nyíregyházán, a Simái* úton szándékoznak . megépíteni f Az idén már nagy ütemben kezd-j ték volna meg az építésit, azon-j ban erre későb kerülhet sor. — Ugyanis még erősödni kell gazda­ságunknak, hogy az egyébként nemzetgazdasági szempontból i; kifizetődő, hatalmas almakombi­nát sorsa időszerűvé váljék. A tervezést szakemberek végzik és körülbelül augusztus végére el készül — egyelőre papíron — a korszerű hütőházakkal, csórna goló gépekkel ellátandó gyü­mölcstárház. Ezek a leglényegesebb létesít­mények, melyekkel ismét gazda­gabb lesz a megye. És ha még hozzászámoljuk a földművesszö­vetkezeti tagok helyi kezdemé­nyezéseit, a részjegy alapok gaz-, daságos felhasználását — a bak- talórántházi szeszfőzdét és a töb­bit — nem lehetünk elégedetle­nele. (P. G.) A kisípafosoknak újra mesterművei kell készíteniük A kisiparosok ipargyakorlásá­ról szóló rendele t előírja hogy a képesítéshez kötött szakmákban az új iparengedély kiadását meg kell előzni a mestervizsgának, utólag pedig le kell tenni a vizs­gát azoknak, akik 1956. eleje óta kaptak ipar jogosítványt és koráb­ban nem volt ipargyakorlásuk. A mestervizsga bevezetése ja­vítja majd a régi híres magyar kézműipari munka színvonalát. A vizsgán elméleti és gyakorlati követelmények elé állítják a kis­iparosokat, úgynevezett mester­művet is kell készíteni. A vizsgáit megszervezése a KIOSZ feladata. Az előzetes számítások szerint 10 ezernél többen jelentkeznek vizs­gákra. Nagy szakmai tudásról kell majd tanúságot tenni azoknak, akik mestervizsgát tesznek. A KIOSZ tanfolyamokat szervez, hogy aki akarja, ezeken gyarapít­ja assa ismereteit. A tanfolyamo­kon nem kötelező a részvétel én szakmánként 15 jelentkező'ese­tén indítják meg azokat a megye­székhelyeken. Vidéken r lőrclát- hatólag 220 kisiparos oktat. Jó hír a dohányosoknak Ebben az évben jelentősen több cigaretta készül, mint tavai A tervek szerint az első negyedévben mintegy 3 8 milliárd cigarc tát gyártanak, s körülbelül ennyi készül majd a második évnegye ben is. * Olcsóbb lett néhány cigaretta. így például a Rodope darabo ként 14 fillér helyett 8, az Arda 14 fillér helyett 8, a Monopol 14 f lér helyett 8, a Melnik 14 fillér helyett 8, a Wozasowe pedig 12 f lér helyett ugyancsak 8 fillérbe kerül. MARISKA NÉNI Élenjáró asszony a trafója vitában A nyíregyházi trafójavító üzemben felelősségteljes munkát vé­geznek az asszonyok és lányok is. Első követelmény 0 minőségi munka. Előfordulhat, hogy a transzformátor ellenőrzésekor r.agy baj keletkezik egy kicsi részhibából és sok napi munka megy tönkre. Tudja ezt Repka Jánosné is, aki a huzalszigetelést végzi. Bámulatos ügyességgel dolgozik a szigetelő gépekkel. Igen, gépek­kel, mert egyszerre több géppel dolgezik. Egy gépen 4 szállal és kettőn 1—1 szállal! Erre tanítja Aczál Ilonát is. — Ügyes asszony Repkáné! — dicséri az üzem vezetője és úgy jellemzi, mint a munkában a legpontosabb, a szorgalomban legki­tűnőbb dolgozó nőt, aki ráadásul segíti a fiatalabbakat és átadja a hosszú évek alatt szerzett jó munkamódszereit. az alacsony, földszintes épületet takaró deszkake­rítés mögött? — Ezt megtudni nem elég egy félórai látogatás, de még többhónapos isme­retség is kevés. Látni kell őt a hajnalpírban, amikor útra indul. mint takarítónő, és a Vörös- kereszt irodáinak takarí­tása közben a még alvó gyermekeire gondol, Há­rom gyermeke „maradt” meg korosabb napjaira. Pedig ugyancsak volt része dédclgetésben. 'El­ső férje utáni gyermekei — férjét elvitte a világ­háború — már kirepül­tek szárnyai alól. De a mostani, a legkisebb, Margitka is a nagy szor­zótáblánál tart már az iskolában... És elém tűnik köny- nyes szemmel is. Az a kép jut eszembe, ami­kor a közeli napokban elszabadult széllel b e- szököít a március, s a kis rózsaszínű házfalról egy darabon leszedte a vakolatot. Mariska néni csak nézet!, nézett, és szemében fájón csillant meg a könnycsepp. Nem *zólt, de homlokának felhői mögött némán zsongott a gondolat: „Az ő élete is talán olyan csapottet/'ríi, félresike­rült lenne, mint a város szívében megbúvó kis lakásuk...? Oka van erre gondolni neki, mint asz- szonynak is. Második férjét — aki tíz évnél is tovább fájlalta szivét — alig pár hónapja hol­tan találta, ahogy a ta­karításból hazatért... És most már igazán rajta a sor. Életében nem szégyellte a mun­kát, és hogy a nyugdijat som kapja tovább, mert nem volt meg a szük­séges szolgálati idő, neki kellett ialpraállni. Új­ból visszatért a fiatal­kori munkakedv és az ízes ebédek főzése mel­lett takarítással szerzi meg a mindennapit. Nem messze már az öt­ven, de a visszatért fia­talság lelkesedéssel tölti el őt. Más már ez a mostani „fiatalság”. An­nakidején, amikor csak a két általáiwst tudta elvégezni és beállt cse­lédnek, meg szobalány­nak, örült, ha tudott ma­gára „ragasztani" egy rózsás kötényt, vagy egy f illéres kendőt... És az újesztendő — ez a mostani — már talán családi örömöt Is tarto­gat. Jucika, a nagyobb lány közeledik a tizen­nyolchoz és nincs hiány a házasságra készülő le­gényekből. Amikor Ma- riska néni szemügyre veszi a talpraesett legé­nyeket — na, nem mint* ha ő döntene —. titkon arra gondol, hogy meny- nyi hiányzik még a szó* babútor árából. Igen, ma már ez az ö minden napi gondja. Milyen boldog is olykor-olykor, ahogy az ismerősöknek kinyitja a ruhásszek­rényt és cldicseliszik Jucika „stafér javai’. Látni lehet arcán, hogy az 6 liatal korának bol­dogtalanságát is kívánja enyhíteni. Azt a boldog érzést akarja most pó­tolni, amit tőle kováin ban megtagadott az élet.,. Színek, gondok és örö­mök... Talán így le- hetne legtalálóbban ősz- szellőzni a szavak har­móniáját, amellyel az ő arcképét rögzíthetnénk. De én nem sajnálnám a háttértől az üde zöldet sem. a képzeletemben egy kelő tavasz kibonta­kozásába helyezném el öt — delinkendőbeni Ezt tenném, mert a napfényes márciusi dél- előttökön rügy fakad már Mariska néni or­gonabokrain is... (— angyal —*) Akkor jegyeztem be mindezt Mariska néni íratlan emlékkönyvébe, amikor szoba-konyhás lakásából kibéreltem egy szobát. S hogy a napok­ban újra meglátogat­tam a kis családot a nyíregyházi Széchenyi utca egyik csapottetejü lakásában, ismét felidéz­tem a találkozás emlé­két, az ott-t öltött két hónap egy-egy epizód­ját ... Ha értenék a színek keveréséhez, s leülnék szemben ezzel a kis tö­pörödött asszony Icával, hogy arcának vonalai közé megfessem a küz­delmes élet-vonta ba­rázdákat — nehéz dol­gom lenne. Félresikcr- rillne a. kép, ha csak a gyöngyöző varé] 'ékei látnám meg arcán, amint a teknő ruha fölé hajolva gázfelhőbe rejti negyvenen túli életének gondjait, apró örömeit Van valami nagyszerű­ség Mariska néni mos­tani hétköznapjaiban. Olyan valami, ami az egykori szobalány lelkét ma örömmel tölti be. Hogyan él, miként fá­radozik a nemrég özve­gyen maradt Mariska néni itt a 28. szám alatt. A Patyolat Vállalat büszkeségei ikájukkal. Huszonnyolc harmíncj darab ruhát vasalnak ki naponta.# A „Kiváló dolgozó ’ cím ilnyéré-| sőre is esélyesek. *f Balajti Józsefné vasalja a fe-| hérneműt a kalanderrel. Ez egy| újítás a vállalatnál, amely na-j* gyón megkíméli a fizikai erőt ősi meggyorsítja a munkák | A vállalatnál dolgozó nők örül-f n;k annak, hogy új, korszerben íj berendezett üzemet kaptak, ahol t modern gépek segítik és könnyi-| tik meg a munkát. A vállalat ve-í zetősége viszont örül mindent munkasikernek és büszke arra.j hogy a dolgozó nők megállják he-' Ivüket a termelésben és jól dől-? i sóznak. * Többségben nők dolgoznak a Patyolat Vállalatnál. Vált meny­nyien több éve ott keresek meg a kenyeret. A törzsgárda kollek­tívája sok szép termelési sikert ért már el. A negyedig negyedév tervét sikeresen teljesítették t- ebben az évben is joggal büszkék eredményeikre. A mosodában Tóth Istvánná ke­zeli a gépet, naponta 8 mázsa fe­hérneműt mos ki. A fiatalasszony szereti a vállalatot és azt mondja, hogy megtalálja ott számítását, hiszen havonta 1300 forintot ke­res. A vasalóüzemben Huczmann Mihályné, Répánszki Károlynéés Hajdú Jenőné tűnnek ki jó mun-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents