Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-06 / 55. szám
IvIII I M A(jY \U()RSZA( 1958. MÁRCIUS 6. CSÜTÖRTÖK JH/u'euu 8, ] it. ttok nnepj nemzetközi ünnepé. 1018 UÁIU16 S O A szocialista nők II. kong- resszusa 1910-ben Koppenhágában iktatta a nemzetközi ünnepek sorába március 8-át Clara Ze'kinnek, a német munkásmozgalom kimagasló alakjának javaslatára. Ezen a napon tüntettek New-Yorlt asz- szonyai először egyenjogúságuk kivívásáért. Azóta majdnem minden országban megünnepük a nők ezt a napot. Egyes helyeken titkon — az elnyomás elől rejtőzve, más helyeken — mint nálunk is —, büszkén és szabadon. Bárhol is ünneplik e napot mindenütt a szabadság, az egyenjogúság és a béke a lar- ialma ennek az ünnepnek. Ezeknek a magasztos eszméknek a megvalósítására szüle’ett meg 1945-ben Párizsban a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és 1955-ben Svájcban az Anyák Állandó Bizottsága. A Nemzetközi Nőszövetség a példátlanul borzalmas második világháború után jött létre, a fasizmus leverése után. Ennek a háborúnak megrendítő hagyatéka maradt az emberiségre: 40 millió halott, 30 millió sebesült és nyomorék. Millió és millió özvegy soha sem látja többé viszont akit szeretett. Sok millió anya maradt kiapadt szemmel, akik túlélték gyermeküket. Sok millió gyermek szakadt el a szüleitől. Temérdek művészi értékű kincs, műemlék, lerombolt városok semmisültek meg. üj földrajzot kellett megtanulni a hősies harcok, mártirvárosok neveivel: Leningrád, Lidlce. Auschwitz, Hirosima .. j 1/ i tudná felsorolni a tengernyi szenvedést? Milyen kiáltás volna elég erős. hogy kifejezze a borzalmakat? Az összes nő kiáltása kellene egyszerre. Már hallatszik a hang: zúg a tiltakozás a milliók ö sze- fogásából Kelettől Nyuga'ig. vallásra, pártállásra való tekintet nélkül. A folyamok tengerié készüinsk vá’ni hogy e’oltsák a háborús gyújtogatok tüze'i. Ma újabb háború rémségestfcb kísérteié fenyegeti a világot. Az atomfegyverek, a hidrogénbom- ba. a rakéta-felszerelések lóval nagyobb kínt, borza'mat zúdítanának a világra, mint előző háborúk alkalmával. Kát nő látja ezt és ezért csatlakoznak a lefegyverzést, a modern fegyverek betiltását és a 'rrdeghájjoru beszüntetését sürgető mozgalomhoz. A Nemzetközi Nos' iveía?g igen jelentős szerepet tölt be a nemzetközi béke erősítésében. Felvilágosító munkája ivómén érti meg egyre több nj. hogy a gyermekek boldogságáért, a békéért. a demokráciáért végzett munka olyan harc, amelyet a nők csak akkor vívhatnak meg. ha megvan hozzá a hatalmuk, ha a férfiakkal azonos jogot élveznek minden tekintetben. A Nemzetközi N."s7öve’súg “ ' nagy szerepet vitt a stockholmi aláírásgyűjtési mozgalomban. a kegyetlen koreai háború megszünte'ésében, az. egyiptomi tűzszünet létrehozásában. Hazánkba is ellátogattak a Nemzetközi Nőszöve'sóg képviselői az ellenforradalom után már 1956. decemberében és 1917. márciusában is. Sokat segítettek azzal, hogy leleplezték az ellen- forradalmárok rágalom hadjáratát. E néhány példa is szemléltetően bizonyítja azt a hatalmas munkát, amelyet a Nemzetközi Nőszövetség világméret' klen végez, s amelynek célja d nők harcának egyesítése a béke védelmére, a gyermekek jobb jövőjének biztosítására és a női* egyenjogúság győzelme érdeké-* ben. $ Ifbben az évben júniusi * J 1-től 5-ig ülésezik a * Nemzetközi Nőszövetság IV. vi-* lúgkcngre.-szusa Becsben. Itt ér-* tőke’ik a nők tevékenvságét a* gyermeknevelésben. a nők iogrt-J nők védelmében, a békéért fo-J Ivó harnban. Nem lehet közöm-1 bős számunkra: hogy foglolkoz-♦ nák majd o't a magyar nőmoz-J galommal. Ha jól akarunk ké-í szülni a kongresszusra számve-* fást ked végeznünk. Számost ' redménvünk mellett legfőbb* hiányosságunk. hogy nem jutót * funk el még mindazokhoz a{ nőkhöz akiknek köztünk a he-J Ive. Ezért ezúton G hirdet Kik:* akik egyetértenek célkitűzéseink- * kel. jöjjenek közénk! összefosva* könnyebb dolgozni és harcolni.» Tudóit doio": nem elég csak* óhajtani a békát, hanem minden* nan cselekedni kell érte. Nálunk t könnyebb a helyzet, mint a ka-* nitah'sia országikban. mH a* kormány is mellettünk áll a ♦ szocializmus építésének minden.* rani feladataiban és a béke vé-Z delmében. Kapcso’ódjék be a 5 mozgalomba minden nő. oki ez-? z.fl evetért és hívja nő'ársait is közent-. ]Yj[ utassuk meg március 8 áo a nők megnövelíe- dett szerepét a politikai és a gazdasági életben, fejezzük ki szolidaritásunkat a fügyetlenségükért harcoló országok asszonyaival, tiltakozzunk az atom- ős hidro°énbcmba-k;sfr"ete'r és a . háborús törekvések ellen. Kiáltsuk mi Ls március 8-án a világ asszonyaival egységesen: békét a világnak! Fekete Anna, a Nőszövetség megyei titkára. < emlékezetes d.útuin az SZKF történetében. Az élenjáró marxi- lenini párt új típusú forradalmi élcsapata nemcsak a Szovjetunió népének, hanem példaképe a világ valamennyi forradalmi pártjának. Nem holmi szószátyár pártvezérek agyából pattant ki egyik napról a másikra a párt megalakításának gondolata. hanem Marx és Engels fel!éi>ésétól kezdve a munkás- mozgalom szülte, a osztáiyhare- ban kováesolódott össze szikla- szilárddá. Oroszországban a múlt század 80-as éveiben indult cl fejlődése a kis marxista körökből. Az első orosz marxista kör „A Munka Felszabadítása” néven keletkezett 1883-ban. Később Lenin 1895-ben a pétervári marxista köröket „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására” néven egy szervezetbe egyesítette. Ez a szervezet kezdte meg a szoeia’izmus egyesítését a munkásmozgalommal. Ezután sorra alakultak a szociáldemokrata szövetségek, majd 1898. márciusában a Minszkben tartott első kongresszuson megalakult az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt. Ez azonban csak névleges párt volt, sem programja, sem szervezeti szabályzata nem vo’t még. Ez. csak' 1903-ban, a 11. kongresszuson valósult meg Leninnek az ökonomisták felelt aratott győzelmével. Itt már megmutatkozott, bogy az ökonomisták helyét a mense- vikiek (megalkuvók) kezdték elfoglalni. Ez a két irányzat. a bolsevik és mensevifc — majd 10 éven át harcolt egymással, míg végül is a prágai konferencián 1913 januárjában a bolsevikok önállósodjak, a men- sevik szárnyat szétzúzták. Ettől kezdve a párt neve: Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt (bolsevik). Ez a név volt érvényben a bolsevikok hatalomra jutásáig. 1918. március 6-án a VII. (első) kongresszus Lenin javaslatára a pártot Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártnak nevezte el, mivel ez a ncv jobban megfelelt a párt új programjával együtt az új célkitűzésnek: a kommunizmus felépítésének. A XIX- pártkongresszus Hruscsov elvtárs javaslatára elhagyta a „bolsevik” szót és a lenini párt új neve azóta: a Szovjetunió Kommunista Pártja. A lenini párt neve így változott és fejlődött a belső tartalommal együtt. így érte el fejlődésének mai magas fokát. (Za) Ma: ny ilvános párt nap Arí regyh ázán Ma délután 5 órai kezdettel kerül sor a nyíregyházi Tiszti Klubban arra a nyilvános pártnapra, amelyet a városi párt- bizottság rendez A pártnap előadója Huszár István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kiküldöttje. Az előadó az 1958-as év népgazdasági tervével kapcsolatos kérdésekről tájékoztatja a párttagokat és a pár- toiikívüi leket. ► A városi pártbizottság szeretettel vár az előadásra minden érdeklődőt. A párt vezető szerepének feltétele: PARTOKTATÁSI SEGÉDANYAG A „M ARXIZMUS-LENIXIZMUS TANFOLYAMA” IV. TÉMÁJÁNAK 2. PONTJÁHOZ A proletárforradalomban a hatalom megragadása után a munkásosztályra még nehéz és bonyolult feladatok hárulnak. Végig kell vinnie a forradalmat a szocializmus felépítéséig, amely egész történelmi korszakra terjed, és amelyben a szocialista termelési és tulajdonviszonyokat kell megteremtenie. Mindez nem valósulhat meg a proletárdiktatúra nélkül, a marxista-leninista párt vezetése nélkül, szövetségesek nélkül, a dolgozó tömegek aktív támogatása nélkül. A munkásosztály szövetségeseinek, a dolgozók millióinak a párt körül való tömörülése, a párt politikájának támoga- lása nem valósul meg önmagától Amint Lenin mondja: ........ez a támogatás nem hull az égből, mint a manna, ezt nem szavazással döntik el. hanem úgy vívják ki hosszantartó, nehéz, áldozatos osztály- harccal.” (Művei 30. k. Üdvözlet r.z o’a z, francia és német kommunistáknak.) S ha már egyszer megnyertük a dolgozók támogatását egy dologban, ezzel még nem teremtettük meg a pórt és a tömegek állandó kapcsoltát. A tömegek megnyeréséért folytatott harc állandó, mindennapi feladat, napró'.-napra, újra és újra meg kell nyerni a dolgozó nép bizalmát. Bizalomért természetesen őszinteség és bizalom jár a párt részéről is. Csakis a kölcsönös bizalom alapján alakulhat ki a párt és a tömegek helyes kapcsolata. A jó kapcsolat mindenekelőtt azt jelenti, hogy a pártnak helyesen kell vezetni a tömegeket. A HELYES PÁRTVEZETÉS KÉT FŰ FELTÉTELE Sztálin elvtárs a „Lsninizmus kérdéseihez" c. müvében kifejti a kölcsönös bizalom, illetve a pártvezetés két fő feltételét: 1. A párt helyes politikája, mely a dolgozók érdekeit szcigá'ja. Ez . azt jelenti, hogy a pártnak gondosan kell figyelnie a tömegek szavára, hogy figyelmesen számba kell vernie a tömegek forradalmi ösztönét, hogy tanulmányozna kell a tömegek harci gyakorlatát, azon ellenőrizve politikája he’yességét. hogy tehát nemcsak tanítania keli a tömegeket, hanem tanulnia is kell tőlük ” 2 A párt felvilágosító munkája, nv-lv meggyőzi a tömegeket a gyakorlat á fa! igazolt politikájának helyességéről. Ez „azt jelenti, hogy a pártnak naprói-napra igyekeznie kell megnyerni a pro’etártö- megek bizalmát, hogy politikájával és munkájával ki kell kovácsolnia a maga számára a tömegek támogatását, hogy nem parancsolgatni, hanem mindenek előtt meggyőznie kell, megkönnyítve a tömegeknek azt. hogy saját tapasztaltaik alapján felismerjék a' párt politikájának helyességét, hogy tehát osztálya vezetőjének, vezérének, tangójának kéé: lennie.” E két feltétel betartásának esetében kialakul a párt és a tömegek helyes kapcsolatának egyedül lehetséges alapja: a kölcsönös bizalom. A feltételek megszegése viszont a párt és a tömegek közti helyes viszony megzavarását, a kölcsönös bizalom aióásását, mind a tömegek fegyelmének, rn’nd a pártfegye emnek felbomlását eredményezi. Végső soron szakadás jön létre a párt és a tömegek között és egymással összeütközésbe kerülhetnek. amire — sajnos — történe’münk az 1953—56 os években példával szolgál A PÁRT ÉS A TÖMEGSZERVEZETEK VISZONYA A párt számos alkalommal közvetlenül is találkozik a tömegekkel, például nyilvános pártnapokon. fogadóórákon, különféle pártrendezvenyeken stb. Ez a közvetlen kapcsolat azonban nem elégséges az egész dolgozó nép vezetése szempontjából. Pártunk egymagában nem Képes négyszázezres tagságával a több m’nt u milliós tömeg minden egyes tagjának személyesen és naponta megmagyarázni párt poétikáját, tanulmányozni hangulatát, óhajtásait stb. Ez azonban nem jelenti azt. hogy a párt lemondana a tömegek vezetéséről. Rendelkezésére állnak és: a pártnak szüksége is van az ú. n. közvetítőkre. vagy hajtószíjakra, amelyek társadalmunk legkülönfélébb rétegeivel kapcSdlják össze, mint a transzmissziós szíjak a munkagépet a hajtó motorral Ezt a szerepet töltik bt- a tftmegszervezotek: a KISZ. a szakszervezet, a tanács, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom országos és helyi szervei, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság, IvlHS és más- tömegszervezetek, valamint a sajtó, rádió és egyéb hírközlő szervek. (E tomegkypeso u:- Közvetfíök rész’eles ismertetését Marosán elvtársnak az MSZMP Országos Értekezletén elhangzott beszámolója, valamint az itt hozott határozat III. fejezete tartalmazza ) E tómegszervezetek nem elsősorban párttagok szervezetei, tagjaik legnagyobb része pártonkívüli. Hogyan történjék a párt politikájának érvényesítése, vezetése az ilyen szervezetekben? A különféle közvetlen és közvetett módszerek közűi legfontosabb itt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták pé damutatása és meggyőző munkája. A párt szervezeti szabályzata külön is hangsúlyozza. ........a pártonkívüli tömegszervezetekben dolgozó párttagok kötelesek a párt. politikájának megfelelően tevékenykedni.“ Nagyon fontos szerep jut e he’yeken működő kommunista csoportoknak, amelyek a megfelelő helyi pártszervnek tartoznak felelősséggel. A tömegszervezetek kettős feladata éppen közvetítő szerepükből következik: a) A tömegszervezetben do’gozó kommunistákon keresztül nyerjék meg a legszélesebb dolgozó tömegeket a párt politikája számára. b) Állandóan közvetítsék a tömegek véleményét, javaslatait, bírálatát az illetékes pártszervhez. A párt és a tömegek kapcsolata helyes, ha e kát feladatot egyidejűleg megoldják. A tömegszervezetek nem támaszthatnak o’yan követelményeket tagjaikkal szemben, mint a pártszervezetek. Itt csupán az a követelmény, hogy becsü’etes hazafiak és népi demokratikus rendünk hívei legyenek. Ha bizonyos kérdésekben eltér véleményük a párt álláspontjától, nem helyes elfojtani megnyilvánulásaikat, hanem türelmes meggyőző munkával kell bebizonyítani nekik a párt politikájának helyességét. NÉHÁNY TANULSÁG Pártunk történelmének több évtizedes tapasztalatai bizonyítják, hegy amikor a párt és a tömegek kölcsönös bizalmának két feltételét betartottuk, a tömegek követték a pártot. Így volt ez 1918-t.ól 1943-ig megszakítás nélkül. Fényes bizonyítékai ennek a dicsőséges Tanácsköztársaság. majd a 25 esztendős illegális harc, a felszabadulás után a földreform, ■ az államosítások, a jó pénz megteremtése és a két munkáspárt egyesülésével a proletárdiktatúra megva’ósítása. Mindezek a legszé essbb dolgozó tömegek ér- ■ de-keit szolgálták. Az 1950—53. években további nagy erdmények születtek pártunk vezetésével, de fokozatosan negatívumok is mutatkoztak. A hatalom meghódítása után jelentkezett pártunkban ur önteltség és az elbizakodottság. Abból a tényből, hogy a hatalom minden eszköze a kezünkben vp’t, o'yan hamis illúzió kapott lábra, hogy könnyen elbánhatunk az ellenséggel és< így a töm vek mindennapi megnyerése sem olyan fontos. . Az MDP egyes országos és helyi vc- zfetöi félretették a tömegkapcsolat . r.iri elveit és nem voltak kíváncsiak a tömegek véleményére, hangulatára, 'vb úgy nőttek eredményeink, úgy híztak hibáink is: a személyi ku túsz a törvény- sértés, t szövetkezási kényszer stb. Az MDP vezetősége 1953. júniusában feltárta ugyan a hibákat, de éppen a revizionista Nagy Imre kezűbe lette le o hibák kijavításának ’ehetőségét. A Nagy—Losonczy- féle áruló csoport az ellen forradalmi erőknek r.yitctt utat. Az ellenség is tudta, hogy a pártirányítás és a tömegszervezetek milyen nagy erőt jelentenek a szocia- Pzmus építése szempontjából, ezért ..szó- c’alisía” mezben, a „tiszta demokrácia” és a „nemzeti kcmmun’zmus" álarca alatt tört a párt megsemmisítésére, a tömeg- szervezetek felszámolására és a reakciós pártok megalakítását seg Tette. Tanultunk ebből! Az MSZMP 1956. , novemberétől kezdve a dolgozók érdekeli • kifejező elvi politikát folytat és a dolgozók mind nagyobb tömegeit nyeri meg. Z VITAI ANTAL 2
