Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-05 / 54. szám

J95S. MÁRCIUS S, SZERDA keuetmagtauorszag PÉLDAMUT.V ! TAS Szécsí Károly klsyárdal dol­gozó 1919. óta fmsz.-tag. Már Két ötven forin­tos részjegye Tan, Most be­vitte a szövet­kezethez vásár­lási könyvet ki­cserélésre, — melybe majd­nem 12.000 fo­rintot íratott be — és kérte, hogy a vissza­térítésből két ötven forintos részjegy értékét vonják le. — Hadd gazdagod­jék, erősödjék s fmsz. Rendel teremtenek a ssatmárcsekei szakcsoportban — ■45 dolgozó paraszt kérte felvételéi A szatmárcsekei rizstermelő szak­csoportban nem volt minden rendben az utóbbi időben. A benne lévők — bár jo jövedelemhez jutottak, mert holdanként 19 mázsa rizst Icrmeltek — elégedetlen­kedtek. A kívülállók pedig töprengtek, belépjenek-e, vagy sem. „Jó is volna, meg nem is" — mondogattak. A jövede­lem vonzza őket, de a csoportban ta­pasztalható széthúzás nem. A fehérgyarmati járás központi igaz­gatósága, látva az áldatlan állapotot, elbeszélgetett több taggal és kívülállóval. Elhatározta: segítséget nyújt a hibák or­voslásához. Csoportgyűlést tartottak, ahol élesen vetették fel, hogy több tag húzó­dozik a munkától, csak az osztozkodás­nál tartja a markát. Sőt, ezek a leghan­gosabbak. Sorra vették őket és tizenöt lógóst és ellenséges' elemet kizártak a szakcsoportól. A kizártak közt van pél­dául ifjú Kelemen Ferenc, aki az ellen­forradalom tevékeny résztvevője volt. Kertész Ferencet ugyancsak kizárták, mert több mint két mázsa hántolatlan rizst és 21 darab zsákot lopott el a szak­csoporttól. A szakcsoport kirostálta a .kullan­csokat" s ez hasznára vált. Elhatározták: 22.000 forintos közös alapjukat főleg be­ruházásra fordítják. Szivattyúmotort szeretnének vásárolni. Az összejövetel még. más, kellemes meglepetést is tartogatott. Negyvenöt egyénileg dolgozó paraszt felvételi kérel­mét tárgyalták meg. Az új tagok ötven holddal léptek be a szakcsoportba. Ezzel a tagok száma százegyre, a földterület pedig 144 katasztrális ho’.dra emelkedett. A szakcsoport megerősödve került ki a hullámvölgyből és a megye egyik leg­gazdagabb csoportjává vált. Nyugodt kö­rülmények közt kezdhetnek a tavaszi munkához. A földművesszövetkezetek megkezd­ték a szerződéskötést a különböző gépi munkákra. Elég nagy az érdeklődés, mert tudják a dolgozó parasztok, hogy a .•gépi munkák alkalmazásával csak jól ■járnak. Például: még ha lófogattal hord­ják is a trágyát, mire az utolsó szekérrel kiviszik, a többiből kifújja a tavaszi szél H táperő jórészét..: Szikkadt szalmát szórnak szét a földön, s attól bizony nem sokra halad a növény. Ezzel szem­ben a vontatók igénybevételével órák alatt megtrágyázhatják a földet, s ki- tizikkadás előtt beforgatbatják a földbe. A vontató használata — jól szervezett munkával — nem is drága. Óránként negyven forintba kerül. Más gépi munka is kifizetődik. Többek közt az egyéni dol­gozó parasztoknak 140 forintot kell fi­zctniök egy katasztrális hold közepkötött föld 18—20 centi mélységű szántásáért. Ha összefognak és egymáshoz közel lévő — legalább 12 holdat kitevő — földterü­letre szerződnek, csak 120 forintba ke­rül e munka. Tizenkét holdnál 240, har­minc holdnál 600 forint marad a gazdák zsebében. Vegyük hozzá ehhez a gépi munkákból eredő terméslöbbletet és rá­jövünk: tekintélyes jövedelemre tesznek szert a szerződött termelők. Csak egy kicsit kell számolni s el­ismerjük, érdemes gépi munkákra szer­ződést kötni. Tehát ne halogassák a szer­ződéskötést az egyénileg dolgozó pa­rasztok sem. A legfrissebb jelentések szerint eddig ‘2.100 normálhold szántására kötöttek szerződést a földművesszövetkezetek. PÉLDAMUTA­TÁS Yäratii István­ná és Ari Imre, | a nagyszekeresi ; körzeti fmsz. j igazgatósági tagjai estén­ként felkeresik a tagokat és el­beszélgetnek velük a szövet­kezet életéről, feladatairól. —1 Várad! István- | né mintegy há-! romezer, Ari • Imre pedig két-: ezer forint rész- j jegyet íizette- ' tett be. — Az fmsz-nél a tag­ság zömének mar két ötven forintos részje­gye van. Sf/(j szövetkezeti taqéetekezLetroL Földmű-vessző vetkezeti tagok népesítették be a Bzamossályi kultúrott­hon egyik helyiségét va­sárnap este. A tagértekezlet beszá­molóját Csathó József, a porcsalmi körzeti füld­művesszövotkezet igaz­gatósági elnöke tartotta meg. Bizony bosszúsan csóválgatták a fejüket a tagok, mikor meghallot­ták: több mint ötszáz­ezer forint jövedelmet ért el a szövetkezet 1957-ben, — de van egy nagy „szépséghiba”. Hét­százezer forintot megha­ladja a különböző leírá­sok összege! S íav vesz­teséges a szövetkezet, a tagok elestek a v's.szatí- jitéstoi, s a szövetkezet számos beruházási ős más tervét nem tudja megvalósítani. A szövetkezet számos termelési teendőjéről, a szerződések kötéséről, a termelési társulások se­gítéséről szintén szó esett. Ez helyes is. Azon­ban meg kellett volna magyarázni a falu ter­melőinek, mit és hogyan termeljenek, hogy több pénzhez jussanak, í* többet vásárolhassanak a szövetkezeti üzletek­ben. A beszámoló így sem volt rossz, de érthetőbb okfejtéseivel világosabbá vált volna a jelenlevők számára. A feltett kér­dések legalább is emel­lett szólnak. A kilenc hozzászóláson kívül so­kan megkérdezték: név szerint a sályiak mennyi összeggel ludasok a ha­talmas leírásban? Kikel vontak már fel* lüsség- re? Például mit intézett a vezetőség Gazsi Fe­renc volt bolt kezelő csaknem 2G 000 Ft-c.s hiány ügyében? A helyi vezetők mcgál'ták-e a helyüket? ■ Megérdem­hk-e a további bizalmat? Milyen segítséget ad a földművesszövetkezet a dolgozó parasztoknak? Például megkapják-e a múlt év őszén megígért vetögépet, melyre befi­zették a részjegyet? Egy sor kérdés várt válaszra. Jórészükre meg is kapták a feleletet. Vi­szont néhol „döcögött" a válaszadás. Többek közt: a leíráshoz néhány sza- mcssályí lakos iá hozzá­járult, — volt szövetke­zeti alkalmazottként, szerződött termelőként és egyéb módon. Azon­ban a nevük továbbra is „ködbeveszeti.”. Szóródi Gáspár tekin­télyes gazda friszólalá- sában — nagyon helye­sen — így fogalmazta meg a dolgot. — Ez a leírás r.em he­lyes dolog — mondot‘a. — Valaki pénzt lop el a szövetkezeitől és csak úgy egyszerűen leírják, j Szigorúan büntessék meg éis mondják meg nekünk J is, milyen büntetést j szabtak ki! A választás sem ment meg „simán". „Ke1 tőn j áll a vásár” — mondo- j gatták. „Megválasztjuk- ; e, és elfogadja-e? Mei't j nem a tyúkot kell meg- í ültetni, hanem a kot- lót.” Több jelöltet nem j is fogadtak él... Vagy i nem ismerték a távol- maradás okát, vagy a j jelölt lépett vissza. A lényeget tekintve jól sikerült a tagértekez- j let. Ami hiányzott a be- J számolóból, benne vo't : a hozzászólásokban. A választás pedig a szövet- ; ktzeti demokrácia leg- i szélesebb érvényesítésé- j vei történt, meg. S az j ilyen gyűlések feltétle­nül elöbbreviszik a sző- ! vetkezeti mozgalmat. Y9V­A MÉSZÖV igazgatósága ülé­sein igyekszik, behatóan megvi­tatni a megye szövetkezeti moz­galmának feladatait cs megfelelő határozatokat hozni az eredmé­nyek megszilárdítására, a hibák kijavítására. Sokat vitatott kér­dés — a SZÖVOSZ IV'. Kongresz- szusa határozataiból és a megye helyzetéből kiindulva — a szövet­kezeti szervek segítsége a mező- gazdasági terméshozam növelésé­hez és a termelés szervezéséhez. Hasonlóképpen gyakran van napi­renden a pénzügyi gazdálkodás és vagyonvédelem megszilárdítása, amelynek feladatait a szövetke­zeti tagok bevonásával és a vá- 'asztott vezetőség felelősségének növelésével, általában a hivatali ellenőrző hálózat szervezettebb, lelkiismeretesebb munkájával kell megoldani. Tájékoztatásként közöljük né­hány határozat tartalmát. Szcrgalmazniok kell a szövetke­zeti szerveknek az öntözéses zöld­ségtermelés 100 kh-dal való nö­velését. Mivel a körültekintőbb munkát igénylő zöldségekből — j korai karfiolból, kelkáposztából. • spárgából stb. — kevés került a í piacra az elmúlt évben is. Segít- j ségkéopen a MEK 200 ocgyzetmé-! tér földön nevel korai paiántá- | kát e növényféleségekból és a pia- i con szabadon árusítja majd feze-1 két. _ . j A növényvédelem megiav tnsaj érdekében — a Növényvédő Alle- > mással való együttműködésen túl • — minden községben nővén} v idő- j szer kézelőt jelölnek 1akit •• az agronómusokkal közösen — megismerkednek az újfajta nö­vényvédőszerek felhasználásának módjaival a Münőszer nyíregyházi lerakatánál. * A földművesszövetkezetek igaz­gatósági elnökei személyesen fele­lősek a szakcsoportok és a terme­lési társulások alapszabály-sze­rinti működéséért, a közös alap létrehozásáért és növeléséért, az 50 százalékos állami hitel meg­szerzéséért cs más kérdések meg­oldásáért. A földművesszövetkezeteknek elő kell segíteniök az új társulá­sok alakulását. Az állattenyésztés terén főleg a sertéshizlalási és ba remf i tenyésztési sza k csoport c k létrejöttéhez nyújtsanak hatható, sabb támogatást. Ne sajnálják a közvetlen segít­séget a hegyközségek, gépi társu­lások cs általában a terméshozam emelése érdekében történő kez­deményezések kibontakozásától. Legyenek a dolgozó parasz' ok ön­zetlen, odaadó támogatói. * A közösségi vagyon védelmének fokozásáért járásonként brigád- vizsgálatot rendelt cl ez igazgató­ság. A MÉSZÖV brigádjának be kell venni a választott vezetőségi tagokat is az ellenőrzésbe és ki kell kérniük a szövetkezeti tagok véleményét, javaslatait. Legelő­ször a kisvárdai járásba látogat­nak el. Jó lenne, ha a szövői ke­zeli tagok bátran és nyíltan el­mondanák a szövetkezetükkel , solstos i’izrevctele.-kei. juuauuuuuuüuauuuuuuLJuuauuuuuuuuuuuuuLLjuuuuu Üdvözöljük a dolgozó nőket | szövetkezeteinkben K özel fél évszázada határozta el a Nemzetközi Nő- R konferencia, hogy március 8-án, Nemzetközi Nőna- □ pon ünnepeljenek a világ dolgozó asszonyai es B leányai fajra, világnézetre, és vallásra való tekin- R tét nélkül, a szolidaritás, a?összefogás, a női egyen- D jogúságért, a világ békéjéért folyó harc jegyében. Cj A Nemzetközi Nőnap küszöbén köszöntsük most azokat □ a dolgozó parasztasszonyokat és lányokat, akik megyénk föld- R művesszövetkezeteinek tagjai, azokat az asszonyokat, lányo- Q kát, akik megyénk földművesszövetkezeteiben alkalmazott- O ként dolgoznak. 5 80 ezer asszony és leány van megyénk szövetkezeteiben. R Az alig néhány hónapja megalakult 182 szövetkezeti nőbizott- , H ság munkájának eddigi eredményei is azt igazolják, hogy B földművesszövetkezeti mozgalmunk bátran számíthat az asz- □ szonyok, a lányok segítségére, közreműködésére. Szövetkezeti q nöbizottságaink maris tekintélyt vívtak ki maguknak és ez- B zel együtt segítettek növelni földművesszövetkezeteinkben a □ nők becsületét. Rakamazon, Tiszalökön, Nyírbátorban és n másutt is túlnőtték már a nőbizottságok azt a feladatot, Ej ame’y a boltok, vendéglők és más szövetkezeti egységek (3 ellenőrzéséből állott. Seregnyi szabó-varrótanfolyam, nagyon Q sok egészségvédelmi és más hasznos előadás rendezése fűző- R dik már eddig is szövetkezeti nöbizottságaink nevéhez, tok □ helyes kezdeményezéssel, ötletességgel és főként nagy szolga- □ lommal találkozunk akkor, amikor a nőbizottságok tevékeny- R ségét szemléljük, ürülünk sikereiknek és azt kívánjuk, hogy □ még szebb eredményekkel dolgozzanak ezután, még több □ szövetkezeti nőbizottság munkája gyarapítsa földművessző- R vetkezeti mozgalmunk sikereit, n A közeljövőben kerül sor szövetkezeteinkben a tagérte- R kezletekre, a köz- és küldöttgyűlésekre. Minél több asszony és leány vegyen részt az ott lezajló vitákban, okos javaslatok- H kai, észrevételekkel szóljanak bele a szövetkezeti életbe és Q követeljék ki helyüket a választott vezetőségekben is. Meg R kell mondanunk őszintén, hogy igen kevés helyet kaptak ed- R dig a nők szövetkezeteink vezetésében. A szövetkezetek igaz- Q gatóságainak mindössze csak 9 százaléka nő. Itt az ideje, hogy U változtassunk ezen. " R A nőknek a szövetkezeti nőbizottságok útján nagyobb ö teret kell adni a szövetkezetek általános feladatainak meg- p oldása terén is. Bízzák meg őket a választott vezetőségek tag- r szervezéssel, a szövetkezeti egységek ellenőrzésével, ismertcs- E sék meg velük a szövetkezetek termelési feladatait. Például E milyen jó lenne, ha az asszonyok és lányok többet foglaikoz- r nának földművesszövetkezeteinkben a baromfitenyésztő szak- G csoportok alakításával. Bizonyára sikeres lenne munkájuk {f ezen a téren is. r Mindezt összegezve: nagyobb teret a nőknek földműves- f szövetkezeteinkben! Ezzel a gondolattal köszöntjük a Nem- C zetközi Nőnapon Szabolcs-Szatmár megye földművesszövet- E kőzeteinek asszonyait és leányait. ^ r Ssem elvények a MESZüV-iaazsalésága határozataiból

Next

/
Thumbnails
Contents