Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-05 / 54. szám
4 KELETMAGYARORSZAG 1958. MARGIES 5, SZERDA Milyen újabb mezőgazdasági cikkekre lehet termelési és értékesítési szerződést kötni? As Országos Felvásárlási Operatív Bizottság tájékoztatója Válaszolnak az illetékesek Az Országos Felvásárlási Operatív Bizottság, a kormány vonatkozó határozatainak alapján megtárgyalta a szerződéses felvásárlási rendszer széleskörű kiterjesztését, és erről a következő tájékoztatást adta ki: Az állam már eddig is arra törekedett, hogy a felvásárlások szabad rendszerében, minél több cikkre, és minél nagyobb mennyiségekre kössön különböző jellegű szerződéseket. Az 1957. évben növénytermeltetési szerződéseket kötött ipari növényekre, gazdasági és kertészeti magvakra, zöldségekre, illóolajos és gyógynövényekre, továbbá hizlalási és nevelési szerződéseket sertésekre és vágómarhára, valamint értékesítési szerződéseket borra és gyümölcsökre. A parasztság e cikkek többségénél az előirányzottat meghaladó területre, illetve mennyiségre szerződött. Így többek között 37.000 holddal nagyobb cukorrépa-területre kötöttek szerződést most, mint az elmúlt esztendőben. Hízottsertés- és bore’adás- ra is az előirányzottnál nagyobb mértékben kötöttek a termelők szerződést az állammal. A szerződéskötések eddigi eredményeit figyelembevéve a kormány elhatározta, hogy *.z eddigi cikkeken kívül a* 1958. évre újabb cikkekre is kiterjeszti » szerződéskötéseket, mint például kenyérgabonára, sörárpára, napraforgó- magra, továbbá baromfira. Kenyérgabonánál, sörárpánál és napraforgómagnál mennyiségi s-erződéseket kötnek. A szerződés kötésével egyidejűleg a termelő kívánságára kenyérgabonánál mázsánként 60 forint, sörárpánál, illetve napraforgómagnál 80 forint kamatmentes előleget fizet a szerződést kötő vállatat. Baromfinál többféle szerződés lehetséges. A termelők köthetnek csirkenevelési szerződést, amelynek keretében a naposcsibét hitelbe kapják aszal, hogy 100 darabonként legalább 25 kilogramm rántanivaló csirkét kötelesek visszaadni a megállapított szerződéses ár kifizetése mellett. Szerződést lehet kötni hízott libára, illetve májas libára darabonként 50 forint, hízottkacsára, illetve pulykára 30 forint kamatmentes előleg folyósításával. Az új terményértékesítési, illetve baromfihizlalási és nevelési szerződések kötését március hó folyamán — a tavaszi mezőgazda- sági munkák során — kezdik, A szőlőre, mustra és borra történő szerződéskötéseket legkésőbb április 1-ig ugyancsak megkezdik. Az új típusú szerződéseknél — az előlegeken túlmenően — az állam általában a szabadfe'.vásár- lási árakat meghaladó, magasabb szerződési árakat fizet. Így sörárpánál a takarmányárpa-ár fe- j lett mázsánként 60 forintos fel- ] árat, napraforgómagnál a má- ; zsánkénti 275 forintos szabadfel- j vásárlási árral szemben 285 forintos szerződéses árat. A baromfiszerződéseknél ugyancsak magasabb árakat kapnak a szerződők. (Például esirkenevelési szerződéseknél az átadás időpontjától és a súlytól függően az állami szabadfelvásárlási árnál kilónként 2—6 forinttal magasabb árakat.) Külön ki kell emelni, hogy az állam a jövőben biztonságot kíván teremteni a zöldségtermelés területén is — ahol bőséges termésű években a felvásárlási árak egyes esetekben a termelés önköltsége alá csökkentek — azzal, hogy egyes zöldségfélékre előre úgynevezett ' védőárakat hirdet meg. amelynél kevesebbet a felvásárló szervek bármilyen termés mellett sem fizethetnek. A termelőszövetkezeteknél a szerződéskötéseket a növénytermelés. a sző'észet. a kertészet, valamint az állattenyésztés csaknem valamennyi cikkére kiterjesztik. Ezzel egyrészről termelési segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek, másrészről a szerződéskötések révén a vállalatok ál-* tál nyújtott előlegeken túlmenően} rövidlejáratú bankhitelhez jut-} halnak. Ezenkívül a nagy meny-I nyiségben és egyöntetű minőség-♦ ben átadott árutételek után a ter-j melőszövetkezeteknek fizetett t úgynevezett - mennyiségi felárat a* jövőben minden cikkre ki térj esz-* tik, ilietvo indokolt esetekben« megemelik. Így már intézkedtek,» a baromfinál az eddigi kilónkénti } 1 forint felárat 2 forintra, míg a * szőlőnél, mustnál és a bornál azt eddigi 3—5 százalékig terjedő fel-} árat 10 százalékra emeljék. } Az önkéntesség teljes betar- 5 fásával kötött szerzőijének * biztonságot jelentenek a pa- j rasztság számára árufeleslc- * geinc.k értékesítésébe«, bősz- * szabb időszakra irányt mutat- » nak a termelésben és mindez- | zel alátámasztják termelés J, biztonságát. Az állam számára pedig tervsze-} rübfcé teszik a felvásárlást, biz-1 tosítják a lakosság folyamatos» élelmiszerellátását és az export-1 tervek teljesítését. i Jelentős fedezetet nyújtanak a * szerződéses előlegek a művelés } költségeihez. A lekötött szerződé-} scs termékek után a termék érté- { kének 10—30 százaléka erejéig a { terme’ők pénzbeli, illetve terme- j szetbeli előlegjuttatásban része- J sülnek, J A szerződéses termeltetés, illet- * ve felvásárlás kiterjesztése meg-l követeli azt, hogy a szerződésben 3 előirt szállítási, illetve átvételi? feltételeket mind az ál'ami és a ? szövetkezeti szerződtető szervek « mind a termelők szigorúan tart- * sák be. 3 A szerződéskötések eddigi ered- J menyei, valamint a szerződéssel í vállalt árueladások jó teljesítése J egyaránt azt bizonyítják, hogy a? parasztság előnyösnek tartja a 3 felvásárlásnak ezt a formáját, a n szerződéseknek becsületük van a 3 parasztság előtt, elégedettek azj árakkal és a feltételekkel. * ,n---v>‘r>n-vvy‘7->A-, -ívjA „Keletmagyarország” február 20-i számában jelent meg a ..Válaszoljanak az illetékesek ’ című cikk, amely két fontos kérdéssel foglalkozik a csengeni földművesszövetkezet. dolgozóinak véleménye alapján. — Miért drágább a naposcsibe, mint tavaly? — kérdik a csengenek. Nem tudjuk, honnan vették ezt. Mert ha alaposabban utánanéznének, rájönnének, hogy az idén nem drágább, hanem sokkal olcsóbb a naposcsibe A múlt év tavaszán — a kisesibék kiosztásának kezd tekor darabonként 4 forint 20 fillérért kelt el a naposcsibe. Most 3 forint 70 fillér. Ezt a tojás árának csökkenése tette lehetővé. Azonban az árcsökkenés nem megy a csibék minőségének rovására. Ezt ezért merjük állítani, mert az idén a vérvizsgálattal megállapított, továbbtenyésztésre alkalmas baromfiállomány tojásait vásároltuk fel és adtuk át a keitetőál- lomásóknak. Tisztában vagyunk azzál, hogy csak a fajtiszta baromfiállománytól várhatunk nagyobb tojás- és húshozamot. S ez nemcsak a dolgozó parasztok, hanem az egész népgazdaság érdeke. — Lesz-e fejetlenség, szervezetlenség a naposcsibék kiszállításánál? — teszik fel a másik kérdést. Határozottan állítjuk, hogy nem. Megszűnt a múlt évi kettősség a naposcsibék megrendelésének összegyűjtésénél és kiszállításánál. 1958-ban —a földművesszövetkeze'ck megrendelése alapján — megyei központunk intézi a leszállítást. Azonban a földmű vessző vetkezetek so húzódozzanak a naooscsib.k igénylésének összeírásától, gyors rendelésétől és a megérkezett csibék mielőbbi szétosztásától, A múlt esztendőben több szövetkezet kényszeredetten foglalkozott a naposcsibék eladásával és szerződéses neveltetésével, mert az sok bibe'ődéssel és kevés. vagy semmi haszonnal nem járt. Néhányan rá is fizettek a dologra. A ráfizetés nem feltétlenül szükséges, — de a jobb munka ezen a téren kötelesség. Mert miből vásárolnának fel baromfit és tojást, ha nem segítenék hozzá a termelőket a naposcsibék beszerzéséhez?! Szeretnénk meg felhívni at fmsz-ek figyelmét arra, 'hogy védjék meg a kiscsibékct az időjárás szeszélyeitől, a megfázástól, mert az elhullásnak ez a leggyakoribb okozója. Ha közösen vonjuk le a tanulságot az előző évek tapasztalataiból és összefogunk, sikeresen oldiuk meg a feladatot. Laczi Zoltán a MÉK dolgozója;. Nagy arányú legás — tanulságokkal A napokban egy hír kelt szárnyra, és elég gyorsan járta be a vásárosnaményi járást: „Megszökött a lányai szövetkezeti elnök! Százezer forintot vitt el.” Többen a főkönyvelőre cs- kütlözfek és még nagyobb számokat véltek tudni. A jó magyar közmondás azt tartja: „Nem zörög a haraszt. ha a szél nem fújja.’” Sajnos, ebben a lónyai ügyben nagyon is sok az igaz, ha egy-két pontatlanság akadt is a szóbeszédben. Az igazság az, hogy Szabó István, a szövetkezet volt pénztárosa mintegy 67,000 forintot vágott zsebre szövetkezetében és nyomtalanul eltűnt. Kendőrségi körözést adtak ki cilene, aminek alapján a Dunántúlon elfogták. A pénzből csak háromezer forintot találtak nála. A többit néhány nap alatt elverte Budapesten és más városokban A vizsgálat megindult. Már a kezdet kezdetén fény derült art ra, hogy a szövetkezet vezetői túlzottan szabadjára engedték a fiatal pénztárost. Tanulságképp pen visszatérünk az ügyre, mert számos ellenőrzési és nevelési hibát vet fel ez a szomorú történet. , Egy kiváló föl dm íí vessző vet k e zeihen A nj írmatlaiíik sikerének iilkai a becsületes munka A NYÍRMADAI földművesszövetkezet mérlegre telte a múlt évi működését és a „mérleg nyelve” a szövetkezet ja- javára játszik. Keressük ki csak a leglényegesebb adatokat, s meggyőződünk: a választott vezetőség és a dolgozók jól sáfárkodtak a ;agság és az állam forintjaival, és bizalmával egyaránt. A szövetkezet összes forgalma meghaladja a 17 millió forintot. Hárommillió forinttal nagyobb ez az előző évinél. A községbeliek nemcsak több burgonyát, baromfit és egyebet adtak el 1957-ben, mint 1956-ban, hanem több ruhát, cipőt s más árut vásároltak. A szövetkezet gazdagodott, mintegy 800 ezer forint tiszta nyereséget ért el, Ez összegből közel 140.000 forint részesedés jut a tagoknak és a választott vezetőségnek. Gyarapodott a szövetkezet saját vagyona is, amely ma meghaladja az összvagyon 70 százalékát. Nem sokáig szorulnak állami hitelre. MÉG SZAMOS TÉNYT lehetne felsorakoztatni, amelyek mind a szövetkezőt jó munkájáról szóinak. Érdekesek, lényegesek, —- de inkább vizsgáljuk meg a sikerhez vezető utat. Tömören kifejezve a siker „titka”: becsületes munka! A másfélezer főt meghaladó tagság zöme ragaszkodik a szövetkezethez. Az erkölcsi támogatás mellett — anyagilag is segítik azt. Tavaly közel 37 ezer forint részjegyet fizettek be, a szövetkezetnek adják el áruik többségét, és ott vásárolnak. A választott vezetőség sem fukarkodik a segítséggel. Cziegier Elekné, Veres András, Szűcs József, és a többiek naponként megfordulnak a szövetkezet helyiségeiben. Ha leltározásra kerül a sor, nem kell nekik kétszer sem mondani, hogy segítsenek. És náluk a hiba az hiba! Nem engednek „mellébeszélnl”. De lesznek Is ró!a, hogy hiba — minél kevesebb legyen! A SZÖVETKEZÉT DOLGOZÓI — élükön Szondi Ilona igazgatósági elnökkel és Plesu Miklós főkönyvelővel — szintén ügybuzgó, a mozgalomhoz ragaszkodó emberek... A számviteli és pénzügyi dolgozók pedig — bátran mondhatjuk — mintaképei a tisztakezűségnek. A naprakész és fillérekig pontos könyveléssel és az adminisztrációs munkák — napi jelentések stb. — rendbentartásával megteremtik a jó leltárak és nyolc napon belüli elszámoltatásuk alapját. (Pedig Plesu Miklós főkönyvelő a helyi Kossuth Termelőszövetkezet könyvelését és levelezését is végzi.) A számviteli — s általában az irodai dolgozók — nem kívánják el az értékkezelők pénzét, de a szövetkezetét sem hagyják! Hamar a kezükre ütnek azoknak, akik hozzá . mernek nyúlni a társadalmi vagyonhoz. A műd esztendőben történt, hogy a hentesüzlet vezetője, főleg szakmai járatlanság a miatt, öt-öt ezer forint hiánnyal számolt el. Befizettették vele a hiányt, és az igazgatóság leváltotta. Ezenkívül a textUüz1etnek volt még két és félezer forint hiánya Az üzlet vezetőjével szintén befizettették a hiányt. Mivel a korábbi években sem engedték meg a közösségi vagyon eltékoz- lását, hanyag kezelését, a múlt évi nyereségből csak mintegy tízezer forintot kellett lelrniok. Ennek jórésze pedig az árváltozásból ered. A leirt összegből a napokban már megtérítettek másfélezer forintot. Szóval, nem hagyják odaveszni a szövetkezet pénzét! A Y'EZETÖSÉG és a dolgozók nemcsak becsületes emberek, hárem értik és szeretik is munkájukat. A legtöbbjük alapító tag, vagy legalább is évek ó'.a — és főleg helyben — dolgoznak a szövetkezeti mozgalomban. Például Tóth Mihály — az egyik legrendesebb bolt kezelő — 1952 óta a szövetkezet alkalmazottja. (Közben a Népbolt helyi üzletvezetője is volt.) Érdemes megemlíteni amellett, hogy a szövetkezet dolgozói nem „vándormadarakéból állanak, — a legtöbbjük helybeli, és a közmondással ellentétben tudnak próféták lenni a saját hazájukban is. Mert a szövetkezet dolgozóinak nevelése nemcsak a szövetkezet belső életére,, a mindennapi munkára szorítkozik, hanem az egész társadalmi érintkezésükre, mn- gatartásukra! Ottlétem alkalmával ült össze a főkönyvelő, az szb. elnök, néhány idősebb párttag és pártonkívüli — két bolti eladó verekedést ügyének megtárgyalására. A két ..vádlott” munkaidő után összeveszett a kultúrház udvarán. Most számot kellett adniok erről a kollektíva előtt; A’apos „fejmosást” kaptak — és kézfő-* gással pecsételték meg békekötésüket, Mivel az ügy ..simán” elintéződött, nem viszik az igazgatóság elé. A szövetkezet vezetői és dolgozói sem maguknak; sem másnak nem engedik meg a legkisebb h'bát serrg és ez nagyban hozzájárul a megbecsülésükhöz. ILYEN EMBEREK a nyírmadai földmű vesszövekezet kommunista és párton- kivüli vezetői és dolgozói. Munkájuk ezért eredményes. S nemcsak a szövetkezeti tagok, a község lakossága, hanem a felsőbb szervek is megbecsülik őket. A napokban terjesztették fel másodízben a földművesszövetkeze tot a „Kiváló Földmű- vesszövetkezet” címre. Szondi Ilona igazgatósági elnök pedig nemrég kapott kormánykitüntetést. Neki és a főkönyvelőnek is „Kiváló Fü'dművesszövekczeü Dolgozó” jelvénye és oklevele van. A szövetkezet több más Vezetője és dolgozója ugyancsak megérdemli a személyes kitüntetést. Előbb-utóbb meg is kapják. Felemelt fejjel állhatnak a tagok elé a közeljövőben megtartandó szövetkezeti gyűléJ seken. Sck földművesszövetkezet pedig tanuljon a nyírmadaiaktól és bátran lépjen rá az általuk járt útra. VARGA GYULA.
