Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-29 / 75. szám

2 KELETM AGYARORSZÁG 1958. MÁRCIUS 2», SZOMBAT Ahol egykor a Bánik9 Donkák uralkodtak Csen fgcrúf falu, 1957. március \ járás székhelyétől, Csengéitől dél­**■ nyugatra, közvetlenül a román ha­társzélen fekszik ez a község, melynek területe mindössze 4401 kát. hold. Nem nagy ez a terület, de arra bőven elegen­dő, hogy a rajta élő szorgalmas dolgozó parasztságnak jó megélhetést biztosítson. Ma már ezt az utat járjuk, de a múltban szó sem lehetett erről, amikor határunk nagy részén a földbirtokosok és a kulákok uralkodtak. Ezt beszédesen bizonyítja az alábbi: 1945 előtt a Pannóniái és a Bóni gaz­daság 1320 kát. holdat használt (30 száza­lék). A kulákok kezén 1761 kát. hold volt. (40 százalék.) Csupán kevés számú kulák osztozott ezen a területen. Például Dcnka Jánosnak 100 holdas gazdasága volt. Mintegy 25—30 család kezén volt a ha­lár túlnyomó területe, 70 százaléka. A maradék 30 százalék területen kellett élnie a falu. nagy többségének. A közép- parasztoknak jutott 440 kát. hold (10%) és 881 kát. holdon (20° '<>) 181 kisparaszt tengődött. 142 családnak egyetlen tab. palatnyi földje sem volt. cselédeskedés, napszámos élet volt osztályrészük. E két utóbbi kategória, a 323 csa’ád — a falu többsége — szinte páriaéletet élt. Ezek­nek mérhetetlen nehéz munka, nélkülö­zés, tudatlanság, betegség volt a sorsuk. Gyermekeiket kénytelenek voltak kivon­ni az iskolából, mert ezek keresetére is szükség volt ahhoz, hogy egyáltalán ten­gődjenek. Az első dolog volt a földosztás. 408 csa­lád kapott földet a megszüntetett nagy- gazdaságokból. Tehát 85 középparaszt is földet kapott a népi demokráciától. Ki­osztásra került 90 telekhely és 100 ház épült. Ezek a házak többségükben 2 szo­básak, csinosak, míg a felszabadulás előtt a szegényebb réteg örült, ha egyszobás, .szalmatetős putrit ragaszthatott. 4 új utca keletkezett az új házakból. Lehetne az- tás tovább soroini azt is. mi van a há­zakban, a padláson, a kamrákban, az istállókban. Szép, • tartós bútorok, rádió, kerékpár, jószág, rendes ruházkodás és jobb tápíáikozás ma már megszokott do­log. Eltűntek a rongyos, éhségtől elkín- zott emberek! Az egészségügy rohamosan fej’Ődött. Valamikor csak Csengéiben volt orvos, amely 6 km-re van tőlünk 1938-ban 41 csecsemő született akik közül 4 éven be­lül 19 halt meg különböző betegségekben. 1956-ban született 49 újszülött közül ed­dig 2 halt meg csupán. Hetenként 2 na­pon orvos és védőnő a helyszínen tart vizsgálatot. Az 1940. évtől kezdve szüle­tett gyermekek be vannak oltva a járvá­nyos betegségek ellen. Ez a fejlődés per­sze még most sem elégít ki bennünket. A községben megfelelő orvo#i lakás és rendelő van, ezért körzeti orvost kértünk a felső szervektől. Az orvosi állást meg is hirdettük pályázat útján, s reméljük, elöbb-utóbb lesz saját orvosunk. 1945 előtt 2 tanító részben osztott is­kolában tanította a falu gyermekeit. Ma 11 pedagógus 9 tanulócsoportban tanítja eredményesebben a jövő nemzedékét. Két tantermes, nevelői szobával e’látott új is­kola épült. Jói felszerelt fizikai, kémiai és biológiai szertárt kaptunk áramunk­tól. Űj kultúrház énült. benne 300 köte­tes népkönyvtár áll rendelkezésre. Egv 'év óta a körzeti mozi hetenkint egyszer filmvetítést tart. Különféle műsoros es­tek, előadások révén is művelődik közsé­günk. A kultúra beköltözött a családi házakba is. 1945 előtt 5 rádió, ma több mint 40 rádió, ezelőtt 10 újság, ma 500 újság jár a faluba. A villanyt 1957-ben bevezettük s ha minden házba bekapcsol­ható lesz, még több rádiót vásárolnak. még többet olvasnak majd az emberek és álandó mozi is lesz a faluban. Soroljuk még tovább az új tanácsházát, az új postahivatalt, az új szövetkezeti boltot, a köyesút és járda fejlesztését? Felesleges, mert hosszú oldalakra terjedne, ha mind­azt felsorolhatnánk, ami új, megváltozott életünket jelenti. Falunkba sok csatornán keresztül árad népi demokráciánk áldása. Talán valamennyi között legjelentősebb a szö­vetkezeti mozgalom, amely községünkben 1949 óta meggyükéresédétt. Az eddigi út zavaros voH: ,e1őbb a lenini elvek meg- c.ir*áse. maid Naev Imre liberab*musa 1953-ban növelte az in «adózást a kilépé­seket. Az ellenforradalom oedig esvene- sen a tsz. el’en tört, és mérhetetlen ká­rokat okozott. A kulákok és csendőrök vették át a vezetést és első gondjuk volt a burgonya szétosztása. Ezzel olyan károkat okoztak a falu nagy részének, hogy még ma is foglalkoztatja a bíróságot. Nyilván — ha idejük engedi — nagy vívmányainkat és eredményeinket is megsemmisítik. Az ellenforradalom leveréséért és ta’práállá- surJeban való segítségért ezért hálát ér­zünk a Szovjetunió és a baráti népi de­mokráciák iránt. Községünk termelőszövetkezete nem bomlott fel 1956 őszén, csak kilépések voltak. A megmaradt 20 tagú törzsgárda megkettőzött , akarattal és szorgalommal látott munkához. Már a múlt évben be­bizonyították a falu előtt a nagyüzem fö« •lényét az egyéni gazdaságokkal szemben, Búzából 9, őszi árpából 16, kukoricából 28 (morzsolt májusi) mázsa lett az átlagter­més. A munkaegység értéke 36 forint volt még úgy is, hogy 150.000 forintot törlesztett a kis tsz. a zárszámadáskor. A prémiummal együtt 50 forint jutott a tagoknak munkaegységenként. Egy tsz-tag átlagos jövedelme 17.000 forint. Koroknál István egymaga a háztájival együtt 50.000 forint jövedelmet ért el. Természetes, hogy vonzó ez a dől« gozó parasztok számára. A zárszámadás óta több mint 10 családot vettek fel, de ennél többen is kérték felvételüket. A na­pokban a 3004-es rendelet hatására esz­közölt tervmódosító közgyűlés alkalmával újabb jelentkezők akadtak. Mind többen ismerik fel, hogy a tsz. a következő év­ben még nagyobbat lép előre a belterjes­ség, a jövedelmezőség útján, s termé­szetesen ennek áldásaiból a gondolkodó egyéni paraszt is szeretne részesülni, de . egyéni parcellájának korlátái ebben aka­dályozzák. Mind a kormány határozatai, mind a községi tervek, a tsz. programja a jelen­leginél is szebb perspektívát tár elénk. Ebben az évben például minden utcánk­ban járdát építünk, falunkat a lakosság társadalmi munkájával rendezzük, szépít­jük. Ebben kormányunk rövidlejáratú hitellel segít bennünket. A tsz. új mozit épít és korszerűen berendezi. A mozigép már meg is van rendelve. A tsz. központ­ját villamosítják, bekötő kövesutat is kap. A községi kövesutat ugyancsak újjáépí­tik. Az elmúlt 13 esztendő nagy változást hozott, ezt csak a vak nem látja. Az idén még tovább lépünk előre a fejlődés útján tapasztalatokkal gazdagodva. A további évek — mint távlati terveink mutatják —> még nagyobb fejlődést hoznak. Boldogító tudat, hogy a nagy fejlődés évei következ­nek. KOZMA — SZAKÁCS, VILLÁM INTERJÚ ÜJ JÁRDA KOCSORDON |> évész Gézánéhoz, a györteleki postahivatal vezetőjéhez csak 11 egy pillanatra kukkantsunk de. Ö a helyi Nőtanács egyik ve­zetője és 1948 óta dolgozik a postánál. Szorgalmasan végzi a mun­káját. KÉRDÉS: Milyen a Kelet-Magyarország olvasottsága a faluban. Hogyan dolgozik a kczbesitó? VÁLASZ: Mondhatom, hogy a megyei lapot szívesen olvas­sák a faluban még kis terjedelme miatt is. Ez azért van. mert érdekli az embereket, mi történik a megyében. Persze azt hiányol­ják, hogy kevés szó esik községünk életéről. Pedig innen is volna mit írni. Jelenleg 30 előfizetője van a Kelet-Magyarországnak és emellett 4 áruspéldány jár a faluba. Megtörténik, hogy egy-egy hó­nap után valaki elfelejti előfizetni az újságot, de mi azt igyek­szünk pótolni. Kézbesítőnk, Páskuly János már 20 éve áll a posta szolgálatában. Érti a mesterségét, szeretik a faluban, és nagyrészt neki köszönhető, hogy a megyei lap szeretetnek örvend közsé­günkben, * KÉRDÉS: Milyen a csomagforgalora? Lottóznak, lotóznak-e sokan? VÁLASZ: A csomagforgalom naponta 5—6. ünnepek előtt ál­talában emelkedik. Most, hogy a húsvét következik 10—12-re ’S felmegy. Lottó és a Totó-játék közkedvelt. Különösen sokan lottóz­nak. Van úgy. amikor 300-nát is több Lottó-szelvényt vásárolnak. Totóból 50—60 darab fogy hetenként. Ügy tudom, hogy a múlt he­tekben a helyi fmsz. dolgozói közösen vásároltak 200 Lottó-szel- vényt és volt 1 hármas és 3 kettes ta’álatuk. ' KÉRDÉS: Szívesen rakják-e takarékba pénzüket a falu dol­gozói? VÁLASZ: A napi pénzforgalom 30—35 ezer forint körül van. Mondhatom, hogy a dolgozó parasztok szívesén váltanak betét­könyvet. Ez mutatja az állam iránt érzett bizalmukat, ötvennél több dolgozónak van betétkönyve, amelyekre kb. 60—70 ezer forin­tot raktak be. Igaz, kicsi a községünk, de ez is mutatja, hogy a falu dolgozói jól élnek és van miből takarékoskodniok. (sk.) Minden évben új létesít­ményt terveznek a kocsordi tanács végrehajtó bizottságá­nak és állandó bizottságának tagjai. Ez évben áz egyik ilyen létesítmény a 3 kilomé-. teres új járda lesz, amit tel­jesen társadalmi munkában építenek a község lakói. A járdához szükséges cementet máris biztosították a község­fejlesztési alapból, az építési munkálatok rövidesen meg- j kezdődnek. ÉPÍTSÉK FEL AZ ÖSSZE­FOGÁS PIRAMISÁT ÖZE- TANYÁN EGY HATÁROZAT NYOMÁBAN A Rákóczi, ez a Székely köz­‘1 ség határában lévő öze- tanyai tsz. 1936 december 18-án alakult. Akkor a jobb boldogu­lás utáni vágy tartotta össze a 16 lelkesedő tanyai embert a 86 hold földön. Ennél egyebük alig volt az induláskor. A tanyasiak „csak azért is“ ne­kivágtak a közös útnak, mert a falubeliek ’efitymálták őket. — ..Ti akaitok-e többre menni? Inkáb tönkre menni!” Így aztán felpiszkálták a tanyasiak virtus­kodását: „Mi tönkre? Na. majd megtudjátok jövőre!”. Szó, ami szó, zárszámadáskor lepipálták a tanyai és falubeli egyénieket, de még a faluban alakult Búza­kalászt is, 64 forintot kaptak 1—1. munkaegységre a Rákóczi- beliek. Vásároltak 6 darab gyö­nyörű törzskönyves tehenet, építettek egy kis irodaházat és egyébként is tehetősebben men­tek neki ennek a gazdasági év­nek, mint alakuláskor. Március 23-én a Rákóczi köz­gyűlése éppen a 3004-es. kor­mányhatározatot tárgyalta meg, s azt • Vizsgálták, hogy tervük­ben ■ történt-e gondoskodás a to­vábbi fejlődésről és a kormány nagyarányú támogatósnak igény- bevételére. Dicséretére legyen mondva ennek a kis tsz-nek, jól ól a lehetőségekkel. Néhány pél­da erre: A 82 hold szántón és a 4 hold kaszálón tavaly 32 q mű­trágyát' használtak fel csupán. \ Idén 120 q-át irányoztak elő, ebből 94 q műtrágya mar a helyszínen vár felhasználásra. A hosszú tél miatt legyengült ve­téseket, amint az idő enged’, megfelelően felerősítik. 6 darab tehenet a határozat előtt vásá­roltak, így e tételnél vásárlási kedvezményre nem számítanak. 4 darab növendékükre azonban 2 éves nevelési szerződést köt­nek. Ha beválnak továbbte- nyésztésre megtartják, ha nem, felhizlalva értékesítik. Itt már mindenképpen előnyhöz jutnak. A baromfitenyésztést felkarol­ják. Az idén 200 darab előne­velt csirkét vásárolnak 4 forin­tos ártámogatássá’. Ebben az évben saját erőből 8 férőhelyes tehánistállót épúenek. A szántó­földi termelés (a pillangósok és a szerződéses növények) az ál­lattenyésztés és az árutermelés céljait szolgálja. A járástól ka­pót irányszámot (J00 ho'don 138.000 foríht értékű áruterme­lés) valószínűleg túlhaladják. Most tavasszal telepítenek 10 hold almást, amelyhez a cseme­te az állami segítséggel 7600 fo­rint helyett csupán 2800 forint­ba kerül, A gépi munkát is megfelelő mértékben alkalmaz­zák. Ismétlem: ennek a kis tsz- nek ez mind dicséretére írható. De valamiről nem szabad meg- íeledkezni a Rákóczi tagjainak: pusztán a vágy és az akarat nem elegendő a további útra jó és helyes teneik végrehajtásá­hoz. Az összetartozás érdekéből és érzelméből most már tudatos összefogást kell kovácsolni. A Rákóczinak induláskor 16 tagja volt, most csak 14. Nem bővül a Rákóczi, mely a körülötte lévő egyéni gazdaságok tengerében olyan, mint egy lris sziget. A Rákóczi tagjai — e sziget alko­tói és lakói — egyenként olya­nok. mint egy-egy darab szikla: egyik nagyobb és szilárdabb, másik kisebb és ingatag. Nem egységes ez a sziget. Pedig dol­gozó népünk tengerében olyan viruló szigetekre van szükség, ahol horgonyt vethetnek a ten­gerjáró egyéni hajósok. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a laza sziklák az összefogás piramisává cementelődnek össze. L'z a cement, ez az össze« tartó erő legyen a párt- szervezet! A Rákóczi tagságá­nak fele párttag, amivel kevés tsz. dicsekedhet. Nagy erőt je­leni ez az összekovácsoiódásban, ha helyesen mozognak a kom- rpunisták. Nem elég az, hogy egyenként, egyéni elgondolásuk­kal törekedjenek a közösen el­fogadott határozatok végrehaj­tására. Ügy kell összekapcso­lódnia a tsz-tagok munkájának, mint a láncszemeknek. Az ösz- szefogás piramisát úgy cemen- telheti össze Here elvtárs élén a pártvezetőség hogy a helyesen irányító Erős Jánbs tsz-elnök körül segítsen kialakítani szi­lárd felelősséget érző vezetősé­get. Tárgyalják meg együtt időről-időre a közgyűlés határo­zatából adódó heti és napi te­endőket, jelöljenek ki egy-egy munkáért fe'előst. aki a vezető­ségi üléseken számoljon be meg­bízatásának teljesítéséről és az előforduló problémákról. Ez csak a piramis csúcsa, magva. A pi­ramis alapja a tagság. Az egyes tsz-tagok, céltudatos, fegyelme­zett munkája, magatartása dön­ti el az egész tsz. célkitűzései­nek sikerét. Minden egyes tsz- tag munkája sorsdöntő jelentő­ségű, Ezéit elsősorban a .párt­tagokat kell kommunistává ' ne­velni, akik példát mutatnak a fegyelmezett és jóminőségű munkában, a takarékosságban, a családi és magánéletben, a társadalmi munkában, az egv’é« mekkel való helyes kapcsolat kialakításában. Külön helyes lenne, ha a pártszervezet, jobban törődne a fiatalokkal. Faj nos, KISZ-szer« vezet itt nincsen, így mindattól az előnytől, amit a szervezeti élet jelenthetne, elesnek az őze- tauyai fialalck. Itt a tanévben 4—5 km-nyíre a falutól a kul« turális életet csupán az 1 tan« termes iskola jelenti. Apui is 4-rs is az iskolások adnak mű« sert. Ennél több kellene pedig, A fiatalokat azonban senki sem szervezi meg 1—1 műsoros est tartására. A községi tanács is csak ígérte a vándorfilm vetíté­sét, de nem lett belőle semmi. A isz. pártvezetőségének megérné, ha segítené a fiatalok szervez« kedését, különféle mozgalmak beindítását, szórakozásukat, ne« velősüket. Belőlük lesznek majd a tsz. és a tanyaközpont vezetői, dolgozói. Eredményesebben lát« nák el mind a mai, mind a jövő feladataikat, ha ezekre előkészí­tenék őket. S milyen jól eshet« ne majd ezért egy köszönő szó Here elvtársnak! Nemcsak jó tervre, hanem a tervet végrenajtó jó közösségi szellemre is szükség van a to- váboi fejlődés érdekében. Szí- . vés szóvar javaslom ezeket a Rákóczi kommunistáinak és. ha jónak látják, gondolkozzanak az elmondottakon. Zajtai Antal,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents