Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-29 / 75. szám

WO8- MÁRCIbe 39, SZOMBAT KELETMAGT ARORSZÄG 3 TEREM 'T1 éved az, aki azt gondolja, hogy szurkoló táborban ü labdarúgásé a rekord. Nyír­egyháza lakosai ugyanis tegnap megcáfolták ezt az állítást. Igaz, vasárnap délutánonként sokan ^zarándokolnak” ki a lelátók alá, de tegnap délelőtt szokatla­nul még nagyobb tömeg volt szemtanúja egy hétközi „mérkő­zés” lefolyásának... Csak a teremben másfél­ezer .:. Kívül, a Tiszti Klub előtt ennél is jóval több ember vett részt a lottóhúzás és sor­solás félórás izgalmaiban. Az e heti közel 4 millió ..játékos” közül ebédet főző háziasszo­nyok, nyugdíjas öreg bácsik, szabadnapos munkások és „dél- utános”’ iskolások követték fi­gyelő szemmel a nagy kerék forgását. S akik ezt nem tehet­ték — mert csak kívül jutott hely számukra —, ugyancsak nagy figyelemmel hallgatták a mikrofonból áradó híreket. Röviddel tíz után felgördült a függöny és kezdetét vette a húzás nagy „csatája”. Jó volt látni az üveggömböt, amit Nyír­egyháza lottózói csak a híradó- bőr ismertek. És a résztvevők végképp meggyőződhettek: „Itt csak a szerencse segít”. Ügy bi­zony, mert a húzás „ceremó­niája” egyszerű és világos volt. Sem „puszipajtás”, sem .,sógor­nőm a” lehetősége nem állt fenn: le számok húzóit is , kerékből •húzták”. Pontosan öt embert, az öt szám kiemelésére. És dini­ben sem volt hiány. (Értenek már ehhez a lottókerék kísérői.) Aztán meg ráadásul az történt, hogy az öt húzó közül három helyet nőnek sikerült elfoglalni. (Orroltak is a férfiak!) Hanem a második szám húzá­sakor eloszlott a férfiak kéte­lye: M. Erzsébet nyíregyházi lány ugyanis nagy gyakorlatot árult el. Balkézzel próbált sze­rencsét. Sikerült is minden ne­hézség nélkül. Ám a továbbiak­ban kevésbé igazolta „különös tehetségéi”: a számot fordítva nézte és örömében 86 helyett S3-at mondott a mikrofonba. (Ügy látszik, kcveselte a kilenc­venet!) összesen hatszor hallott fel a moraj. A 13. hét számainál (6, 20, 27, 69, 86) és a nyere­ménytárgyak sorsolásában részt­vevő hét (a 11.) kihúzásánál : A lottógömb fogadtatása iga­zán jól sikerült. Hírnevét ez­úttal itt, az ország távoli csücs­kében is öregbítette. Bár még eddig nem tudjuk, hogy a ke­rékkel együtt nálunk forgott-e a szerencse is, mégis egy kedves élménnyel tértünk haza húzás után. Igaz, sokan csak egyes, vagy kettes találatot szorongat­tunk kezünkben, de mi már a következő húzásra gondoltunk. Mert mindegy, hogy hol, de egyszer még sikerül..; ! (angyal) 1/ ismicske alig több egy fo- galomnál, amit lényegileg a határban szétszórt néhány épület realizál, meg egy vasúti megálló és emögött az országos kertimag és gyógynövény ter­melő gazdaság idecsöppentett üzemegysége. Jóformán csak azok ismerik, akik Ujfehértóról, Bökönyből s egy-két környező községből ott dolgoznak. Itt, ebben a 800 holdas üzem­ben olyan dolgokkal foglalkoz­nak, amelyeknek népgazdasági jelentősége igen számottevő. — Most puszta földek fogadnak, de kikelettől betakarításig vi­rágoskertnek gondolná az em­ber a sok holdra menő hatalmas parcellákat, ahol a piros gyű­szűvirág harangocskái bókolnak a nap felé, mirhafű szerényke­dik sárgászöld ruhában, s köz­ben erős mérget rejteget, a ker­ti ruta citromsárga virágai mint óriás muszlin kendők lebegnek az enyhe szellő fuvallatára. Tá­volabb kék virágait gyújtogatja hosszú fürtökben az orvosi zsá­lya s lenn a völgyben, kúszó szárakon, zöld szőnyeg terjeszt mentaillatot. Termelnek itt borsíüvet, benedekfűvet, s ki tudná felsorolni mi minden van még ezen a telepen. Mindez bizony még csak kép­zelet, mert ennek a virágmintás szőnyegnek a szálai lent pihen­nek a földben, s várják a kike­letet, hogy az mesterkézzel cso­dát műveljen. S majd a nyáron szorgos kezek munkája nyomán bontakoznak ki a csodaszerek alapanyagai, amelyből irt kap­nak a betegszívűek, megjavul a légzés, tűnik az idegesség. A fenti gyógynövényeket — hozzászámítva még a kaprot, macskagyökeret, — 73 hold föl­dön termelik, és hozzá kell ten­ni azonnal, hogy igen rossz talajon, s mégis szépen díszle­nek. Munkaigényes növények s igen sokat kell velük pepecsel­ni, míg aztán gyógyászati nyers­anyagként a gyógyszertárakba szállíthatják. Egyik-másik nö­vénnyel. mint a ruta, vagy a mirhafű, bizony kesztyűs kézzel kell bánni a szó legszorosabb értelmében, s tűző nyári napon is csizmában lehet őket megkö­zelíteni, mert érintésre Is mér­gezhetnek. Hatalmas, 200 mázsa zöld herbát is befogadó hideg- légáramlásos szárító berendezé­sükben 3—4 nap alatt raktároz- hatóvá válik a nyers menta, vagy más növény. (Amúgy, sze­zonközben, itt szárítják a le­tört kukoricát, a kombájn-gabo­nát, takarmánylucemát, borsót és egyéb magvakat.) A megtermelt herbát, magot saját lepároló berendezésük­ben dolgozzák fel. Olajat készí­tenek. Drága ez az olaj! Egy- egy hold földterméséből 5—10 kilogramm olajat nyernek. —A kaprot például — helyi elgon­dolás alapján, — virágzáskor adatják le s azonnal elaprózzák géppel és az így végzett lepár­láskor 15 százalékkal több illó­olajat nyernek, mintha egész­ben dolgoznák fel, (—ti. —s.) Hogyan alakul a munkaszünet az ötnapos munkahéten dolgozó üzemeknél? KIOSSf-TAGOYÜLÉS MÁTÉSZALKÁN A kisipar időszerű kérdését és szervezeti problémákat vi­tatnak meg a KIOSZ máté­szalkai járási csoportjának tagjai. A taggyűlés március 30-án reggel 8 órakor veszi kezdetét a mátészalkai Zalka Máté-kultúrház nagytermé­ben. Medgyessi János megyei titkár tart beszámolót, ame­lyet Fekete István szervezeti kérdésről szóló előadása kö­vet • 1. Április 5-e az ötnapos munka- kiléttel dolgozóknak is fizetett «munkaszüneti nap, április 7-e pe- |dig itt is rendes munkanap. • 2. Március 31-évcl kezdődő , | munkahéten a heti munkaidő az • 5 napos munkahéttel dolgozóknak |is négy nap alatt — hétfőtől csü­• törtökig — kell teljesíteni olymó­• don, hogy hétfőn, kedden, szer­edén az ötnapos munkahéttel dol- | gozókra megállapított szokásos Xnapi munkaidőt, míg csütörtökön Ja 6 napos munkaidőbeosztású egy­• műszakos üzemeltnél szokásos ♦szombati rövidített munkaidőt • kell teljesíteni. « Munkaügyi Minisztérium. Vétkes9 aki hallgat A takarékosságról és a közös vagyon megóvásáról tanácskoztak a megye iparüzemeinek vezetői Pénteken délelőtt tanácskozásra gyűltek össze az Irodaház nagy­termében a megye ipari üzemei­nek vezetői, párttitkárai, valamint a város és a megye társadalmi és tömegszervezeti vezetői. Az ösz- szejövetelen a megye takarékos- sági helyzetéről és a társadalmi tulajdon védelméről volt szó. A takarékosság legközvetlenebb és legidőszerűbb helyi jellegű teendőiről Kuhár András, a me­gyei párt-végrehajtó bizottságá­nak ipari osztály vezetője tartott rövid ismertetőt, majd Oláh Béla, a megyei ügyészség helyettes ve­zetője ismertette a közvagyon védelmének tapasztalatait. Meg­említette,, hogy legtöbb esetben az éberség hiánya, a felvilágosító munka fogyatékossága, a felelőt­lenség, nemtörődömség, — a leg­egyszerűbb munkástól a vezető­kig — szervezési és adminisztrá­ciós hibák, a vezetők elnéző ma­gatartása, az ellenőrzés lazasága és nem egy esetben annak teljes hiánya okozza az óriási károkat. Végül az, hogy a vezetők nem minden esetben élnek a törvény­ben előirt feljelentési kötelezettsé­gükkel és még kevésbé gyakorol­ják fegyelmi jogkörüket a meg­tévedt és jóútra terelhető dolgo­zókkal szemben. Az ismertetőket viták követték, melyben az ipari üzemek vezetői és párttitkárai a sajátosságokból eredő tendőiket mondták eh J kirakat előtt álltam, Nyír-, " bátorban a főtéren, ami­kor valaki megfogta a kabátomat. ~~ ■. • András vagyok, tetszik-e i® nevem után ismerni engem? D-iáksaplca a fején, fiatalos fiúcska, kicsi, zavartan kapkodó. Félszeg mozdulattal nyitotta fel % nagy táskáját, hogy kikutassa azt a levelet, amit a szerkesztő jégtől kapott. Leültünk a kertben. Beszélget­tünk. Andris kijelentette, hogy ő költő altar lenni. Költő, és semmi end". Ct nem érdekli semmi, csak ez a vers, amit ő ír. „Egyszerre 1két dologra nem tudok figyelni” így mondta. Aztán én elmond­tam neki, hogy a vers nem önma­gáért van, s valamit abban a versben meg is kell írni, s azt e valamit az életből kell ellesni, az élet alapos ismerőjének sze­mével Akkor Andris, az én kis ideges költő barátom gyanakodva né­zett rám, majd rövid habozás után kijelentette, hogy ez az élet mm szép. S hogy a fiatalságnak »— már mint neki is — nehéz sora van. És hogy sokkal szebb a természet. S ha kiül a gimnázium mellett valami létrára vagy lép­esőre, már nem emlékszem jól, hogy mit is mondott, akkor a ter­mészet egymás után szüli benne a gondolatokat. Éppen ezért, nem érdekli a KISZ-szervezet sem, ahová időnként befizet egy forin­tot és ezzel letudja kötelességét. Hát ilyen elképesztő lenne a fiatalság élete ma, kedves kis költő barátom? No, lássuk csak ... Lopjunk egy tekintetei a nyír­VITÁZZUNK, ANDRIS! bátort új gimnázium, a te iskolád egy órájára. * összevont osztályfőnöki óra. Az érettségi előtt álló két negyedik osztály: a reál és a humán tago­zat növendékei, fiúk és lányok népesítik be a padokat. A iárgy: továbbtanulás, vagy gyakorlati pálya? Nagyon érdekli őket; hogyne, hiszen néhány hónap még, s olt állnak „az élet kapu­jában”. Előbb a lányok kérnek szót Nyilrai Judit, Eperjesi Éva, az egészségügyi pályák feltételeiről érdeklődnek, van-e ápolónő-képző tanfolyam vagy iskola. Aztán Ta­más Imre érdeklődik, hogy ho­gyan lehet összeegyeztetni a mér­nöki és a katonai pályát. No és rövidesen ott vagyunk a főkér­désnél, ki az, aki a továbbtanu­lás helyett gyakorlati pályát kí­ván választani? Egyelőre senki sem jelentkezik. Bakonyi Erzsébet nagyon okosan megjegyzi, hogy hiszen a gyakor­lati pálya is lényegében tovább­tanulás, -mert ha valaki érettségi után ipari tanulónak megy, ott tovább képzi magát, annak a szakmának valóban tudósa lehet. Ekkor elkezdődik a vita. Veres Sándor: ha én ipari tanuló szeret­tem volna lenni, akkor nem vesz-- tegetém cl az időt a gimnázium­ban, hanem megyek egyenesen nyolc elemi után. Erre ketten, hárman is: csakhogy érettségivel hamarabb elsajátíthatja a szadi­mét és méghozzá sokkal tökéle­tesebben. Eljön az idő, amikor iparos tanulónak érettségi nélkül már fel sem vesznek senkit. „Szellemi plusz” — emlegetik, maga Veres Sándor és Várnagy Imre is. S rövidesen az általános hangulat az, hogy helyes dolog a további fejlődés ez útja is. No és hát ki akar menni ipart tanu­lónak? Senki. Aztán rövidesen a pedagógus pályáról beszélnek. Csakhogy ám pedagógus hiány éppen a kis fal­vakban van, azokon a települése­ken, ahol még talán villany sincs, se mozi, se más szórakozási lehe­tőség. Eperjesi Éva ki is mondja, hogy a fiatalok nagyobb városok­ban szeretnének elhelyezkedni. Tóth Klára; rossz közlekedés és az ifjúság sem tart össze ezeken a kis helyeken. Tehát itt még na­gyon sok a hiba, foglalják össze a fiatalok, amire a tanárnő meg­kérdezi: és mit gondoltok, ezeken a hibákon ki fog segíteni? Talán lejön a kormány, cs társadalmi munkát szervez? Vagy lejön a luyrmány és megszervezi a K13Z- fiatalokat? — Ó, nem — szól hir­telen Vrágár Magdolna, hisz olt vannak a falu pedagógusai! Nagy nevetés. Nehéz megérteni mulatság okát, mert hisz ez annyira sajátosan diákos észjá­rásra vall; mert Drágár Magdol­nának végeredményben igaza van, falusi értelmiségnek is dolgozni kall ezért, a pártszervezetek irá­nyítása mellett. Csakhogy ez az önfeláldozó fausl értelmiség! — Nem, ők erre a szerepre nem vállalkoznak. Ügy képzelik, hogy a párttitkár, a tanácselnök, neg a tanító már ott is van a faluban, és majd az megszervezi a mun­kait, és majd ha lesz villany, les mozi, lesz KISZ-szervezet, jó köz­lekedés, akkor majd ők is esetleg odamennek. És ki az, aki visszatér a mező­gazdaságba? Ki az, aki nagyobb műveltségét visszafordítaná an­nak a paraszti közösségnek, amely­nek végeredményben hálával tar­toznak? Ki az, aki megszerzett nagyobb tudását azoknak az em­bereknek hasznára fordítaná, akiknek pénzéből épült ez a nyír­bátori gimnázium is? Hogyan? Vissza a mezőgazda­ságba? Senki. Aztán mégis csak elismerik, hogy nagyobb tudással terméke­nyebbé lehet tenni a földet, s összességében gazdagabbá me­gyénket és a hazát. Azt is tudják, ők maguk mondják el, hogy van módja ■ an na!:, hogy a tudás ne vesszen el kis parcellákon. Ennek a módja a kollektív gazdálkodás. Okosan, meggyőződéssel beszélnek arról, hogy igen is, át kell szer­vezni a mezőgazdaságot, meg kell teremteni mindenütt a nagyüzemi gazdálkodást, mert csak ez az útja a fejlődésnek. No, de (és itt jön a diákos ész­járás) miért éppen én? Miért ép­pen ez a negyven, vagy nyolcvan diák? Megtudja-e változtatni ez a negyven ember a mát? Égy gyors számlálás, Iá hová Ítészül? Kilencven százalék to­vább tanul, tizenhárom orvosi, egészségügyi pályát választ, illet­ve mérnök és pedagógus szeretne lenni. Van, aki katona, van aki zenész, vagy éppen jogi karra kéri majd fölvételét, egészségügyi „közép káderként" kíván tovább tanulni, vagy más tanfolyamokat végezni, amelyek mind párost, nagyvárosi életre Ígérnek jövöt- És mezőgazdász, agronómus senki se makar lenni. Én, ha parasztember lennék, szomorú szívvel így állapítanám meg: hálátlan vagy édes gyerme­kem. Te meg Andriskám, elmesélted nekem, hogy édesapád juttatott földön dolgozik, s azelőtt cseléd­ember volt egy földbirtokosnál Költő akarsz lenni. Csak költő ét semmi más. Szép dolog, és kívá­nom, hogy az is legyél, mert meg­teheted, Mert nem harminc évvel ezelőtt élsz, hanem most. A mi társadalmunknak vagy tagja, a szépen éptilt, új, nyírbátori gim­názium diákja. Minden lehetősé­ged megvan, csak az akaraterő kell, hogy nálad meglegyen. És még valami. A költőnek éles- szemű embernek kell lenni And­riskám! Ügy kell látni a dolgo­kat, ahogy vannak! Es bizony lenne még mit tenni, a te gim­náziumod KISZ-szervezetének is, vgybizony. Hát így, Andriskám. (y—b) i ORVOSSÁG 6, 20, 27, 69, 86=öl találat IDŐJÁRÁS JELENTÉS Várható Időjárás szombaton! estig: felhős, párás, helyenként! ködös idő, löhb helyen kisebb eső.. Mérsékelt szél. A hőmérséklet alig! változik, ! ★ < ÉRTESÍTÉS ! A városi tanács vb. értesíti a 3 lakosságát, hogy az ebek kötelező) veszettség elleni pőtoltása 1958.) március 31-én lesz. Az oltás, helye: 7 órától 12 óráig a Sze-! gényház tér, 14 órától 18 óráig az! ál tat kórház, Csipke u. 3—5. sz. !

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents