Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

KELETM AG Y ARORSZA G 1958. MÁRCIUS 4, KEDD Hogy erősödjenek a bizalom szálai Héfiány javaslat a csengeri népfront-munkához Lesz-e üzemi tanács kender gyárainkban ? A csengeri „köpködő" via rods szerepet tölt be, mint valamikor. Az egykori cselédek, dolgozó parasztok ráérő ide­jükben itt politizálnak, legszívesebben megháriyják-vetik a világ folyását, a faluban történteket. A mostani tavaszsejtö reggeleken sok szó esik a népfrontról is és amióta a csaknem hatvan tagot számláló bizottság erőteljesebben munkához látott, egy-egy kíván­ság is elhangzik. Azt remélik az Osváth Józsefek, Méder Sándo­rok és a Barcsai Ignácok a többi dolgozó paraszttal egyetemben, hogy a piacon szétfolyó szó, a sok kezdeményezés és javaslat be­költözik majd a gazdakörbe, vagy az olvasókörbe, amelynek meg­alakítását váltig sürgetik. Remélik, hogy úgy mint sok mást, ezt is dűlőre viszi a népfront-bizottság és akkor majd asztalok mellett szövik tovább a terveket, érlelik a gondolatokat a falu javára, amelyek tettekké érlelődnek, akárcsak az ,Egy szekér mozgalom*’ Csengernek 650 hold a közös legelője. Hosszú ideig csak legel­tettek rajta a dolgozó parasztok, de nem tettek annak érdekében semmit, hogy trágyázzák, javítsák azt. „Bírja még, jó a legelő” — így vélekedtek amikor szóba ke­rült a legelőjavítás ügye. Az ősz folyamán aztán kezdeti lépést tett a népfront-bizottság szakbizottsá­ga, amikor szakemberek megvizs­gálták a talajt. Kitűnt, hogy csakugyan gyenge, mészszegény az és sürgős javításra szorul. A dolgozó parasztok alaposan meg­vitatták a dolgot és megállapítot­ták, hogy 1100 súlyvagon mész- iszap szükséges a közös legelő megjavításához. Született is egy határozat amely szerint hitelelő­legezést kell kérni az államtól. Ekkor hangzott el néhány nép­front-bizottsági tag szájából a kez­deményezés: „Nem várhatunk a sültgalambra, addig is tenni ke l valamit.” Ekkor javasolták u± „Egy szekér-mozgalmat ’. A népfront-bizottság tagjait utcánként osztották be, hegy beszéljenek a dolgozó parasz­tokkal, s minden gazda egy- egy szekér istállótrágyát vi­gyen a legelőre. Ez a házi beszélgetés haszonná’ járt. Barcsai Gyula népfront-bi­zottsági tag 6 szán trágyát hor­dott ki. Méder Sándor . bácsi, Borcsai Ignác és a többiek is tel­jesítették kötelességüket. Több mint 800 dolgozó paraszt hordott érett istállótrágyát a közös lege­lőre. Csaknem 150 holdat trá­gyáztak így meg. II dolgozó parasztságot minden új érdekli Az egy szekér mozgalom sikere tanúsítja: ha a népfront bizottság tagjai ismertetik a mozgalom ál­tal kitűzött feladatokat, megértik a dolgozók azt és szívesen segíte­nek. Arra van szükség, amiről Zeke Árpád iskolaigazgató be­szélt „Tanúsítsunk nagyobb bi­zalmat az emberekkel szemben, mert amint tapasztaltuk, ha hív­tuk őket, eljöttek és segítettek s feladatokban. Csengerben még bajok vannak ezen a téren, mert a kommunista és pártonkivüli népfront-bizottsági tagok nem minden esetben keresik fel a dolgozókat, hogy szót váltsa­nak velük, kikérjék vélemé­nyüket. Ezt tanúsítja Osváth József 9 holdas dolgozó paraszttal folyta­tott beszélgetésem is. Ez a köz­tiszteletben álló ember így véle­kedett: Vannak még dolgozó parasztok, akik nem tudják mit akar a nép- lront-bizottság, mi a célja, mi­lyen feladatokról van szó. Pedig a parasztságot minden új érdekli, tehát a termelőszövetkezeti moz­galom is. Magamról tudom: nem Igaz, hogy húzódoznak tőle. Ügy vagyunk vele, mint a járni ta­nuló gyerek, aki megteszi az első lépést, de a másodikat már tél megtenni. Hiba, hogy a bizottság nem foglalkozik eléggé a termelő- szövetkezet eredményeinek, a mozgalom jövőjének ismertetésé­vel, nem beszél erről a dolgozó parasztokkal. Igaza van Osváth Józsefnek mert nem elég az, ha csak a bizott­ság tagjai dolgoznak, ök egyedül, tömeg nélkül nem Miből is ered az elgondolás, hogy ne válasszanak kendergyá- rainknál üzemi tanácsot? Aka­ratlanul is odavezet a gondolat útja, hogy mert a debrecni köz­pontban, mint hivatalban nem lehet üzemi tanács, — hát ne válasszanak a telepeken sem? Miért ne lehetne üzemi ta­nács a kenderfeldolgozó- és mat­rackészítő üzemben? Rendelet szól róla, hogy meg kell válasz­tani, és a dolgozók is akarjak, hiszen az üzemi tanács hasznos és szükséges jó, nem pedig el­lenkezőleg. Éppen az üzemi ta­nácstagokon keresztül fogják tudni jobban érvényesíteni iga­zukat, jórairányuló akaratukat az üzemi dolgozók. S erre szük­ség van, hiszen kívánatos, hogy a debreceni központ jobban fi­gyelembe vegye az üzemi dol­gozók vélemcriyét, jobban tá­maszkodjon rájuk a tervezésnél, és ezek a dolgozók is gyakorol­hassák az üzemi tanácsok jogait és kötelességeit. Reméljük, hogy kendergyá­raink központjában és a felsőbb szervekben végre olyan elhatá­rozásra jutnak, hogy megvá­lasztják az üzemi tanácsot! Dicsérötáblánk s Gratulálunk I\yírkeresnek.! A baktalórántházi járásnak ez a kis községe ritkán szerepel la­punk hasábjain, pedig — mim ezúttal is — van mivel dicseked­nie. Nagy István, a községi tanács vb-elnöke a napokban ezt jelen­tette szerkesztőségünknek: „Községünk dolgozó parasztsága teljen mértékben egyetért az MSZMP politikájával. Ezt azzal juttatták kifejezésre, hogy az el­múlt évben minden negyedévben túlteljesítették az adótervet és a feldmcgváltás befizetésének ter­vét, Ezt annál inkább kell hangsú­lyozni, mert közismerten az egyik legnehezebb viszonyok között élő községe Nyírkércs a járásnak. Eb­ben az évben mégis a járás 19 köz­sége közül első helyen állunk azl. negyedévi adóterv teljesítésében. Február 25-ig 111 százalékos adó­tervteljesítést értünk el. Ez első­sorban pártszervezetünknek, taná­csunknak és a népfront-bizottság­nak köszönhető. E szervek kom­munistái és pártonkivüli dolgozói jó felvilágosító munkát végeznek rendszeresen. Sem zálogolásra.. sem végrehajtásra nem került sor. az adózók önként tettek eleget ál­lam iránti kötelezettségeiknek. Községünk parasztsága nemcsak i jen tekintetben ért egyet az IVem mindenkinek engedtetik 1' meg, hogy a pult mögi nézzen De nem ám! Az asszo­nyoknak viszont nem lehet el­lenállni, ha egyszer valamire el­határozzák magukat. így . tettek a kótaji nőtanács tagjai is. El­határozták, hogy ellenőrzik a boltokat, a kiszolgálást, a hi­giéniát, a bölcsődét, az iskolai nevelést. így jutottak el a húsüzletbe is, ahol mindent alaposan meg­néztek. Meghökkentek, amikor meglátták az fmsz. hentesüzle­tében a nem eléggé h’giénikus. repedezett hústőkét. De ekkor már sok hasonló észrevétel volt a tarsolyukban. Ezeket aztán „kiborították". A tanács vb. ülésén ígéretei tett Kusnyér László, az. fmsz. ügyvezetője, hogy kicserélik a hústőkét. De mikor letelt a ha­táridő, bosszúsak leltek az asszonyok. — Most már nem várunk. Vagy intézkedik az ügyvezető, vagy ha nem, ékkor majd mi kidobjuk — mondták. És a leg­MSZMP politikájával, hanem egy­re jobban magáévá teszi a szövet­kezeti mozgalom ügyét is. Sajnos, az ellenforradalom feloszlatta köz­ségünk jó termelőszövetkezetét, s most újra érlelni kellett a paraszt­ság között a tsz. megalakításának gondolatát. A pártszervezet és a községi tanács fontos munkájának tekintette már hónapok óta, hogy minden dolgozó paraszt megis­merje a mezőgazdaság szocialista átszervezésére vonatkozó határo­zatot. Az az elgondolásunk, hogy még a tavasz folyamán létrejöhet egy új tsz, mert 280 hold állami tartalékföld van a községben és ezideig 6 család 9 tagja aláírta a belépési nyilatkozatot. Nagyon fontos, hogy minél töb­ben értsék meg a szövetkezeti út jelentőségét és belépjenek az új téeszbe, mert a régi hibák meg­szűntével most valóban vonzó, biz­tonságosabb életet kínálja a kö­zös gazdálkodás”. ★ Az adóterv példás teljesítéséért gratulálunk a nyírkércsieknek. A tsz megalakításához sok sikert kí­vánunk, hogy minél többen állja­nak azok közé, akik ’’elismerték a leghaladóbb eszmét és azt bátran készek megvalósítani a maguk javára. im ****************************** Gyorsan fejlődik \ a máriapócsi KISZ j Máriapócson gyorsan és erős ütemben fejlődik a KISZ. 5 Igen mozgalmas a fiatalok élete. Ezelőtt pár hónappal néma ♦' volt a kultúrház környéke, ma a kultúrház minden este fia- * talckkal van tele. A nagyteremben tánciskola működik, több ♦ mint hetven tanulóval. Utána a KISZ tánec;orortja próbál. ♦ A klubszobában sakkoznak, újságot olvasnak és egyéb tár- ♦ sasjátékkal szórakoznak. A másik teremben a kultúrotthon 2 színjátszói próbálnak. Most Mollére: Tartuííe című vígjáté- % kát tanulják. 2 A fiatalok politikai nevelése is jó ütemben halad. Kend- * szeres ismeretterjesztő előadásokat tartanak. A pedagógusok * ott dolgoznak a fiatalok közt. A zajgó élet érezteti hatását * a7 iskolában is: cigány analfabéták tanulják a betűvetést. $ 15 írástudatlan ül esténként a gyerekek helyén, szorgalom- ♦ mai igyekszik behatóim a belük világába. % Gádor Péter levelező. J • ******************************************************************* A Debrecenben székelő Ti­szántúli Rostkikészítő Vállalat­nak a ml megyénkben Nagyha­lászban és Porcsalmán van üzeme. Az „atyáskodásnak" sok jó oldala mellett van néhány hibája is. Az egyik az, hogy csak negyedévi temet bocsájt a tele­pek rendelkezésére, nehogy az üzem vezetői clőbbrelássanak és perspektívájában foglalkozzanak a termeléssel, a dolgozókkal. S most újabban, a két üzemünk központja olyasmit forgat fejé­ben, ami sérti a dolgozókat. „Ne válasszanak üzemi taná­csot” — jött a javaslat a Köz­ponttól. Az üzem vezetői kez­detben próbáltak az üzemi ta­nácsválasztásról szóló rendelet­re hivatkozni és figyetembevet- lék a dolgozók hangulatát, azt, hogy jó lenne, ha megválaszta­nák az üzemi tanácsot. Később azonban engedtek a központ akaratának, s beleegyeztek ebbe anélkül, hogy a dolgozókkal ezt megszavaztatták volna. Az SZMT elnöksége helyesen foglalt állást, amikor a üb-nek küldött válaszában az üzemi ta- , nács megválasztása mellett tört | lándzsát. tudják megoldani a feladató- * kát. Az egész , falu dolgozó J társadalmának összefogása t szükséges az okos tervek $ megvitatásához, végrehajtásé-' ♦ hoz. I Hz iskolai hiányzások l magszüntetése — \ társadalmi ügy! * * ♦ A népfront-bizottságokon be'ü 1 í négy — mezőgazdasági, egészség I ügyi, béke- és kulturális — szak-t bizottság működik. Ez utóbbi tag-* jai elhatározták, hogy feldolgoz-1 zák a község törtévletét és isarrr-I tetik a dolgozókkal. Emellett ala-J kílanak egy vegyes énekkart, elő- % adásokat tartanak majd a helyest viselkedésről stb. Zeke igazgatót már ezelőtt is sikeresen foglalko | zott a cigányság problémáival.* Most pedig, gyermekeik zenei ne-$ velősén fáradozik. 2 Csengerben az országos átlagot $ tekintve is aránytalanul magas az * iskolai mulasztások és a notórius? iskolai hiányzók száma. Az első j osztályosoknak alig 30 százaléka $ jut el — Zeke elvtárs tájékozta- J tása szerint — a nyolcadik ősz- J tályig. \ i Több mint 150 azoknak az is- 1 kolaköteleseknek a száma, i akik egyáltalán nem járnak ? az órákra. A felső tagozatú ? osztályok hiányzóinak túl- 1 nyomó többsége Komlódtól- 1 faluból kerül ki, mivel onnan ? is Csengerbe járnak iskolába. J A szülőlátogatás nem sokat segí-i tett. A bírságolás sem javított I gyökeresen a helyzeten. A kultu- ! ralis szakbizottság most azt ter-J vc-zl, hogy a szülők részéve rend-l szeres előadásokat tart az' iskola-{ politika egyes kérdéseiről, a gye-| rekek neveléséről. Mert az »> tu-S pasztalat, hogy a gyerm keiket ? iskolába nem járató szülőknél« ezen a téren van hiba. ? Az egyes feladatok, célok', cl J kell, hogy jussanak a dolgozok- j hoz. Ez a feladata minden nép- f front-bizottsági tagnak, hiszen] ezek a bizalom szálai, és ha erő- ] sítik ezt, ha meghallgatják az; egész község véleményét, lavas-í lataikat, akkor tovább erősödik? és elszakíthataüanná válik a kap- * csolat itt, Csengerben is. ? Farkas Kálmán ? Jól sikerült küldöttgyűlés' A napokban járási kUldöttgyű-j lést tartott a Hazafias Népfront Fehérgyarmaton, melyen száz- ' nyolcvan d.olgozó jelent meg. küldöttgyűlésen megtárgyalták a! népfront-mozgalom elvi és gyakor-J lati problémáit, az országos ta-< nács és a párt.Politikai Iiizottsá-5 gának határozata alapján. A< résztvevők táviratot intéztek a< Hazafias Népfront Országos Tanú- < vsához, hogy a határozat széllé- J mében dolgoznak a közeljövőben J a népfront-mozgalom kiszélesítő-j sóért és a béke véde’méért. A járási küldőiig»ülésen Szigcl-j vári Lajos, a Hazafias Népfront J elnökségének tagja tartott elő-J adást. « SZERKESZTŐI ÜZENET < Gaesályt levélírónknak, aki szövet- J kezed ügyben írt: ügyével csak akkor! tudunk foglalkozni, ha nevét és címét J megírja, mert minden ilyen panasz! annyira sajátos, hogy foglalkozni csak J így tudunk vele. * ! Cservenak István, Kékí Levelét me?- < kaplulc. Intézkedés vésett átadtuk jASZÖV-nek. Az eredményről ért esi-< leni fogják. harciasabb asszonyok — Miko- vicsné, Pehi Mihályná és Tarcali Pálná felkerekedtek. Meg sem álltak az ügyvezető irodájáig, — Tudja miért jöttünk? — állítottak be. — A hústőke még mindig ott van az üzletben — toldotta meg Pehiné. — Pedig maga azt ígérte hogy kiselejtezik és új hústőkét állítanak helyébe, — vette át a szót Tarcaliné. — Mi innen addig nem me­gyünk el, míg nem intézkedik hogy kicseréljék! — makacskcd- tak az asszonyok. Kusnyér e vtárs alig jutott szóhoz. S mikor az asszonyok elhallgattak, nevetve mondta: — Az új hústőké készen van .holnap már azon fogja sze'etel- ni a húslevesbe, a rántetthúsnak valót a hentesünké Ugye. hogy mégiscsak s ka* ér az asszonyok szava. Bizony sokat, mert másnap, amikor be­mentek el’er őrizni az üz’etbe é a pult mögé néztek új, tiszta h'ústőke állt a régi helyén! A kiselejtezett hústőke avagy mégis csak sokat ér as asszonyt szól MOMBCaKa« •*

Next

/
Thumbnails
Contents