Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

2 KELETMA« YAROKSZAG 1958. MÁRCIUS 27, CSÜTÖRTÖK Közlemény a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásairól-- Berlin, március 25. (MTI) 1958. március 20. és 25. között Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kormányának meghívására a Német Demokratikus Köztár­saságban tartózkodott a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége. A küldöttség tagjai voltak: Úr. Münnich Ferenc, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke mint a küldöttség vezetője; Marosán György, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, állammi­niszter; Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli Utal Bizottságának tagja; dr Sík Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere; Antos István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának póttagja, pénzügyminiszter; Rostás István, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete a Német Demokratikus Köztársaságban. A magyar párt- és kormányküldöttség látogatása során megbeszéléseket folytatott Németor­szág Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának és a Német Demokratikus Köztársaság kor­mányának küldöttségeivel. A megbeszélések szívélyes és baráti légkörben folytak le. A párttárgyaláson részt vett: Walter Ulbricht, Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának első titkára. Ötto Grote wohl, a politikai bizottság tagja, Hermann Matern, a politikai bizottság tagja, Heinrich Kau, a politikai bizottság tagja. Erich Mückenberger, a politikai bizottság póttagja, Erich Apel, a párt központi bizottsága mellett működő gazdasági bizottság elnöke. A kormánytárgyalásokon részt vett: Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöké mint a küldöttség veze­tője, Heinrich Rau, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, hűi­ét össznémet kereskedelemügyi miniszter, dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének helyettese, külügyminiszter, Paul Scholz, a Német Demokratikus Köztársa­ság Minisztertanácsa elnökének helyettese. Max Scfrin, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének helyettese, dr. Hans Loch, a Német Demokratikus Köztársaság Miniszter- tanácsa elnökének helyettese, Willi Rumpf, pénzügyminiszter, Rudolf Helmer, a Német Demokra­tikus Köztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségei eszmecserét folytattak a Magyar Szocialista Munkáspárt és Németország Szocialista Egységpártja politikájáról és harcáról, a jelenlegi nemzetközi helyzetről, a béke megtartásáért és erősítéséért vívott közös harcról, a két országban folyó szocialista építés kérdéseiről, a szocialista országok egységének to­vábbi erősítéséről, valamint a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti testvéri kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Az összes megtárgyalt kérdésben teljes egyetértés nyilvá­nult meg. I. A tárgyalások során mindkét íél a kommunista és munkáspár­tok lböl novemberi moszkvai ta­nácskozásának történelmi jelentő- j ségű határozataiból indult ki,| ámelyek a nemzetközi erőviszo­nyokban a szocializmus javára történt nagy változásokat, a szo­cialista tábor és-annak marxista —leninista pártjai megingathatat­lan egységet és összeforrottsúgát bizonyították. Az MSZMP és az NSZEP mint országaik vezető erői, feladataik végrehajtásában tántoríthatatlanul követik a moszkvai tanácskozások határo­zatait. A marxizmus—léninizmus győ­zelmes tanításaitól áthatva az MSZMP és az NSZEP — orszá­gaik dolgozóinak élén következe­tesen újabb sikerekre vezetik a békés szocialista építés politiká­ját, fokozzák éberségüket, hogy a szocialista vívmányokat az impe­rialista reakció minden mester­kedése ellenére megvédjék. Tanul­nak az SZKP és más országok testvérpártjainak tapasztalataiból. A szocialista építés általános ér­vényű törvényszerűségeit alkotó módon alkalmazzák országaik adott viszonyaira. Az NSZEP örömmel üdvözli az MSZMP-t azokért a kimagasló eredménye­kért, amelyeket a magyar dolgo­zók az ellenforradalom által oko­zott károk leküzdésében és a szo­cializmus építésének sikeres foly­tatásában elértek. A magyar kül­döttség a magyar dolgozó nép né­vében köszönetéi fejezte ki az; NDK dolgozóinak és a néniét dol­gozók vezető erejének, a- NSZEP-nck azért az anyagi, er- í kölesi' és politikai segítségért, j amelyet az MNK-nak nyújtó tak ; Mindkét fél méltatta azt a nagyj segítséget, amelyet a Szovjetunió j a proletár internacionalizmus szellemében az ellenforradalom f leveréséhez a magyar munkás osztálynak nyújtott és hangsú- j l.vozta e tény jelentőségét a szó cializmus ügye. és a béke fenntar­tása szempontjából. Az MSZMP a szocialista tábori országainak közös ügye szem- j pontjából különösen nagyjelentő- j segűnek tartja az NSZEP síké- ■ veiC amelyeket á szocializmus' építése során az NDK-ban, a szó- j cialista világrendszer e nyugati j előőrsében, Európa békéjének; ezen fontos tényezőjében elért.! Az NSZEP következetes marxi—] lenini politikájával és a magyar clvtársak tapasztalatainak figye­lembevételével meg lehetett sem­misíteni a reakciós erük azon kí­sérleteit, hogy ideológiai diverzió- yai és más szervezett ellenséges tevékenységgel' az NDK-ban is támadást indítsanak a munkás­paraszt hatalom ellen. Mindkét párt különösen fontos feladatának tekinti, hogy gondo­san óvja a marxi—lenini elmélet tisztaságát, azt megalkuvás nél­kül védelmezze és alkotó módon alkalmazza. Mindkét párt meg­erősíti a szocialista országok kom­munista és munkáspártjai moszk­vai nyilatkozata megállapításá­nak helyességét, hogy a jelen-; légi szakaszban a revizioniztnus | képezi a fő veszélyt. A két párt j a szocializmus győzelme fontos előfeltételének tekinti a revizio­nista elméletek kíméletlen leküz­dését és felszámolását, amelyek j a többi között a szocialista építés ütemének lassítására, a mező- gazdaság szocialista áta'akításá- nak feladására, az államhatalom gyengítésére irányulnak, va’aminf a kulturális élet különliöző terü­letein jelentkeznek. Erélyesen fel- i tépnek a burzsoá ideológia minden ] befolyása, a nacional'zmus és a| sovinizmus mindefajta mcgnyil -] vaníliása ellen. Ezzel egyldőben ugyancsak a kommunista és munkáspártok ] moszkvai tanácskozásainak sze’-j lemében mindkét párt elszántí harcol a dogmatizinus és a szék j tarian izmus, a marxizmus—le- niiiizmustól való elhajlás ellen.; Nem fogja azonban megengedni, hogy a dogmaliznius jogos elítélé­sét arra használják fel, hogy re­vizionista . irányzatokat vigyenek be a munkásmozgalomba. Az MSZMP cs az NSZEP a pro­letár internacionalizmus szellemé­ben és híven a kommunista és munkáspártok moszkvai tanács­kozásainak határozataihoz, fárad­hatatlanul erősítik testvéri kap­csolataikat egymással, valamint minden más marxista—leninista párttal, különösen a Szovjetunió vezető Kommunista Pártjával Minden erejükkel tovább erősítik az összes országok kommunista és munkáspártjainak egységét és összeforrottságát. Az MSZMP' helyesli és támo­gatja az NSZEP-nek a Nemei Szociáldemokrata Párthoz, va’a- mint a Szabad Német Szakszerve­zeti Szövetségnek a Nyugatnémet Szakszervezeti Szövetséghez a né­met munkásosztály akcióegységé­nek létrehozására tett javaslatait A Nyugat-Németország atomfegy­verekkel való felszerelése e’leni egyre erősödő népmozgalom és g munkásosztály növekvő tömeghar ca is bizonyítja, hogy az NSZEP helyes politikája mindinkább téri hódít a Német Szövetségi Köztár­saságban. Mindkét párt megállapodott ab i ban, hogy az együttműködés el- j mélyítése érdekében a kölcsönö tapasztalatok tanulmányozásár;- küldöttségeket cserél, közös ta­nácskozásokat, illetve konzultá­ciókat folytat a szocialista építés a közös békepolitika, a pártoknak i a marxizmus—léninizmus a'apiag J álló egysége és összef orrot isága ] valamint más, mindkét felet ér-: deklő kérdésekben. II. A jelenlegi nemzetközi helyzet megítélésénél a küldöttségek kü Ionosén figyelembe vettek azt a tényt, hogy a német imperialistái és militaristák, szövetségben a- amerikai monopoHőkc ural lcod' köreivel, Nyugaí-Németországoí az Észak-Atlanti Szövetség atom fegyverraktárává változtatják é az atomháború előkészítésének politikájával komolyan vrszélyoz­i tetik a békét Európában. A Né [ met Szövetségi Köztársaságnak é más nyugat-európai NATtí-álla- | moknak atomfegyverekkel és ra- j kétakiiiivő-állomasokkal való fel- I szerelése — az Amerikai Egyesüli j Államok katonai támaszpont-: ; rendszerének állandó építése a j szocialista országok körül — a I egsúlyosabb veszélyt jelenti a I bckeszerctö népek számára. A Német Szövetségi Köztársaság ál­tal a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság ellen folytatott féktelen uszí­tó propaganda agresszív célokat szolgál. Ez leplezetlenül megnyil­vánult különösen az 1956. évi ma­gyarországi ellenforradalom aktív támogatásában. A szocialista tá­bor országai ellen tovább folyó uszító propaganda, amely a lélek­tani háborús előkészítést szolgál­ja, ugyancsak a helyzet kiéleződé­séhez járul hozzá. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségei kijelentik; mindkét ország fokozni fogja erőfeszíté­seit, hogy még hatékonyabbal! hozzájáruljon a nemzetközi fe­szültség enyhüléséhez, egy pusz­tító atomháború megakadályozá­sához és a béke megszilárdításá­hoz. Támogatják az atomháború veszélye ellen egyre növekvő nép- mozgalmat, hasonlóképpen a szovjet kormánynak egy kor­mányfői értekezlet összehívására irányuló javaslatait. Ezen az ér­tekezleten megvitathatnák a nem­zetközi helyzet enyhítését szolgáló intézkedéseket s megállapodáso­kat köthetnének. Mindkét félnek az a véleménye hogy a Lengyel Népköztársaság kormánya által javasolt atom­fegyvermentes övezet létesítése Európa szívében mind a magyar, mind a német nép számára igen nagy jelentőségű lenne. Egy ilyen övezet létesítése csökkentené a pusztító atomháború fenyegető veszélyét és megteremtené az ösz- szcs európai országok békés együttélésének döntő előfeltéte­leit. Ez jelentősen elősegítené Né­metország békés újraegyesítését is. . 1 A Szovjetunió kormánya kife­jezte készségét, hogy egy atom­fegyvermentes övezet tiszteletben tartásához a szükséges biztosíté­kot a maga részéről megadja. A békeszerető népek ugyanezt a készséget követelik az Egyesült Államok és Anglia kormányától is. Egy atomfegyvermentes övezet 'létrejötte, amelyhez a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya már hozzájárult, edd.ig kizárólag a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ellenállásán hiúsulí meg. Ezzel nyílt ellentétbe került a néptömegek akaratával. A Német Demokratikus Köztársaság kor­mánya által javasolt, mindkét né­met államban rendezendő népsza­vazás megerősítené a német népnek egy atomfegyvermentes óvezet létesítésére vonatkozó dön­tő egyetértését. A magyar nép mind saját nemzeti érdeke, minő a béke megtartása érdekében a Német Demokratikus Köztársaság népével együtt a leghatározottab­ban szembefordul a Német Szö­vetségi Köztársaság obstrukciős politikájával, amely a nemzetközi ftelyzet enyhülése ellen irányul. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság küldöttségei egyöntetűen azon a véleményen vannak, hogy aíomíégyvermentes övezetek lé­tesítése Európa és Ázsia más ré­szeiben is, hozzájárulna a nem­zetközi feszültség csökkentéséhez és az általános leszereléshez to­vábbi nagy jelentőségű lépés lenne, A nemzetközi feszültség enyhí­tése és a bizalom légkörének j helyreállítására irányuló őszinte! törekvésükben a Magyar Népköz-1 társaság és a Német Demokra­tikus Köztársaság a maguk részé-; röl erejükhöz mérten támogatják a kormányfői értekezlet létrcho-1 zását és annak eredményes leto- lyását. Támogatják a szovjet kor­mány javaslatait az atomfegyver- kísérletek beszüntetésére, az atomfegyverek gyártásának ég felhasználásának betiltására és a külföldi csapatoknak az európai országokból való kivonására, va­lamint a szakaszonkénti leszere­lésre irányuló más intézkedése­ket. Mindkét fél határozottan el­ítéli az imperialista körök, külö­nösen pedig az Egyesült Államok és Nyugat-Németország imperia­lista köreinek azon kísérleteit, hogy meg nem engedhető mester­kedésekkel és provokációs köve­telésekkel meghiúsítsák a nagy­hatalmak megegyezését az atom­háborús veszély megszüntetésének legsürgősebb kérdéseiben. Ide tartoznak az amerikai körök azon kísérletei, hogy az európai szocialista országok belső állami rendjének kérdéseit nemzetközi értekezlet napirendjére tűzzék és ezzel független államok bclügyci- be avatkozzanak be. Az 1958-os év magyarországi ellenforradalmi ese­ményei, éppen úgy, mint az Egyiptom elleni háborús támadás megmutatták, hogy milyen célokat szolgál egy ilyen beavatkozás és nyilvánvalóvá tették a nemzet­közi imperializmus agresszív vol­tát, de gyengéit is. A magyaror­szági ellenforradalom leverése be­bizonyította a szocialista világ- rendszer legyőzhetetlen erejét eg1 megerősítette az egész haladó.em­beriség azon meggyőződését, hogy az imperialista reakciónak soha­sem sikerül viszafordítania a tör­ténelem kerekét. Egy eredményes kormányfői ér­tekezlet megnehezítésére irányuló kísérletekhez tartoznak a Német Szövetségi Köztársaság kormányá­nak a német kérdésben folytatott mesterkedései is. Nyilvánvaló, hogy Németország békés újraegye­sítésének egyetlen útja a Nemet Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közeledése és megegyezése, vala­mint a két német állam között létrehozandó államszövetség. A Német Demokratikus Köztársaság kormányának ebben a kérdésben ismételten előterjesztett javaslatai a Magyar Népköztársaság kormá­nyának teljes támogatását élve­zik. Mint ismeretes, a bonni kor­mány elutasító magatartásával évidig elzárta a Németország bé­kés újraegyesítéséhez vezető egyetlen lehetséges utat. Ugyan­csak igyekszik meghiúsítani a szovjet kormánynak azt a javasla­tát, hogy nemzetközi értekezleten tárgyalják meg a Németország­gal kötendő, régen esedékes béke- szerződés kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségei egyetértőén kiemelni annak szükségességét, hogy hatá­rozottan szembcszálljanak min­den olyan kísérlettel, amely azt célozza, hogy megakadályozza az atomháború veszélyének meg­szüntetésére és a nemzetközi eny­hülést célzó legsürgősebb intéz­kedések meghozatalára irányuló magasszintű megállapodást. Mind­két fél újból hangsúlyozza, hogy békepolitikájában szorosan együttműködik, állandóan erősíti testvéri szövetségét a Szovjet­unóval és minden szocialista ál­lammal. A felek megelégedéssel állapít­ják meg, hogy a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzetközi tekintélye békés külpolitikája eredményeként jelentősen növe­kedett. A magyar kormány elítéli a nyugatnémet kormány azon kizá­rólagossági törekvéset, hogy egész (folytatás a 3- oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents