Kelet-Magyarország, 1958. március (15. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-27 / 73. szám

KÖZLEMÉNY A MAGYAR NÉP­köztArsasAg és a német DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSA­SÁG PART. ÉS KORMÁNYKÜL­DÖTTSÉGEINEK TÄRGYALA- SÄIRÖL — ILLATOS INTERJÚ HÍREK XV. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM DQDDDQDDQaDDDQCOOaDCJDDCOIDQDODOQDDDDDODDDÖ BARÁTI kézfogás Hosszú évszázadok keserű tapasztalatai, a történelem eseményhű krónikái a tanuk, hogy a magyar nép, annak haladó, dicső vezetői sohasem békéitek a porosz jun- > kerekkel, a labancokkal, a Krupp-féle iparbárókkal. Nem 'hagyhatták és nem is hagyták szó nélkül irodalmunk nagy­jai a „Drang nach Osten’1 más népeket, országokat, szabadság­törekvést és békét eltipró, emberi jogokat megalázó elmé­letét. Kazlnczi, Batsányi, Petőfi, Arany, Ady, József Attila a nyelv, irodalom, a betű eszközeivel küzdött az elnémetesítési törekvések ellen. Adj magyarságot a magyarnak, hogy mi ne legyünk német gyarmat. Nagyon mély gyökerei voltak e szavaknak. A német hó­dító törekvések más népek és nemzetek között, nem utolsó­sorban a mi népünket és nemzetünket sújtották. A pánger- mán eszme és törekvés azonban porbaomlott a százmilliók ítéiőszéke előtt. Marx, Engels, Karl Liebneck, Ernst Thälmann és Rosa Luxemburg tanai a német munkásosztály fejében éltek. 1931- ben már azt hitte a világ, hogy soha többé nem dübörög ide­gen földön a Wehrmacht csizmája, w Aztán gigászi erővel indított ellentámadást a kapitaliz- N mus. Piac, éhbérért dolgozó rabszolga kellett az I. G. Farben­industrie urainak. Világhódító tervek forrtak a nácik politi­kai tűzhelyén, míg megszületett az „élettér" mindenki által hamisnak ismert és elkönyvelt elmélete. A világ újra meg­tanulta utálattal kiejteni ezt a szót: fasizmus. Vér, szenny, tízmilliók holtteste kellett, hogy bekövetkez­zék 1945. május 9. A hitleri Németország romjai fölött, a Reichstag üszkös falai tetején a történelemben először megjelent és lobogott a nemzetközi proletariátus vörös zászlaja. A fenevad a Szovjet­unió lábainál hevert. Fellélegzett és felszabadult energiával* kezdett az építéshez, az alkotáshoz a német munkásosztály. Kitárta ölét a szabadság, új fénnyel ragyogott az ötágú csillag Németország keleti részén. Sötét viharfelhők kergetőztek az ország nyugati egén, új gúzst fontak a régi helyén Nyug^t-Németország új urai. A haladó világ örömújjongésa kísérte a Német Demokra­tikus Köztársaság Németország Szocialista Egységpártja létre­jöttének és hatalmas sikereinek tényét. A munkások, parasztok, egyszerű kisemberek utálata és megvetése sújtotta azokat, akik a föld alá kényszerítették a Német Szövetségi Köztársaságban a kommunista pártot. A demokrácia Németországában az első lépésként földet osztottak a parasztságnak, népi tulajdonba vették a gyárakat és bankokat. Fegyvert adtak a munkások kezébe, hogy meg- védhessék szabadságukat, vigyázzák a szocialista építést. Az 'mperializmus és militarizmus Németországában sza­bad utat engedtek a kizsákmányolásnak, a tőkének. Fegyvert szegeztek a munkásosztály mellének a revansvágyó német katonai szövetségek. Adenauer, Kesserling és Krupp nagyon jól megférnek nyugati kenyéradóikkal. Adenauer a NATO párizsi szerződések aláírásával a német nemzet létkérdéseiben való döntést maga játszotta a nyugati hatalmak kezére, lehe­tővé tette számukra, hogy 50 évre csapatokat helyezzenek el Nyugat-Németcrszágban és lemondott arról, hegy szabályozza mindazokat az ügyeket, amelyek Németország újraegyesíté­sére és a Németországgal kötendő békeszerződésre vonatkoz­nak. S, ahogy aggaszt ez minden békeszsrető és becsületes embert, olyan örömmel tölt el, hogy a Német Demokratikus Köztársaság él, létezik; s alkotásaival, diplomáciájával és ere­jével tekintélyes tényező a világ porondján. Mi az. ami bennünket ezzel a fiatal állammal összefűz? Mindenekelőtt a marxizmus-leninizmus világot, embere­ket formáló ereje. A proletár internacionalizmus, amelynek szellemében állandóan és fáradhatatlanul erősítjük orszá­gaink, népeink kapcsolatát, pártjaink egységét, harcosságát. A Német Szocialista Egységpárt sikerei a mi sikereink is. A Német Demokratikus Köztársaság — ahogyan a két párt- és kormányküldöttség mcst megjelent közös nyilatkozata is hangsúlyozza — a szocialista vhágrendszer nyugati előőrse, Európa békéjének fontos tényezője. Pártjaink és kormányaink vezetői a nép vé'eménvét fe­jezték ki. amikor teljes egyetértésüket fejezték ki a kü'ön- böző kérdésekben, a mi véleményünk is benne van a közös nyilatkozatban. A szabolcsi-szatmári munkások, parasztok és értelmiségiek, a békét akaró emberek nem kivárhatnak mást. mint a thüringiai paraszt, a rostocki dokkmunkás. Békét, szocializmust akarunk! Együtt kiáltjuk a világba: ennek első előfeltételei közé tartozik, hogy békésén egyesít­sék újra Németországot! Igazságos, demokratikus alapon akarjuk ezt. Mert nem­csak a német, hanem a magyar, a norvég, a svéd, az angol, az orosz, az olasz nép érdekei is ezt kívánják. A világ csak akkor lesz nyugodt, ha a demckráci" -Hz- q laja alatt tudja egész Németországot. Segítsük a Néniét De- G mokratikus Köztársaság haladó erőinek harcát. O Biztosan kikel a thiilmani mag! j=j DOQDDaDDÜDDDDCQClDnDDDaDDDaPDDQDaDCXlDDaClDCXlCX. Ara 50 fillér 1958. MÁRCIUS 27, CSÜTÖRTÖK Gorkij emlékünnepség Március 28-án, pénteken este hat órakor Gorkij-emlékünnep- séget rendez a nagy szovjet író születésének 90. évfordulója al­kalmából a ny.regyházi Magyar- Szovjet Baráti Társaság és a társadalom és természettudo­mányi társulat. Az ünnepséget a József Attila Művelődési Ház nagytermében tartják. Ünnepi beszédet A. Novikov, a szovjet hadsereg századosa mond. A kí­sérő műsort a szovjet helyőrség kultúrcsoportja és a nyíregyházi középiskolák szolgáltatják. Vasárnap este pedig sorkerül a „Csipkerózsika'’ című gyer- m-kopera bemutatására a tiszti­klubban, melyen szovjet és ma­gyar katonák, valamint a rend­őrség és a munkásőrség tagjai vesznek részt. A Népek Barátságának Hónapja pénteken reggel alakult 1 meg Nyíregyházán a TTIT helyiségében, a Népek Ba­rátsága Hónapjának előkészítő bizottsága. A barátsági hónap egyébként májusban lesz, mely­re gazdag műsorral készülnek a nyíregyházi tömegszervezetek, színjátszók és művészi csoportok. A hónap keretében közelebbről is megismerik majd a nyíregy­háziak is a baráti népek kultú­ráját, irodalmi, művészeti és tu­dományos vívmányait. Az elő­készítő bizottság megalakulása­kor már rendszerezi a megren­dezésre kerülő irodalmi és mű­vészeti estéket. Bemutatkozik az ököritófülpösi cigány együttes Vasárnap este 7 órakor mu­tatkozik be a község közönsége előtt a nemrég megalakult har­minc tagú ököritófülpösi ci­gányegyüttes. önálló műsorral lépnek a mintegy 200—250 szá­mú közönség elé. A műsor cí­me: „Cigányok sátrában-’. A he­lyi gyűjtésű feldolgozás és uA e!ső önálló szereplés különös je-t lentőséget ad az estnek. A szereplésből befolyó össze-* get a fiatal együttes kellékekés felszerelések vásárlására fordít* ja. Az első fellépés után pedig, tervük szerint, ellátogatnak a járás községeibe is. Bukarestben idén háromezer új lakás építését kezdik meg A bukaresti néptanács idén másfélszer akkora összeget for­dít lakásépítésre, mint 1957-ben. A fővárosi néptanács verseny- pályázatot hirdet a legmegfele­lőbb lakások és kulturális épüle­tek tervezésére. A Bukarest lakossága roha­mos növekedésinek következté­ben előállott nehézségek fokoza­tos felszámolása, valamint a jó­minőségű munka és az építke­zések határidőre történő befe­jezése érdekében egyetlen köz­ponti vállalat kezébe összponto­sítják a város egész területén folyó lakóház-építkezéseket. A vállalat feladata többek között, hogy már az Idén hozzálásson 3.000 új lakás építéséhez. Ebből 18Q0 lakást a város főútvonalain építenek fel. A „Víg özvegy44 Kolozsváron A Kolozsvári Állami Magyar Opera rövidesen színre hozza Lehár: Víg özvegy című operett­jét. A darabot Horváth Béla ren­dezi. A bemutató előadás egybe­esik a bécsi Lehár-fesztivállal amelyet a nagy zeneszerző ha­lálának 10. évfordulója alkal­mából rendeznek meg. Az Opera szintén ebben az évadban bemu­tatja Puccini: „Turandot” című operáját is Szinberger Sándor rendezésében. MIÉRT HALT MEG LAURETANO? Ti ómában az idei téi túltett az összes eddigin. A nap­sugaras, meleg napok után, amikor már min­denki azt hitte, hogy vé­gétért a tél, visszatért a hideg. De milyen hideg! Jó a tél, ha az ember­nek van meleg otthona. Rómában azonban a leg­több olasz számára a tél i-alóságos csapás. A há­zaltban rendszerint nincs kályha, fűtőberen­dezés, s a lakásban a hőmérséklet alig maga­sabb, mint a szabad ég alatt. Ezenfelül Rómá­ban a városszélen száz­számra állnak a fabó­dék, amelyekben embe­rek laknak. Az időjárást nehéz megváltoztatni, de az ember életében sok min­den más megváltoztat­ható. Természetesen az átlag olasz ember szá­mára nem a kedvezőtlen időjárás a legnagyobb rossz, hanem egészen más: a munkanélküli­ség és az árak állandó emelkedése. íme egy epizód Róma életéből. Március 11-én reggel G. Laure 'ano d ák a Tiberisbe vetette ma­gát, Claudio Madgi, a je­lenet szemtanúja, meg­próbálta őt megmenteni. Sajnos, a diákot nem si­került kiragadni a halai karmai közül. Az esemény magára von a a közvélemény fi­gyelmét. Kiderült, hogy Claudio Madgi munka­nélküli festőművész. Fe­lesége és két gyermeke van. Kétéves kisfia gyer­mekbénulást kapott. Az orvosok azt mondják, hogy remény van a sze­rencsés gyógyulásra. Re­mény van, de pénz nincs. Az apa aVzalmi- hordár munkát végez. A pénzt, amit kap, elsősorban a család élelmezésére for­dítja, ha marad valami, hát elviszi a gyermekét az orvoshoz. Az a leg­nagyobb vágya, bogy a kisfiút beadja valame­lyik klinikára. Vagy itt egy másik család tragédiája. Az apa munkanélkül ma­radt. Az anya hasztalan keresett segítséget. Vé­gül, amikor már gyer­mekei három, napon át éheztek, bement egy péküzletbe s kért egy darab kenyeret. Megta­gadták tőle. Ekkor az asszony könyörögni, kö­vetelni, magyarázni kez­dett, s hirtelen elvesz- tette az eszméletét. Kór­házba szállították. Az asszony megőrült, gyer­mekeit menhelyre vitték. Az olasz sajtó méltat­lankodott. Igaz hát, hogy a „demokratikus” Olasz­országban meg kell őrülni, vagy öngyilkos­nak kell lenni ahhoz, hogy munkához, vagy egy darab kenyérhez jusson az ember? Mit lehet ehhez hozzá­tenni? Naponta rengeteg hasonló eset leplezi le a kapitalizmus „virágzásá­ról” szóló legendát. \ Filmkiáilítás ) \ nyílik | ^ Június 1-én, a mozik ál- ■J lamosításának 10. évfordu- \ l lóján műszaki és filmjellegü ? y kiállítást rendeznek Nyír- ? egyházán, melyen bemutat- { 4 ják az első némafilmek log- í 5 híresebbjeit: közöttük egy ? Chaplin-filmet is. » A filmbemutatón találkoz- | l hatnák majd a látogatók > í olyan dokumentációkkal is. J -■ amelyek a magyar film tíz- I éves fejlődését, sikereit, mű- % l szaki és műsorpolitikai ér- i dekességeit tartalmazzák, a

Next

/
Thumbnails
Contents