Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-18 / 41. szám
FEHÉRGYARMATI OLDAL — PUSZTAI EMBEREK — HRUSCSOV ELVTARS BESZÉDE — DfSZÜNNFPSÉG A PETŐFI SZÍNHÁZBAN — SPORT XV. ÉVFOLYAM. 4L SZÁM Ara 50 fillér 1958. FEBRUAR 18. KEDD Kádár János elvtárs vezeti a Romániába utazó magyar párt- és kormányküldöttséget A Román Népköztársaság kormányának és a Román Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége, Kádár János elvtárs vezetésével, február végén baráti látogatást tesz a Román Népköztársaságban. (MTI) Dr. Sik Endre külügyminiszter eskütétele Dr. Sik Endre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere szombaton délben Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke előtt letette a hivatali esküt. Az eskütételi ünnepségen, az Országházban, jelen volt: dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Gyáros László, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Sebes István és Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. Egy hét alatt 112 család lépett a tsz-ekbe Az elmúlt héten is tovább gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei. Ezen a héten 112 család 139 tag, 292 hold földdel lépett a közös gazdálkodás útjára. Legtöbben a fehérgyarmati járásban léptek be. Magosligeten a József Attila Termelőszövetkezet olyan tekintélyes középparaszttal gyarapodott, mint Kiss Jóesef, aki harmadmagával lépett be 19 holdjával. ugyanitt Kovács István 8 holdat vitt a közös gazdaságba. Tiszabezdéden pedig Kossuth néven 19 család 20 tagja 172 hold földterületen új mezőgazdasági termelőszövetkezetet alakított. Újra árad a Tisza Az elmúlt 24 órában a Kárpátalján egyes helyeken jelentős csapadék hullott le, így a szovjet előjelzés alapján újabb, a most levonulónál magasabb tiszai árhullámra kellett felkészülni. — Hétfőn reggel a tiszabecsi vízállás elérte a 300 cm-t, így az I. fokú készültséget a Vásárosnaménytól felfelé terjedő Tisza-szakaszra elrendelte az Igazgatóság, sőt a 10 órakor jelentett 390 cm-es növekvő vízállásra tekintettel a tiszabecsi szakaszon a II. fokú készültséget léptették hatályba. A Túr folyó lassú apadásban van, de román előjelzés alapján újabb árhullám várható. —• A Szamos a február 14-én bekövetkezett kisebb apadás után közepes vízállás mellett ismét árad. Beköszöntött a tavasz a Uemeciei Állami Gazdaságim Elvetették a mákot, zabot gj A városi emberek, méo viszo- ö Ivogva mérlegelik; micsoda meglepetést tartogat ez a mostani, korainak ígérkező tavaszi időjárás, a földeken azonban kérlelhetetlenül jogot kér magának az élet. A me- q zőgazdaság jónéhány növénye akti kor képes a legbiztosabban ter□ mést hozni, ha megfelelő időben a H földbe kerül a mag. A régi tudós □ szakemberek úgy mondták, akkor H lesz bőven mák, jó petrezselyem, sárgarépa, borsó, ha a mag a februári hóra kerül. így persze nem csinálnak, de azt akarják kifejezni, hogy minél korábban, annál jobb. A Kemecsei Állami Gazdaság szakemberei is tudják ezt a tudományt s ezért, amikor a földre rá lehet menni, megkezdték a koraiak vetését. Földbe került 30 hold mák, 20 hold zab s elvetettek már 142 ablakalja korai zöldséget a melegágyakba. Készítik az abMerre tart a fuoyowmatolcsi Szabadság Hajnala TSz gazdálkodása? Igen. Tudnak. Ebben az esztendőben is lépnek egyet, méghozzá nem is kicsit lak alatt nevelendő dohánynak is a melegágyakat s még e héten megkezdik 45 hold takarmány- és étkezési borsónak ií a vetését. Más hír alapján közölhetjük azt' is, hogy az Űjfehértói Állami Gazdaságban a mák vetését kezdik meg e hét folyamán S a Nyirma- dai Állami Gazdaságban pedig ma állnak bele egy 100 holdas táblába s kezdik a tavaszi búza vetését. Az emlékezetes 1953-as decemberi, majd az 1955-ös júniusi határozat óta a minisztertől a falusi tanácselnökig, a tsz. brigádvezető kig, ha a mezőgazdaságra terelődött a beszéd, ez a szó, hogy belterjesség, nem maradt ki soha. — Helyenként eredmények születtek a sok beszéd és határozat közepette, de igazi fordulat csak a múlt év augusztusa után az agrártézisek megjelenésével történt. Azóta az agrártézisek szellemében olyan rendeletek láttak napvilágot, melyek ténylegesen azoknak a szövetkezeteknek és egyéni parasztoknak kedveznek job- ban, akik többet, olcsóbban termelnek. A tunyogmatolcsi Szabadság Hajnala Termelőszövetkezet mondhatnánk a megalakulása óta évról-évre fokozta eredményeit. Önkéntelenül is felvetődik az emberben: vajon hogyan erősödik tovább ez a szövetkezet, tud-e még javítani az eddigi jónak mondott gazdálkodásán? a belterjesség útján. A termelőszövetkezet 340 hold szántójából 100 holdat szoktak kenyérgabonával vetni, ennyire van szükségük, hogy a kötelezettségeiknek eleget tegyenek és a 92 tagnak kenyeret biztosítsanak. Hasonló területen, mint a kenyérgabona, termelnek pillangós takarmányt. Ezt úgy állítják a vetésforgóba, hogy a kenyérgabonának előveteménye legyen. — 1958-ra van 60 hold lóheréjük, 12 hold lucernájuk és a többi pillangós, borsó, bükköny. A kapásokat nem aprózzák el, három fő növénnyel foglalkoznak, cukorrépa, burgonya és kukorica. Cukorrépájukat a múltévi 15 holdról 25 holdra növelik. Ezen a tavaszon búzára, árpára 110 holdra végeznek lóhere felülvetést. Megy náluk a lucerna is, de nem tudják úgy beilleszteni a kevés földjükbe, mint a lóherét. A sok lag miatt majdnem egyharmadán a területüknek, kenyérgabonát termelnek, így a lóhere elővetemeny- ként is szerepel. Ilyen a növény- termelésük szerkezeti összetétele. Ehhez kell még számítani, hogy ebben az esztendőben megkezdik, a rizstermelést is, húsz holddal* próbálkoznak. A szövetkezet 20 hold termő- gyümölcsössel rendelkezik. HúszJ (Folytatás a 3. oldalon.) ■ A barátság és as erő évtisede Sokféle szerződést kötöttek már a földkerekségen az államok. A magyar történelemben is se szeri, se száma a különféle szerződéseknek. Bár e szerződések más, más korokban köttettek, de egyben minden régi szerződés hasonlít a másikra: a ..minden szentnek maga felé hajlik a keze” elvére épültek. Egyik állam igyekezett burkoltan vagy hatalma tudatában nyíltan is becsapni a másikat. A szerződő felek nagyon emlékeztetnek a mesebeli vásárra, ahol is két sógor cserét csinál: egyik odaadja a lovát a másik tehenéért. Amikor mindent elintéztek és visszacsinálni már semmit sem lehet, az egyik azt mondja a másiknak: — Csak oszt vigyázz a lóra, mert régen volt az. amikor húzott is. Erre a másik azt feleli: — De kend is a tehénre, mert soha se fejődött. Az efféle szerződésekből a kizsákmányolok húztak hasznot és a dolgozó nép látott kárt. Így kötöttek egykori uraink szerződést a Führerrel, Mussolinivel. E szerződésekben — akár úri apáik a történelemben annyiszor — eladták az országot, kiszolgáltatták a népet, hogy egyéni és osztályérdekeiket biztosíthassák. Sok vér, könny, szenvedés következett ránk e szennyes szándékkal írt okmányokból. Hiába kiabáltak a kapitalista nagyhatalmak barátságról, önzetlenségről egy-egy ilyen szerződés ünnepélyes aláírásakor, a barátság csak álarc volt a kijátszás, a becsapás, a részesedés cinikus vigyorának eltakarására. Van a magyar népnek egy szerződése, amelyet drágá” nak és szívünkből becsesnek kell mondanunk és tartanunk. Ezt a szerződést magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés néven ismerjük. Aláírásának 10. évfordulóját testvéri érzésekkel most ünnepeljük. Éppen tíz évvel ezelőtt — 1948 február 18-án — kötötték meg ezt a szerződést a két nép — a magyar és a szovjet nép — vezetői. Tegyük hozzá — népük egyetértésével kötötték meg. A magyar dolgozó nép mindig rokonszenvezett a szovjet néppel: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óla példaképének tekintette, a szovjet nép fiai szabadították meg ezt az országot az úri bitorlóktól, haza- és népárulóktól. A szovjet katona hozott szabadságot népünknek, a szovjet katona gyújtott lángot a nagy magyar éjszakában. A szerződés megkötése után önzetlenül, a testvériség magasztos érzései és elvei alapján kaptunk segítséget nagy barátunktól. Ki tudná ma megmondani, hány szovjet vagon búza, gyapot, koksz, vasérc, gép futott be a tíz esztendő alatt a záhonyi vasútállomásra, hogy eljutva oda, ahol szükséges, segítse, erősítse a felszabadult nép bontakozó gazdaságát? Talán megközelítjük a valóságot, ha számok helyett azt mondjuk, hogy megszámlálhatatlan. IV em túlzás az sem, hogy ez a szerződés az élet, a sza■*-’ badság szerződése. A szovjet nép nemcsak gazdaságilag segített, támogatott, de védelmezett is. Mi lett volna a mi sorsunk, ha a szovjet nép csak egy napra is elfordítja tőlünk védelmező kezét? Az imperialisták éhes farkasként törtek volna ránk. A szovjet állam tekintélye, hatalma, megvédelmezett ilyen imperialista intervenciótól. A szovjet állam nemcsak tekintélyével és nemzetközi súlyával védelmezett bennünket, kis szabad népet, hanem fiainak vérét is áldozta. Emlékezzünk csak vissza 1956 októberére. Akkor elszabadult az ellenforradalom, ránkuszultak külföldre szökött uraink és cinkosaik, csattogó fogakkal kerülgették hazánk nyugati határát a különféle imperialista csoportok, csapatok. Itt bent az országban pedig az ellenforradalmárok legjobb, leghűségesebb fiainkat gyilkolták, öldösték. A szovjet nép testvérének és szövetségesének érzett és tartott e nehéz órákban is. Elküldte legjobb fiait, hős katonáit a magyar mezőkre, a magyar városokba, hogy ne engedjék kicsavarni kezünkből a szabadság zászlaját, mentsék meg az ezer felől támadott, a belső és külső bitangok által tépázott proletárhatalmat. És a szovjet katona újra helytállt, másodszor is felszabadította népünket: hűen a testvériség eszmélyéhez, hűen a szerződésbe foglaltakhoz segélyt nyújtott nekünk a veszedelemben. Az ellenforradalom támasztotta pusztító vihar után, amikor raktáraink üresen álltak, üzemeink termelése megakadt, vagy a minimálisra csökkent, újra a szovjet nép a szovjet állam segített: töméntelen árut, nyersanyagot, tanácsot adott talpraállésunkhoz. A szovjet példát követték a többi testvéri népek is. így kerülhettük el az inflációt. Tehát gazdasági megerősödésünk, politikai konszolidációnk a szovjet állam önzetlenségének és e testvéri érzésekre alapozott szerződésnek köszönhető. A szerződés megkötésének 10. évfordulóján a magyar dolgozó nép szeretettel, hálával gondol nagy barátjára és ezután is mindent megtesz a barátság mélyítése és e szerződés betartása érdekében. Történelmében ezt a szerződést páratlannak és a szerződés megkötése óta eltelt évtizedet a barátság és az erő évtizedének tartja. xaxiaaoDDCiaoaDQaDaaaaDaaaaaaDmaaaciDtxxxK
