Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
195*. FEBRUAR 2, VAS\RN4P keletmagyarorszAg ;r A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (Folytatás az X. oldalról.) tartozott a szövetkezetekhez. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodása 1957-ben javult, vagyoni helyzetük jobb volt, mint az előző évben. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termésátlagai katasztrális holdanként búzából 2.1 mázsával, rozsból 1.8 mázsával, őszi árpából 90 kilóval múlták felül az egyéni gazdaságok termésátlagait. Az egy tagra jutó részesedés még egy esztendőben sem volt olyan magas, mint 1957-ben. A gépállomások 1957. év tavaszán önálló vállalatokká alakultak, 1957. évben a gépállomások 9 2 millió normálhold gépi munkát végeztek, 2 millió norrr.álhold- dal kevesebbet az előző évinél, éves tervüket 94 százalékra teljesítették. A gépállomások 1957 évi teljesítménye részben azért csökkent az előző .évhez képest mert - a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek lényegesen kisebb területen gazdálkodtak, mint egy évvel korábban, s emellett 1957-bery több mint ÍÓQO traktor volt a mezőgazdasági tex-melőszövetkeze- tek tulajdonában. A gépállomások szolgáltatási díjait felemelték, 1957. évi működésük — az előzetes adatok szerint — deficitmentes volt. Az állami erdőgazdaságok 1956. októberétől 1957. októberéig 2.S millió köbméter fát termeltek ki, ami 400.000 köbméterrel kevesebb az előző évinél, ugyaáebben az időszakban 66.000 katasztrális holdat erdősítettek. 1957-ben a felvásárolt mező- gazdasági termékek mennyisége valamivel "kevesebb, volt, ' mint 1956- ban, de a legtöbb cikk tekintetében jóval nagyobb mennyiséget 1 vásároltak, fel, , mint „ameny- nyit az 1957. évi terv előirányzott. 1957- ben kenyérgabonából Í1 Százalékkal, árpából 8 százalékkal volt kevesebb, kukoricából 3 százalékkal, borból 2 százalékkal volt több a felvásárolt mennyiség, mint 1956-ban. Az év folyamán az állat- és az állati termékek felvásárlása — a vágómarha kivételével — ném érte el "az 1956- évit.' Közlekedés A közlekedési vállalatok 1957. évi egészében 126 millió tonna árut szállítottak, 10 százalékkal többet, mint 1956-ban és 3 százalékkal többet, paint 1955-ben. 1957-ben az utasforgalom az 1956. évinél 11 százalékkal, az 1955. évinél 2 százalékkal volt több. A vasút — eltekintve az őszi csúcsforgalom egyes időszakától — a szállítási igényeket kielégítette. 1957-ben a vasúton szállított áruk súlya 4 százalékkal volt főbb, mint 1955-ben. Az év folyamán nőtt a vasúti teherkocsik átlagos terhelése, csökkent az átlagos kocsifordu’ágt idő, csökkent az üresen futó' vasúti teherkocsik aránya. A tehergépkocsi fuvarozó vállalatok áruszállítása 1957-ben 2 százalékkal meghaladta az 1956. évi és körülbelül : 10 százalékkal az 1955. évi teljesítményt. A hajó* zás és szekérfuvározás áruszállítása, bár valamelyest meghaladta az 1956. évit, az 1955-ös évi szintet nem érte eL A városi villamosok 1957-ben több utast szállítottak,' mint 1956-ban, de körülbelül 4 százalékkal kevesebbet, mint az 1955. évben. E csökkenés elsősorban a fővárosi hálózat rongálódásából és az első negyedévi forgalomkorlátozásból adódott. A korábbi évekhez hasonlóan — az utasforgalom egyrésze a villamosokról az autóbuszokra terelődött át* A városi autóbuszok 16 százalékkal, a távolsági autóbuszok 25 százalékkal szállítottak íöbb utast, mint 1955-ben. Belkereskedelem A kiskereskedelem eladási forgalma 1957-ben 52 8 milliárd forint volt, folyóárakon számítva mintegy 9 százalékkal több, mint 1956-ban és 20 százalékkal több, mint 1955-ben. 1957-ben az állami kiskereskedelem forgalma folyó árakon körülbelül 15 százalékkal, a szövetkezeti kiskereskedelemé körülbelül 6 százalékkal volt nagyobb az 1956. évinél. Élelmiszerekből körülbelül 7 százalékkal, ruházati, textil- és bőrárukból körülbelül 6 százalékkal. vegyesiparcikkekből körülbelül 20 százalékkal adtak el többet, mint 1956-ban, Az eladási forgalom növekedése mellett 1957. év folyamán a kereskgdelmi készletek nagyobb mértékbpn nőttek, mint , ahogy azt á terv előírta. 1957. január 1. cs december 31. között 6.7 milliárd forinttal növekedtek a kereskedelmi készletek, A készletek értéke 1957. július—augusztusban már elérte, szeptemberben pedig már egy milliárd ■ forinttal meghaladta az 1956. szeptember végi készleteket. 1957. végén körülbelül 15.5 milliárd forint értékű készlet volt a kereskedelemben. Külkereskedelem Az 1957. évi kiviteli tervet 115 százalékra, a behozatali tervet 102 százalékra teljesítette a külkereskedelem — tényleges árak alapján számítva. Az 1957. évi behozatal az 1956. évit 43 százalékkal, az 1955. évit 24 százalékkal haladta meg. A kivitel 1957-ben ugyanannyi volt, mint 1956-ban de 18 százalékkal kevesebb, m:nt 1955-ben. Az 1957. évben á külkereskedelmi egyenleg 2 milliárd devizaforiht behozatali többlettel (passzívummal) zárult. 1957-ben a magas behozatalt elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista országok által nyújtott — 1.2 mii- liárd értékű — hosszúlejáratú áru- és szabaddevizahitelek tették lehetővé. Az 1957. évi magas behozatali többlet túlnyomó része (mintegy 90 százalék) az első félévben keletkezett. A második félévben a 'külkereskedelmi forgalompasszívuma mérséklődött, sőt novem-; bér és december hónapokban már együttesen mintegy 280 mii-, lió deviza forint aktívum volt. Jelentős mértékben megnőtt az összes behozatal több mint kétharmadát kitevő anyagimport: 1957-ben 45 százalékkal, több ipari anyagot hoztunk be, mint. 1956- ban és'37 százalékkal többet mint 1955-ben. A Behozatalán bélül a fogyasztási ,cikkek importja nőtt a legJ nagyobb mértékben. 1957-ben a fogyasztási pikkely és élelmiszerek az összes behozatal 20 százalékát tettéle ki.' } A korábbi évekhez képest csökkent a fogyasztási' cikkek kivitele; 1957- ben 5 százalékkal kisebb volt,, mint 1956-ban cs 22 százalékkal kisebb, mint 1955-ben. Az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent a mezőgazdasági termékek exportja. Beruházások jezését írták elő. 1957-ben tovább nőtt a befejezetlen beruházások állománya és az év végén mintegy '12.5—13 milliárd forint volt, kb. 10—12 százalékkal több, mint 1956. végén. Az iizembéhelyezett beruházásokon bélül megnőtt a lakások aránya. “ 1957-ben az előzetes ad.Vok szerint — állami erőből, állami támogatással és magánerőből együttesen 49 000 lakás készült cl, csaknem kétszer annyi mint 1956-ban és másfélszer annyi, mint 1955-ben. Az év végéig tervezett 10.000 bányászlakást — bár egyes befejezési munkálatok még hátra vannak — felépítették. nagykohója, amely az év negye- dik negyedében már csaknem tel-» jes kapacitással működött. Az; ország viliamosenergiakapacitása az. üzembehelyezett gépegységek: révén (a borsodi hőerőműnél é? a tiszapalkonyai erőműnél) 8 száza-» lékkai nőtt. Folyamatban van a hidasi brikettgyár, a berettyóúj- falusi téjporgyár stb. próbaüzemeltetése, illetve részleges üzembehelyezése, 1957-ben annak ellenére, hogy a beruházási ^ tervet 20 százalékkal túlteljesítették, mintegy 15 százalékkal kevesebbet fordítottak beruházásokra, mint 1956-ban A beruházási tervek és több határozat az eszközök Koncentrálását, a beruházásait gyors befe1956. végén és az 1957. januárjában munkanélküliség fenyegetett. A gyors ütemű konszolidálódás ezt elkerülhetővé tette és 1957. végén a foglalkoztatottság — a népgazdaság egészét tekintve — elérte az ellenforradalom előtti színvonalat ... A munkások és alkalmazottak számán belül; megnőtt a termelők aránya: az ipari, az építőipari, a közlekedési, a kereskede'mi vállalatoknál és az állami gazdaságokban együttesen ezer „termelőre” 1956. harmadik negyedévben 265 „nemtermélő”, 1957, harmadik negyedévében 243 ,.nemtermeló’’ jutott. Az államigazgatást» n (a költségvetési szerveknél) dolgozók száma 1957. harmadik negyedévében mintegy 16.000 fővel volt kevesebb, mint 1956. azonos időszakéban. A lakosság vásárlóereje 1957ben a végrehajtott béremelési le. valamint a kötelező beadás megszüntetése folytán jelentősen megnőtt. A munkások és alkalmazottak átlagos nettó nominálbére (egy keresőre jutó bár) 20 százalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban. E bérnövekedésben az átlagkeresetek növekedésén kívül szerepe vau annak is, hogy 1956-bau még volt, 1957-ben pedig nem volt békekölcsön fizetés és gyermektelenségi adó. A fogyasztói árak átlagos színvonala kis mértékben emelkedett. Az áremelkedéseket is tekintetbe véve a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére az előzetes számítások szerint 1957- ben hozzávetőlegesen 14—16 százalékkal volt magasabb, mint1 1956-ban. A parasztság felvásárlásából és termeltetési előlegből származó pénzbevétele 1957-ben 27 százalékkal volt több, mint 1956-ban* A felvásárlásból származó bevételeknél kisebb mértékben ugyáridé emelkedtek a parasztság szabadpiaci értékesítésből származó ! bevételei is. Ezzel szemben jelentős mértékben növekedtek a parasztság által befizetett adók* Mindezt, továbbá a fogyasztói árszínvonal 1957 évi bizonyos mérvű növekedését is figyélembevéve, a parasztság nettó pénzbevételeinek reálértéke — az előzetes számítások szerint — körülbelül 8—II) százalékkal ha’ad'a meg az 19áű évi színvonalat. Növekedett a parasztság sajáttermeléséből származó fogyasztása is. Emellett at termelői készletek is jelentősen növekedtek 1957. év folyamán. Népmozgalom, egéwwcgügyi és kulturális események 1957-ben a születések száma csökkent, a természetes szaporodás kevesebb volt, mint 1946 óta bármelyik évben. A múlt,,évben 167.000 gyermek született és 103 ezren haltak meg (ezer lakosra 17.0, illetve 10.5), Az év folyamán 98.000 házasságot kötöttek (ezer lakosra 10.0), 2.00Q-rel több, mint 1956-ban. A csecsemőhalandóság 6 százalék volt, a korábbi évekhez képest nem javulti 1957-ben az átutazásokat, valamint a végleges letelepüliseket nem számítva, 76.000 külföldi állampolgár kereste fel az országot és 135.000 magyar állampolgár járt külföldön. Az egészségügyi szervezetet komoly feladat elé -állította az év folyamán fellépő járványos gye*- mekbénulási és influenzajárvány. A ' járványos gyermekbénulások száma meghaladta a 2500-at 117 százalékkal volt több, mint 1954- ben, amikor az eddigi legmagasabb szintet érte eL A mintegy 1,200.000 gyermek beoltása a további járvány, illetve annak jövőbeli veszélyét nagymértekben csökkentette. Október . folyamán szokatlan méretű volt az influenzajárvány, amely becslések szerint országosan a lakosság cgyharmadát (Budapesten csaknem 40 százalékát érintette). A betegség túlnyomó része enyhe lefo’yású volt, 3—6 r.ap alatt zajlott le. A járvány tartama alatt az orvosi, a gyógyszer és a kórházi ellátás kielégítő volt. Az év folyamán 2.900 új kórházi ággyal bővült az egészségügyi hálózat 1957-ben az ezer munkásra jutó üzemi balesetek száma mintegy 10 százalékkal; volt alacsonyabb, mint az előző években. 1957-ben jelentős eredmények voltak a kulturális élet fejlesztése (erén. Az általános iskolákban 1.260.000- ren tanultak. A napközi otthonokat csaknem 64.000 tanuló vette Igénybe. Az általános iskolák Vili. évfolyamát több, mint 100.000- ren végezték el. Az általános iskolát végvett tanulóknak csaknem három- negyedrésze középiskolába jár, vagy Ipari, kereskedő tanulóképzésben vesz részt. Az ipari kereskedő tanulók száma ez évben mintegy 90.000 volt. 13.300-zal több, mint az előző évben. A középiskolák nappali, levelező tagozatain 1957-ben csaknem 160.000-ren tanul'ak. Több fiatal szerzett középiskolai képesítést, mint bármikor azelőtt: 1957-ben 31.400-an tettok érettségit, illetve képesítő vizsgát, ebből 25.500-an a nappali tagozatokon. Az egyetemek, főiskolák hallgatóinak íszáma az 1957—58 oktatási év elején csaknem 33.000 volt. A hallgatók tgyharmada műszaki pályára készül. Az elmúlt évben a mozik 750.990 előadást tartottak, melyeket 133 millió látogató nézett meg, mintegy 20 millióval több, mint az elmúlt évben. 1957 év folyamár 12 magyar és 103 külföldi játékfilmet mutattak be. A filmgyártás is fejlődött: !• nagyjátékfilm készült el, héttel több, mint előző évben. A színházi.: és operalátogátók száma 5,900.000 volt, az előző évhez képest 750.000-rél emelkedett. 1957 végen a rádióelőfizetőle száma 1.774.000 volt, 187.000-rel több, mint egy évvel korábban. 1957 év végén közel 550 időszaki sajtótermék jelent meg, ebből 21 napilap. A sajtóterméke’« példányszáma 1957-ben mintegy 550 millió volt, 16 millióval volt több, mint az előző évben. A napilapok példányszáma 365 millió volt. 1957 évben összesen 12.300 művet adtak ki, 43 millió példányban. Ezen belül a könyvek példányszáma meghaladta a 23 milliót. Az év folyamán 082 szépirodalmi könyvet ad'ak ki, 136-tal többet, mint 1955-ban. Budapest, 195S. február 1. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. A Szaktanács illése A Szakszervezetek Országos Tanácsa szombaton tartotta XIII. ülését, amelyen Somogyi Miklósnak, a Szaktanács elnökének javaslatára határozatot hoztak a Magyar Szakszervezetek XIX. Kongresszusának időpont, árói, napirendjéről és kijelölték a kongresszus előadóit. Az ülésen részt, vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Központi Bízót súgónak titkára is. A SZOT ülésének határozata alapján a Magyar Szakszer- fezetek XIX, Kongresszusa február 28. és március 2. közöU tart ja üléséi az Ép tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában. A kongresszus napirendje: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XV 111. kongresszus óta végzett munkáról és a Magyar Szakszervezetek feladatairól a munkás:hatalom erősítésében, hz életszínvonal alakulásában, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek .javításában. Előadó: Gáspár Sándor, a Szaktanács főtitkára. 2. A számvizsgáló bizottság Jelentését Előadó: Ilarustyák József, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályainak módosítása. Előadó: Matrin Ferenc, a Szaktanács titkára. i. A vezető szervek mcgválasz-n tása. A Szaktanács ülése jóváhagyta E áspár Sándor főtitkári beszámolják Eeható vita mán az ülés elhatározta, hogy a XIX. Kongresz- szus határozati javaslatát és aa alapszabály módosításának tervezetét február 2-től 20-ig nyilvános vitára bocsátják. Egyben felhívja a szakszervezeti oizottságokat, hogy az üzemekben, vállalatoknál. intézményeknél szervezzenek aktíva-értekezleteket, szakszervezeti taggyűléseket, csoportértekezleteket. hogy a kü’döt'ek a tagság véleményét képviselhessék] a kongresszuson. Az 1957-ben üzembehelyezett pari beruházások közül legjelen- ősebbek a Dunai Vasmű II. A lakosság; foglalkoztatottsága és jÖTcdelmei
