Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

KELETM AGYARORSZÁG ISS«; FEBRUÁR 2, VASÁRNAP H I ftE K 195Ü. lrSíriiár 2, vasárnap, Karol!u Neon fény kellene még szépülő városunknak. Neonfény, sokszínű és még több mint most van. Valósággal megírjhodott a közelmúltban a Zrínyi Ilona utca látképe, ahogy az egyik estén végigcikázott az üvegcsö­vén a Gorkij-mozi új felirata. Jól esett látni — pedig nem nagy dolgot művelt a Megyei Mpziüzemi Vállalat. És felmerült a kérdés: miért nem követik példáját a város szívében tanyázó töboi válla­latok? Központi helyen fekszik például a Kossuth-szúlloda, de bi­zony a városba érkező idegen — felirat hiányában — nehezen talál el egyetlen reprezentatív éttermünkhöz, De évek óta nem jutott ■ szűkbe az illetékeseknek, hogy egy szerény fényes feliratlai meg­nevezték volna az épületet és szebbé tették volna egyik legszebb terünket. Nagyon üdvös lenne, ha a Fűszer-Cselbe Bolt felirata is beszüntetné a pislogást. Természetesen nem úgy, hogy ezután nem gyújtják meg, mint azt legutóbbi bírálatunk után tették, — hanem rendbehoznák. Több, nagyobb üzletünkre sem ártana megkockáz­tatni a neonfelírást! Városunk esti képének szebbététele érdekében érdemes elgon­dolkodni ezen az illetékeseknek. _ a _ A Nap kei: Ml perckor, nyug­szik 16.16 terekor. ★ l'ÁR\S, KÖDÖS 1DO Várha’ó idő.iárás vasárnap es­tig: párás, ködös idő, több helyen zúzmara, néhány helyen hószál- lingózás, mérsékelt légáramlás, a hőmérséklet alig változik. — A legmagasabb nappali hőmérsék­let vasárnap: nyugaton plusz 2— plusz 1, keleten mínusz 2—mi- jiusz 6 fok között. ★ DIVATBEMUTATÓT RENDE­ZETT a napokban a Kisvárda- és Vidéke Körzeti Földművcsszövet- kezet nőbizottsága. A divatbemu­tatót farsangi bátyusból követte. A nőtanács dolgozóinak az a ter­vük, hogy a tiszta jövedelemből egy mosógépet vásárolnak a szö­vetkezet dolgozó asszonyai ré­szére. it FARSANGI JELMEZBÁLT RENDEZ február 15-én este a Sóstól Fürdő- és Üdülő Vállalat. A legszebb jelmezek közül három ihelyezést díjaznak. Űj személykocsik a moszkvai Vörös-téren. Téli kép — szöveg nélkül Akármikor legyen is szó gimnáziumi élmé­nyeinkről a jövőben, feltétlenül vissza fogunk rá emlékezni: komszo- molistákat láttunk ven­dégül. A tanári szoba fényben úszik. Izgatottan várjuk o vendégeket, s csopor­tokban ■ beszélgetünk, próbálgatjuk nyelvtu­dásunkat. Az óra hetet üt, s rö­videsen négy szovjet ka­tonatiszt, négy komszo- molista szorít velünk kezet, mosolygós arccal, vidáman. Azután a te­rített asztalokhoz ülünk s nem kell sok idő, már élénken társalgunk. — Hol volt katona a Szovjetunióban? — Hol született moi tovaris? — Archangelszkben. Novájá Zemljén. Érdeklődtünk az iránt is, hogy civilben mi a foglalkozásunk komszo­Csodálatos este volt... moiista barátainknak. — Technikus. — Építészmérnök va­gyok — mondja a/. egyik bamaareú, orosz fiú. Ekkor a gimnázium igazgatója — Adriányi László — emelkedik szólásra. Majd Szilágyi Szabolcs II. o. tanuló mond üdvözlő beszédet. De vendégeink sem ma­radnak adósait. Klavdii Sesztekov hadnagy ki­pirult arccal fejezi be mondanivalóját, mégpe­dig magyarul: — Eijen a magyar — szovjet barát. ■,.: Szavait zajos éljennel fogadjuk, felállva, po­hárcsengések közepe te. Ittunk a barátságra. egymás egészségére. A nagy falióra muta­tója gyorsan futott a- perceken. Minden érdekelte kom- szomolistóinkát is. Ho­gyan tanulunk? Milyen orosz írótól, költőtől ol­vasunk orosz órákon? Milyen szovjet filmeket láttunk, hogyan te szet­tek? A szomszéda" »eremből túliczene szűrődik át. s üteme végigfut a társa­ságon. Mily táncokat sze­retsz? — kérdezi Sza­bolcs SesztakoV komszc' molistától. A hadnagy csillogó szemmel néz körül. — Keringő tangó... —r Rock and Roll? — Nyet. Azt nem rze- retem! — mondja. Ne­vetünk. Átmegyünk a szomszé­dos terembe, ahol a Hl. a. osztály ha :gutátü* klubdélutánja van. Hangulatot hangulattal tetézünk. A kitűnő osz'ályze’12 - kar keringő! játszik. — " Mozgno? __ Pá­séiba. ... Komszomolistáink ép­pen úgy táncoltak, mint mű A lányok véleménye szerint is igen_ jól. Később visszamegyünk a tanári szobába. Ü.ira előkerülnek a szótárak.. Mindkét részről nagy keletjük van. Magyar szavakra tanítjuk bará­tainkat. Aztán együtt énekeljük Lermontov „Vitorlás” című vei sók Éjfélre járt az idő, mi­kor elbúcsúztak tőlünk. A KlSZ-komszomol- találkozó a vártnál sok­kal: de sokkal jobban sikerült. Sőt, mindjárt másnap, vasárnap folytattuk is. Ígéretük szerint vasár­nap délután ellátogattak barátaink diákottho­nunkba. Ott is igen kel­lemes - és hasznos dél­utánt töltöttünk együtt A kellemes szombat estéért hálás köszönetét mondunk a találkozót kezdeményező , Magyar- Szovjet Baráti Társa- -ságnak a kedves ven­déglátásért iskolánk szülői munkaközösségé­nek! Szombatiig Karóin III. oszt. tanuló Fiíitalokról Fiataloknak A SZOVJET KATONÁK VEN-* DÉGÜL, LAT JAK A NAGY-j kallói szövetkezeti j % EGYÜTTEST ♦ Ma délelőtt a Magyar-Szovjet| Baráti Társaság városnézésre* vendégül látja a Nyíregyházán* tartózkodó szovjet egység katj* náit. Többek között mégtekin- J tik a múzeumot és a város j egyéb nevezetességeit. J Este pedig a szovjet katonák J látják vendégül a nagy káliói* földmű vessző vet keze ti cgyüí- J test, akik a. „Nagykállói lakó-* dalmast” mutatják be vendég-« látóiknak, * rOaiániüfLl Levét V e lepődjetek meg barátaim azon amit ezúton közlök veletek. ‘ Igaz, sokat töprengtem a dolgon, míg eldöntöltem, hogy valamennylötöknek megírom. Mert nem. kevesebb dologról, mint árulkodásról van szó, „ösSzésküvéssel” kapcsolatos árulkodásról... Ügy történt a dolog, hogy Béla barátomtól a múlt hét csütörtök délutánra meghívást kaptam, és annak akartam eleget tenni. A megbeszélt helyre kissé késve érkeztem, de nagy csodálkozásra egy lelket sem láttam. A tágas előszobában tétován időztem néhány percig és a képek bámulásával próbáltam elütni a várakozásra szánt időt. Hanem az egyik mellékajtón át suttogás hangja szűrődött ki Amikor, ráismertem Béla hangjára, nem váriam tovább és benyitot­tam. Es ekkor cseppentem be az „összeesküvők" csoportjába. Hét legény és egyszál lány alkotta a nem mindennapi társaságot... De nem árulok el zsákbamacskát és megnevezem a helyet, be­mutatom a „klub-’ tagjait. Történt pedig az eset Nyíregyházán, a József Attila Művelődési Ház egyik kis szobájában, a Megyei Népi Együttesnek becézett tánccsoport tagjaival. Először nem értettem a dolgot. Béla ugyanis próbára hívott meg, amikor viccesen évődtem a. ,.veterán táncossal" egy utcai találkozásnál. Már akkor megpen- gette a dicsekvés húrját, hogy — mint mondd — „Dehogy hagytam abba a táncolást, tagja vagyok a Megyei Népi Együttesnek", S csodálkozásom akkor kezdődött, amikor nem hallottam a rit­must diktáló zenét, nem láttam a pergő szoknyák színjátékát. A, fiatal fiúk elevensége, a lánctanárnő irányitó szava, ezúttal beszo­rult a fűtött öltöző falai közé. — Jó, hogy jössz — fogadott lelkesen barátom — mert éppeni az összeesküvés részleteit tárgyaljuk meg. — ?... összeesküvés? — csodálkoztam. L Töltetett nevetés volt a válasz erre, de nyomban rendes mc- derbe terelődött a szó. Megszoktam már, hogyha panaszko- dókkal beszélgetek, egy szó nem sok, annyit sem engednek szólni. Dg csütörtök este nem is próbálkoztam kísérletezni... Udvarhelyi Margit, a tánctanárnő — „osztott” lapot — vagyis irányította a szűnni nem akaró beszédet. Először magának adott szót. Elmondta, hogy minden próbára Debrecenből jár és hogy ami­ken- először nyitott be a kultúrház ajtaján, úgy gondolta: végre igazi ,.kincsesbányára“ bukkant. Mert hogy a Nyírség — mondotta — a népművészet kiaknázatlan szigete, arra meg mernék esküdni. És nyomban megkezdődött a kincsek feltárása. Szépen haladt az együttes, öröm volt velük dolgozni. A tanárnő és a hozzáértőbb táncosok nagy tervekét szőttek. Elkészítették % Nyíri-táncok, az Ajaki-fonó és sok más tánc Itoreográfiáját és titkon mindig arról álmodtak, — hogy a megyei bemutatók után külfölddel is megis­mertetik megyénk népművészeti értékeit. Segített a kultúrotthon is Kiegészítette a felszerelést — ami ma közel 200 ezer forintot ér —> és zenészekről, kényelmes, tágas próbahelységről gondoskodott Ment a munka szépén egészén a múlt év december közepéig... Az­tán... De ezt hadd idézzem tőlük: — Mintha ketté vágták volna az emlékezetes ismerkedési est után a táncegyüttest. Sorra ma:adóztak el a láncosok és íme most itt tartunk. Egyetlen egy lány sincs. Á-rván maradt legények va-i gyünk... i 1 sered következett, egy lélegzetnyi hallgatás. Nem beszéltek róla a fiúk, de tekintetükben megláttam az emlékek meg- elevenedósét. Azokat a napokat, amikor még a Gállá testvérek mo- solya csalt jókedvet a villanószemű legények arcára. Azokat az időket, amikor egy sikeres ézeraplés után. vagy megismétléskor va­lósággal repültek a színpadon. És hol van már mindez... Aztán ta­lálgatni kezdték, hogy merre rejtőzik a hiba. Á lányok közül töb­ben férjhez mentek. Ez érthető, hisz ez a dolog rendje. De ez már' kevésbé érthető, hogy az utánpótlás vonakodik. — Nem is inkább ők vonalzódnak, hanem a szülők, a vállalni igazgatók és az iskolai tanárok valósággal megtiltják a lányoknak, hogy ellátogatliossanak hozzánk.,. Ez pedig már komolyabb dolog. De nemcsak ezt Ízeli meglátni. Hibát követett el á kultúrház vezetősége akkor, amikor nem adtak módot önálló műsor tartására. Hívtak le kabarét, bűvészeket t« jezz-együtteseket, csak éppen arra nem gondollak, hegy jó lenne talán, ha a saját, csoportjukat — amelyre igen nagy összeget költöt­tek — ismerje meg Nyíregyháza közönsége. így aztán nem lehet csodálni, hogy ma itt tartanak. ÍV em csüggedünk azért — próbálta felrázni a hangulatot a ' tánclanárnő. Nincsenek lányaink ez biztos, de dolgozunk a fiú táncosokkal. Furcsán hangzik, de „összeskütésf- szerveztünk a nyíregyházi Lányok ellen. Mert ás eredmény nem marad el, ebben biztos vagyok. Azt pedig remélem, hogy lesznek még nekünk Iá-' nyainl:... Csak becsülni lehet a csütörtöki megbeszélés résztvevőit, üe ez nem minden. Itt segíteni, mégpedig nagyon sü.gösen segíteni kell. Ha a közeljövőben cgy-egy diáklány, vagy üzemben dolgozó kedvet kap a tánchoí és tagja akar lenni a Megyei Népi Együttesnek, r.3 ellenezzék azt. Az üzemi tánccsoportok pedig ne sajnálják elküldeni legjobbjaikat, mart a megyei együttesnél csak gyarapítani lehet a ni tír megszerzett népitánc tudást. De nem maradhat tétlen a kultúr- ház Vezetősége és a megyei művelődési osztály sem. Módot kell ta­lálni arra, hogy ne csak nyíregyháziak, hanem a megye legjobbjai alkossák az együttest... Természetesen elsősorban hozzátok szól a kérés, f iatal barátaim. Dünrsétek el főleg a lányok — hogy akartok-e úttörő munkát vé­gezni megyénk népművészetének feltárásában. A lehetőség megvan rá, csak akaratra van szükség. Azt hiszem, véleményünk egyezik: ismerjék meg az egész országban, sőt külföldön is Szabolcs-Szaimár örökértékű népművészetét. Ezért tenni pedig nemes és feledhetetlen cselekedet. Próbálja-­tok meg barátaim! . Üdvözlettel: ANGYAL SANDOR,l 4 A FIATALKORÚAK bűnözésé-« ról tartott előadáson — milyet a* Notanács rendezett a TTIT helyi-J ségőben <— 127 dolgozó nő jelent* meg. Az i ismertetőt dr. Lengyel; István, a fiatalkorúak Lírája J tartotta. i 4 JÚLS1KERÜLT EGÉSZSÉG­ÜGYI ELŐADÁST tartott a Vö­röskereszt 30-es csoportja a MÁV 1 bérház kultúrtermében, amelyen I hatvanon jelentek meg. Az clő- I adás után a résztvevők két egész­ségügyi filmet tekintetlek meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents