Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-02 / 28. szám

KELETMAGYARORSZÁG 193«. FEBRUAR 2. VASÁRNAP A gyarmati rendszer szétesése Pártoktatási segédanyag: as „Időszerű kérdések<é tanfolyam hallgatói részére Az 1317-es Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom gj özelme n An­csák a szocialista világrendszer létrejöttének kezdete volt, hanem hatására megingott a sokat han- j goztatott gyarmati rendszer, nagy) erővel lángolt fel az elnyomott! népek, elsősorban a gyarmati ésj félgyarmati sorban élő népek fel-! szabaditó harca: ezzel kezdetét vette a gyarmati rendszer mély­reható válsága. A második világháború győzel­me, a fasizmus, Németország és Japán leverése folytán a válság fokozódott. A demokratikus erők fasizmus felett aratott győzelme újabb erőt. lehetőséget adott a felszabadító, önállóságra törekvő harcoknak. Amíg a szocialista Szovjetunió létrejötte előtt nem volt honnan gyakorlati példát meríteni, az októberi forradalom, a második világháború győzelme, e ezzel egyidőben egy sor ország kiválása a kapitalista rendszer­ből és ezekben az országokban kezdődő szocialista építés gyakor- lati'ag igazolta a marxizmus ta­nítását: lehetséges egy országban is győzedelmeskedni a demok­ratikus erőknek, hatalomra jutni a munkásosztálynak, szétzúzni a régi államgépezetet, megterem­teni az új rendet s építeni a ki­zsákmányolástól mentes társadal- sriat. Bár a második világháború győzelmével csak néhány európai ország vált ki a kapitalizmus lán­cából, de hatására új tartalmat, eiőt kapott, más, tlősorban a: ke-] leti és arab népek önállóságra, 1 felszabadulásra törekvő harca. Elsőnek a kínai nép forradal­mának győzelmét említjük, amely az 1917-es szociaasta torradaiom és a második vi­lágháború győzejmc után a legsúlyosabb csapást jelentet­te az imperializmus gyarmati rendszerére. A könyörtelen elnyomáséi — anm a gyarmati rendszer ck xzott — való megszabadulás és az ön­álló, független politikát kezdő és a dolgozók akaratásiak megfelelő gazdasági berendezést epito kínai nép példája bebizonyította: az el­nyomott oi szagok népei megte- relüthetik önmaguk szaoaü, füg­getlen életét, megkezdhetik >. ki­zsákmányolástól mentes társada­lom építését. Kína átalakulásával több, mint 600 miliő ember Vált ki a gyarmati rendszerből. Jelen­tősége azonban nemcsak 600 mil­lió embert érint: példájukat kö­vetve egy sor országban lángolt fel az elnyomók elleni harc a gyarmati rendszer teljes szétzú­zása érdekében. Bar a nyersanya­gokban és más ! élőhelyekben gazdag, végtelen nagy kiterjedé­sű és népességű Kína elvesztése is súlyos csapás az imperializ­musra, mégis nagy jelentősége van annak is, amit Kína példájá­ból merítettek más elnyomott népek. gyobb területet veszítenek el a népek önállósodása miatt, egy­mástól igyekeznek megszerezni a gyarmatokat, ami mélyíti soha k nem békíthető és összhangba nem hozható ellentétüket. Mert mi történik? Dél-Vietnam francia gyarmat volt. Amerika — erősebb állam lévén — kiütötte Francia- ország kezéből Dál-Vietnamot s a maga gyarmatává tette. Ezzel Franciaország hátrányos hely­zetbe került s az még nem for­dult elő a történelemben, hogy a kárt szenvedett ország megdi­csérte és jó szemmel nézte ró na a kárt okozó országot. S még ki sem „heverte” az első csapást Franciaország, újabb nehézségek­kel kell szembenéznie. Ugyanis most azért folytatnak harcot, mert az USA a többi francia gyarmat megszerzésén fáradozik. Semmi kétség, hogy — ha rövid időre is — Amerika ezeket a gyalultatokat is megszerzi, ami újabb válságokat idéz elő Fran­ciaországban s fokozza ellenté­tüket. Vagy: Irán olaja kizárólag Angliáé volt, s most kénytelen] osztozni Amerikával, amely arra j törekszik, hogy' Angliát teljesen j kiszorítsa Iránból. Erősödik az USA befolyása Pakisztánban és Irakban is. S mindezt a „Ezrbad vállalkozás" jols ava a'att esi.téka, de a fegyveres elnyomástól sem riad vissza. Ezt kettős céllal teszi az USA: az egyik cél, hogy hall­gatásra bírják a gyarmati népeket, a másik, hogy ezzel is igyekezzenek levezetni gaz­dasági csődjüket és foglalkoz­tatni iparukat. A különböző okozva való hivat­kozással a gyarmati országokba szállított amerikai ‘egyverek ha­tására az érintett országok növe­lik katonai kiadásaikat, emelik hadseregül: létszámát. Ez újabb nyomort, ellenállást vált ki és nö­vekszik a kapitalista országokhoz való kötöttségük. Mindez újabb ellenállásba ütközik és a felszaba-1 dításért, önállóságéit folyó iiar- j co*. is fekezza. Igaz az a klasszikus megállap.-' tás, hogy az imperializmus szüli és megteremti a saját sírásóját. A bagdadi paktum, ami az c\ rr.erikái Egyesült Államok csalt fogásaként azért jött létre, hogy tokozzák együk ország másikkal való szembeállítását, a gazdasá­gilag elmaradott, főleg a gyarmati sorsban élő nemzetek újabb meg­osztására, törekszik az „oszd meg és uralkodj” politika folytatása­ként. S hogy ez a paktum eny- nyíre szembenáll a benne részt­vevő egyes országok érdekeivel, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a csoportosulás­ban az USA által irányított po­litika érvényesül, nem pedig Irak, Irán és Törökország dolgo­zóinak véleménye. A bagdadi paktummal ellentétben Bandung- ban 29 ázsiai és afrikai ország né­peinek vezetői ültek össze és szolidaritásukat fejezték ki. Az értekezlet alapelveit magáévá te A ték Ázsia és Afrika népein kí­vül más gyarmati országok népei is. A szocialista és gyarmati népek kapcsolata A gyarmati rendszer további gyengülése Az imperializmust kiszolgáló' propagandaszervek előszeretettel szajkózzák: csak ott hódít teret a szocializmus eszméje,, ahol a Szovjetunió fegyveres beavatko­zással segít. Kína átalakulásával megsemmisültek ezek az illúziók. Ismeretes, hogy Kína önállóan vívta ki függetlenségét és a Szov­jetuniótól csak annyiban kapott segítséget, hogy harcuk és taní­tásuk példáját követte Kína. E győzelem — és a már említett más tényezők — hatására azonban számos olyan országban szűnt meg a gyarmati elnyomás, amely­re egyáltalán nem foghatják rá méig az imperializmus kiszolgálói sem, hogy szovjet segítséggel vnv- ták ki függetlenségüket. India, a világ második legné­pesebb országa is szabad, füg­getlen állam lett, mintegy újabb csapást mérve az im­perializmus táborára, a gyar­mati rendszerre. Kína és India példáját követve Burma, Indonézia, Egyiptom, Szí­ria, Libanon, Szudán és más gyarmati és félgyarmati elnyo­másban élő nemzetek is függetle­nek lettek. A történelemben rövid idő, csu­pán egy évtized alatt 1200 millió ember, a föld lakosságának majd­nem a fele megszabadult a gyar­mati elnyomástól. Ez azt jelenti: a háború győzelme után fontos világpolitikai esemény a gyarma­ti népek felszabadító mozgalma, amely ezeken a területeken és a ma is elnyomásban élő népek I életében fontos szakaszt jelent! az emberi fejlődésben. Mi sem bi-! zonyítja ezt jobban, mint az,' hegy Kína és India a nagyhatal­mak soraba lépett, erősítve ezzel a szocialista világtábort, a bé­kéért folyo harcot s jelentősen hozzájárulnak a emberiség béké­jének biztosításához. Ébredeznek Délkelet-Ázsia, Arab-Kelet és az afrikai népek is, akik — követve a függetlenségüket kivívott né­pek harcát — nagy erőfeszítése­ket tesznek önállóságuk megte­remtéséért. Lenin elvtárs tanítása szerint nemcsak elvben, a gyakorlatban érvényesül, hogy Kelet népei te­vékenyen részt vesznek a világ sorsánál: irányításában, formálá­sában, intézésében. Amíg koráb­ban egyetlen ország, a Szovjet­unió vett részt a világesemények formálásában, ma a felszabadult keleti népek egész sora gyakorol hatást a nemzetközi életre, ami jelentős esemény a történelem­ben. Ma már fegyverrel sem lehet háttérbe szorítani, megsem­misíteni a függetlenségért harcoló népeket, amit fényesen bizonyít a •koreai, indokínai és az indonéz háborúk győzelme, amely meggondolásra és a harc beszüntetésére kénysze­rítette az imperialistákat. Ez nemcsak katonai, hanem politikai veresége is az imperializmusnak és napirenden van a gyarmati rendszer teljes felszámolása, szét­zúzása. Az említett országok ke­zükbe vették saját országuk, jö­vőjük, iparuk, népgazdaságuk, tudományuk, kultúrájuk helyre- állítását, fejlesztését. Mit jelent ez? Önálló, szabad, független oi'- szágokká válnak, tovább szűkül az imperializmus gyarmati rend­szere, növekszik a gyarmatos'tők elleni harc ereje, fokozódik a ka­pitalista országok egymás kc-zödi ellentéte, s nem függvényei to­vább az imperializmusnak lé:ü- kért nem kell eladni önállósőgu- kat. S mindez a szocialista világ- ] rendszerre egyre jobban va’ó tá­maszkodással s annak erkölcs-. politikai és anyagi seg tségávei 1 lehetséges. Maga az a tény, hogy létezik a Szovjetunió, komoly; akadályokat gördít a gyarmati j politika útjába. Az utóbbi években különösen megmutatkozott a gyarmati és szocialista országok népeinek egy­más iránt érzett felelőssége. A Szovjetunió vezetői, párt- és kor­mányküldöttei egymás után lá­togattál: meg India, Burma cs más gyarmati elnyomás alól fel­szabadult és még elnyomásban élő népeket. Ugyanakkor a Szov­jetunióban is jártak küldöttek, amelyek elősegítettél: a népek közötti együttműködést, egymás kölcsönös gazdasági alapokon nyugvó segítését. E látogatások és tárgyalások alkalmával erősödtek a Szovjetunió és India, Burma cs Afganisztán népeinek kapcsolata, nézeteinek azonossága a nemzet­közi kérdésekben, a béke fenn­tartása és megszilárdítása, to­vábbá valamennyi állam nemzeti függetlenségének kérdésében. — Ezek az országok tudják: a Szovjetunió nem akarja megvásárolni szabadságukat, hanem jelentős segítséget kí- \ án nyújtani iparuk fejlesz­tése, népgazdaságuk erősíté­séhez, hogy szabad., önálló államok lehessenek. Amíg a kapitalista országok által hangoztatott gazdasági „segítség” mellett nagymérvű elnyomoro- dás, e'szegényedés, önállóságuk elvesztése és a hadi kiadások je­lentős emelkedése húzódik meg, a Szovjetunióra való támaszko-t dás és gazdasági segítségadás nem* hozza függő helyzetbe a Xelszaba-J dítágukért küzdő országokat. —{ Ugyanakkor a legutóbb megtűr-£ detett Eisenhower-doktrina mmj más, mint a gyarmati népei: ga :-} dasági leigázására irányuló k'-J sérlet, amelynek céljai a köret-1 kezók: í 4 zása és a Szovjetunió határozott figyelmeztetése oszlatott el. így volt ez a Szuezi-csatorna kérdé­sében is. A Szíria eilen szított és Egyiptom ellen folytatott agresz- szió elleni fellépés igazolja a demokratikus erők és mozgal­mak szélesedését. Az arab orszá­gokban, bár egy részükben bur- zsoá kormányok vannak, növek­szik az imperializmus elleni moz­galom és békepbiitikát folytatnak. A burzsoázia önállóságra való törekvését támogatja a munkás- osztály is, mert közös célért, az imperializmus elnyomása ellen küzdenek. A Szovjetunió az ENSZ-ben és más jelentés fórumokon támo­gatja a gyarmati népek felszaba­dító harcát, gazdasági segítséget nyújt népgazdaságuk fejlesztésé­hez. Az Egyiptommal kötőit szov­jet egyezmény értelmében a Szovjetunió erőműveket, nagy-kohókat, kórházakat és más nagyjelentőségű létesít­ményeket épít Egyiptomban, Erre még nem volt példa ameri­kai segítséggel Egyiptomban, ár A gyarmati népei: harcában nagy jelentősége van a szocialista világrendszernek. Puszta léte is erőt ad az elnyomók elleni harc­hoz. Ugyanakkor lehetőség van a politikai együttműködésre a bé­kés’ egymás mellett élés alapél-' veinek betartásával a békéért, a háború kirobbantása ellen, a le­szerelés megoldásáért. Gazdasá­gilag segíti a Szovjetunió a gyar­mati sorsból kiszakadt országo­kat. amelyek nincsenek tovább rászorulva az imperialista or­szágokra, nem kell íüggő helyzet­ben élniük. A legutóbbi moszkvai nyilatkozat és békekiáltvány újabb erőt adott a gyarmati és más elnyomásban elő népek harcához, amely a másirányű tá­mogatásokkal párosulva újabb eredményeket hoz a gyarmati or­szágokban is. A szocial sta viiágtábcr azonos nézeteket valló országok össze­fogása, amely egyre egységesebb s amely egyre nagyobb akadá- 'yokat gördít az imperializmus út­jába s erőteljes lendületet ad gazdasági, politikai és katonai, erejének állandó gyarapításával a gyarmati rendszer teljes meg-’ semmisítéséhez. Nagy Tibor. 1. a különböző területekről kiszorított gyarmattartók he­lyét Amerika töltliesse be, 2. elfojtani az arab népék önállósági mozgalmát, 3. kizá­rólagos joggal meghódítani az arab olajat, 4. katonai tá­maszpontokat építeni a Szov­jetunió és a demokratikus or­szágok közeiében. A kapitalista országok cgymásközütti ellentéte A gyarmati rendszer egyre fo-: kozódó szétesése, a felvevőhe­lyek, piacok, az olcsó nyersanya­gok r munkaerők elvesztése újabb ellentéteket szít s kapita­lista országok között. Mivel a kapitalista országok már nem terjeszkedhetnek és egyre na­Szabolcsveresmart; Donáth Fe­renc; Gyümölcskár'evők, Nyir- béltek; Sebők Sándor; Burgonya- bogár. Február 6. Nagygéc; Nagy Bá­lint; Szántóföldi kártevők. Ma- gcssliget; Baly Kálmán; Gyümölcs­kártevők. Tiszacsécse; Marton András; Gyümölcs kártevők. Pát- jroha; Donáth Ferenc; Burgonya­bogár. Gyűrtelek; Tóth István -J Gyümölcskártevők. Február 7. Szamossályi; Nagy Bálint: Gyümölcs kártevők. Jánd: Ealy Kálmán; Szántóföldi kárte­vők. Ilk; Marton András; Burgo­nyabogai’. Tiszakanyár; Donáth Ferenc; Szántóföldi kártevők; Pilácsé: Sebők Sándor: Szántó­földi kártevők. Gyűrtelek; Tóth István; Szántóföldi kártevők. Február 9. Fíilpösdaróc; Tóth István; Burgonyabogár. *» ÉV Előadássorozat a növényi kártevők elleni védekezésről J Már hírt adtunk róla, hogy a i J Hazafias Népfront és a Kállósem- t'éní. Növényvédő Állomás közös ! kezdeményezésére előadássoroza­* ton ismertetik egyes községet «dolgozóival a mezőgazdasági nö- «vények károkozóit és az ellenük.! « alkalmazható védekezési e'járá­*sokat. A következő napek bessz-! J láea az illető község, az előadó 1 és a kártevő megnevezésével: i * Február 3. Eeregsurány; Baly J Kálmán; Gyümölcskártevők. Va­jjá; Donáth Ferenc; Gyümölcskáxv j tevők. Nyíitura; Sebők Sándor: j Gyümölcskártevők. * Február 4. Tiszaadony; Baly Kálmán; Gyümölcskártevők. Gyu­laháza; Donáth Ferenc; Szántó­földi kártevők. | Február 5. Zajta; Nagy Bálint: J Gy ümölcsl cártevők. k lúrokpapi: $Ba!y Kálmán: Gyümöleskértevők. A „nemzetközi kommunizmus vc-r | szélye” elleni hadakozásuk nem'j, ! leplezi agresszív voltukat. Agtes-.- | szív fellépésüket mi sem b'zo- k i nyitja jobban, mint az utóbbi f, 1 években más népek ellen szította í háborújuk, különösen a Szíria el-J ! leni agresszió, amit csak a szoli-i1- j darítást vállalt országok tiltakc- ♦ I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents