Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-02 / 28. szám
A GYARMATI RENDSZER SZÉTESÉSE — A SZAKTANÁCS l’Lf.SE — VASÁRNAPI LEVÉL — MŰVELŐDÉS — FORRADALOM VENEZUELÁBAN XV. ÉVFOLYAM. 23. SZÁM Ara 60 fillér 1958. FEBRUÁR 2. VASARNAf A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság fejlődéséről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságáról 1957-ben Az 1957 év kezdetén igen súlyos gazdasági helyzetben volt az ország. Az ellenforradalom — főképpen az 1956. éwégi és az 1957 éveleji terméskiesés révén — közel 20 milliárdos kárt okozolt az ország gazdasági életében is. A népgazdaság álló és forgóeszközeiben mintegy 2.5 milliárd forint kár keletkezett. Az ipari termelés — az idényjellegű élelmiszeripar nélkül számítva — 1956 novemberben 10%-a, decemberben 24%-a volt 1956 első 9 havi állagának. Súlyosbította a helyzetet. Rogy 1956-ban kedvezőtlenebb volt a mezőgazdasági termelés, mint az előző években. Mindezek következményeképpen 1956 évben a nemzeti jövedelem — változatlan árakon számítva — közel 10 milliárd forinttal, 11 százalékkal volt kevesebb, mint 1955-ben. Az egészségtelenül megnövekedett vásárlások folytán a kereskedelmi készletek nagymértékben csökkentek, — a lakosság vásárlóereje azonban nem csökkent: egyrészt mert 1956 november és decemberben az el nem végzett munkáért is kifizetésre kerültek a munkabérek és rendkívüli juttatások, és másrészt mert a parasztság a kőtelező beadás eltörlése révén nagyobb jövedelemhez jutott. Mivel a termelés és a behozatal a szükséges utánpótlást nem biztosította, az árualap és a vásárlóalap közöt‘i egyensúly bizonytalanná vált. Ezt az egyesúlyt csak a Szovjetuni és a többi baráti országok által nyújtott gyors áru- szállítások révén sikerült biz'ásítani. Ugyancsak a baráti országok és elsősorban a Szovjetunió tették lehetővé ipari nyersanyagok és üzemanyagok szánkásával a termelés emelését és ezzel a termelés és a fogyasztás közötti egyensúly tartós megszilárdítását, az infláció elkerülését. A népgazdaság fejlődését, a lakosság anyagi, valamint kulturális szükségletei kielégítésének mértékét 1957-ben a következő fontosabb adatok jellemzik. Ipar, építőipar 1957-ben az állami ipar egy napra jutó termelése az év második negyedében elérte és a negyedik negyedévben 17%-al meghaladta az 1955 év napi átlag'* termelését. 1957 év egészét tekintve az állami ipar 11 százalékkal termelt többet, mint 1956-ban és két százalékkal többet, mint 1955-ben. Az 1957 évi egy napra jutó termelés három százalékkal kevesebb volt, mint 1956 első 9 hónapjának napi átlagos termelése. Az állami ipar 1957 évi termelési tervét 10 százalékkal túlteljesítette. Az állami iparon belül legnagyobb mértékben a könnyűipar termelése nőtt: a könnyűipar 1957-ben 26 százalékkal termelt többet, mint 195G-ban és 2 százalékkal többet, mint 1955-ben Az élelmiszeripar termelése 6 százalékkal volt több, mint 1956-bao és 1 százalékkal több, mint 1955- ben. A nehézipar 1957-ben az. 1956 évinél 9 százalékkal, az 1955 évinél egy százalékkal termelt többet. Nagyobb mértékben nőtt a szövetkezeti ipar- és a magánkisipar termelése. Az egész ipar termelése 1957-ben 17 százalékkal haladta meg az 1956 évit és 6 százalékkal volt több, mint 1955-ben. 1957-ben a fontosabb cikkek termelése a következőképpen alakult: 1955. ér százalékban Szén 95 Kőolaj 42 Villamoscnergia 100 Acél 84 Hengeréit termékek 101 Autóbusz 73 Tehergépkocsi 82 Csúcseszterga 117 Motorkerékpár 213 Rádió 129 N itrogénműtrágya 132 Tégla 1)6 Cement 84 I’amutszüvet 89 Gyapjúszövet 93 Kötöttáru 126 Bórcipő 106 Vaj 107 Csontos nyersliús 113 Cukor 121 Sör 116 Az 1957. évi adatokat célszerűbb az 1955. éviekkel összehasonlítani, minthogy az előző évi — az 1956-os adatok éppen az évvégi termeléskiesés következtében nem nyújtanak helyes ösz- szehasonlítási alapot. Az 1857. évi termelési tervet az ipar a legtöbb cikkből jelentősen túlteljesítette. A széntermelés növelésére a kormány számos intézkedést tett. A szénbányászati dolgozók átlagkeresete az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt, rendkívül kedvezményeket nyújtottak a szénbányászati dolgozóknak a lakásépítés, az iparctkKellátás stb. terén. Azvintézkedásek hatására a bányászok száma és ezzel együtt a széntermelés hónapról-hónapra nőtt, az éves tervet 4 százalékkal túlteljesítették. A napi átlagos széntermelés azonban még novemberben is, — amikor a termelés az évi legmagasabb szintet érte el — egy százalékkal kevesebb volt. . mint 1956 első 9 hó- i apjának átlagában. A nehéziparon belül elsősorban azoknak az ágazatok.ián a termelés« nőtt meg, amelyek nagy óbb mértékben gyártottak fogyasztást cikkeket. A gépipar 1957-ben 0 százalékkal tot melt többet, mint 1956-ban és 1 százalékkal többet, mint 1955-ben. A Kohó- és Gépipari Minisztérium irányítása alá tartozó vál u ntok — annalc ellenére, hogy teljes termelésük 11 százalékkal csökkent — 1957 negyedévi átlagában 15 százalékkal több fogyasztási cikket adtak át a belkereskedelemnek, mint 195G első háromnegyedév átlagában. Jelentős mennyiségben gyártott a gépipar olyan termékeket (elektromos hűtőszekrény, televíziós készülék stb.), amelyeket korábban egyáltalán nem, vagy csak jelentéktelen mennyiségben állítottak elő. Az építőanyagipar 1957-ben több égetett téglát, húzott üveget gyártott, mint 1956-ban. Az égetett mész és a cserép termelése nem érte el az 1955. évi színvonalat. Az építőanyagiparon belül legnagyobb mértékben a? épületelungyártás termelése emel kedett: vasbetcngerendából 63 százalékkal többet gyártottak, mint 1956-ban 4s csaknem kétszeresét az 1955. évi mennyiségnek. A nehézipar legfontosabb ágazatai közül legnagyobb volt a termelés emelkedése a vegyiparban: 1956-hoz képest 21 százalékkal. 1955-höz képest 17 százalékkal nőtt a termelés. 1957-ben benzinből 61 szaza- lékkal, gázolajból 38 százalékkal, marónátronból 12 százalékkal, kénsavból 13 százalékkal többet, nitrogénműtrágyából 15 százalékkal kevesebbet termeltek, mint 1956- ban. A borsodi vegyikombinát úlebi- üzemzavar következtében 1957- hen sem termelt szómoltev: mennyiségű műtrágyát. A gyógyszergyárak 1957-ben mintegy 3t százalékkal termeltek többet, mint 1956-ban. A 'könnyűipar valamennyi fontosabb ágazatának termelése már 1957 első negyedévének végén megközelítette, májusában meghaladta az 1953 első 9 havának átlagos termelését és az 1955 évi havi átlagos színvonalat is. 1957- ben a textilipar 18 százalékkal, a ruházati ipar 29 százalékkal, o bőr- és szőrmeipar 40 százalékkal, a faipar 25 százalékkal termelt többet mint 1956-ban. A könnyűipari termelés növekedését a megfelelő anyagellátás és 8 létszámnövekedés biztosította. A textiliparban 1937 szeptemberében 9.000-rel, a ruházati iparban 7.000-rel, a faiparban 2.000-rel több munkás dolgozott, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripar fontosabb ágazatai közfii 1957-ben a húsipar termelése 2 százalékkal. a konzerviparé 10 százalékkal, a cukoriparé 39 százalékka!, az édesiparé 32 százalékkal, a növény o'aj'paré 22 százalékkal, a dohányiparé 57 százalékkal volt több mint 1956-ban. Az élelmiszeripar valamennyi fontosabb ágazatának termelése mcgha'adta az 1955. cvl termelési színvonalat is. Az állami ipar munkásainak száma 1957 szeptemberben 4.C00rei több volt, mint 1956 szeptemberben, 4 többi állománycsoportba (műszaki és adminisztratív alkalmazottak, kisegítők stb.) tartozók számé ugyanezen időszak alatt 19 000-rel csökkent. 1957 szeptem beiében a hiispari termelőszövetkezetekben kezeken 20.000-rel többen dolgoztait, mint egy évvel körútiban. A nagárikis- iparosolt és alkalmazóiaknak száma 1937 folyamán 26.000 rel nőtt. Az egy munkásra jutó termelés a? állami ipáiban (élelmiszer- ipar nélkül számúvá) az év egészét tekintve 4 százalékkal alatta maradt az 1956 év első 9 havi átlagának. A temielekenység 1957 negyedik negyedéveben 4 százalékkal meghaladta az 1956 első háromnegyedévének átlagát és 3 százalékkal felülmúlta az 1955. évi színvonalat. Az év folyamán megjavult az ipar anyagellátása. Az anyagellátás folyamatosságának biztosításában jelentős szerepe volt a baráti országok gyors és hathatós segítségének. Az ipar 1957-ben drágábban termelt mint a korábbi években. 1956 harmadik negyedévében 109 forint termelési értékre 96.2 forint költség jutott. 1957 első ne-* gyedévében 100 forint termelési értékét lüli.l forint, a második negyedévben 101 forint, a harmadik negyedévben 99.4 forint költséggé! értek ci. (Például a szén önköltsége 1957 harmadik negyedévben 34 százalékkal magasabb voit, mint az előző év azonos időszakában.) Az iparban a termelési költségek növekedésének mintegy fele a bérköltségek emelkedéséből adódott. Az állami építőipar 1857-ben mintegy 11 százalékkal nagyobb összegű építkezést valósított meg, mint 1956-ban, körülbelül 30 százalékkal többet, mint amennyivel az 1957. évi terv eredetileg (1957 májusában) számolt. Az építkezéseken beiül megnőtt a tatarozások és a lakóházépítkezések aránya, 1957 szeptember hó végén lakásépítkezéseken több építőipari munkás dolgozott, mint az előző cv azonos időpontjában. Az építőipar nem központost v tolta eléggé erőit az építkezések: befejezésére: 1957 szeptember végén mintegy 2.700 épülettel több volt kivitelezés alatt, mint egy' évvel korábban. Mczőga zdaság A mezőgazdasági termelés 1957-ben kedvezően alakult. Ebben szerepet játszott a jó időjárás, valamint a parasztság terme- ■ési kedvét fokozó intézkedések. Az 1956—57. gazdasági évben mintegy 10 százalékkal (körülbeül 280.000 katasztrális holddal) űsebb volt a kenyérgabona vetésterülete, mint az előző gazdasági evben. Csökkent a napraforgó, a cukorrépa és néhány más növény vetésterülete is. Ugyanakkor körülbelül 600.000 katasztrális holddal nőtt a kukorica és a legfontosabb takarmánynövények előserban az árpa, a zab és a pillangós növények vetésterülete. A 10 százalékkal kisebb területen 1957-ben 5 százalékkal több kenyérgabona termett, mint 1956-ban. Árpából, zabból és kukoricából rekord- termés volt. Az árpa termésátlaga felülmúlta az eddig elért legmagasabb átlagot, kukoricából pedig katasztrális holdanként mintegy 4 mázsával termett több, mint 1956-ban. 1957. vegén az őszí búza és a rozs együttes vetésterülete 2 721.000 katasztrális hold volt körű1 beiül 140.000 katasztrális nolddal kevesebb e növénvek 1957. május 31-1 vetésterületénél. A búra vetésterülete körülbelül 3 százalékkal a rozsé körülbelül 12 szózatokkal csökkent. A ke- nyérsaberta vetésterületének csökkenésével egyidejűleg nőtt az őszi árpa ve'ésterülete. Az 1957. évi szőlőtermés nemcsak minőségben, de m°n''visfc- beti is jobb volt az előző évinél. Előzetes adatok alapién a bortermés 3 3 millió hektoliter volt, egy millió hektoliterrel több az 1956. évinél. 1957-ben 3.5 millió mázsa műtrágyát kapott a mezőgazdaság, egy millió mázsával többet, mint 1956-ban. Az egy katasztrális hold szántóra jutó műtrágya mennyisége meghaladta az eddig elért legmagasabb felhasználást. Az 1957. évi állatállomány ugyan kisebb volt, mint az 1956. évi igen magas állatállomány, de a szarvasmarha- és sertésállomány összetétele kedvezőbb volt, mint az előző években. A szarvas- marhaállományon belül 1957 októberében a tehenek aránya 49.7 százalékkal volt magasabb, mint az előző években. Az állami szektor szántóterülete az év végén az összes szántó- terülatnek 14.4 százalékát tette ki. 1957-ben az állami gazdaságok katasztrális holdanként 3.9 mázsával több búzát, 2.5 mázsával több rozsot, 19 mázsával több őszi árpát termeltek, mint an egyéni gazdaságok. Az állami gazdaságok pénzügyi eredményed 1957-ben kedvezőbbek voltak, mint az előző évben, amiben szerepet játszottak az előző évinél! jobb termés- és a magasabb fel-' vásárlási árak. Az 1956. októberi ellenforradalmi események következtében feloszlott termelőszövetkezetek fele 1957 márciusáig újjáalakult. 1956. szeptemberében 4858 termelőszövetkezet (mezőgazdasági termelőszövetkezet és termelőszövetkezeti csoport) működött 343.000 taggal. 1936 december Végén 20R9 termelőszövetkezet volt 119.000 taggal. 1957 december 31-én 3465 termelőszövetkezet működött 164.000 taggal, 1957 végén az ország szántóterületének 11.6 százaléka (Folytatás n 3. oldalon.}
