Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
KELETMAGYARORSZAG 1858. FEBRUAR 11, KEUU Lapunk múltheli számában hírt adtunk arról, hogy kétnapos tanácskozást tartottak a propaganda és agitációs munkával foglalkozó pártmunkások. Időszerű volt az összejövetel, mert az utóbbi időben több elgondolás .aiakult ki pártszervezeteinkben az agitációs Legyenek-e munkával kapcsolatban. Mielőtt áliásttoglalnánk a vitában, ismerkedjünk meg néhány küldéssel, melyet figyelembe kell venni 0 tömegpolitikai munkában. agitációs kollektívák? Miért könnyebb inu az a«itáeió? A pártonkívüliek előtt is világos, hogy a párt soha nem volt olyan erős. egységes, mint ma. — B.ár kisebb létszámmal, de nagyobb felelősséggel, áldozatkészséggel állnak ki pártszervezeteink a párt és kormány politikája mellett. Fokozódott a dolgozó tömegek érdeklődése is. Az ellenforradalom utarti gyors konszolidáció, gazdasági és politikai eredmé- nveink láttán megnőtt a párt iránti bizaiom. szilárdult a szocia iizmusba vetett hit és gyors léptekkel haladunk tovább a megkezdett úton. A tömegek szere' ik a határozott, céltudatos, őszinte vezetést. Mivel ma a szó és tett egyet jelent, a dolgozók b znak a párt és a kormány határozataiban s tudjuk, hogy azok maradéktalanul- megvalósulnak. A kedvező tényezők mellett azonban vannak gátló körülmények is. Vli nehezíti a felvilágosíí« munkál? Az ellenforradalom maradványaként ész'elhető. ideológiai zűrzavar, téves nézetek maradványai nehezítik a tömegek tisztánlátását. A nacionalista és soviniszta nézetek különösen a kispolgári, értelmiségi és ifjúsági rétegben kaptak lábra s ez károsan hat a proletár internacionalizmusra. — Talaja van még a szocialista demagógiának, a jogtalan követeléseknek, alapnélküli béremeléseknek. Pedig senki sem-tagadhatja: alig több, mint egy esztendő alatt sokat javult a dolgozók helyzete, jelentősen emelkedett az életszínvonal. Tapasztalható a Nyugat előtt való elvtelen hajlongás is és eredményeinek lebecsülése. Gátolja munkánkat a szektáns. dogmatikus nézetek hatása, az ,,elegen vagyunk-’ elmélet, a szövetkezetekben mutatkozó elzárkózás — huzavona tapasztalható a párton- kívüliek különböző tisztségbe való állításánál. Nehezíti a meggyőző szót a korrupciók, sikkasztások, társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények. Milyen legyen a* agitáció tartalma? Alsóbb pártszervezeteink gyakran hangoztatják: nem adnak megfelelő „agitációs élveket" a felsőbb szervek. A magasabb pártszervek csak általános és konkrét útmutatást adhatnak, amelynek alapján helyileg kell meghatározni a tennivalókat. Agitációnk ismertesse a párt és kormány határozatait, mozgósítson azok végrehajtására, mutassa meg jelentőségét, az állam es személyek közötti érdekközösséget. Egyik fontos feladat a társadalmi tulajdon védelméért, megbecsüléséért végzett felvilágosító munka. Olyan légkört kell teremteni, amelyben nem érzik jól magukat a közös vagyon herdálok Fordítsunk nagy gondot a különböző mozgalmak újjáélesztésére, szervezésére, mint a versenymozgalmak, takarékosság, fegyelmezettség stb. Meggyőző munkánk konkrétan mutasson, rá idei tervünkre, az abból eredő | feladatokra, megvalósítása lehetőségeire. Növeljük a gazdasági, műszaki vezetők felelősségit. Megyénk 3 éves tervének ismertetése alapján kitartóan dolgozzanak pártszervezeteink a termelőszövetkezetek szilárdításán, az egyéniek termelési kedvének növelésén. Kellő szakpropagandá- val ismertessék a belterjes gazdálkodás jelentőségét és .az ezzel kapcsolatos feladatokat. A* agitáció sajátosságai, formái Az eredményes meggyőző munkához. szükséges, hogy ismerjék a dolgozok véleményét gondjait, örömeit, kérésükét. Az agitator legyen igaz, harcos. Munkája legyen konkrét, differenciált támadó, osztuiyharcos,, gyors. Ha csak egyet is elhagyunk a követelményekből. nem lesz eredmém e munkánk. Mindezeket helyesen kell azonban értelmezni, alkalmazni. Az egyik pártvezetőségi tag a harcossagga! kapcsolatban igy vélekedett: ,,a kispaiasztta úgy beszélek hogy ő is szóhoz jut. A kijzépparaszttal úgy, hogy csak én beszélek s. őt nem hagyom szóhoz jutni.”. Ilyen „módszerrel" nem lehet előrehaladni. Többet át tünk, mint használunk. A tömegek meggyőzését a sajtón cs rádión kívül. szemléltető módon, szóbeli, személyes beszélgetéssel csoportos és tömeges összejöveteleken végezzük. Legjobb. ha személyesen látogatjuk meg a dolgozókat otthonukban s barátian beszélgetünk életükről, munkájukról, örömeikről, s elmondjuk: mi a párt célja, feladata s mit kell ezek megvalósítása érdekében tenni. Ha valamiben nem értenek egyet velünk nem kell ledorongolni, hanem igaz, őszinte, baráti szóval meggyőzni másokat igazunkról. S most értünk a kérdéshez: mindezt milyen szervezéssel lehet eredményesen megoldani. Célunk az, hogy minden kommunista végezzen felvilágosító' munkát. — Egyesek szerint nem kell külön agitációs kollektíva. Mások: szükség tan egy íven. külön magra, csoportra, kollektívára. A tanács kozásen két vélemény alakúit ki. Szabó elvtárs, Vásárosnaményból azt mondta: nem kell. Mezei elvtárs . Fehérgyarmatról: szükség van rá. Véleményünk szerint szükség van külön agitációs kollektívákra. Ahol érré megvan a lehetőség, léti e kell hozni. Csakis akkor lehet eredményes, szervezett és jól irányított meggyőző munkát végezni, ha a falvakban lévő különböző pártszervezetek legjob«. ban képzett tagjai közül kiválasztják a felvetődő kérdésekre megfelelően válaszolni tudó elv-' társakat, s meghatározott időben tájékoztatják a soronkövetkező feladatokról, számon kérik megbízatásaik teljesítését s újabb feladatokat határoznak meg. Azt’ persze kerülni keli, hogy a szánt- szerűségte való törekvés miatt kevésbé képzett elvtársakat is bevonjanak olyan kérdések ismertetésébe, amit maga nem ismer, nem tud megfelelően magyarázni. Sem megyei, sem országos határozat nincs a szóbanlévő kollektívák alakítására. Feladataink sokasága és nagysága azonban megköveteli, hogy a szervezett agitáció végzése érdekében az eddigiektől szervezettebb formát: biztosítsunk a politikai tömegmunkát végző pártmunkásoknak* Nagy Tibor. F a r kas v atlasza 1 a lónyai erdőben asárnap, a megyei erdő- ’ gazdaság szervezésében, 11 nyíregyházi vadász, akik közül néhányan a koronglövő szövetség tagjai és a meghívottak, valamint 10 vásárosnaményi vadász a lónyai erdőben farkasvadászatot tartott. Eddigi megállapítások szerint mintegy 101 darab juhot, több borjút és csikót, néhány sertést és libát Öltek le a farkasok. Vasárnap reggel jól megszervezett es lebonyolított érdűhajtá- son azonban sikerült Jelenteni egy ordast, amit Erdei Lajos, a vásárosnaményi vadásztársaság vadőre lőtt meg körülbelül 27 lépés távolságról. Az elejtett farkas magassága 80. hosszúsága pedig 155. centiméter, szuka. P-rját, amely a terítékre került farkastól jóval nag;-óbb. ,nem. sikerült elejteni: több lövéstől megsebezve elmeneküli. A szerencsés vadőrt a farkaspór közvetlen közeire megközelítette, azonban csak az egyikre használta kétcsövű vadászfegyverét, míg a másik farkas mintegy 10 méterre Erdei La-1 jcs mellett tovatűnt. A vadőr mellett álló vadászok előbb kettő, majd egy lövést adtak le .a menekülő farkasra. Mivel azonban az első vadász elhibázta a lövést, a második vadászhoz pedig távol szaladt élj így egy ujabo erdősávba menekült a íarkas. A következő hajtásban ismét előkel ült, mivel* azonban a tarkas észrevette az előtte álló vadászt, hirtelen mozdulattal megfordulva eltűnt az' erdő sűrűjében s hiába adott lei két lövést, majd szomszédja ötöt,* sikerült elmenekülnie. A farkasvadászat részleteit, » szerencsés vadőr és az elejtett farkas tetemének fényképét lapunk későbbi számában ismertetjük. y — r. Hogy megérthessük és felépítsük • »» tr I a jovor Beszédes út a könyvtáriér A zon a napon, amikor oly szép nagy pelyhekben esett a hó és *' patyolat köntöst kapott a világ, egy ember igyekezett Kisvárda főútján. Szép lakkos szárú csizma volt a lábán, belehúzva fekete szövetnadrág, fölötte prémes rövid kabát, fején sötét báránybőrből készített sipka, hóna alatt vaskos könyv. — Ünnep volna? — kérdeztem magamtól. • Igaz, a hangulat ünnepélyes, mert hull a hó, a pelyhek megülnek a tetőkön, drótokon, kerítéseken, ellepik az asszonyok haját, megfogódzkodnak . a lányok hosszú szempilláján és csöppó olvadva harangoznak a férfiak bajszán, de a naptár köznapot mutat. Hát akkor hová igyekszik ez az ünneplős atyámfia? .lobban megnéztem. Hahó, hiszen nem imakünyv van nála, hanem szépirodalmi mű, alighanem Jókai valamék kötete. Az ünneplős ember az én gondolataimról semmmit sem tudott, csak ment útját, célját természetesnek véve, mintha az apja, nagyapja is már ezt tette volna ... Nekem azonban beszédessé lett a könyvtárig vivő út, mert eszembe jutott egy régi történet. J eszekedés „irodalmi“ szinten Ennek gyermekkoromban tanúja voltam én is. A falunkban élt egy kádár és egy cipész. Született nagyzoló. úrhatnám emberek. Mindegyiknek volt egy. egy lánya. Ezeket is nagyzolásra nevelték. A divatos ruhában, hasadásig szűk szoknyában jártak és olvastak, persze pengős és sárga regényeket. A házkörüli munkában sem segítettek szegény anyjuknak, ők csak készültek, készültek a nagy hiva-, tásra: jó partit csinálni, gazdagon férjhez menni-. Ettől nagyobb gondjuk nem igen volt.' Egyszer ez a két lány — aki különben addig jóbarátságban élt. —- összeveszett és kiállt a kapuba szitkozódni. Alig szóltak tízet, már körülöttük volt az utca. kinyílt minden kiskapu, kisablak, a gyermek félékből még a kerítésekre is jutott.. A bámészkodók úgy drukkoltak, akár a futballmérkőzéseken szokás. — Ejnye, de jól győzi szóval ez a Juci. — Na, de Anna is jól rakja. — Ezek kólának születtek, isten- uccse ... így beszéltek az emberek. Különben nem vették nagyon komolyra a dolgot, úgy tűnt. hogy másnapra el is felejtik, de nem igy történt. Attól a napiól kezdve senki emberfia nem vehetett a kezébe imakönyvön és naptáron kívül más könyvet büntetlenül. Ha valami pakosztos és engedetlen leányféle megpróbálta, mindjárt készen volt a felelet:-— Te is Perge Juli akarsz lenni? — és csattant a pofon. S hol vágyunk ma ettől? Milyen volt a dolgozó tömegekben a könyv becsülete és milyen most? A rossz könyvek úgyszólván eltűntek, már csak itt, ott az öreg padlásokon pihen egy, kettő, az is inkább az egerek étvágyára, mint az. ember gondjára bízva. Rászoktak és rászoknak az emberek az olvasásra, a tanulásra. A munkások, a dolgozó parasztok számottevő része manapság Jókai, Mikszáth, Móricz, Tolsztoj, Csehov, Balzac. Stendhal műveit elvassa, ünnepélyesen, frissen borotválva ül be az olvasóterembe, mint egykor a templomi padba. Bíztató remén yséq ■ lyen gondolatokkal léptem be a könyvtárba, előttem a csizmás, ünnepélyes kis ember. Köszönt, sipkáját illedelmesen, de otthonosan letette, a cserélő elé helyezte a könyvet. — Ezt visszahoztam... a másikat nem — mondta. — Meghosszabbítást kér? — Véglegest! — mondja névetve, aztán magyaráz. — Az egy kicsit, a táblája, c.koszolódoit.., meg oszt a feleségemnek is tetszett, így hát megtartjuk magunknak. A könyvtarnak meg megveszem, legyen új, mert itt még sok kézbe kerül. Amíg a cserélő — igen szorgalmas es kedves asszony — a dolgot intézi, kíváncsi szemmel, könyvre éhes tekintettel néz végig a tele polcokon. Bizony van itt mire nézni, mit olvasni. A könyvtárnak 7087 kötete van, tudományos, szak- és szép- irodalmi könyvek. Manapság az olvasók — fiatalok és idősek egyaránt — a szép- irodalmi olvasmányok mellett a technika haladását közérthetően bemutató művek után érdeklődnek. Főként az űrhajózás, az atomerő felhasználása izgató olvasmány. De emellett más világrészek, or- ■ szágok, népek életéről is szeretnek tudni. Keresett olvasmányok az útleírások is. Szép példája mindez annak, hogyan próbál kilépni az egyszerű ember az eddigi látókörből, hogyan, milyen szenvedélyével igyekszik megismerni a világot. Növelni kell a munkás és a paraszt olvasók számát Ezután érthető okból érdeklődhetünk aziránt, hogy hány olvasója van ennek a könyvtárnak. A könyvtár vezetője szívesen ad feleletet. Elmondja, hogy januar elsejétől — tehát egy hónap alatt —, 753 olvasó iratkozott be. Ebből 124 mun-' kás, 37 paraszt. 82 értelmiségi, 131 egyéb ' foglalkozású, 30 cigány és 3G5 diák. Ez a kimutatás arra figyelmeztet, hc%y a munkás és paraszt civasók számát növelni kell, le kell gyűrni azt a betegséget, hogy a könyvtár olvasóinak zöme diákokból álljon. Erre minden alkalmat es számbajöbető lehetőséget ki kell használni. Ennek a megyének sok, sok kiművelt emberfőre van szüksége ahhoz, hogy például belterjesen gazdálkodjon vagy kis önköltséggel, aiacsony selejttef termeljen. A kiművelt emberfők szükségét már a kisvárdai járásban is érzik, latjak. Követendő példa Nézzünk csak néhány erre mutató adatot. Szabclcsveresmai t község tanácsa például a községfej les# lesi alapból 2«WU. Gégéiiy 1000, Dögé 1000, Gyulaháza 2000 lcrintct fordít a községi, népkönyvtár fejlesztésére. Kisvárda 3015 forintot és ebből 2000 forintot már az év első negyedévében a könyvtár rendelkezésére bocsájt. Szép példa, jó törekvés, remélhető, hogy más községek is követni fogják a példát. Ez szükséges is, hiszen a falvakban terjed az olvasás. Röppenésre készülő szárnyak Még olyan községekben is terjed a könyv szeretete, ahol ezelőtt' nagyon könyv nélkül éltek az emberek. Ha szabadidő voii, azt az idősebbek beszélgetéssel, a fiatalok varrással, hímzéssel, vagy tánccal töltötték el, es eszükbe sem jutott a könyv Most azonban egyre többen olvasnak. Ajakon például az elmúlt negyedévben 1650 kötet könyvet kölcsönöztek. Berkeszen 1600 kötetet. Az „ugros" cs a ..hüppentős" táncok szeretetéhez betársult á könyv szeretete. a táncszenvedéi,vhez az olvasás szenvedélye. így készül tehát az egyszerű falusi ember a tudás1 és a kultúraadta szárnyakon a csillagokba röpíteni lelkét, belátni mérhetetlen távolságokat, megérteni és felépíteni a jövőt, (—bog—) •»
