Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-11 / 35. szám
J öl LEGYENEK-E AGITÄCIÖS KOLLEKTÍVÁK? — HOGY MEGÉRTHESSÜK ÉS FELÉPÍTHESSÜK A JÖVÖT — RENDŐRÜKKEL EGY ÉJSZAKAI RAZZIÁN — HÍREK — SPORT XV. ÉVFOLYAM. 35. SZÁM Ara 50 fillér 1858. FEBRUÁR 11, KEDD LiCssr-c csűcsértckesKlet ? 1059-en léptek az idén a közös útra r Ujahb 172 taggal gyarapodtak megyénk termelőszövetkezetei E zt a kérdést teszik fel talán a legtöbbször napjainkban az újságolvasó emberek. Vajon tárgyalóasztalhoz ülnek-e az emberiség sorsáért, fennmaradásáért leginkább felelős nagyhatalmak kormányfői? Megtalálják-e a közös nyelvet, amelyen őszintén, nyíltan tanácskozhatnak a mindnyájunkat érintő problémákról és kivezethetik a világot a jelenlegi diplomáciai politikai zsákutcából? A Szovjetunió a diplomáciai jegyzékek pergőtüzével árr.sziotta el az elmúlt hetekben a nyugati világ felelős ál- lamferfiait. Ezek a jegyzékek felölelték majdnem valamennyi fontos nemzetközi problémát, a tömegpusztító fegyverek gyártásának és kísérleteinek betiltásától kezdve az id gen területen lévő támaszpontok felszámolásáig és a külföldön állomásozó csapatok fokozatos kivonásáig. A nyugati országok vezető politikusainak a jegyzékekre átadott vagy készülőben lévő válaszai zavarról, egyenetlenségről tanúskodnak. Az Egyesült Államok erős nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy az amerikai elképzelések szerint válaszoljanak a javaslatokra és cselekedjenek. Ezt azonban alaposan akadályozzák a nyugati tábor belső ellentétei. Ez igen szemléltető módon mutatkozott meg a legutóbbi NATO- értckezleten. Például a legutóbbi napokban Bonn és London viszonya vált feszültté az angol csapatok fenntartási költségei miatt. Anglia pénzügyi nehézségeire hivatkozik, de Nyu- gat-Németorszóg kereken megtagadja a megszállási költségek fizetését. A Daily Maii ezért „fösvénynek" nevezi a nyugat-német kormány javaslatát, a német lapokban megjelent karikatúrák pedig koldúsként ábrázolják az Angliát megszemélyesítő John Bulit. Nem tudjuk még hová veket a megszállási költségekről folytatott vita, de egy tény, Nyugat-Németország az atlanti tömbben, a NATÖ-n belül megelégelte a másodrendű hatalom szelepét. Az Egyesült Államok vezető "körei főleg Dulles külügyminiszter és környezete elutasítja a kormányfői találkozó gondolatát. Pedig az eljárási kérdésekkel folytatott huzavona, a felesleges szócséplés súlyos bűn az egész emberiség ellen. Az amerikai diplomácia egyébként is saját magát hozza egyre lehetetlenebb helyzetbe. Az amerikai mesterséges h^id fellövéséig arra hivatkoztak, hogy az Egyesült Államok a szovjet rakéta-fölény folytán egyenlőtlen helyzetben van, s ebből a helyzetből nem tárgyalhat. Most pedig, hogy az Explorer, ha szerényebb kiadásban is, de szovjet társával rója földkörüli útját, a kezded csüggedést a harsogó öröm váltotta fel és most a vélt erő tudatában helyezkednek elutasító álláspontra. Walter Lippman a New York Herald Tribür.e-ban kénytelen volt csillapítani az újjongókat, felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államoknak legalább négy-öt évébe kerül, amíg utoléri a Szovjetuniót a rakétatechnika, a világürhajózás fejlesztésében. A józanul gondolkodó amerikaiak előtt is világos, hogy egy új háborúban az Egyesült Államok stratégiaílag-katonailag sem maradhatna meg a „splendid isolation”, az előkelő elszigeteltség helyzetében. Az interkontinentális rakéték korszakában nemcsak London, Párizs, Brüsszel stb. válhat pillanatok alatt semmivé, hanem New York, Chicago, Washington is. Az Egyesült Államok ma éppúgy sebezhető, mint a kisebb, nagyobb nyugateurópai országok. Katonai szempontból tehát teljesen érthetetlen az amerikai mesterséges hold fellövése után az Egyesült Államok diplomáciájának újabb megmerevedése. Az amerikai technikai fölény, a katonai fölény ma már a múlté. Be kellene végre látni azt, hogy a megfélemlítésnek, a zsarolásnak, az erő fitogtatásanak politikáját korunk alaposan túlhaladta. Ezt felismerik ma már a legtöbb nyugat-európai országban. Nyilvánvaló, hogy ebből a felismerésből, az új háborútól való félelemből adódik az a komoly taktikai nézeteltérés is, amely például az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között a csúcstalálkozó kérdésében megnyilvánul. A londoni Times legutóbbi számában megállapította, hogy az amerikai kormánnyal ellentétben az angol kormány ma már nem vonakodik attól, hogy akar külügyminiszteri értekezlet nélkül is, találkozzék a Szovjetunió vezetőivel, ha megfelelő e'őkészítést másképpen is biztosítani lehet. A Daily Express vezércikkében hangsúlyozta, hogy a nép kétségkívül csúcstalálkozót kivan. „Közvélemónykuta- tás szerint az emberek 83 százaléka szögezte ezt le kifejezetten — írja a lap. Ebben a tekintetben teljes az egyetértés az összes pártok hívei között. És ez teljességgel így van. Az emberiség számára ma nincs más kiút, mint az, hogy a kis és nagy országok leüljenek a tárgyalóasztal mellé és meghányják-vessék. hogyan lehet kikerülni a kátyúból, hogyan lehet megmenteni az emberiség jövőjét. A népek azt várják vezetőiktől, hogy megtalálják a megoldás módját. Keleten és Nyugaton egyaránt azt akarják hogy az elkövetkezéndő években ne az atomhalált hordozó gépek száguldjanak a fejünk felett, hanem a szputnyikok, exploreiek, űrhajók röpítsék a fény sebességével a diadalmas embert ismeretlen világok felé. j Amióta, megyénk tcrmclőszövet- nkezeteinek zöme bebizonyította gazdasági eredményein keresztül is életrevalóságát, nem múlik cl hét a szövetkezeti életben anélkül, hogy ne kérjék felvételüket íz addig egyénileg dolgozó pa- -asztok. Januárban 887 taggal gyarapodott a szövetkezeti tagiág száma s az elmúlt hét eredménye! is azt mutatják, hogy egyre többen jutnak végleges elhatározásra: vállalják az új, a közös gazdálkodásban való életet s helyezik bizaimukat a nagyüzemi gazdálkodásba. Az elmúit héten 129 család, 172 tagja szakított a múlttal. Legtöbben — 31 család, 41 taggal — a tiszalöki járás szövetkezeteibe kértek felvételüket. 28 tagot vettek fel a csengeri és 27-et a kis- várdai járásban. A tiszadobi Táncsics 22, a csengeri Lenin 13, a dombrádi Vörös Csillag TSZ 9 taggal erősödött. A demecseri Ezüstkalászba 6 tag 21 holddal, a nyírbogdányi Rákócziba 9 tag 23 hold földdel lepett be. A szövetkezetek iránti érdeklődés általános, de vannak járások, ahol ezt az érdeklődést a szövetkezetek nem kamatoztatják azzal, hogy életük, gazdálkodásuk ismertetésével az elhatározásig juttatnák az önkéntesség alapján ezeket az érdeklődőket. A nyíregyházi járás 50 szövetkezete közül háromba volt 14 belépő. 47 szövetkezetben egy sem. Ugyancsak közömbösség tapasztalható a vásárosnatnényi, nyírbátori és a baktai járásokban is. Nines közvetlen árvízveszély, de felkészültek az elhárításra Munkatársunknak Mokos Sándor, a Vízügyi Igazgatóság főmérnöke az árvíz- és belvízvédelmi helyzetről az alábbi tájékoztatást adta: — A legutóbbi napok olvadása következtében, valamint a csapadekok hatásaként a Tiszán cs mellékfolyóin egy kisebb árhullám van levonulóban. Jégrobbantók a Tiszán A Tisza alacsony vízállással Vásárosnaménytól lefelé árad, feljebb már apad. A Túron kisebbfokú áradás észlelhető, pillanatnyilag alacsony vízállással. Ugyanez mondható a Szamosra is, míg a Krasznán az áradás kissé erősebbnek látszik, ami azonban valószínű helyi jellegű jégtorlódás eredménye, Egyébként jelenleg különleges óvatosáig a kisebb vízfolyásainkon, tehát a Túron, a Krasznán cs a Lónyai-csa tornán szükséges, mégpedig nem a vízmagasság, hanem a hidaknál előállható jégtorlódás, avagy az ebből következő víz- emelkedés miatt. Értesítettük ezért az útfenntartó hatóságokat, hogy jégrobbantó alakulataikkal kísérjék figyelemmel a jég levonulását, és szükség esetén a hidak védelmére avatkozzanak be. Ez a munka a tegnapi napon a kisari hídnál meg is kezdődött. A Vízügyi Igazgatóság egyébként teljes mértékben felkészült a tavaszi árvédekezésre. 110 ezer karú, 1840 lol«bordó... Az árvédekezés igen sok anyagot és munkaeszközt igényel. Isak a főbbeket sorolva fel: ! 107.000 kéve rozsé, 110 ezer darab karó, 3920 négyzetméter i deszka, 8200 négyzetméter palló, j 28.800 darab földeszsák, 9600 kiló í 1 vashuzal, nagymennyiségű világító eszköz, 750 darab csákiya, 355 darab kézikosár, 1420 darab talicska, 1704 ásó, 1704 lapát, 1840 darab földhordó és egy sor fontos felszerelés áll rendelkezésünkre. A folyómenti községekben megszervezték a védekező brigádokat, melyek szakszerű vezetését ez. évben először az önkéntes tűzoltó testületre bízták. E minden részletében kidolgozott mozgósítási terv alapján történik majd ay. árvédekezés, ha annak szüksége; felmerül. Jclzőszolgálat a belvizekről A téli hónapok csapadéka alacsonyabb mint az előző évben volt és a talaj átfagyása sem olyan erős, ezért a múlt évinél kevéssel kedvezőbb viszonyok között várjuk a hóolvadástől és a csapadékokból keletkező belvíz- elöntéseket. A talajszint jelenleg alacsonynak mondható és ez is kedvező jelenség. Természetesen határozott jóslást nem tehetünk. Az igazgatóság a 3400 kilométer hosszú csatornahálózatának teljes tisztántartásával húsz szivattyútelepének, buszonyole darab hordozható szivattyújának biztosításával készült fel az esetleges belvízveszélyek elhárítására. P. G. Néhány sor as édes-szakma egy mesteréről L1 gyszer egy híres és iudá- sáért irigyelt budapesti cukrászmester előtt egy húsz év körüli legényke és apja állt örömtől sugárzó arccal, piros izgalommal. A mester higgadtan szivarozott, mint aki már sok ilyesminek volt tanúja, de azért az ő tartásán is látszott egy kis ünnepélyesség, ami arra vallott, hogy mégsem mindennapos dolgok történtek itt. — Maga az apja, ugye? — kérdezte az apától. — Én vagyok! j — Büszke lehet a fiára ... kevés cukrászmester van az országban, de még kevesebb olyan, aki húsz éves korában szerezte meg a mesterlevelet, mint a maga f ia ... áGratulálok! — mondta és felen- Qgedve arcának tekintélyt őrző ko- ”molyságát, büszkén mosolygott, ^ verthisz a gratuláció önmagának Q s szólt, ő tanította meg a fiút a =Jcukrásztudomány százféle műhelyig itkára, fogására, ö gyúrt a legényekéből mestert. □ Ennek már van vagy húsz, hu- I ~S2onkéí esztendeje. Sok viz lefolyt a Tiszán, sok édes csemeget készített azóta Sípos István cukrász, de azért erre a napra jól emlékszik ma is. Egy kicsit büszke is rá, hogy fiatalon annyira vitte. Persze most is van mire büszkélkednie, ha éppen büszke akar lenni. Éspedig?... ég januárban történt. Az ltl FMSZ TörökszentmVUó- son cukrászversenyt rendezett, összegyűlt ott az ország majd minden valamire való cukrásza, de még így sem voltak többen 36-nál. Nem valami nagy csoport, de annál szebb és szemrevalóbb dolgokat produkáltak. Amit csak a versenyszenvedély és az elsőség becsvágya által felajzott fantázia megszülhet és a mesteri kéz megalkothat, minden volt ott: virág, csipke, névnapi torta, cukor-várnak beillő csodaság és ki tudja még mi nem. Sipos István vázát készített — csokoládéból —, bele szép piros szekfüt, zöld levelekkel, tortát halasi csipkével — ez is cukrászati remek — leterítvs. Mindez olyan élethű volt, hogy közelről is megtévesztette a szemet. A második lett a versenyen és „Mestercukrász” oklevelet nyert. Oklevelet nyeri alkotását most is látni Kisvárdán egy kirakatban. Sipos István erről alig-alig beszél. sokkal szerényebb ember annál, hogy önmagát dicsérje. Arról sem szól, hogy bizony van' olyan vasárnap, amikor Kisvárdán 10 000 sütemény fogy el és ez mind az ö munkatársai készítménye. Amit itt elmondtunk, abból az tűnt ki, hogy Sipos István körül, a gondtalanság és az öröm hajt dús leveleket. No. nem egészen. Bizony az édes-szakmában is van ..keserűség". Abban az üzemben, ahol Sipos István dolgozik, bizony elavultak már a termelési eszközök. Gép talán egy sincsen.. A földművesszövetkezetnek gondoskodnia kellene az üzeme iMrsze- rűsítéséről. Ezzel nemcsak a munka válna könnyebbé, de a termelés is emelkedne. Márpedig ez szükséges, hiszen a kisvárdai dolgozók igénye napról napra nő.
