Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-09 / 34. szám

I

KELETMAG YARORSZÁG

1958. FEBRUAR 9, VASÁRNAP

A L olvasó biz ..nyara elcsodál- kozik a címen, írhattam volna fügemadárnak is. Tulajdonképpen a függőcinke népi neve. Jelen esetben csak átvitt értelemben van róla szó. A Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya Kodály Zoltán 75. születésnapjára e címen jelentette ineg megyénk népdalaiból egy 150 népdalt magábaioglaló gyűjteményt. ízléses külsejével és belső tartalmával megyénkben az egész országban a népdalt kedvelő ifjúság és a felnőttek körében nagy örömet fog kelteni. A mű szerkesztői a fenti címet adták a gyűjteménynek. A „Szól a figemadár" c. hangulatos kis dalt megtalálhatjuk a gyűjteményben, Hajnalozó dalokkal kezdődik a gyűjtemény, amihez e kis dal is tartozik, így helyesebb is lett volna ezt tenni első dalnak.

Népünk népdalaiból, különböző gvűj teményekben, már sok megjelent, de megyei vonatkozásban ez. az első s egyben útmutató. A szerkesztők dicséretére válik, hogy nem elégedtek meg a népdalok egyszerű közlésével, de elöljáróban közük és bővebben ismertetik a különböző népdal-típusokat. így a s ->k új dallam mellett sok megyei népszokással történeti adattal ismerkedhetünk meg. Megtudjuk még a gyűjteményből, hogy mennyi sok azoknak a lelkes pedagógusoknak a száma, akik már a századforduló után és napjainkban is lejegyeztek megörökítettek részünkre s az utókor számára egyet-kettőt esetleg több százat is megyénk népdalaiból. E vidék gazdag dallamvilága hozta ide közénk Bartók Bélát és Kodály Zoltánt is. Az előbbi 1912 táján, az utóbbi 1921-29 között több, mint 100-100 népdalt gyűjtött megyénkben.

j^ézzünk most már a sű- i rűjébe a sok-sok szép népdalnak. — Találunk a gyűjteményben olyan dalt. is, mint pld. a sóstóhegyi gyűjtésű: „Ha meghalok” c. tréfás bordái, amely más vidékről származhatott a vidékünkre. Én magam is a hegyaljai Erdőbé- nyén hallottam már régebben e dalt. Bizonyára onnan kerülhetett át hozzánk s itt is népszerű lett. Vajon hiba volt-e a felvétele a gyűjteménybe? Nem. Sőt, mivel még eddig egy gyűjteményben sem jelent meg, így még jobban elterjedhet, mint egy recitáló típusú jóízű bordal. Hány közkedvelt népdalt ismerünk amely az egész országban elterjedt s „divatossá” vált. De ugyanúgy megtaláljuk benne a híres: „Mátészalka gyászba van” c. tréfás balladát, mint tipikus megyei dalt.

A gyűjtemény révén is meggyőződhetünk ma is élő és ható népköltészetünkről. Igen egyszerű szerkezetű, de érdekes dalia- mű népdal a nagy kallói eredetű: „Kender-kender” c. dal. A dallama többeket megragadott s újabb'-újabb verseket írtak hozzá. így az eredeti két vers mellé hozzá kerültek Vitka (2), Tisza- vasvári (2) és Nyírlugos (1) szövegei.

A 111 Táncdal c. gyűjteményben Lajtha László gyűjtése nyomán benne van a — mondhatjuk már világszerte ismert — három népdalunk: a Kállai- kettős dallama. E gyűjteménya fűje madár

Kettős Krúdy-jubileum előtt

ben az első dal: „Felülről fúj az őszi szél” teljes szövegét is megtaláljuk, ellenben kár, hogy a harmadik dal: „Nem vagyok én senkinek sem adósa” c. gyors dal többi szakaszát nem közölték.

A gyűjtemény dalai kétharmadrészében szatmár-beregi származásúak. A sokáig zárt vidék gazdag forrása volt és maradt' népdalainknak és népi hagyományainknak.

I smerjük a tihanyi visszhang

4 legendáját: mily sok szo- tagot adott vissza. Hányán gyönyörködtek egy-egy szép verssor, vagy dallam visszaverődésében. A művelődésügyi osztály e

kis gyűjteménnyel 150 népdalt ? indított el néma kottafejekben. } Az a kívánságom és reménysé-} gém, hogy e néma kottafejek } életre keljenek és sok-sok tíz- } ezer ifjú és dalt szerető felnőtt } ajkáról s népi zenészeink vonó-} ja alól hangozzék majd vissza. } Ez lesz a teljes és igazi örö-t műnk. t

(A kétszáz oldalas könyvecs- ♦ két Volly István állította össze} tizenkilenc gyűjtő munkájából.} Az egyes dalok után a megyei t kézimunkák mintáit ábrázoló. • ízléses záróducok találhatók. A t daloskötetet a nyíregyházi nyom- ♦ da állította elő. Ára 6 forint.) ♦ Krecsák László, ?

Komé!, Bessenyei Sándor, Fe- ♦ kete Ignác, Czobel Minka, Czo- ♦ bel István, Király József Pál,» Komócsi József, Lőrinczy * György, Margitay Dezső, Vieto- » rísz József írók, Benczúr Dénes, ♦ Berkeszi István. Farbaky István, » Görög Demeter, Jurányi Lajos. J Korányi Frigyes, Kosutány Ta-* más, Medgyesi Pál, Némethy { Géza, Pétbe Ferenc, Tanhoffer * Lajos tudományos írók esetleges í kéziratai és munkái érdekelné a* Múzeumot. *

Ezenkívül természetesen ér- í tékes lenne minden olyan Író-» dalmi kézirat, vagy nyomtatás- * ban megjelent munka, amely * kapcsolatban van megy énk mű- ♦ velődéstörténetével, elsősorban ♦ irodalomtörténetével. És ezen-? felöl minden irodalmi kézirat* vagy irodalmi mű, amely jelen-» tőséggel bír az általános magyar { irodalmi élet vagy irodalomtör- * ténet szempontjából.

A megkereséseket kérjük a I Jósa András Múzeum Irodalmi* Gyűjteményének címére: Nyír-t egyháza. Megyei Tanács-épület, i

1958 kettős Krúdy-jubileum éve. Májusban lesz halálának 25., októberben pedig születésének 80. évfordulója. A kettős jubileum a nagy író szülővárosára, Nyíregyházára is megtisztelő feladatokat ró. öt évvel ezelőtt csak egykori iskolája, a Kossuth Gimnázium emlékezett meg róla. 'Az akkori szűklátókörű irodalompolitika Krúdyval sem tudott mit kezdeni. így hát inkább hallgatott. Az utóbbi években azonban sok minden megváltozott ezen a téren is. Krúdy klasszikusaink sorába emelkedett, müveit egyre nagyobb ütemben adják ki, valóságos Krúdy-reneszinsznak lehetünk tanúi. A 25 ive halott Krúdy ma egyike legelőbb íróinknak. Csak az elmúlt évben, 1957-ben a következő művei jelentek meg, és hozzátehetjük: fogytak el napok alatt:

1. A vörös postakocsi, őszi utazások a vörös postakocsin. (Két regény 1 kötetben.) 2. A kékszalag hőse. (Regény.) 3. .4 podo- lini kísértet. (Regény az Olcsó Könyvtár sorozatban.) 4. Válogatott novellák. (Magyar Klasszikusok sorozat.) 5. Rezeda Káz- mér szép élete, A nagy kópé, Az utolsó gavallér. {Három regény egy kötetben.) 6. Az élet álom. (Novellák.) 7. Írói arcképek I— 11. (Tanulmányok 2 kötetben.)

8. Szindbád I—II. (A teljes Szin- bád-ciklus 2 kötetben.) Sőt még határainkon túl, Romániában is megjelent egy elbeszélés-kötete:

9. Árnyékból szőtt vendég címmel.

Vagyis egyetlen évben összesen 11 kötet Krúdy-irás! 7 regény. 3 kötet elbeszélés, a teljes Szindbád-sorozat és 2 kötet irodalmi tanulmány. De még ez nem minden. Két regényének (Magyar jakobinusok. Andrásaik örököse) hangjátékrváltoza- tát mutatta be a rádió, az Operaház pedig felúnioiti Kenessey Jenő Krúdy: Az arany meg az asszony című színmüvének szövegére írt operáját. Túlzás nélkül mondhatjuk tehát, hogy kevés m:gydr iró versenyezhet ma vc'e.

Műveinek ez a nagyarányú kiadása a kiadói tervek szerint az idén és az elkövetkező években még csak fokozódni fog. Így készül az ország a kettős Krúdy- jubileumra. De mit teszünk, mit tehetünk mi. szabolcsiak? Mi, nyíregyháziak, akik mégis csak leginkább mariunkénak vallhatjuk őt, hisz innen indult el és legtöbb írásában rólunk beszélt. Nyíregyházának nem szabad lemaradnia. amikor az egész ország emlékezik majd nagy fiára. Az országos megemlékezések programját még nem ismerjük, de nem is kell megvárnunk, amíg mások. kezdeményeznek. Éppen nekünk kell példát mutatnunk! Gondoljunk Nagykörös tavalyi ragyogó példájára az Arany-napok megrendezésével kapcsolatban.

Mit tehetünk hát. hogyan ünnepelhetjük méltóképpen városunk nagy írófiát? Mindenekelőtt úgy,- hogy igyekszünk megismerni és megismertetni minél szélesebb körben Krúdy művészetét, Mert minden szobornál, márványnál, bronznál, mauzóleumnál maradandóbb az az emlékmű, amit a szivünkben építünk. Az igazi megbecsülés a nagy ember számára nem a szobor, az emléktábla, hanem eszméinek a megvalósítása, a belőle fakadó szépségek továbbrez- gése az emberi szívekben. A szobor és az emléktábla csak annyit ér, amennyiben erre figyelmeztet bennünket. Ilyen figyelmeztetőkre azonban föltétlenül szükség van. Meg kell ragadnunk a kettős évforduló alkalmait, hogy pótoljuk eddigi mulasztásainkat ezen a téren. Az illetékeseknek (elsősorban a Hazafias Népfrontra és a TTIT-re gondolok) részletes programot kell kidolgozniuk a jubileummal lcapcsolat- ban, mégpedig hamarosan. Itt most nem akarok teljes programtervezetet adni, ezt nem is készítheti el egy valaki, csak néhány ötlettel, javaslattal szeret-1, ném felhívni a figyelmet, hogyan ünnepelhetné Nyíregyháza nagy1 szillöt1 ét:

1. Az évforduló alkalmából,• május 12-én adjon ki a Kelet- M agyarország K rúdy-em lék számot, tehát egy 4 oldalas Művelődési-mellékletet szenteljen Krúdy emlékének. 2. Jelöljük meg emléktáblával Krúdy Gyula szülőházát. (Vöröshadsereg útja 8. sz.) 3. Egy Krúdy-emlékszoba berendezésével vessük meg az alapját egy jövendő Krúdy Gyula irodalmi múzeumnak. 4. Épülő és remélhetőleg még ebben az évben megnyitásra kerülő színházunkat nevezzük el Krúdy Gyula színháznak. A színház együttese mutassa be Krúdy: Az arany meg az asszony című színművét. az Operaház együttese pedig e színdarab opera-változatát. 5. A színházzal szemben lévő parkban állítsunk mellszobrot Krúdy Gyulának. 6. A TT1T az Értelmiségi Kkibban és az érdeklődő üzemekben szervezzen előadás-sorozatokat Krúdy életének és munkásságának minél szélesebb körű megismertetésére, az évforduló alkalmából pedig rendezzen színvonalas, kiállítással egybekötött, reprezentatív emlékünnepélyt. 7. A Nyíregyházi Stúdió az évfordulót megelőzően sugározzon előadássorozatot Krúdy életéről és műveiről, hogy megyénk egész népe mégis-, merhesse a szabolcsi táj nagy megelevenitöjét.

Ezek a javaslatok természetesen korántsem merítik ki az ösz- szes lehetőséget. Mások tegyenek hozzá újabbakat, vagy hagyjuk el. illetve halasszuk "későbbre belőle azokat, amelyek egyelőre megvalóshhatatlanoknak bizonyulnak. A fontos az, hogy Nyíregyháza se maradjon néma akkor, amikor az egész ország ünnepli maid a Nyírség halhatatlan álmod óját!

KATONA BÉLAi\

A. Jósa András Múzeum jelhívása

Mintegy két éve megindult megyénkben és városunkban íróink kéziratainak és könyveinek gyűjtése. Kb. 500 kézirat és könyv gyűlt össze, de főként két-három ember fáradozása revén. Szeretnénk ezt a mozgalmat társadalmi mozgalommá tenni, főleg a sajtó cs az iskolák segítségével.

A Jósa András Múzeum Irodalmi Gyűjteménye felkéri a megye közönségét és az iskolák tanulóit, hogy legyenek a Múzeum segítségére irodalmi hagyományaink gyűjtésében cs megőrzésében. A Múzeum hajlandó anyagi áldozatokat is hozni.

Elsősorban megyénk legnagyobb szülötteire: Bessenyei. Györgyre, Kölcsey Ferencre, Krúdy Gyulára, Móricz Zsig- mendra, Vasvári Pálra. Zalka Mátéra vonatkozó adatok, továbbá ezeknek az íróknak esetleges kéziratai és könyvei, főleg első kiadásban, lennének értékesek.

Azután megyünk más írói közül pl Ábrányi Emil, Ábrányi

Hol van a legtöbb írástudatlan ?

Az Egyesült Nemzetek Szervezete nyilvánosságra hozta, hogy a 15 éven felüliek 45 százaléka írástudatlan.

Az írástudatlanság a volt. illetve a még jelenleg is gyarmati országokban a legmagasabb. Viszonylag igen magas az írástudatlanok száma az amerikai szárazföldön. Afrikában és kisebb mértékben az európai országok311 ért járnak múzeumba ?

Az amszterdami múzeumok igazgatósága a közelmúltban több kérdést intézett a múzeum- látogatókhoz azzal a céllal, hogy megtudják, miért látogatják ez emberek a város különböző múzeumait. Számos igen érdekes válasz érkezett: azért jöttünk a múzeumba, mei t nagyos esett, azért járunk múzeumba, mert egyedül akarunk lenni, szüléink üldözése elől menekültünk a múzeumba, stb.

ban. Az UNESCO főtitkárának jelentéséből kitűnik, hogy az európai országok közül Portugáliában a lakosság 44 százaléka. Görögországban pedig 21 százaléka írástudatlan. Angliában 2 százalékot tesz ki az írástudatlanok száma. Érdekes, hogy az írástudatlan nők száma jóval magasabb a férfiaknál.

(A „Zivöt"-bői)

67(HP szót fordít* le órán hétit a „műagy“

♦

A washingtoni Georgetown-? egyetem könyvtárosnője, Artad-* ne Kukianow „műagyat“ talált# fel. amely meggyorsítja az Egye-| sült Államokba érkező orosz} tudományos hírek fordítását. } Ez a gép 30.000 szót fordít let négy és félóra alatt, tehát annyi? munkát végez, amely igen gya-} korlott fordítótól egész heti mun-} kát követel. ♦