Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-07 / 32. szám
4 KELETMACTARORSZÄG 1553, FEBRUAR 7, PÉNTEK H I 8 E i< 1958. február 7, péntek, Tódor A nap kel: 7.04 perckor, nyugszik: 16.53 perckor. ★ ISZTAMBULBA utazik március elején Metzin József, a Tiszántúli Növényolajipari Vállalat fiatal főmérnöke. Alig egy éve került a nyírbátori központba és jó munkája révén a Gyárexport Iroda megbízásából ő adja át a magyar ipar által készített törökországi olajfinomítót. ★ HÁROMSZOR adta már elő a császlói művelődési otthon színjátszó csoportja Tersánszky Józsi Jenő „A harmadik fiú” című mesejátékot. A legutóbbi előadást Tisztaberken tartották, igen nagy sikerrel. ★ MENTŐÁLLOMÁS épül társadalmi segítséggel Nyírbátorban. E cél megvalósításához a község szövetkezetei többezer forinttal járulnak hozzá. ★ ÓVODÁT építenek 200 ezer forintos költséggel NyírlugOson. Az összeg nagyobb része már a taHal-ételek és presszó-kávé mindenkor kapható ezután a „Tisza“ étteremben A nyíregyházi közönség nagy megelégedéssel fogadta a Vendéglátóipari Vállalatnak azt az intézkedését, hogy a I.uther-házban szépen berendezett éttermet nyitott a közelmúltban. Annál is Inkább örültek ennek az új étteremnek, mert szolid árakkal és jó konyhával örvendeztette meg az étteremben étkező nyíregyháziakat Az is jelentős dolog, hogy az étteremben nincs zenekar, ezért a szokásos 20 százalék helyett mindössze csak 5 százalék úgyhogy a Tisza-étteremben nem lehet feketekávét inni. Már meg is érkezett az új presszó-gép és ezentúl a dupla és á szinpla fekete is várja fogyasztóit. Sőt: a cukrász- készítmények miatt sem kell a vendégeknek átmenni a szomszédos Arma-cukrászdába, mert azokat ugyanúgy meglophatják a „Ti- sza”-étteremben is, amely minden nap reggel 7 órától este-11 óráig várja a vendégeket nács rendelkezésére áll, de számítanak a lakosság segítségére is. ★ MODERN FOGADÁS A nyugati sajtó a közelmúltban arról írt, hogy egy dán író fogadást kötött kiadójával, mely szerint 3000 oldalas regényt ír a szputnyikról, mielőtt az még befejezi Föld körüli útját. Az író a fogadást megnyerte. A regény minőségéről eddig nem esett szó. ★ HIDEGEBB IDŐ Várható időjárás péntek estig: erősen felhős idő, több helyen eső, havasesö, később havazás, élénk, időnként erős északnyugati. északi szél a hőmérséklet csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 0— plusz 3 fok között. ★ TELEVÍZIÓ A FOLD ALATT A ,.Gigant”-bánva diszpécserirodájában televíziós készüléket állítottak fel. A diszpécser a készülék ernyőjén megfigyelheti a földalatti vágatokban az emberek és a közlekedés munkáját. A földalatti televízió segít a bányászoknak a munka precízebb megszervezésében, a villa nymozdo- nyok és más gépek jobb kihasználásában. nevezett ülőfogyasztási díjat számítanak fel az étlapon feltüntetett árakhoz. A „Tlsza”-étterem néhány nappal ezelőtt új vezetőt kapott. — Mint Kató Lászlótól, az étterem új vezetőjétől megtudtuk, a szépen berendezett, barátságos étteremben ezentúl még jobban akarják kielégíteni a nyíregyháziak igényeit, Az eddigi jó italok és ételek mellé új ételkülönlegességek is az étlapra kerülnek. — Többek között minden nap, sőt minden órában kapható lesz a „Tisza”-étteremben az ízletes halászlé és rántott hal is. Nemrég többen kifogásolták, Lapunk közölni fogja az új megyei távbeszelőnévsort A tavaly márciusban kiadott megyei távbeszélőnévsor elkopott, és jórészt idejét múlta. Az előfizetők egyrésze űj számot kapott, cs az új előfizetők telefonszámát a tavalyi névsor nem tartalmazza. Gyakran előfordul az is, hogy hívjuk a névsorban feltüntetett számot, és magánlakás jelentkezik, holott vállalattal akartunk beszélni. Erről már egy hónappal ezelőtt írtunk az újságban, és sürgettük a postát, hogy a lakosság kérésének eleget téve, adjanak ki új távbeszélőnévsort. A nyíregyházi posta közölte, hogy egyelőre nincs lehetőség az új füzet kiadására. A névsort azonban elkészítették. A szerkesztőség azzal akar segíteni az előfizetőknek és a lakosságnak, hogy az újságban közölni fogja az új megyei távbeszélőnévsort. Naponta mintegy 200 előfizető telefonszámát közöljük az újság utolsó oldalának alján olyan formában, hogy a kivágott lapokat összefűzve új távbeszélő névsorként lehessen hasznosítani. Holnap közöljük az első 200 számot. Gond és öröm Lassan alkonyba öregedett a fáradt téli délután. az égalj felízott, a havon lilás fény futott végig és üszkös-feketére vált a fák kopasz koronája. Északról csípős sze- lecske érkezett, végigtapogatta az utat, a házakat, kásásra fagyasztotta a járdára taposott havat. Hűvös lett. Az ablakok mögött felgyűltök a villanyok, s a lámpák arany- pillangójánál csendet szült a béke. Erről olvashatott a nyírbátori könyvtárban egv fiatalember, mert arcán elomlóit az édes nyugalomt. amit csak a háborítatlan olvasás gyönyörűsége, a téli napok nyugalma és a munka utáni pihenés szülhet. Mellette a könyvtár vezetője Alit egy íróasztalnál. Nézte a legényt, törült e fiatal olvasóján tapasztalt elégedettség- bek és valósággal őrködött. felette, mert amikor nyílt az ajtó, kissé idegeken fordította oda fejét. Tekintetében gond is volt. \Calán az, hogy adhatok olyan könyvet, amit kér? Ez bizony gond. Hiába fejlődnek, gyarapodnak a könyvtárak, nem győzik betűvel az olvasásra szolcolt népet. Ha a könyvtár száz új könyvet kap, ezer másat kérnek, talán úgy is mondhatnánk, hogy követelnek. Így aztán a könyvtáros — nemcsak Nyírbátorban. de mindenütt — állandó gondban van. Most például azon fő a bátori könyvtáros feje. vajon sikerül-e könyvtárat létesíteni a járás két legeldugottabb településen: a Nyírlugos tőszomszédjában lévő Szennyespusztán és a bélteki Nagya- szos-pusztán? A terv már készen van. a könyvek a megyei könyvtárban becsomagolva várakoznak, csupán a felsőbb hatóságok beleegyezése hiányzik. No persze még ezután is kevés lesz a könyv, az olvasók igényével nem lehat lépést tartani, még a könyvtárakra fordított milliók is kevesek ahhoz, hogy mindenki azt olvashassa, amit legjobban szeret. Ez gond és öröm egyszerre. Öröm, mert népünk szellemi fejlődését és igényességét mutatja. Gond, mert a könyvtárhiány egyben gátolja a könyvtári forgalom fejlődését. Mit lehetne tenni? Erre a kérdésre a könyvtár vezetője így felelt: — Ha már nem is kaphatunk több könyvet, mert másra is kell a pénz, jobban- meg kellene válogatnunk, hogy mit adunk ki. mire áldozunk papírt és pénzt — mondja. Ebben egyetértünk, kiég manapság is sok olyan könyv jelenik meg, ami nem érdemli meg a papírt, akkor, amikor még híres munkák, értékes művek kiadatlanok. — Szeretnénk, ha volna külön könyvtári kiadás. Vagyis egyes müvekéi csak könyvtárak részére adnának ki. Ezzel a könyvtári forgalmat és olvasást fokozhatnánk, a dolgozó embereket még jobban a könyvtárba szoktatnánk. Az is jó volna, ha a magyar könyvkiadók időnként, mielőtt a kiadási terveket elkészítik, megkérdeznék a könyvtárosok véleményét.' Csak a könyvtáros tudja igazán, hogy milyen műveket olvas és olvasna szívesen a nép. Ezzel sok fölösleges, vagy nem kifizetődő költségtől mentenénk meg a magyar könyvkiadást. . Valóban megfontolni való javaslatok. lit a könyvek birodalmában érezni lehet, hogy nemcsak at író vállal felelősséget azzal, hogy ír, de a könyvtáros Is, mert könyvet ad a dolgozók kezébe. Jó volna olykor a felelős embereket is meghallgatni, tapasztalataikat összegyűjteni és az eddiginél jobban felhasználni a kultúrforra- dalomban, (—bőg—) □□□□□□□□□□□□OtXJDDDDODDDDDOODGatJXlüOOtXlODaOUfi SNAPOK ÉS EMBEREK.! As ápolónő Az ápolónő két ágy között állt, figyelő tekintetektől körülvéve. Arca fáradt volt, de szép, és tekintetében valami különös belső tűz bujkált. — Kérem a hőmérőt — mondta a betegnek, aki fehér lepedőbe csavarva feküdi a trópusok forróságával ereiben. A kórteremben némaság, csend feszült. Átható éter- és orvosságszag terjengett és belepte a légiesen könnyű ruhákat, a bútorokat, az asztalon hallgatózó edényeket. Künn délután volt és február, klóba öltözötten álltak a fák, szél fújt és a bokrok fehér főkötői felett játékos galambok kergetőztelc. — Kérem a hőmérőt — mondta mégegyszer az ápolónő. Valamikor, 15 évvel ezelőtt is így szólt, mikor először öltött kék ruhát és rakott fölé patyolat kötényt ott lenn. Mohácson, a Duna ölelkező közelségében. Azért választotta ezt a „szakmát“, mert belső ösztönzést érzett arra, hogy segítsen az embereken. Hogy felfogja a szivek apró jelzéseit még akkor is, mikor már oly halk a hang, oly elmosódott minden, és oly elnehezedett még a kéz is. Igen, 15 éve áll már itt az ágyak között és ezalatt a 15 év alatt valahogy 6 maga is olyan átszellemült, olyan éteri lett... Különben ki tudná megmondani, mennyi könnyet törölt már le, azóta mennyi éjszakát virrasztóit át értünk, emberekért, mikor oly sápadtan égnek a jelzőlámpák, mikor későre jár és csak az álom fátyolozza a tekinteteket. A kis karórán nesztelenül surrant az idő. A tíz perc letelt... A beteg visszadta a hőmérőt, majd halkan, számunkra tán meg sem hallhatóan vizet kért. Sz. Márta most is gyors volt és készségesen cselekedett. Vizet vitt, fájdalmat oldott, hogy könnyebb legyen a Lázároknak, hogy még (gy, borús időkben is felfényescdjék az örök emberi segítőkészség. A jótékony nedű hamar meglette hatását, A hófehér párna széle alig észrevehetően megmozdult és valahonnan a mélyből már eredt is a hálálkozás: Köszönöm, drága Már tuska... A hordár Két rézszám a szálló felhők alatt... Nem árcédula, naptári dátum, még csak vásári reklám sein... Nem, ez a két szám fut, hajlong és arról árulkodik, hogy viselője a 36-os hordár. A 36-os hordár itt, a zajos utca sarkán, ahol emeletes házak állnak, konfliskocsi zörög és ahol oly hosszúra nyúlik a télvégi délután. A hordár most ül és hallgat. Napjai szinte összefolynak és éveit is közössé oldja a várakozás. Otthon bizonyára tárja már az aszony. meg három gyerek: várja, hogy jön-e már. dalol-e, mert akkor minden rendben van, akkor akadt fuvar cs zsebben a kereset. ő, a ß6-os itt, a zajos utca sarkán, a világért sem mondaná. hogy nehéz így, hogy terhes már ctvcnen túl az utcai szolgálat. Egy világért se. mert higyjék el, ebben is van romantika. Sok mindent láthat így elidőzvén az ember: az utca és a tér szinte már élő térkép, amelynek jeleiből nagyszerűen olvashat. Tudja például, hogy a legszebb nők a Koronába járnak, hogy az a kedves kis filigrán asszony, ott a második emeleten tanítónő, hogy a legnagyobb zsongás szombaton van, mikor szinte forgalmat rekeszt a piac és a falvak népe is Nyíregyházára árad. No de a hideg, meg a fedetlen munkatér?! Persze megmondja ő, sokat ártott ez már nekik, de ha minden part szakad (mármint ha mínusz 10 fok alatt van a hőmérő), akkor lépnek egyet a „kolesztől” és féldecikkel „ku- rálpatják” magukat. Persze nem azért, mert sok a pénzük; vagy részegesek, inkább azért, mert így még a hordárokon sem foghat ki az idő. Felteszem a kérdési: Mi volt a legérdekesebb fuvarja? Hm, hm... A hordár forog és köhécsel. Ez túlontúl fogas- kérdés. De azért várjanak csak... Igén, igen megvan már... Egyszer, még a háború előtt tizenegy macskát fuvarozott egy öreg nagyságának. A zsák foltos volt és kilyukadt, mire a tizenegy macska tizenegy-felé szaladt. Ö csak nézte — nézte tehetetlenül a jelenetet, jóformán még azt sem hallotta, hogy q a nagysága ordibál, sápadozik, és világgá szaladt lakótársait Q siratja... Bizony odavolt a fuvar, sőt, a harcias matróna még Q kártérítést is követelt. Szó, ami szó, alig tudott kibújni alóla, n mert akkor, abban az időben még a tdrvény is csak az urakat P „segélyezte.“ u — Tudna-e még valamit mondani? □ Hói tudna, csakhogy... No, de üsse kő, ha harag is less belőle, mégiscsak felhozza... Nemrég történt, hogy egyik kol- Ej légijük „alaposan rálicitált a barackra“. Igaz, hideg volt, de q mindenki tudja, hogy a jóból is megárt a sok. Nem volt hát ^ más teendő, menteni kellett. Es a mi hősünk mentett is. Fel- ö pakolta az, elgyengültei“ saját kocsijára és most — először a n történelemben — a hordárkocsinak hordár volt a fuvarja, y Mert ugyebár ilyen ez a szolidaritás. Akkor van rá leginkább 0 szükség, mikor bajban a tiiula... Két szám, egy piros sapka csúcsán... A hordár megint Ö Q ott áll az utcasarkon cs figyel. Csípős szél fúj, ködök vonul- □ Cj gaínak s a délután ezüst szirmokkal csengettyűz. És néki kö- Q □ ször.te csupán annyit látok, hogy ez a két rézszám fáradba- □ § tailanul talán mindig ott hintázik a hétköznapok eme órhe- ej O lyén; egy deresedő, kócos bajusz felett... y Cl KOVÁCS TIBOti. Ö H ß aixxxiixoxiaaaaoaaaaaoaoaaixiaaQcnacnooGoaoDCiq
