Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-07 / 32. szám

K ELE IM AG Y A RORSZÁ G 1958. FEBRUAR 7, PÉMEK Egy jő és igaz ember H indjárt elöljáróban meg­mondom, hogy Máté­szalkán .felelős vezetők így igazítottak útba. — Há őszinte szavú, igazsá­gos emberrel akar találkozni az elvtárs, keresse fel Lengyel Ferenc tanácstagot. Az utcán megkérdeztem egy embertől: hol i.akik Lengyel Fe­renc? ■ — Amott, ni, balra az ötödik házban! Aztán kíváncsian vé­gignézve rajtam, csendesen megjegyezte emberem:-ott lakik az a jó és igaz ember és most talán éppen otthon is van. A takaros kis porta rendes gaz­dára vallott, de akit kerestem, nem volt otthon. A felesége biztatott, hogy mindjárt otthon lesz a férje. így hát kisfiával es kislányával barátkoztam, közben Lengyeinével beszélget­tünk. Rövidesen megtudtam, hogy 5 hold saját és kevéske néreit földön gazdálkodik a csa­lád. Pár éve vetiék' a lakást, azóta építették az istállót • és egyéb gazdasági {elszerelést sze­reztek. A közeljövőben szándé­koznak bővíteni a lakást egy konyhácskával, mert a jelenlegi helyiség kell a gyerekeknek: a másodosztályos- fiúcskának, a 4 éves Zsokénak, s a többiek­nek, hogy nyugodtan tanulhas­sanak. I-— nnyire jutván a csa- ii Iád megismerésében, 1 1 megérkezett a csaiao- fő, Lengyel Ferenc. Nyilt 'ékinteltel, ba­rátságos szóvá) üdvözölt s csik- hamar meghitt beszélgetésbe kezdtünk az időjárásról, téli munkájáról és egyebekről. Az­tán kértem, szóljon valamit ta­nácstagi munkájától. Láthatólag eifógodottan kezdte, nehezére esett saját dolgairól beszélni, de aztán megtalálta a szót cs megeredt a hangja: — Hát azok á községfejlesz- tési tervek, bizony, nem igen mentek eleinte! Kern akartuk - megérteni az emberek, njg> miért is kellenek azok. Sok ,vi • . tára, sok cselekedetre volt szük­ség, amíg végre ^elfogtak: azért van minderre szükség, hogv szépüljön utcájuk, legyen joub iehetőség gyermekeik iskoláz­tatásra, és a többi. Amikor az elvek és a tettek igazolták i terveket, amikor ha nehezen ió — de egymás után kezdtek megvalósulni a programba fog­lalt feladatok, akkor kezdett nyiladozni a választók bizsun: a és élénkülni a vita. Mert soka' kellett vitatkozni például azért is, hogy melyik u*cában bővít­sék a villanyhálózatot. Lengyel, Fer me .ok nehéz , „csatáról'’ számi->t ne, sok me,- hJóző -vitát kei'eU folytatnia a. értetlenség ellen. Ma már nem sajnálja a ráfordított idő!, mert van eredmérty, és van sok híve a fejlődésnek. D._ az ó érdenrh ezekben az erednie r elvben altj­aiig érintette. A felesége utad néha ilyesmire Kozbeszplás u- vai: — Soha nem hajlott maga felé a keze. unt a szenteknek. Oda javasolta a villanyt is. ahol valóban a legnagyoob szüksége mutatkozott annak ... R égebben, amikor a vá­lasztókkal ismertette a községfejlesztási ter­vét, csak hallgatás volt többnyire a vá­lasz. Esetleg_ ilyeneket vágtak a fejéhez: ..Űgysem lesz abból semmi!4’- Vagy: ..Minek az? Van nekünk más gondunk is éppen elég!” Legutóbb pedig, amikor véleményt kért választóitól a tervről, csak úgy özönlöttek a jobbnál-jcbb javaslatok és hasz­nos . elgondolások. Azt mondták, hogy van már szép kultúrháza Szálkának, várhat egy ideig a színpad rendezése. De a kútjayí- lás, útjavítás, a bölcsőde és az iskolák fejlesztése, a piactér rendbehozása nem várathat ma­gára. Ezek most előbbre valók. Á tanács helyt adott e javasla­tók fiák." Lengyel Ferenc nem azért vállalt tisztséget a tanácsban — a vb-riek is tagja —, hogy kü­lön fizetéshez, jogtalan előnyök­höz jusson ezáltal, harem em­berségből, kötelességből. Azért, hogy választói érdekeit be­csületesen képviselje, hogy az állam helyes intézkedéseit se­gítse minél jobban végrehajta­ni. Néni akad Szálkán egyetlen olyan ember sem. aki köztevé­kenységének elhanyagolásáért megfeddhetné. Sőt: csak dicsérő szavakat' hallani róla. Amikor . például a házhelyek ügyében kellett állást foglalnia, akkor is az igazság pártján állt. Azt mondta: sok a jogos kérelem, tehát segíteni kell, igazságosan. A. faluban lévő telekhelyből ke­vesebbed, a távolabb esőből töb­bet mérjenek ki a kérelmezők­nek. így nem lesz vita. Nem is lett, mindenki megnyugodott. A községi cigányság problémáinak megoldásával kapcsolatban így vélekedett: építsünk iskolát a putrik szomszédságában, nevel­jünk közülük való tanítót. Se­gítsünk, hegy megfelelő munká­hoz és keresethez jussanak. Mostanában erősen hadakozik mindenkivel, hogy szűnjön meg a mezei fák pusztítása, lopása. — Ha ez igy menne tovább, nem maradna nyársnak való gally sem! Szigorú rendszabá­lyokat a fatolvajok , ellen! — M'nden józan ember vele tart ebben. .' . A törvény tisztelő, és igaz* ségszeíető ember sze- ’ méiyes természetű kérdésekben is ta­nácsadója választói­nak. A napokban felkereste Rohács István 2 holdas paraszt: mitévő’ legyen, belépjen-e a ter­melőszövetkezetbe,- vagy sé? A tanácsadót meglepte a kérdés, hiszen ő maga sem 'tsz-tag. Gon­dolkodott és végül így válaszolt: lépjen csak be, méghozzá a Kossuth-ba, mért ott rend, fe­gyelem és jó jövedelem van. Ko- hács jelentkezett is felvételre, de elutasították. Miért? Azt mondták, hogy- kevés a földje. Lengyel Ferencet ez az 'indok nem. elégíti ki. Máig sem tudja megérteni, mi ütött a Kossuth vezetőségébe, hogy nem vették fel ezt a becsületes, szorgalmas, dolgos embert. Ha már a. termelőszövetkezet­re fordult a szó, megkérdeztem: őszintén tudta-e ajánlani egyé­ni termelő létére a szövetkeze­tei? Ez. volt a válasz: — Van nekem egy jó komám. Minden nehezebb gazdaság, munkát együtt szoktunk elvé­gezni- .Már kelten is jobban tud­juk művelni a földet, könnyebb a munka. A téesz-ben többen vannak együtt, világos, hogy ott még könnyebb a munka. A ro­konságban is beszélgetünk nem egyszer erről. En minden évben műtrágyát, használok es több terem nekem, mint annak, aki nem mű trágyázza a földjét. A téesz-ben nagyobb lehetőségek vannak, gépekkel, új módsze­rekkel, összefogással lepipálnak engem, bármennyire is jól gaz­dálkodók- kis- parcellámon. De családi és rokoni okok miatt meg várok... A várakozásban érlelőd­jék a jobb jövő. — Ezt kívántam búcsú­záskor. A kis Zsóka még tartoztatott egy­két percig. Arcocskáján a szép­ség rózsái bimbóztak, amint ti­pegő lépteivel, édes szavú ver- stkéivel a cséngős szánkóval tovatűnt télapót idézte lei. Ez a báj megsokszorozódva ott tük­röződött édesanyja orcáján és a jóra való. igaz szándékú, apa mo­solyában. igy őrzöm meg őket emlé­keimben ... NAGY TIBOR. :* *:* *:* >:•j : *:* *:• •:*: ■. -, : *:* -:«•> ,j. .j. c/L na fiié lI hogy gondos ember veze­ti. Nem hiányzik abból egyetlen bejegyzés sem. Galambvári János elvtár­sé ez a fiizetecské, aki a .Marxizmus-leninizmus kérdései“ tanfolyamot ve­zeti a szakolyi pártszer­vezetben. Hű tükörképet ad arról, hogy ki hány­szor volt a szeminá­riumon, miért voltak a hiányzások és az általa vezetett napló bejegyzé­sei azt is mutatják, hogy ezen a szemináriumon milyen a megjelenés a kommunisták és a pár- ionkívüliek részéről. Annakidején 28 kom­munista és pártonkívüli jelentkezett erre az okta­tási formára, A hallgató­ságnak pontosan a fele párttag. .4 többi párton­kívüli és ez helyes is. hi­szen mutatja, hogy a he­lyi pártszervezet gondol a vártonkívüliek nevelésé­re. fejlődésére is. Csak az a bai, — és est a párton­kívüli szemináriumi hall­gatók is tudták — hogy a kommunisták egy része nem mutat példát a ta­nulásban. Nem bizony, mert. Galambvári elvtárs navlóla szerint Vizninzld Mihály pártvezetőséoi tag. Hnszli Sándor és Palóczi István elvtársak csak néha, nem rendsze­resen látogatják a fog­lalkozásokat. Olyan párt­tag is van. mint Pataki Mihály elvtárs. aki egy­szer sem jelent meg a foglalkozásokon. S bizony ez nem dicséretes. hi­szen tudják a hallgatok, hogy régebben Pataki elvtárs várt-titkár volt és nem azt várják tőle, hogy ilyen magatartást tanúsítson az oktatással, a tanulással szemben. Galambvári elvtárs pro­pagandista rendszeresen és becsületesen felkészül a foglalkozásokra, azon­ban a vártvezetőségnek is kellene tenni va1 amit annak érdekében, hogy a szeminárium hallgatói rendszeresen megjelenje­nek a foglalkozásokon. Jó lenne, ha Molnár párt- titkár elvtárs a propa­gandistával és a vezető­ségi tagokkal együtt fel­keresnék a notórius hiányzókat és beszélget­nének velük, megértet­nék a tanulás jelentősé­gét. Tudomásukra kel­lene hozni azt is. hogy ők önként vállalták a ta­nulást és az adott szó kötelezi valamennyinket. Csalc így biztosíthatják együttes erővel, hogy az oktatás rendszeres le­gyen. a hallgatók megje­lenjenek és tanuljanak. Nagy szükség van erre Szakolyban is, hiszen sok még a tennivaló a törpeg- kapcsolat, a pártonkívü- liekkel való barátság és a pártszervezet által hozott határozatok végrehajtása területén. Csal; akkor lesznek képesék a várt­szervezetben meglévő hi­bák kijavításira, a fel­sőbb pártszervek állal hozott határozatok helyes végrehajtására, ha képe­zik magukat. (s. k.) *» Tovább az agrártézisek-niutatta úton 'termelőszövetkezeteinknek igen komolyan meg kell hány- ni-velnj az MSZMP, agrártéziseiből adódó termivalókat. A tézisek világosan megmondják, hogy' a mezőgazdaságot belter­jes irányba kell fejleszteni és ezzel párhuzamosan dolgozni kell a falu szocialista átszervezéséért. Azért is fontos most újból beszélni erről az egységes tennivalóról, mert falun ma több helyen olyan nézet van: „meg vagyunk elégedve, csak így lenne tovább”. Vagyis sokan arra gondolnak, hogy a bel­terjes gazdálkodást csak az egyéni parasztgazdaság segítsé­gével. fejlesztésével lehet elérni és a nagyüzemre, a szövetke­zetre nincs szükség. Erre az elvtelen állításra a termelőszö­vetkezetek múlt évi eredményei is rácáfolnak. Járásunkban búzából a termelőszövetkezetek 11. mázsás, az egyéni gazdaságok, pedig 9 9 mázsás termést értek el — Rozsból a tsz-ek 8.3 mázsát, az egyéniek 6.8 mázsát termel­tek holdanként. Az egy munkaegység értéke járási átlagban 45 forint 53 fillér volt. Az előző évek során több termelő­szövetkezetünknél állami segítségre volt szükség a zárszáma­dások során, de ez évben egy termelőszövetkezetünknél sem volt ilyen irányú nehézség. 1 A járási átlagon, belül vannak jobbak is. mint például a I lohodi Űj Élet 84.94. vagy a székelyt Rákóczi 64.50 forintos • munkáegység-értéke. Termelőszövetkezeteink az elmúlt évben ’ jövedelmük nagy százalékát a. növénytermesztésből biztositot- j ták. . < Ez évben a termelési tervek készítése során is kevés ter­• melőszövetkezetünknél vari másirányú törekvés — habár ál­; lattörzs most már valamennyinél van —. de ezek mellett más ; üzemág növelésével tehetnék még jövedelmezőbbé gazdasá- : gukat. . ­Baromfitenyésztéssel csupán a. bakta’oránthazi Úttörő, a riyírjákói Kossuth és a nyírmadai Kossuth termelőszövetkeze­tek akarnak foglalkozni. E gazdasági évben szövetkezeteinknek az agrártézisek irányelvei mutatják az utat, mely többé-kevésbé helyesen kezd realizálódni a most készülő termelési tervekben is. Azt mutatják az agrártézisek, hogy meglévő mezőgazdasági nagy­üzemeinket minél előbb példamutató, modern, belterjes gaz­daságokká kell fejleszteni. Ezek termelési színvonala és áru­termelése haladja meg az egyéni gazdaságokét, termelési költségei alacsonyabbak legyenek, alkalmazzák a korszerű növénytermelési és állattenyésztési módszereket, termetesüket nagymértékben gépesítsék, hogy a szövetkezetek tagjainak élete és munkakörülményei az egyénileg gazdálkodókénál jobbak legyenek. Ami hálunk a legjelentősebb a talajerő-utánpótlás terén, ez a csillagfürt. A csillagfürt vetésének felkarolása igen jól alakul a tervekben, és most igen. jelentősen elősegíti ezt a kormány határozata is. A petneházi Űj Barázda Termelőszövetkezet, amely nem­rég alakult 130 holdon, mintegy' 22 holdon kíván ebben az év­ben' csillagfürtöt termelni fö-terményként, és másodnövér.y- Rént; ehhez a vetőmag megvásárlásánál a'kormány határoza­tából eredőén 2596 forint kedvezményben részesül. Á csillagfürt mellett nagyjelentőségű a műtrágya felhasz­nálása és ennek jelentősége á -termésátlagok alakulása szem­pontjából. Az őri Petőfi Termelőszövetkezet -a határozat-adta lehetőség alapján 110 mázsával növeli g termelési tervében beállított mülrágyh -íélijasználását' és. így az egy holdra jutó mennyiség 170 kilő lesz. (Az előző években 80—100 kiló közölt ingadozott az egy holdra eső műtrágya-felhasználás aránya.) A műtrágya nemcsak a termésátlag növekedésével járul hozzá a szövetkezeti tagok jólétének emelkedéséhez, hanem a "határozat alapján a következőt forint megtakarítással is nő ez évben egy munkaegység, értéke. így pl. pétisónál 25 száza­lékos árcsökkentés mellett a megtakarítás 4694 forint, szuper- foszfátnál 50 százalékos csökkentés mellett 19.440 forint és a .káli műtrágyánál’ 75 százalékos árcsökkentés mellett 12.370 forint a megtakarítás az őri Petőfi Termelőszövetkezetnél. Ezen háromféte műtrágyánál összesen 36.409 forinttal nő egy munkaegység értéke. De a műtrágya használata mellett, nsrn szabad megfeledkezni az istállótrágya helyes kezeléséről és ennek-teré'Szeíini'i adagolásáról sem. Az őrí-Petőfi Termelőszövetkezet erről sem feledkezik, 'meg.. Most fog vásárclm 40 vagon s-ervpsí.rá<íyát a nyírmadai Eer.é:hizlalói Vállalattól. A rohedi Űj Élet Termelőszövetke­zet pedig 50 vagon vásárlását tervezi. A trágya kezelésénél is jelentős kedvezményt jelent a határozat az 50 százalékos árcsökkentés mellett vásárolható fcszforit juttatás útján is. ameiv elő fogja segíteni szövetke­zeteinknél az is’állótrágya rendszeres és helyes kezelésének áliaxidó munkáit. A határozat ezenkívül igen nagyjelentőségű segít­séget nyújt termelőszövetkezeteinknél az állattenyésztés minőségének javításához, valamint a Vásárlások során is. De az állattenyésztés elősegítése mellett a különböző építkezések' megvalósításához is segítséget. nyújt a kormányzat terme’ő- szövetkezeteinknek. 'A határozat a gépállomások vezetőinek és traktorosainak is növeli felelősségét és érdekeltségét termelőszövetkezeteink termésátlagainak további növelésében.. E határozatot ismertető közgyűlésekén — ahol ezt helye­sen készítik elő. meghívják a volt termelőszövetkezeti tago­kat — vannak is belépések , a szövetkezetekbe. A besenyőd! Igazság Termelőszövetkezetnél 2 család kérte felvételét o közgyűlésen. Helyi szerveink vezetőinek sajátos módon kell még hatá­rozottabban és céltudatosabban, az eddigi intézkedések fel- használásával erősíteni a községben lévő termelőszövetkeze­tet. A kérdés minden szövetkezetnél sajátos módon vetődik fel. Egyiknél az erősítést jelenti elsősorban a tagok létszámá­nak növelése, mint pl. az apagvi Hunyadinál az ófehértói Búzakalásznál, — a másiknál a vezetés erősítése. a belső rend kialakítása, mint a nyírmadai Kossuthnak vagy a szé­kelyt Búzakalásznál. Minden termelőszövetkezetben más és más problémák Vetődnek fel és ezek vizsgálata és a sajátos hibák kiküszöbölése mind elősegíti termelőszövetkezeteink erősödését és fejlődését. Szabó Miklós vb. elnökhelyettes, Bak-alórántháza.

Next

/
Thumbnails
Contents