Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-05 / 30. szám

BULGANYIN VÁLASZA EISBN- HOWEBNEK A CSÚCSTALÁL­KOZÓ ELŐKÉSZÍTÉSÉRŐL ÉS PROGRAMJÁRÓL — „FÖLD- MÜVESSZÖVETKEZET* MEL­LÉKLET — A FÖLDOBOTT KO SPORTROYAT XV. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM Ara 50 fillér 1358. FEBRUÁR 5. SZERDA Meg jutalma zsák a munhaverseny legjobbjait Uj magyar ipari gép a nyíregyházi Dohánybeváltó- és Fermentáló Vállalatnál A nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat igazgató­sága, pártszervezete, üzemi bi­zottsága és a KISZ-szervezet egyetértésben versenyt hirdetett 1957 december i-től kezdődően 1958 január 27-ig. A verseny cél­ja a havi tervteljesítés sikerének biztosítása, a termelés minőségi cs mennyiségi feladatainak minél jobb elvégzése. A verseny a mechanikai és gépi fermentáló üzem, valamint a térüzemi mű­szakok között az első helyezésért, és a hat beváltó között az első három helyezésért folyt. A versenyből győztesként ki­kerülő mechanikai üzem mű­szakjában tizenegyezer forint, a gépifermentáló üzpm győztes műszakjában hétezer forint, a térüzemben ezer torint volt ki­tűzve jutalmul. A műszakok közötti versenyt január 30-án értékelték. Megál­lapították, hogy A beváltó üzemek közötti mun­kaversenyben onntozás alapján megállapították, hogy első Nagykálló, a második Miskolc, a harmadik Nyír­egyháza. Figyelembe vették a beváltás és szád tás ütemességének bétartá- sát, a darabbéres órák számának növelését a ledolgozott munka­órákhoz képest, és a munkafe­gyelem betartását. Ezekben az üzemekben ötezer, illetve három­ezer forint jutalom kerül a dol­gozók között kiosztásra. Községünkben 1949-ben ala­kult meg a Zalka Máté Termelő- szövetkezet. A szövetkezet éveken keresztül többet termelt, mint az A textilipari kutató intézetek­ben, laboratóriumokban és a* üzemekben a pamut, a gyapot­szál hosszúságát eddig kézi mű­szerrel mérték, vizsgálták. Ez a művelet órákat vett igénybe. Az Irodagép- és Finommechanikai Vállalat most gépet készített^ amely a pamut hosszúságának mérését két-három perc alatt végzi el. s az adatokat diagramm­papírra rajzolja. A községi tanács a szövetke­zet mellett hűen kitartó dolgot- tagok segítségére sietett és a ve­zetőség újjáválasztása óta 20-ra 11 tanács és a szövetkezet iá kapcsolata szép eredményt hozott Fiilpösdarócon a mechanikai üzem műszak­jai közül a Jeszenszki-műszak érte el a legjobb eredményt. Az egy főre eső termelési érté­ket a műszakban 1682 forintra teljesítették, a Mészáros—Tóth illetve Pokoraczki-műszak 1566, illetve 1548 forintos eredményével szemben. A gépifermentáló üzemben a Balogh-műszak bizonyult leg­jobbnak. 2481 forint az egy főre eső terme­lési érték a műszakban, míg az Orosz és a Tóth-műszakban 2433, illetve 2378 forint. A térüzemben a Markovics- műszak dolgozói értek el szép sikereket. egyénileg dolgozó parasztok, be­bizonyította a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét. Az 1956 Ő6zi ellenforradalom erőszakkal verte szét a hétéves szövetkezetét. Széthurcolták a szövetkezet javait és lazítottak a nagyüzemi gazdálkodás ellen. Rögtön az ellenforradalom leve­rése után 10 család úgy döntött, hogy továbbra is a szövetkezet­ben marad, illetve újra alakítják a tszt. Így lett Petőfi néven újra termelőszövetkezet Fiilpösdarócon Í6. A múlt évi eredmények nem mondhatók rossznak, de ha nem lett volna egyenetlenség, főként a vezetésben, még nagyobb lehe­tett volna a siker. Zárszámadás előtt, a rossz vezetés miatt már- már úgy látszott, hogv a kis szö­vetkezet feloszlik. emelkedett a szövetkezeti tagok száma. A tanács és a tsz kapcsolata azzal is erősödött, hogy a végre­hajtó bizottsági üléseken és <> nyilvános tanácsüléseken mindig napirenden szerepel a nagyüzemi gazdálkodás előnyének ismerte­tése. Iparkodunk, hogy necsak a tanács és a termelőszövetkezet, hanem az egyéniek és a tsz kö­zötti kapcsolat is egyre erősödjön^ Például községünk hároméves tervjavaslatát együtt vitattuk meg a szövetkezeti tagokkal és az egyéni parasztokkal. Ebben a vi­tában is baráti hangon cserélték, ki véleményüket. Ügy gondoljuk, hogy közös akarattal eredménye­sebben haladunk előre a szocia­lizmus építésében. Pecséri Érni" levelező Hogy kevesebb vita legyen a dobánybeváltásnáL. — Ezt csak B II-be, ezt' pedig csak alárendeltbe tudjuk átvenni — hang­zott a nagy zsörtölődss közepette a Vásáros-iá - menyi Dohánybeváltó egyik átvevőjének kia­bálása. A mérleg túlsó oldalán id. Kosa István paposi terme’ő méltatlanko­dót*. A vitára odakerül í bz üzem vezetője. Pa- lócz elvtársnő, és a Nyíregyházáról, a válla­lati központjából kint lévő több vezető elvétrs is. Sorra mutogat'ák a bálában lévő penészes, égett közepű csomóka*, valamint azt. hogy a vi­lágos kettőnek szánt hálába egy csomó barna ket'őrsek megfelelő do­hányt is bekevert a ter­melő. Ilyen esetben pedig — amennyiben nem haj­landó szétválogatni a ter­melő — nvílván az ala­csonyabb osztályú levelek szerint veszik át a do­hányt. Ilyenkor aztán kezdődik a vita. Termé­szetesen amikor „zsebre’ megy a dolog, nehéz szót érteni. Ha a világos ket­tőt a barna kettővel ösz- szekeveri a termelő, 3— 400 forint károsodás is ér­heti mázsánként. Mi hát a teendő, hogv ilyen áldatlan viták ne legyenek? A szabolcsi talaj ha­zánkban a legalkalma­sabb a dohánytermelésre. Túlnyomó többségben a földön nincs is baj a ter­meléssel, hanem a kiváló anyag a pajtákban és a csomózókban veszíti el az értékét. Ha minden termelőhöz nem is tud­nak eljutni a vállalat szakemberei, de a községi termelési felelőssel min­dig megbeszélik a szak­mai teendőket is. Ne sajnálják a dohányterme­lők, hogy felkeressék a felelőst, illetve hallgas­sák meg tanácsaikat. A jól gazdálkodó termelő­szövetkezetektől is sokat tanúihatnak az egyéni gazdák. Például, éppen Paposon van a megye egyik legjobb dohányter­melő szövetkezete. Ha Kosa István is úgy dol­goz! a volna fel a dohá­nyát, mint az Esze Ta­más TSZ, bizonyára nem lelt volna annyi vitája a beváltásnál. Természete­sen rossz anyagból a cso­mózással sem lehet jót csinálni, de ha a szab­ványt betartják a terme­lők. biztos, hogy iobban járnak, mert akkor a ma­gasabb osztályú dohányt nem kell odaadni alaeso- gvabb osztályba. A papcsí Esze Tamás TSZ 10 holdon termelt dohányt, amiről 118 má­zsát szállított be. Ezért prémiummal együtt 426.509 forintot kapott. Nem nehéz kiszámolni, hogy holdanként 42.000 forintnál is több ütötte a markukat. A termelő- szövetkezet példája mu­tatja a nagyüzem fölé­nyét úgy is. hogv többet, jobban termel, de úgy is hogy a nagyobb szakérte­lem, a szabványok pontós ismerete és betartása ná­luk már nem probléma. A paposi és más köz­ségben egyéni termelők, ha nem is tudják fel­venni a termelési ver­senyt a jól dolgozó tér. melőszövetkezetekkel, de tanulással és az útmuta­tások pontos be'óriásá­val sokat javíthatnak munkájukon. Sok vita adódik abból is, hogy a termelők nem kis százaléka ittas álla­potban viszi be dohá­nyát. Az áldomást már előre megisszák. Ittas emberrel szót erieni nyilván nehezebb. Ter-, mészetesen a termelők' nem alkalmazottjai a beváltó üzemnek és nem mondhatják nekik azt, hogy „barátom, maga be von rúgva, nem tudja el­végezni a feladatát, menjen haza!’1 Azonban valami megoldáson még­is lehetne gondolkozni, mert az üzem munkáját, a tervszerűségét akadá­lyozzák az ittas emberek. Mindenek előtt maguk a termelők gondolkozhat­nának azon. hogy ittas fővel nem járnak jobban., Cs. B, ] j Legyen hatékonyabb a sajtóbírálat! [ c TI ff őst ünnepeltük a Magyar Sajtó Napját, most emlé- E %/■ keztünk vissza a kommunista magyar sajtó megszü- j; XT A letésére. Az ünnep igen jó alkalom volt arra — új- C ságírónak, újságolvasónak egyaránt —, hogy elméi- £ kedjünk a sajtó és az olvasó közös dolgairól. Ügy hisszük, r; leginkább a sajtóbírálat a legaktuálisabb most münden sajtó- E kérdés közül. És nemcsak a mi hazánkban. Így például a F Pravda a közelmúltban több cikket írt e kérdésről. A cikkek l lényege az volt: a sajtóbírálatot vegyék komolyabban az ille- = [ tékesek és az újság maga is. Éppen a közelmúltban nagy és nyilvános bírálat érte a sajtót: Kádár János figyelmeztette az C újságírókat arra, hegy becsüljék meg hivatásukat, érezzék át E az írás felelősségét. A figyelmeztetést mi is elmondjuk most. Okunk van rá = elég, hiszen a megyei lap — a Kelet-Magyarország — épp- r: úgy részt vesz a maga sajátos eszközeivel és módján az or- E szágban, szűkebb hazánkban folyó munkában, mint a többi = lapok. Ebből következik tehát, hogy bírál is és bírálat is éri. ' A bírálatnak a sajtóban is kétféle módja van: dicséret és I elítélés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek nem - egyformán szeretik ezen egyazon dolog két formáját. A di- C csérét miatt soha sem háborognak, de a bírálat másik for- G mája, az elítélés, a helytelenítés miatt már sajtópert is indi- j= tottak. Bizony, vannak aztán olyan emberek is, akik a bírálat C elolvasása után nem azon gondolkoznak, hogyan javíthatnák ki minél előbb a hibát, hanem sietnek mentő ötleteket, cáfo- F lathoz szükséges érveket összeseperni. A kibúvás a lényeges, t Mások mély hallgatással „válaszolnak”. Bizonyosan azzal a = meggondolással: Hallgatni arany, mert ha szólok, esetleg még r azt is megírják. Űjra mások pedig szidják a sajtót, szidják és C rágalmazzák az újságírót. Volt már arra példa, hogy amikor E az opportunizmus miatt elmarasztaltunk valakit, szektánsnali C kiáltattunk ki, és amikor szektáns hiba miatt bíráltunk, akkor C opportunistákká minősíttettünk. E A sajtóbírálat ilyen fogadása nem viszi előbbre a nagy, C közös ügyet. Ha azt mondjuk, hogy a bírálattól való mé- E nekvés vágya érthető is, nem mondhatjuk, hogy igazolható : is. Tudott dolog, hogy hazánkban még csak néhány észtén- E deje szokásos valakiről a társadalom előtt mondani bírálatot. Tehát szokatlan dolog. Különösen újságban „kellemetlen” és i „kínos szerepelni. Hazánkban a sajtónak nincsenek olyan = mély hagyományai a nép közt, mint például a Szovjetunió- r ban. Viszont az is igaz, hogy olyan esemény után, mint az C 1956-os ellenforradalom, az emberek érzékenyebbek. Még az E igazságos bírálat is jobban „fáj”, mint azelőtt" Mindezek eile- c nére mégis bírálnunk kell: őszinte, jól megalapozott, jószán- E dékú bírálattal kell illetni a jót is, a rosszat is. A jót meg E kell dicsérni, a rosszat el kell ítélni. Ez kötelessége a kcmrnu- ” nista, a szocializmusért harcoló újságnak és újságírónak E L kötelessége teljesítését nem kedvtelésből, az érdekesség ked- E véért, becsvágyból végzi, hanem hivatásával járó kötelesség- F bői. Az újság a közvélemény felelős formálója. Nem tűrheti C sem a közvélemény félrevezetését, sem elaltatását, hanem az É igazság kenyerével kell táplálnia azt, még akkor is, ha ezzel r a hibázóknak nyilvános okulást, kényelmetlenséget, vagy fele- 7 lőssegrevonást okoz. Az újság éppen az igazságtól' nji-eri ere- E jét, az igazság megírásával tesz eleget az olvasókkal szem- C beni kötelességének, az igazság megírásával rója le az olvasó- E közönség iránti tiszteletét. C Mindebből természetszerűen következik az is hogy az fe olvasó ennek igényével lep fel, mi több: nemcsak eljárja lap- E jától az igazság megírását, de maga is őrködik az igazság 3 felett. Ennek egyik fcrmáía. ha maga is részt vesz az újság 17 tájékoztatásában, megírásában, másrészt a maga munkaterü- F létén a rendelkezésére álló eszközökkel biztosítja a sajtóhíré- r lat hatékonyságát. rí Az életben elég sok embernek ez különben hivatali köte- ; lessége is, de társadalmi kötelessége mindenkinek. Az újság- = nak pedig joga és kötelessége megvédeni tudósítóját, levele- Ü zőjét és olvasóját minden olyan támadástól, amely azért éri, * ha kiállt a sajtóbírálat igazsága mellett, vagy maga írta azt. E A kommunista újság ezt mindenkor meg is tette Most bíz- lí tatást szeretnénk adni arra, hogy az újságolvasó éljen jogé- F val és kötelességével: segítse az újságot az igazság megírásé- = ban és segítsen hatékonyabbá tenni lapja bírálatát. Ezt kér- í jük az olvasóktól — az üzemekben, a hivatalokban, a földe- = ken, vagy a háztartásban dolgozóktól. Tehát az újságíró után = az újságolvasókon áll, hogy az igazság a közvélemény kapu- ' ján bebocsájtatík, avagy kintreked. Újság, újságíró és újság- F olvasó — közösen tegyünk meg mindent, hogy az igazság 7 kintrekesztői félretessékeltessenek a közvélemény kapujából. C Lehet, hogy lesznek, akik azt mondják: kényelmetlen, vagy F kínos dolog ez. Lehet, de pártunk, dolgozó népünk érdekében F ezt megtennünk nem is olyan nagy dolog. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents