Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-28 / 50. szám

keletmagyarorszAg

1958. FEBRUAR 38, TÉNTEK

Bukarestben befejeződtek a magyar-román megbeszélések és aláírták a közös nyilatkozatot

(Folytatás az 1. oldalról)

szeretettel fogadták a Magyar Népköztársaság küldöttségét, amelynek tagjaiban a testvéri magyar népet üdvözölték és kifejezték azt az elhatározásukat, hogy még szorosabbra fűzik a román-magyar barátságot. A Magyar Népköztársaság küldöttségének látogatásai Bukarestben. .Tasiban, Románban, Bakóban, Maros- vásárhelyen és Ploestiben hatalmas- megnyilvánulása volt népeink megbonthatatlan barátságának, a népeinket átható nemzetköziség szellemének, megnyilvánulása annak a megbontó atat-. lan egységnek, amely összefogja a szocialista országokat, amelyek élén közös barátunk, táborunk vezető-ereje, a nagv Szovjetunió, áll.

— Küldöttségeink tárgyalásai a legteljesebb kölcsönös egyetértés szellemében folytak le, és módot nyújtottak nekünk ahhoz, hogy ismét kifejezzük testvérpárjainknak azt az elhatározását, hogy erősítik kapcsolataikat, elmélyítik tapasztalatcseréjüket, ■ hozzájá

mozgalom egységének megszilárdulásához.

— Ezeknek a tárgyalásoknak eredményei, amelyeket a közös nyilatkozat szentesít, kifejezik pártjaink és ‘kormányaink nézetegységet, a Romun Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kapcsolatait, a nemzetközi helyzet, a munkásmozgalom, a szocializmus építése és a béke megvédéséért vívott harc legfontosabb mai kérdéséit illetően.

—- Elhatározott, szándékunk, hogy népeink, valamint a Szov- jetunió-vezette . szocialista tábor egysége, a szocializmus és a béke érdekében erősítjük a politikai, gazdasági és kulturális együttműködést, a kölcsönös segélynyújtást.

— Népünk nagy megbecsülést tanúsít a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Nép- köztársaság- kormányának határozott és' bölcs politikája iránt és tiszta szívből örül a magyar nép sikereinek, amelyeket a szocializmus építésében, a népi hatalom belső és külső ellenségei ellen vívott harcban ért el.

A magyar páit- és kormány- küldöttség nevében Apró Antal mondott pohárköszöntőt.

rulnak a nemzetközi kommunista

Apró Antal elrlárs poll ár köszön lője

— Népköztársaságaink és dolgozó népeink szövetsége és barátsága a közös célért folyó harcunk azonosságán: a szocializmus építésén, a béke szilárd védelmén, a proletár nemzetköziség magasztos eszméin alapul — mondotta többek között. — Tagjai vagyunk a Szovjetunió-vezet te hatalmas szocialista tábornak, a Varsói Szerződésnek és közös érdekünk és kötelességünk ezek további erősítése. Népeink békét akarnak ás mint minden szocializmust építő nép, barátságra törekszünk a világ minden népével.

— A magyar-román. barátságnak ezen az általáros törekvésén, pártjaink eszmei azonosságán kívül még külön tartalmat és-történelmi alapot ad a hagyományos, évszázados közös harc, amelyet népeink elnyomói, kizsákmá- nyolói ellen folytattunk.

Utalt a két nép történelmi sorsközösségére, majd így folytatta:

— Mindkét ország dolgozói jól tudják, hogy mostani és immár örök barátságunk csak azárt válhatott népeink viszonyának jellemzőjévé és alapjává, mert népeinket a kommunisták vezetik az új úton, a szabadság, a függetlenség, a szocialista építés útján. A magyar nép sohasem feledkezik meg arról, hogy a szovjet hadsereg oldalán harcoló román katonák is vérüket hullatták a mi szabadságunkért, hazánk felszabadításáért,

:

— Ezt az emberi, eszmei -ís ér-}',

zelmi alapokon nyugvó, és egyre} fejlődő barátságunkat, együttmű-} ködésunket próbálta megzavarni} 1956. oktobereben ismét közös el-} lenségünk, a nemzetközi imperua-* lizmus. A harcot, amelyet az el-} leníorradalom ellen vívtunk,* Önök is jól ismerik. •

— Mi, magyar dolgozók most} tanultuk meg a saját kárunkon.* súlyos véráidozatok árán, i hogy minden erőnkkel, tudásunkkal védenünk kell a munkásosztály po-} litikai hatalmát megtestesítő pro-} letárdiktatúrát és ennek vezető} erejét, a pártot. Megtanultuk,} hogy a harc a szocializmus és a} kapitalizmus erői között tovább folyik, életre-halálra. Ha a párt nem éber, nem egységes, nem erős, a proletárdiktatúra nem tölti be feladatát.

— Ezeket a tanulságokat és az önök 1956. november elejei baráti tanácsait hasznosítottuk az elmúlt 15 hónap, folyamán. Őrizzük a párt. tisztaságát, eszmei egységét, erősítjük minden esz-5 közzel a munkásmozgalmat ésj kemény harcot folytatunk ellenségeinkkel.

— A román és a magyar nép j

most egy hangon, egy véleményen j

van országaink belső ügyeit és aj

béke megvédését illetően. Néze-J

teink nagy és kis kérdésekben}

azért is azonosak, mert mindkét-j

ten nemzeti katasztrófák, vérzi-x

vatarok figyelmeztető leckéibő

ismertük meg a német militariz-*

*

mus, az imperializmus verszom * ját és szörnyűségeit, s most közö-1 sen harcolunk a békéért, s egy-} úttal Karcolunk dolgozó népeink} anyagi és kulturális jólétéért, aj szocializmus győzelméért orszá } gainkban. ♦

Az okmányok, amelyeket mos } aláírtunk, ezt a célt szolgálják.} Erősítik a testvéri együttmükó- J dést politikai, gazdasági és kultu-} rális vonatkozásban. •

A fogadás a legszívélyesebb ba ráti légkörben folyt le.

flz iskolai mulasztások elleni harcol társadalmi üggyé kell tenni

Van egy igen bölcs mondás, ami Kaiininról maradt ránk. így hangzik: „A kultúráltság nagy előny minden komoly munkaterületen. Minél bonyolultabb, minél szakszerűbb a munka, annál nagyobb kultú- ráltságot követel.” Az ifjúság az iskolában szerzi meg a szükséges alapismerteket. Ehhez az szükséges, hogy biztosítsuk a tanulók rendszeres iskolábajárá- sát. Ezt kell szeme előtt tartania a. pedagógusnak, a szülőnek, az egész társadalomnak. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy vannak akik ugyan hangoztatják ezt, de tetteikben

nem követik. Bizonyítja ezt a tanulók váltakozó iskolába járása. A mulasztások tekintélyes része nem a tanulók betegségéből ered, hanem felelőtlen könnyelműségből. Népi államunk nagy összegeket áldoz új iskolák, tantermek, felszerelések, szertárak létesítésére, hogy elősegítse oktatásügyünk fejlődését, színvonalának emelését. Az állam-biztosította lehetőségeket sokkal komolyabban kellene kihasználni. A rendelkezésemre álló adatok alapján látom, hogy csak járásunkban is például félévkor

Magyon 40, az iskola összes mulasztóinak 2A százaléka

Pusztadoboson 45, „ „ „ 23 „

Nyírkércsen 31, „ „ „ ' 21 „

Vgján 119, „ „ ,, 19.5 „

bukott meg.

» i gy újsághír: énekes-táncos

Pj íonójátékot tanul a nagy- ecsedi népi együttes.

És artu a hírből kimaradt:

A népi együttest Danes Lajos, a nagyecsedi iskola tanára vezeti. Sok helyi népi dallamot gyűjtött és dolgozott már fel hangyaszorgalommal. Az új fo- nójálék is nagyrészt az ő erei eme.

— Igen nagy segítséget kaptunk és kapunk a Népművelési Intézet dolgozóitól. Martin Györgytől és Vásárhelyi Lászlótól — hárítja el az érdemet szerényen. A diamaturgiai részt Bodnár Sándor, a Nemzeti Színház dramaturgiai gyakornoka állította össze.

— Nagy munka lehetett ösz- s?cgyüjtcni es feldolgozni a rengeteg népi dallamot., tánc-, motívumot, szólás-mondást,- és szokást, amelyekre -a színpadi játék felépül.

— Bőséges anyagot találtunk és kaptunk. A táncmotívumokat például már korábban filmszalagra vették, s ennek csupán a töredéke is oly bőséges, hogy sok idő kell a gyakorlati" feldolgozáshoz.

— Tudnak-e az új népi játékkal újabbat mutatni? Nem ismétlődnek meg'-az előző játékok alapmotívumai?

— Természetesen felismerhető. hogy ez a népi játék ízig- vérig erről a vidékről való. de hegy egyformaság lenne? -Néni. vészen egyetlen népi játékot -.ern lehet úgy előadni, hogy" a

kilencedik előadás alkalmával a nyolc változat után ne a kilencedik kerülne színpadra. — Ügy is mondhatnánk: állandó forrásban van a játék, örökké változik egy'-ugyanazon darab, ahogy'an a játékosok azt formáljak, alakítják. Különösen az örégek ennek a forrásnak a kovászai, mint például Biró La- josné téesz-tag, vagy Molnár Lajos. Mindketten túl vannak az ötvenen. Féldául ebben a fonójátékban van egy orsóleej- tési jelenet. Éppen az utolsó próbán változctl a moadóka, két variációt is mondtak az öregek: „Vissza ne add! Dehogy adom, inkább lemotol lá- lom!” A másik értelme. „Kutya kap a földről, ember kap a kézből!” Változik tehát a játék, hiszen magút az életet játsszák, s ehhez közelednek minden igyekezettel.

Mi a fonójáták tartalmának lényege?

— Természetesen a játék a fonóban, ami íonóképpel indul. A cselekmény az , el kéne indulni, meg kén házasodni...” dramaturgiai feldo'gozásból erei. Egy' legény van a középpontban, 5 leánynál próbálkozik. Az öt lány mind más más t- pus, kitűnő figurák. Azt hiszem, sikerült sodróvá tenni a játékót, fel-fel fog hangzani a kacagás is a nézőtérén

— Sokan azt a vádat, emelik a népi játékok ellen, hogy újat marinem, tudnak adni, ,egy helyben topognak. Mi erről a véleménye?Az egy főre eső félévi mulasztási átlag már elérte Nyírkércsen a 12.9 napot, Ny íi madán -L- ahol majdnem 800 tanköteles van — a 10.3-at.' Nyírmadán például Samu István és Horváth Teréz I. a) osztályos tanulók szüleit már 14 ízben jelentették fel, s a gyerekek mégsem járnak iskolába. Nyíribronyban sem ritka az olyan szülő gyermeke, akiket 12 ízben kellett igazolatlanul kimutatni és a szülő ellen eljárást indítani.

A községi tanácsok — Nyírmadán, Nyírjákón, Magyon — igyekeznek a kiszabott bírságot behajtani. Vaján a tanév elejétől 66 gyermek szülei ellen tett az iskola igazgatósága bírságolásra feljelentést és csak négyen fizették be a bírságot. — Nem' folyt be 2620 forint bírság. Ramocsaházán 54 tanuló szülei ellen tettek feljelentést. Ebből a tanács megbírságolt harmincat, a járási tanácsnál 14 feljelentés van s az eddig befolyt bírság 90 forint, amit három sz.ülő fizetett be.

Ezek a példák csak a járásra vonatkozók. De bizonyosan más járá'sok is említhetnének hasonló adatokat. Gyerekszerető,

ifjúságot nevelő emberek előtt nem lehetnek ezek az adatok közömbösek. Segíteni, tenni keli valamit. Mindenki segíthet a maga vonalán, a maga területért, csak akarni kell. A nevelők igyekezzenek megőrizni a felelősséget alig érző szülőket az iskolába járatás fontosságáról, tegyék óráikat még érdekfeszí- tőbbé. A párt-, a tanács-szervek, a Nőtanács, a Hazafias Népfront és más szerveink összejöveteleiken, értekezleteiken kerítsenek sort arra, hogy az ifjúság iskolai nevelésének erről a problémáiról is szóljanak. Tanácsi szerveink pedig szerezzenek érvényt annak a törvénynek, amely a mulasztással kapcsolatos eljárásokkal foglalkozik. Ne tűrjenek huzavonát, aktatologatást, mert elsősorban a tanuló, majd a község és társadalom látja ennek kárát. *

Ügy hiszem, egyetértünk mindnyájan abban: igazán itt az ideje annak, hogy közös erővel társadalmi üggyé tegyük az iskolai mulasztások elleni harcot.;

Albert Antal tanulmányi felügyelő,.

Baktalóránth&za.

Eleven kapcsolatot az iskola és a szülők közt!

— Egyszerűen nem igaz. Em-3 lítettem, hogy a népi játékok-3 nak éppen az a legfőbb sajátja, 3 hogy egyforma nincs, még elő-3 adás sem. Hát még tánc, vágyj dal? Fel lehet ismerni ugyan,j hogy a tánc ecsedi. hogy vér-* bunkós, de két ember sem tud- J ja egyformán táncolni, ügy isj nevezik egymás között, hogy £ egyikük kitűnő „legánves”, má-t síkúk jó „pásztortáncos'’ stb. —} Válságról inkább abban a for-} mában lehet beszélni, hogy a* népi játék már-már beleolvad* egy színpadi játékba, amely el-f veszti egyszerű alapszínét. Ne-j héz megmondani, hol végződikJ g népi játék, s hol kezdődik sj színdarab? Dehát ezek még} mind próbálkozások, ú.ikeresé } sek, s” meggyőződésem, hogy ki} fogja forrni magát a népi já-} tik. Szerencsétlen dolognak} tartom, hogy a kullúfházak nem} szívesen veszik a népi játíko-} kát, mivel anyagilag ezek ráfi-*

■ zetést je'entenek. Elsősorban *a» kultúrházak anyagi bajain kel-} lene segíteni. Megérné, mert c* táncos, énekés népi játékok* sokrétű hasznot hajtanak. Sj ezek között talán a legmsgbe-j csülendobb az hogy egybegyűj-j tik a falu minden do'gozó rá-* legel, téesz-ta.qot és egyénile:} degozo parasztot, munkást és} értelmiségit, öreget, asszon}! ♦ fiatalt és gyermeket egyaránt } Olyan közösségi szellem alakul} itt ki, amely, ügyre jobban ősz-} szekcvacsolja •» szürke hálköz-} napokon is az embereket, s kö-} zelebb hozza őket egymás, és} fontos céljainak megértéséhez.

S—y.

Január közepetáján tartották meg az Országos Pedagógiai Konferenciát. — Itt vitattak meg a nevelés legsürgősebb teendőit. Különösen az iskola, a család és a pedagógusok helyes kapcsolatának dolgát. A konferencia résztvevői egyértelműen állást foglaltak abban, hogy a nevelésért elsősorban az iskola a felelős. Örvendetes dolog. hogy egyre több pedagógus belátja ezt és a gyermekek iránti szerétéiből és a társadalommal szemben »rzett ‘elc1 os- sc gb ól ennek szellemeben dolgozik is.

De a legnagyobb igyekezet mellett is eredmcnyte'en lenne a pedagógusok munkája, ha kikapcsolnánk a nevelés nagy munkájából a szü őket. a szülői házat. Csak szoros egységben, együttműködésben lehet megvalósítani -a nevelés nehéz, de nagyon szép feladatait.

Ennek érdekében javas'om. hogy tartsanak iskoláinkban olyan tantestületi értekezleteket, ahol a konfere"e:a anyaga — és egyéb pedagógiai kiadványok — alapján foglakoznak a nevelés kérdéseivel. Legyenek rendszeresek a szülői értekezletek és mindig essen ott szó az iskola, a szülői ház. a nevelők kapcsolatáról. Meg kell értetni az emberekkel, hogy a szülő felelős azért, hogy milyen gyermeket nevel a társadalom szamára.

Iskolánk nevelőtestülete ezeket a kérdéseket már megvitatta és egyre többet lesz annak érdekében, hogy élő, eleven kapcsolat legyen közöttük és a szülök közt. Sikerűit olyan szülői munkaközösséget létrehozni, amelyről már elmondhatjuk: az iskola aktív támogatója. Ez a közösség terv szerint valósítja meg a kitűzött feladatokat. Megválasztják a szülők iskolájának anyagot Az előadókról az iskola gondoskodik. Tehát erkölcsileg is segítségünkre van a szülői munkaközösség. De az anyagi segítésben is fáradhatatlan.

Február 8-án a szülői munkaközösség táncmulatságot rendezett. Küzel 5000 forint jövedelmet hozott. 250 ember vett részt a mulatságon. Jó volt ez a mulatság arra is, hegy a község munkásai, parasztjai és értelmiségijei találkozhattak egymással, Ez erősítette köztük a kapcsolatokat. ami — úgy hiszem — jó a'apot adott ahhoz, hogy a jövőben még szorosabban együtt dolgozzunk.

LENGYEL ZOLTÁN Nyírmada.

*»

mm

9

Újabb erőpróba előtt a nagyecsedi népi együttes