Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-04 / 29. szám

A PROLETÁRDIKTATÚRA BAROM Fö FUNKCIÓJA (PA) OKTATÁSI SEGÉDANYAG) „NÉPSZERŰTLEN” DOLGOZÓ­TÓL HALLOTTUK — DARIUS KINCSE — NAPIRENDEN A fiatalkorúak bűnözésé — SPORTROVAT XV. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ara 50 fillér 1058. FEBRUÁR 4, KEDD A SZÁMOK MÖGÖTT K özgazdászok tudják a legjobban: egy mérleg akkor jó, ha hű képet ad a vállalat, az üzem helyzetéről, visszatükrözi az igazságot. Azt is tudjuk, hogy ahol rendszeresen beszámol nak a dolgozóknak, tényekkel mozgósítanak, segítsé- _ get kérnek az egyszerű emberektől, ott máris nagy lépéseket = tettek előre a munka megjavítása terén. A tapasztalatokat összegezve elmondhatjuk: az a vezető dolgozik jól, aki a be­osztottjaira támaszkodik, aki véleményt kér, mielőtt hozzá­kezd egy-egy nagyobb feladat megoldásához. És azt a veze­tőt tisztelik a legjobban a dolgozók, aki nem ígérget előre felelőtlenül, ismeri és feltárja a nehézségeket, az akadályo­kat, és a munka befejezése után odaáll a dolgozók elé: Így és így állunk elvtársak, nézzétek meg, hogyan lehettek volna nagyobbak az eredmények, kisebbek a hibák. Hogyan értékeljük azt a mérleget, amely két nappal ezelőtt látott napvilágot népünk elmúlt évben végzett mun­kájáról, amely nem kisebb dolgokat tár ország-világ elé, mint a népgazdaság fejlődésének, a lakosság anyagi és kul­turális ellátottságának adatait. Ha visszagondolunk arra, hogy 1957. elején igen súlyos gazdasági problémákkal is küzdött az ország, ha látjuk hogy a népgazdaság több mtrit 20 milliárdos kárt szenvedett az ellenforradalom „jóvoltából”, arra is emlékeznünk kell: vé­letlenül sem gondolunk rá, hogy az 1957. évi termelési tervet iparunk a legtöbb cikkből jelentősen túlteljesítette. Jól em­lékezünk arra is, hogy vajmi kevesen bíztak az ipari nyers­anyagok, üzemanyagok utánpótlásában, az árualap és a vá­sárlóalap közötti egyensúly helyrebillentésében. S ha hozzá­számítjuk, hogy kereskedelmünk készletei nagyrészt kimerül­tek és a gyárok munkáselboesájtással kezdték az évet, akkor még világosabban látjuk a megtett út nagyszerűségét. A párt és a kormány nehéz helyzetbe került. De nem ígérgetett, hanem cselekedett. Az első feladat az volt, hogy a Szovjetunió és a baráti országok-nyújtotta segítség révén tartósan megszilárdítsuk a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt, elkerüljük az inflációt. Ami az elmúlt év munkáját illeti — az ország népe az élet mindennapi sodrában élte át a népgazdaság fejlődésének, saját anyagi és kulturális helyzetének alakulását. A párt és a kormány segítséget kért a dolgozóktól, s azok tevékeny ré­szesei voltak a tervek végrehajtásának. Az üzemekben, a vál­lalatoknál és a szántóföldeken megindult az életet jelentő munka, a népi támogatás állandóan szélesedett és növekedett az ország vezetői, az ország vezető pártja körül, kiteljesedett és erősödött a bizalom mindkét részről. Nem kell messzire menni, hogy bebizonyítsuk: megyénk dolgozói is tagadhatatlanul jobban élnek, többet vásárolnak, mint 1956-ban Az ipari tervek teljesítése mellett a nehézségek ellenére kedvezően alakúit az elmúlt évi mezőgazdasági termelés is, s ebben a jó időjárás mellett nagy szerepet kaptak a paraszt­ság termelési kedvét fokozó párt- és kormányintézkedések is. Az elmúlt évben mintegy százezer mázsával használt fel több műtrágyát megyénk parasztsága, mint 1936-ban. Többet termeltünk árpából, zabból és kukoricából, mint az előző években. De nagyobb volt a búza, a rozs és a cukor­répa terméseredménye is, mint azelőtt. Az életszínvonal növe­kedését mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az elmúlt év­ben fejenként és havonta több mint másfél kilogramm cuk­rot fogyaszt a falusi lakosság, ami a háború előttinek mint­egy hússzorosa. Hazánkban az elmúlt évben állami erőből, állami támo­gatással és magánerőből 49 ezer lakás készült el — csaknem kétszer annyi, mint 1956-ban. Nálunk már szó sincs munkanélküliségről. A gyorsütemü konszolidálódással az elmúlt év végén a foglalkoztatottság el­érte az ellenforradalom előtti színvonalat. A munkások es alkalmazottak egy keresőre jutó bérösszege húszszázalékkal volt nagyobb, mint 1956-ban, míg a fogyasztói árak csak egé­szen kis mértékben emelkedtek és így a munkások cs alkal­mazottak reálbére az elmutt évben 14—16 százalékkal volt magasabb, mint 1956-ban. Növekedtek a parasztság bevételei is, de növekedett a parasztságnak a saját termeléséből szár­mazó fogyasztása is. Bővült az egészségügyi hálózat, jelentős eredmények szü­lettek a kulturális élet fejlesztése, az oktatás terén. Az eimúlt évben megyénk filmszínházait négy és félmillió ember láto­gatta, hétszázezerrel több, mint 1956-ban. De nagyot nőtt a rádióelőfizetők száma is, tovább bővült — bár ezen a téren van még javítani való — az iskolahálózat. Jól zártuk tehát hazánk 1957. évi mérlegét A párt ve­zetésével értük el sikereinket, ami azt jelenti, hogy az MSZMP eszmei és politikai vezetése nélkül nincs ha,adás, nincs építő munka. Ehhez viszont szervesen hozzátartozik az, amit Kádár elvtárs a parlamentben legutóbb hangsúlyozott: ,.A párt minden tagjának gondolkodásában a legerősebb meggyőződéssé kívánjuk erősíteni azt a nézetet, amely a dol­gozó tömegekbe vetett rendíthetetlen hitet fejezi ki.” Mert csak így, együtt vagyunk képesek megalapozni a jövő sikereit. Megkoszorúztál' Soltész Mihály sírját Vasárnap délelőtt kegye- Ictteljes ünnepség színhelye volt .a nyíregyházi Északi- temető. A 26 esztendővel ez­előtt mártírhalált halt Sol­tész Mihály sírjánál gyüle­keztek össze a nyíregyházi munkásmozgalom veterán­jai, a közélet helyi vezetői és a Soltész Mihályról elne­vezett munkásőrzászlóalj küldöttsége. A munkásdalár- da kórusának hangjai után Soltész Mihály egykori har­costársa, idős Pristyák Jó­zsef mondott visszaemlékező beszédet, miközben a mun­kásőrség tagjai diwőrscget álltak. Ezután a párt, ta­nács, az üzemek C3 hivata­lok képviselői helyezték el a kegyelet koszorúit Soltész Mihály sírján. 4 dó- ve tő készülék az üzemzavarok elhárítására j Nagy gond volt mindig a TITÁSZ Vállalatnál a gyakori ^üzemzavarok elhárítása. Sokszor ' borult éjszaka kellett egy-egy sza­kaszon végigmenni és az ellenőr- -zés után keresni a közelben egy jtelefon készüléket az eredmény pközlésére, a lekapcsolt szakasz új­bóli beiktatására. Ha nem sikerült megtalálni a hibát, menni kellett tovább és az is megesett, hogy miután rátaláltak a hibás veze­tékre, nem voit mód a központot erről értesíteni. Ez nagyban kés­leltette a hiba javítását. Ezen kívánt segíteni a nyíregy­házi üzletigazgatóság, amikor a hibakereső kocsira rádió adó-vevő készüléket szerelt. A Zsdánov ut­cai központban ugyancsak működ­ni fog egy készülék. Ezek után nem lesz probléma a megtalált hiba mielőbbi kijavítása. A szük­séges kikapcsolást, az anyag- és műszer pótlást rádión át kérhetik. A készülék beszerelése már meg­történt és moet már csak az enge­délyre várnak. Annyit azonban már elárultak, hegy legkésőbb a jövő év végéig mind a ki6várdai. mind a mátészalkai kirendeltségen hasonló készülékek beállítására kerül sor. Több, mint. 120 e. erío- intot lordít a Vállalat az. üzem­zavarok mielőbbi elhárítására. SZABÖ-VARRÖ IANFOLYAM INDUL A JÓZSEF ATTILA MŰVELŐDÉSI HÁZBAN A József Attila Művelődési Ház- tan évek óta sikeresen működnek i különböző szabó-varró tanfolya­mok. Munkás-, paraszt- és hivaíí.l tok-szülők gyermekei tanulják c anfolyamokori a szabás-varrás mesterségét. Az érdeklődés állam­ié és nagy. Ezt véve Egyelőmbe, áj tantól .vamot indítanak február 17-én. A tanfolyamon délelőtt 10 ától l óráig le-iz majd tanítás avi tandíj 50 forint) Az év első hónapjában 887 taggal gyarapodtak megyénkben a termelőszövetkezetek Két napja ismeretes a Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1D57 évről. Ebből a jelentésből is kitűnik, hogy a termelőszövet­kezetek gazdaságilag nemcsak helyreálltak, hanem termésátlagaik­kal és a jövedelem terén újább sikerekkel bizonyították a nagy­üzem fölényét. Megyénkben még sikeresebben gazdálkodtak a szö­vetkezetek: búzából 240 kilóval, rozsból 230 kilóval termeltek töb­bet holdanként, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Nem is beszél­ve arról, hogy terményeikkel minőségileg is messze maguk mögött i hagyták az egyénieket. A Központi Statisztikai Hiva'al jelentése is megállapítja, hogy i még egy esztendőben sem volt ilyen magas az egy tagra eső jöve- I delem, mint 1957-ben. Megyénkben 7 forinttal ért többet egy mun­kaegység, mint az előző évben. Ezek az eredmények vonzókká tették a szövetkezeti gazdasá­gok zömét. Az 1953. év első hónapjának belépési eredménye Is azt mutatja, hogy termelőszövetkezeteink nagyot léptek előre a múlt esztendőben. A zárszámadások eredményeinek megismerése után január hónapban 635 család 887 tagja nyert felvételt a termelőszö­vetkezetekbe. Ez idő alatt Öt új szövetkezet alakult; Nyírgyulajban Dézsa, Nyírpilisen Petőfi, Tiszavasváriban Aranykalász, Csenger- simán BuzaK.ala.sz, Felsősimán pedig Béke néven alakultak mező- gazdasági termelőszövetkezetek. Ahol a fűrészgépek készülnek Igen keresett megmunkáló gépe­ket készít a Kls- várdai Fa- és Fémipari Ktsz. — Ebben az évben 36 darab készül c-1 a képen látható kombinált gyalu­gépből. mellyel öt­féle famegmunká- | lást lehet végezni. I (Feni.) * Szintén nagy ke. | resietnek Örvend I az országban a szalagfűrészgép — Kisvárd.áról a múlt évben 82 da- rag szalagfűrész­gépet szállítottak különböző állami gazdaságokba, ter­mclőszövclkcztók­bc. — Ez év­ben Jiavonta 12 da­rabot készítenek el a budapesti MÉ­SZÖV részére. — (Lent.)

Next

/
Thumbnails
Contents