Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-26 / 48. szám
NAGYSZEKERES NINCS A VI- I,AG VÉGÉN — KÜZDELMES ÉLET — FIATALOKRÓL — FIATALOKNAK — ASSZONYROVAT — GAZDATANÄCSADÖ XV. ÉVFOLYAM. 18 SZ.ÍM Jobb munkamódszerekkel! S okan szeretnének még jobban élni, vagy legalábbis utolérni azokat, akik előljárnak. A leggyengébben dolgozó munkás is felfelé tekint, arra, aki többet teljesít és többet keres. S felteszi magában a kérdést, hogyan tudnak egyesek kiváló eredményeket elérni? Mi az oka, hogy az üzemekben vannak dolgozók, akik mindig a legjobban teljesítők között vannak, és a legtöbb fizetést kapják? A válasz megmutatja az eredmé- C nyék titkát. Azt, hogy ezek a munkások jobb munkamód- C szerrel dolgoznak! A szocialista munkaverseny résztvevőinek alkotó k^de- k ményezásgi napról-napra szaporodnak. Sokan szeretnék meg- = ismerni az eredmények mellett rejtőző szakmai fortélyokat, fc jo munkamódszereket. De nem jutnak el cdáigl Ez nem uto'só E sorban rajtuk múlik. Ha igazán akarnák és fáradtságot szén- = telnének a jó munkafogások és szakmai fortélyok elsajátítá- * sara, akkor hamarabb jutnának jobb eredményekhez. Csak- = hogy... kevesen vesznek fáradtságot ahhoz, hogy megállja- C nak rövid időre az élenjáró módszerrel dolgozó mellett, meg- C figyeljék a munkafogásekat és tanácsot kérjenek a munka- ^ hoz. Ugyanúgy még kevesebben vannak azok, akik lehajolnak egy-egy gyengébben dolgozóhoz, hogy felkarolják és segítsék őket a szakmában. A nyíregyházi Ruhagyárban Orosz Vera hálával mondja, hogy „Erdős János szaktársnak köszönhetem a szakmai tudást. ö tanított meg speciá'géppel dolgozni, aminek eredményeképpen havonta több mint ezer forintot keresek.’* Kiss Teréz Mária is Erdős Jánost dicséri a gyárban, amiért megtanította a zsebkészítés szakmai fortélyaira, és az átvett munkamódszerrel havonta már három-négyszáz forinttal többet tud keresni. A nagyhalászi kenderfeldolgozó üzemben például jól tudják, milyen jelentős a kismarkos módszerrel való tilolás; — megkímélik a tilósok erejét és kiváló minőséget eredményez, — még sem karolják fel eléggé ezt a bevált jó módszert. A matraciizemben már nagyobb gondot fordítanak az élenjáró munkamódszerek elterjesztésére. A szakmában nem eléggé jártas dolgozókat a legjobbakhoz osztják munkára. Paulistyák Mária például 28 darab matracot js elkészít naponta, kiváló minőségben. Erre tanítja Restyák Juliannát, aki' az átvett munkamódszerrel most már naponta 12—13 matracot tud elkészíteni. Ez a segítség sokat jelent a tervteljssítés- ben és Restyák Juliannának is, hiszen egyre több matracért kapja a darabbért és több lesz a havi keresete. A nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál is tapasztalják a legjobb munkamódszerek széleskörű elterjesztésének szükségességét, — hiszen új cikkeket gyártanak. Egyesek tanácstalanul állnak az új munkánál. Rászorulnak arra, hogy szakmai tanácsért és egy-egy jó munkafogás elsajátításáért forduljanak a hozzáértőkhöz. Maguk mennek és kérik ezt a segítséget, hiszen nem mindegy, hogy mennyit termelnek és mennyi pénzt keresnek. A válla’at vezetősége sietve szakmai oktatást szervezett részükre, ahol a legjobb munkamódszereket ismertetik. Ezen az úton elérhetik, hogy a mostani 70—80 százalékos havi vállalati teljesítményt minél gyorsabban száz százalékra emeljék. A munkások jó tulajdonsága, hogy nem tűrik az egyhelyben topogást, állandóan növelni szeretnék a szakmai tudásukat cs elsajátítani a termelés technológiai követelményeit. Ezt a törekvést szervezetten ki kell bontakoztatni! Az okos művezető hamar megtalálja ennek a módját. Összehasonlítja, hogy az ugyanazon szakmában dolgozók teljesítménye és munkamódszere között mi a különbség, azután a gyengébben dolgozókat rábízza a'legjobbakra. Megéri az ilyen átcsoportosítás! Megéri a segítségadás! Ezt a kisvárdai Vulkánban is tapasztalták már, ahol a magas’ selejtszázalékkal termelőket a kiváló minőséget gyártó formázókhoz osztották be munkára. Így érték el, hogy a selejt rohamosan csökken. Ez nem közömbös a vá’lalat egyetlen dolgozójának sem, hiszen a jobb munkamódszerek alkalmazásával magasabb színvonalon folyhat a termelés, takarékosabb és jobb minőségű a munka és nagyobb a nyereségrészesedés. A szocialista munkaversenynek egyik lényeges jellem- zöjc az élenjáró tapasztalatok bevezetése, a lemaradók megsegítése és az élenjárók színvonalra való emelése. O’yan tartalék ez, minden üzemben, amit bűn nem észrevenni. A művezetők tudjál; a legjobban, hegy a munka termelékenységének növelésében milyen nagy jelentősége van a legjobb munkamódszerek terjesztésének és alkalmazásának. Mégsem p fordítanak erre kellő gondot. E sikkad a legjobbakkal való r foglalkozás, elmarad a jó tapasztaltok népszerűsítése és a C munkamódszer-átadásra való ösztönzés. Az üzemi pártszervezetek és szakszervezetek feladata is törődni ezzel. Politikai nevelő munkával bontakoztassák ki a kezdeményezéseket, tűzzék ki az élenjáró munkamódszerek tervszerű bevezetésének és széleskörű alkalmazásának jelszavát, azon túl ped g segítsék a megvalósítás érdekében hozott intézkedéseket. Ára S0 fillér 1958. FEBRUAR 28, SZERDA Jóváhagyta a Minisztertanács a megye es évi beruházási tervéi Többmillió forint a megye iparának fejlesztésére Az ez évi beruházások között nagy helyet foglalnak el az ipari beruházások. Annak ellenére, hogy megyénk mezőgazdasági jellegű, figyelemreméltó államunk gondoskodása a tájjellegnek megfelelő ipari üzemek építése, korszerűsítése terén. Többek között teljesen gépesítik a Szabolcs- Szatmár megyei Építő és Szerelő Vállalatot. A megyeszerte jelentős munkát végző vállalat kapacitását bővítő és termelést növelő beruházása meghaladja a félmillió forintot. Jelentősen fejlesztik a helyiipari vállalatokat is. Az év e'ső felében átadják rendeltetésének a nyíregyházi új Patyolat Üzemet, amely a befejezés után közel két és félmillió forint értékkel növe’i megyénk ipari állóeszköz-mennyiségét. Az élelmiszeripar terén Mátészalka kap 1958-ban a legtöbbet. Befejezik a modern kenyérgyár építését, melyre az idea közel másfél millió forintot fordítanak és a befejezése után több mint 5 millió forint értéket képvisel majd. Ugyancsak befejezik a szálkái jéggyár építését is, melyre az idén 150 ezer forintot foidítanak. A Mátészalkai Sütőipari Vállalat újabb gépek beszerzésére egyébként közel 120 ezer forintot kap. De Mátészalkán kívül a megye más részein is sor kerül üzemek korszerűsítésére. Villamosítják a tiszaberceli malmot, modernebbé varázsolják a nyíregyházi és kisvárdai sütőipari vállalat felszerelését, hogy még szebb, és ízlésesebb termékekkel szolgálhassanak a megye dolgozóinak. Ugyancsak megújhodik ez évben a nyírbátori kenyér- üzem és a nyíregyházi húsüzem is. Nagy gondot jelentett a múltban — és jelent még ma is — a megye ivóvízellátása. Kormányunk ebben az évben jelentősen javítani kívánja a tűrhetetlen állapotot. Több, mint 15 község, továbbá Nyíregyháza város és több állami vállalat kap állami beruházással mélyfuralú kutat. A folyamatosan épülő és közel 3 millió forint beruházást Igénylő nyíregyházi nagy vízmű építésére ez évben több mint kétmillió lórin tut fordítunk. Nyíregyháza csatornázása tovább folyik 1958-ban. A végleges befejezés során közel 5 millió forintba kerül a nagyjelentőségű munkálat, melynek folytatására ebben az évben egymillió forintnál többet fordítanak. Nyíregyházi szempontból figyelemre méltó még ebben az évbon megépülő Vécsei-úti híd, amely 250 ezer forint beruházást igényel, továbbá a tiszaberceli vaskompot is üzembe helyezik. Közel 15 millió forint új gimnáziumok, iskolák, óvodák és napközi otthonok építésére A lakásproblémák mellett főleg az oktatási nehézségek felszá- mo’ására fordított nagyobb gondot ■a megyei tanács, amikor a terv- javaslatot készítette. Többek között 15 új iskola, mellékhelyiségek és nevelői lakások ép.tésé! végzik el ebben az évben. Nagyobb figyelmet érdemel a Mátészalkán épülő új, 14 tantermes gimnázium továbbépítése. melyre 1958-ban több mint kétmillió forintot fordítunk. Egyébként napokon belül teljesen elkészül és átadásra kerül s> nvírbátori 8 tantermes gimnázium is, rmely összesen öt és I félmillió forintba került. A tan- tercmpótlás mellett lényegesen megjavul a megye nevelőinek lakásproblémája is. Többek között Fenészlek, Rak am az, Geszíe- réd, Nyírmada, Ür, Kék, Magy, Tiszabezdéd, Apagy. Ká.lmánliáza községek, valamint Nyíregyháza város nevelői mondhatnak magukénak új nevelői lakásokat. Oj gimnázium építését kezdik meg az idén Tisza lökön és még ebben az évben befejezésre kerül. 50—50 férőhelyes óvodát kap Nyírcsászári és Tiszaeszlár. melyek építésére mindkét község fél-félmillió forint keretet kapott Közel 6 millió cgésiségugj i célokra Korábban már közöltük lapunkban részleteiben is hogy milyen intézkedések várhatók a megye egészségügyi helyzetének megjavítására. Ezúttal együtt műt,ttjuk meg a konkrét beruházásokat. - - Csaknem egy milbó forintot biztosít államunk a kisvárdai kórház befejezésére. A ngebbsn cpü’ő mándoki gy irmok T3C- szanatórium is elkészül az idén Cscnger község >»gy kitünően felszerelt szülőotthont mn ’dha, magáénak 1958-ban. Bővül a v^sa- rosnaményi kórház, korszerűsítik a megyei kórházat és a ea- csál.vl tüdőgondozó intézetet. A megyei kórházban a felszerel érek kiegészítése mellett nagyobb figyelmet érdemel az X mill'ó lo~ rtntta! megépülő modern mosoda amely lényegesen jobb körülményeket teremt a betegek tisztán« tartása terén. Nem sorolhatunk fel itt minden apró-cseprő új létesítményt, csupán egy számot írunk még le, kommentár nélkül; közel 6 millió forintot fordít ál-, lamunk Szabolcs-Szatmár megyei egészségügyi beruházásaira. Mit kap Nyíregyháza? A megyeszékhely is szepe.i fejlődik az idén. A korábban említett nyíregyházi beruházások mel- lett jóleső érzés végigpillantani a nagyobb „tételeken” is. Legidőszerűbb minden nyíregyházi dolgozó számára a színház építése; Mi lesz a színházzal, meddig ívelik még kívülről a falakat a maiteres állványok? Nyugodtan elmondhatjuk: nem sokáig. Annak ellenére, hogy pontos dátumot nem kaptunk a megnyitó előadást illetően, annyit azért lejegyeztünk — és ennek minden feltételét biztosítva látjuk —, hogy a jövő év folyamán felziighat. a taps a megszépült városi színházban. 1958-ban és a jövő évben már csal;,a végső simításokat végzik au építők. De ez időt igényel, és most- már csak a nyíregyházi dolgozók türelmére van szükség. Az idén több mint másfél millió forintot biztosítanak az építkezés folytatására. Különben az épülő, és csaknem kész állapotban levő stadion öLö- zőjenek befejező építkezésére félmillió forint áll a város remi iker- zésére. 117 lakást adnak át, újabb I0S építésűt kezdik racg az idén Nyíregy házán A színház és a stadion építéso mellett még komolyabb és még több embert és családot érintfi probléma Nyíregyháza lakáskérdése. Az illetékes szervek és nem utolsó sorban kormányunk a lehetőségeket figyelembe véve kívánja leküzdeni a nehézségeket. Ebben az évben — még az év első telében állami beruházásból 117 lakást adnak át a városnak. Ezek többsége az Arany .János utcai építkezésekből tevődik ki. Még ezek átadása elolt újabb 102 lakás építését kezdik el ebben az évben. Sor kerül többek között a Békeház L > » György úti részének tovább- építésére és az Irodaház Kossuth utcai ágáuak meshosz- szabbítására. Nyíregyházán kívül Záhony (25 db.) és Tiszavasvári (12 cfb.) közá ségek is kapnak lakásépítésre állami keretet. Bár a közel 8 milliós beruházás (Folytatás *z 5. oldalon) Tíz millió állami beruházás mélyfúrású kutakra
