Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

KELETMAGYApORSZAG

1958. FEBRUAR 26, SZERDA

Nagyszekeres

Halatokról

Fiataloknak

tályt. A falu becsüli munkánkat.!

A szülők feljönnek, érdeklődnek* .... , , , . ...

, . . ..... J Xeso este erkeztem Vamosorogyermekeik iránt, hogyan Xejljd-»szjt,0i a tanácsházán a kommunák, miben segíthetnek, nincs-aJnisták, pártonkívü ick gyülekez- valami probléma. Azt is elisme-*tek. Az „Időszerű kérdések' tan- rik, hogy a gyermekek ma jóvaltfolyamának hallgatói voltak A . , . . , , ♦beltenesseg, a falusi pártpolitikái

magasabo sz.nconalon tanulnak.*munka kérdéseit vitatták, hogy Valóság ez. Az új iskolában}javuljon a munka, jobb legyen a kikéi a mag, amit a nevelők vet-{termés. Amíg az oktatás nem kéz. nek el. Jó ezt látni. Lehet-e meg-J^.j^ött, beszélgettünk. Ki az ido- hatotlság nélkül nézni a falu-járást, ki a tavaszi munkát emle- széii kubikos leánykáját, amint{gette. Sipos Pál, a helyi KISZ új mackóban, tiszta köténykéDen{szervezet titkára, a járási KISZ- forrpálja első betűit, s a taní.ó-Jbizoltság egyik munkatársával vi- nání kérdésére így válaszol: ,.Ta-» tázott. Sipcs elvtárs azt állította, nárnő szeretnél; lenni, mert az a* hegy a vámosoroszi kiszisía lá- lcgjobb a világon! ’ Hogy mi;i\? t nyolcban nem lehet bízni Erre let- Maga sem tud rá válaszolni jtem én is figyelmes. Mi az oka,

Érzi. ösztönösen tudja viszont,{hogy nem b'znak a lányokban? hogv csak rajta múlik mindez. { A titkár hallgatott. Nem tudta, Lehet ezekután állítani, hogylmit mondjon, mivel bizonyítsa Nagyszekeres a világ végén ka-Jállítását. Gondolkozott majd azt pott" helyet? _ _ {mondta:

~ { — Hiába bízunk rájuk bármit,

♦ nem csinálják meg.

{ A válasz meglepett. Jó, mond- *júk a- lányok nem szívesen hall- f gátnak előadást a .belterjes gaz♦ dálkodás megvalósításának fe.ada- statról, de otthagynák a szereleméről, táncról, dalról, házasságról, {főzésről, kézimunkáról szóló elődadást? Sipos elvtárs, — s még né- ? hányán az ottlévők közül — azon♦ ban kitartottak véleményük mel- ^ lett és többek között azzal véde- {keztek, hogy az egykor szegény- {paraszti szülők .gyermeke nem {szívesén keresi fel oltht.nukbarKa {középparasztok lányait. Hogy {miért? Mert kisebbségi érzésük .{van s azt tartják: „nem méltók a {barátságra jómódú lányokkal.'’ ÍEzt azzal igyekeztek bizonyítani.

— Nagyon sokat változott a helyzet. Akit beíratnak az iskolába, az végigjárja a nyolc oszyiivrt nem bísnals a vámosoroszi hissistn lányokban?

DCiizdehnes éitt

hogy Orosz Annus sem szívesen viszi cl a középparaszt lányoknak a KISZ tagsági bélyeget. Később azt mondták: még a fonóba sem hívják meg egymást, oda is csak barátnőket invitálnak. S ha így van. ez baj. komoly hibája a KISZ-nek, a község vezetőinek.

Én pern a hibát elemeztem: nem a többi hiányosságra voltam kíváncsi, hanem arra: miért van nézeteltérés a vámosoroszi l-dszis- • a lányok, így a falusi kis- és középparaszt lányok között? Nem kellett sokáig érdeklődni. Elmondták. hogy még az Ifjúsági Akadémiát sem tudták megtartani, mert nem kapott a helyi KlSZ-szer- vezet segítséget. Pedig megszervezték az akadémiát, össze is ’öitek volna szívesen, de nem volt füzet, e'őadás, vitavezetési vázlat, amiből megtartsák. Nem kutattam tovább a tubák okait. Ott. ahol nem teremtik meg a le- hetőséget a fiatalok nevelésének, véleményük kicserélésének, nem lehet eredményese^ dolgozni. Pedig mennyi lelkesedés, kedv lendület van a vámosoroszi fiatalokban. Megmutatták ezt tavaly nyáron is. mikor sorra járták azokat akiknek segítségre volt szükségük aratáskor. És segítettek. A munkában, példamutatásban nincs is hiba Annál több azonban a nevelésben. egymás iránti bizalomban s megvan a veszélye a paraszt fiatalok rétegződésének is.

A beszélgetésen ott volt a községi párttitkár és tanácselnök is., akik becsülettel végzik munkáiu- kat. Ök is beleszóltak a vitába. Hiba nélkül elmondták, mit kellene tenni, hogy összeforrjanak, mégjebbun szeressék egymást a fiatalok, hogy becsülettel teljesítsék megbízásukat. S mikor megkérdeztem: miért nem tesztje amit [elmondtak, vallókét vonogátták.1 [Pedig szeretik a fiatalokat. Kiss (László elvtárs, tanácselnök fia is- |jelen volt s nem győzte szívni

J.nagába, amit hallott jól működi fjúsági szervezetekről, táncoló, lalcló lányokról, fiúkról, művelőid, olvasó, tanuló legényekről. Édesapja is észrevette ezt. S ahogy •tezte fia arcát, kíváncsi szemeit s észrevette lelkesedését, tekintete sütött, mintha felelősséggel tartozC.ia nemcsak fia, hanem az egész .-aiu fiatalságának neveléséért a .öbbi vezetőkkel együtt. Bár nem •szólt, nem ígérte, hogy ezután löbbet segít, segítenek, ue Lntam,. togy szégyenkezik. Ta.án ezt gon- ioiiu: nem elég egy vezetőnek -sak családját becsületre, tiszte- [lettudásra nevelni. Valóban. Ettől ló^bec varnak a Jalu fiataljai. Fogúk meg az ifjúsági szövetség vertéinek kezét, ha kell va ameny- ayi. KISZ tagot bátorítsák, nevelők, hogy többet szórakozzanak, anuljanak,

j Nagy Tibor.

mm*rcmr

Szerencsés \ nyíregyházi

jj Cipészek

5 Három éve rendszerei totózi PLijjpa Fái, Furman Tibor, Jacziiij K János, Jenei Lajos és Kiss József, 5a nyíregyházi Cipőipari Rísz. dol- R .ozoi. Közösen t< tóznak. Legutóbb jiájuk köszönt a szerencse. Tizen, íket találatos totószelvényükkel ezer 203 forintot nyertek. Ezen Dkíviil még van két tizenegyes, és íegy tizes találatnk is. Egyenként 5mintegy 16 ezer forintot nyerlek 5 t türelmes totózók. A szerencsén ;csak azok sajnálkozna);, akik a •baráti hívás ellenére kimaradtak 5 1 játékból és így a nyereményből - is ..,

**

nincs a világ vegén

\gyan kell bánni ezzel, vagy azzali a géppel- ]

Ezek az emberek, a Kondást \ Gyulák, megetnelik a kalapjukatj j tanítójuk előtt. Áz igazi pedagó-{

\ gust, .a kommunista embert tisz- j telik benne. Nem múlt még elt j esztendő, hogy ne jutalmazták] volna kiváló munkájáért. Neki] mégis a legnagyobb jutalom az, hogy taníthat. Ez úgy hozzátar-j tozik az életéhez, mint a reggelit felkelés. És mindennap — bár be-* teges ?— új tervekkel ébred. Új.

■ nagyszerű eredményeknek vetij meg az alapját. Hat hónapja vá-J lasztották meg a pártszervezett élére. És még ezzel csak szaporo-f dotl a munkája. De ci nem pa-\ naszkodik. Nappal tanít, estet pártmunkát végez, vagy szeminá-i rlumot vezet. És itt is tanít. Tcr-J nítja az embereket az igazságra! és bizony, minden este úgy hall t gatják okos, meggyőző szavait.i j mini az iskolások az óráit. 4

Az egész életével tanít. Tanití \ kicsinyeket és nagyokat. Kiutaló { kát, új házasokat és öreijeket.i \ Nem káromkodik, az ő kis ottho-i j nából még senki mm hallost* zsörtölődő szót. Békességben éí-g I nek. Mária nénivel, kedves éleí-J j társával, akinek tizenegy évig ud-t \ varolt, míg elvehatie. Igen, ennyi] ' esztendőt kellett várnia a régi- trendszerben, ívig családalapításraj i gondolhatott. Tanulhatnak-e ebből» ]a mai fiatalok? Igen. tanulhatna | is ezt Borsi Dezső nem szégyenig elmondani. Feltárja küzdelmest | életét, a fájó esztendők állomásátJ 'emlékként idézi hogy azon meg-t I p’henve elgondolkozzanak másol;.j Es míg más embereket az ilyenéi, küzdelmes élet megdöbbentette.* őt megedzetie kommunis'ávi n:-j Veite, szilárd akaratú emberré! 'orrnálfa, aki nagyon, de nagyon1 hídja becsülni a fizikai munkát.' a dolgozó embert, a; életet for-’, múló érteimet. j

FARKAS KÁLMÁN

álom megvalósulásának kapui i kitárulhattak előtte. Elvégezte a tanítóképzőt és már ott érezte | magát a katedrán de... Közbeszólt a sors. Nem kapott állást. Hat esztendeig kellett várnia, amikor a kerekhalmi uradalom iskolájában elfoglalhatta állását.

— ígérem —-hangzottak ünnepélyesen szavai —, hogy müveit népet nevelek a tanya lakóiból.

— Akkor, kedves barátom, maga nagyon rosszul gondolkozik. — válaszolta a jószágigazgató.

Barsi Dezső fiatal tanítót mintha pofon vágták volna. Valami kérdezésféle csillogott a szemében. De enélkiil is megkapta a választ:

— jegyezze meg jól. Elég, ha a paraszt annyit tud, hogy két csizmába ne dugja egyszerre a lábát.

Még ma is emlékszik ezekre a szavakra, de nem hallgatott rá. Együtt élt az emberekkel. S tanítványai úgy mentek lakásába, mintha hazamentek volna. Fúrt. faragott," rádiót eszkábált, gépeket szerkesztett És ha észrevette, hogy valamelyik tanítványa érdeklődik, tanította. Ha a cselkl- házakban rossz volt a fazék, el- hozatta. Meg anította a kis Senki Jancsikat forrasztani, fazékét foltozni, gyúrótáblát faragni. Húsz esztendeje. hogy tanítja, neveli a falu' gyermekeit és nem fáradt el.

Most is fizikát tanít a ny'rgyu- laji iskolában, mint igazgató. Valamikor az élei kényszerltette rá. hegy megtenni nn minden . Egykor undor:al csinálta. Most örömmel tanítja, me t érteiméi látja. Igazi pedagógus, akit a sors tanítón meg arra. hogyan kell a gyermekeket politechnikai módszeretekül a munka szeretetére nevelni. Nem egy ilyen tanítványa van. mint Kondás Gyula, az orvosi miiszei gyár főmérnöke, akit ő tanított meg szerszámot forgatni. akinek ö magyarázta meg, hoi

1 Aludt a híd alatt Pestén, az [ \őszi ■ holdvilágot a budai hegyek ’lócáin üdvözölte és ugyanitt kü- [szöníöííe o felkelő napot. Volt ikifutó, felszolgáló, hajómunkás,,

]minden. Amire az éhség rákény- \szeríteite. Sokszor még annyi sem jrolt. Semmi. Munkanélküli, aj:i \zsebredugott kézzel kószált a pzs- >ti éjszakában és ha nem. sikerült |a telefonautomatából „kiszerelni’1 1a pénzt, a szemeteskosarakra vetemedett. Balléze t kenyérbej. imaradék-gyümölcs, almacsutka ■után. Örült, ha harapott valamit )és újból a hegyoldali lócák ringatták álomba..

I Ólomlábon másztak a fiatal jniunkás feje fölött a küzdelmes ynapok. Az egyik éjszakán azt ál- jmodfa. hogy tanító volt. Ott iilt Ia katedrán és mosolygós gyermekiarcok körülrajongták. Kiváncsi \szcmekkel vizsgálták, amint kisér- lletezett. Aztán a gyermekek is [uíárja csinálták. Majd feleltetett, i'eladta a következő leckét, a gye- \ J/eicefc felálltak és búcsúztak. Ö \ )'illt az iskola ajtóban és búesú'olt í j/anííránj/aiíóZ... S ekkor érezte.! (hogy valaki rugdossa a lába*. I ÍMegdörzsölte szemét, 'szertefoszl >tt \ álom. Rendőr állt előtte.

1 — Keljen *el, megfázik.

| Dezső felállt, két kezével megsérülte haját kinyújtózkodo!*' és h regreli napsütésben elindult, fii ynunkát keresni. ^

Ki. tudja hányszor feküdt le korgó gyomorral, kétségek között I :s hányszor köszöntött rá a nap , t egg"l. ellopva tőle még azt a k’s ■ ^reményt is, amelyet az álamlew— l'iolc ajándékoztak neki eoy-egy tzjszaka. Nem tudom. Annyi' fmondhatok csupán, liogu eMs jel- Vemű, az élet nehézsége’t megírásit ól* emberré vált és rneg'cn-li Ikiizdeni a: élettel, a sorssal a 1/íapifaHsía rendszerrel. Nem ad a \fel a harcot. Kádár tanuló l»íí. ÍHíH esztendeig dolgozóit, mini inas, segéd, amikor is a valamikor

M

ár sár borította a falu utcáit. Ä kit,iskolások han- v gos sietséggel igyekeztek az új tantermekbe, s ki- ■ pirult arcukkal fejezték ki, hogy. ezután is olyan vszta marad az iskola, mint a„ i iső napon. Bent a fényezett padok közölt megille- tödött csendben várták; mit mond a tanitoneni. aki az új iskolával érkezett a kicsiny, távolesó köz ségbe, ahogy mondani szokták, a világ végére.

1937. oktobeiének első napjaiban avattak a nagyszekere'si is-1 kólát, 110 gyermek és nagyon sok szülő örömere. A . nevelők vágya is teljesült ezzel, megszűnt á' szükségtantermekben a tanítás, s mcitó körülmények között végezhetik nehéz munkájukat. Hej, bizony mennyire más ma a falusi s főképp a várostól távolesö falusi pedagógus élete! Igaz, a községben még nincs villany, filmet csak elvétve láthatnak. De segí- j tenek magukon. A nevelőtestület ' teaestét, bált rendezett, s a köz-ä( ség lakóival együtt kedélyesen üti# el a téli estéket. S

— Aki ismerte a múltat —ma i gyaráz Kótha Endre igazgató —2 az látja csak igazán, s értékeli sS jelent. Mert én egyházi iskolában#, keztem a tanítást — folytatja —^ | 1G3 forintért. A gyermekek na-a gyón sokat hiányoztak. Télen ru-G iia hiánya miatt, nyáron- meg<, azért, mert dolgozni kellett ' szüleiknél, hogy megélhessenek. [' falu sem sokra becsülte akkor az; > iskolát, és a mi munkánkat serp.C 1 És most? ( |

_________________________ O1

Gyakorlat tesz! azH embert mesterré

Csípős februári szél kavarta! > szemünkbe a havat, de mi — az; i újtelek-bokori ezüstkalászos tan-í [ folyam hallgatói — ott sorakoz-^ i tunk metszőollónkkai. Gyakorlati) | metszésre indultunk Horváth Jó-Í | zsef tanfolyamvezető tanár irá ( 1 .nyitásával. Egy állami tartalék-; [ ban lévő gazdátlan gyümö'cs'ósbeS indultunk Felsősimára. A 15 évest fák az utóbbi években nemigerS láttak metszőollót. (Az illetéke-> [ sek megfeledkeztek erről a gyü-C mölcsösről.) ;

Nincs olyan kár, amiből va'a-< kinek haszna ne lenne. Mi ezeken; a fákon megtanultuk azt is. hogy; egy elhanyagolt gyümölcsöst mi-< ként kell metszeni, mert itt égé-; szén más eljárást kell követni 5 mint egy rendszeres kezelésben® lévő gyümölcsösnél. Amit meg-3 metszettünk, azzal példát muta,-® tünk annak, aki majd birtokba# veszi-ezt a gyümölcsöst. ®

Tanfolyamvezetőnk, Hurrád» Jo J zsef tanár nagy szeretettel foglal S kozik velünk hetenként kétszer is® Ezúton mondunk köszönetét tárád-2 ságcs ^munkájáért, hogy 62 ta-a nyai parasztembert megtanít a# legújabb kertészeti ismeretekre. J Drenyószki András. ® a tanfolyam hallgatója. -