Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-20 / 43. szám
4 KELETMAGYARORSZAG 1 m, FEBRUAR SO, CSÜTÖRTÖK IGy aliFiibbaii és körültekintőbben ellenőrizzünk Szabó Ferenc körzeti ellenőr í hiába figyelmeztette gz igazgató.* ságot, hiába javasolta, hogy* váltsáli le, mert Szabó Bálinti körül nem mennek rendben a| dolgok. Az igazgatóság nem fo-j gadta el a javaslatot. Még akkor « is vitatkoztak a leváltás dolgán* — kereken egy hónapig —, ami-« kor az ellenőrzés bebizonyította,* hogy Szabó Bálintnak húszezer* forintnál is több hiánya van.« Többszörösen károsodott emiatt« Tiszabecs. Károsodott egyrészt a« hiánnyal, másrészt azzal, hogy« egy hónapig zárva tartó üzletben« nem vásárolhatott és Fehér-« gyarmatra kellett menni min- j den apró dologért. j De menjünk tovább. A tisza-j becsi földművesszovetkezet ve- J zetői nemcsak Szabó Bálint esc-; tében voltak felületesek. Ezení túl jópár szövetkezeti értékkeze-J kinek eltűrték a hanyagságot.; Hiánya volt Dózsanyi Jánosné; italboltvezetőnek, Orosz Endre; felvásárlónak és másoknak.; Mindebből az következett, hogy; fedezeíhiányos lett a szövetke-; zet és felfüggesztették a válasz-; tott vezetőséget. — Űgv hisszük,; mindehhez nem kell már mást; hozzáfűzni. ; A IV. országos kongresszuson sok érdekes dolgot hallottunk. A magam részéről csak egyet tudok érteni azokkal, s iőleg a szövetkezeti vagyon megvédésére tett intézkedésekkel... Éppen ideje, hogy rendet teremtsünk. Mint a földművesszövetkezetek megyei központjának fciügyelőbizottsági tagja, igyekszem megvalósítani a kongresz- szus határozatát a mindennapi cietben. Még gyakrabban és körültekintőbben nézek szét a megye löldművcsszövetkezetei- nek portáján, mint korábban. Elsősorban a helyi, a d,ögei földművesszovetkezet munkáját figyelem es segítem. Örömmel tapasztaltam, hogy az év végén az előírás szerint leltároztak az egyes számú üzletben. Nagy Sándor igazgatósági és Szonok Béla felügyelőbizottsági tag — a leltározást előkészítő kioktató értekezleten hallottak alapján végezték munkájukat. Nemcsak a boHkczcIőktől követelték meg a leltározási fegyelmet, hanem maguk is betartották. A boltke- zelő által mért áruk mennyiségéről cs áráról esetenként meggyőződtek, $ csak azután vezettették be a leltárba. Különben az üzlet vezetője többlettel számolt el. Sajnos, a mándoki körzeti földmüvesszövclkezctnél végzett ellenőrzésemkor amiál több hibát tapasztaltam. Ott kezdem, hogy Mcnydörgős János igazgatósági elnök nem szervezte meg a választolt vezetőség kioktatását a leltározás szakszerű levezetésére. A hiba még tetéződött azzal, hogy két vezetőségi tag helyett csak egy jelent meg a leltározásnál. Egyedül pedig képtelen volt az áruk mérését figyelni, az árakat ellenőrteli, valamint a leltáríró munkáját szemmel tartani. A mándoki körzeti földművesszövetkezetet éppen a hasonló felületes ellenőrzések „segítették hozzá” az előző években előforduló leltárhiányokhoz, a sikkasztásokhoz cs más lopásokhoz. Nem helyeslem azt sem, hogy a földművesszövetkezetnél tájékozatlan, a választott vezetőség nem mindig ismeri általános teendőit. Nem ismerik a IV. országos kongresszus határozatát, így nem is tudnak harcolni annak végrehajtásáért. Miért nem szervezte meg az igazgatóság elnöke — a SZÖVOSZ január hónapban kiadott utasítása szerint — a választott szervek ok--1 tatását a kongresszusi anyag-' ból? Szeretnék még írni arról is, hogy helyesnek tartom a különböző be nem hajtható tartozások leírását. Végre teremtsünk már rendet é téren is. Igaz, a rendteiemtésnek meglesz a .hátulütője”. Mert számos föidmű- vcsszövetkezet alig, vagy semmi visszatérítést nem fizet a tagoknak. Ezt pedig nem lesz könnyű megmagyarázni — de a magam részéről vállalom ... Bízom benne, hogy ez évben már jól gazdálkodunk és jelentős tiszt» nyereséggel zárjuk az évet. — Desz miből visszatérítést fizetniük a földművesszövctkezetek-i nek. Azonban ehhez az is szükséges, hogy minden választott vezetőségi tagnak — de a szövetkezeti tagoknak is — szívügyük legyen szövetkezetük rendszeres, és lelkiismeretes ellenőrzése. BANU FERENC, a MÉSZÖV felügyelő bizottságának tagja. A földművesszövetkezetek megkezdték a naposcsibék igénylőinek összeírását. A naposcsibék ára darabonként 3 forint 70 fillér. Szerződéses nevelésre is adnak ki kiscsibéket. A naposcsibék leszállítása március hónap 5-ével kezdődik meg, s folyamatosan egymillió-kettőszázezer darab eladását akarják lebonyolítani ez évben. Tíszalökön 18 cigánycsalád kapott házhelyet a múlt esztendőben. Tizenegy család házhelyigénylése pedig folyamatba» van. A községi tanács és föld-, rnüvcsszövelkezct összefogott a cigánycsaládok munkához juttatása érdekében, hogy jobb anyagi körülményekhez jussanak, jobban éljenek, házat építhessenek, a nincstclenk pedig ház- helyhcz jussanak. A cigányokat vályogvető és téglaégctő társu-1 lásokba igyekeznek szervezni, s a, szövetkezet értékesítené a klá termelt vályogot és téglát. Ahogy elnózegetcmr a balkányi körzeti földmfivesszövetkezet textilüzletébcn jövő menő asszonyokat, lányokat és férfiakat örömmel látom, hogy senki sem távozik üres kézzel.,. Papp Gáborné har-1 madmagával válogat a szcbbnél-szebb tavaszi ruhaanyagokból s hosszas tanács koz ás után választják ki a kötőnek és ruhánakvalót. A dön tésben szívesen segí tenek Kállai György. Takács János és Nagy Miklós bolti eladók Még azt is .megmondják, mennyi kell a kötőre a pettyes kartonanyagból. I gaz nem „mai gyerekek” j már. Kállai György1, i a 70., Takács János' pedig a 45. évét taIRINYI KLARA, a balkányi textilüzlet egyik eladója. possa. Évtizedek óta dolgoznak a szakmában és szerelik, ragaszkodnak hozzá. „Vérükben" van a kereskedelem... A pult másik részén Sallai Erzsébet, Irinyi Klára és Lipták Mária foglalkozik a vevőkkel. Három-négy vég árut is leszednek a polcokról, s mutogatják jobbról-balról, hogy könnyebb legyen a vásárlóknak kává asz- taniok a legmegfelelőbbet. A három lány is több, mint négy óve dolgozik már ebben az üzletben. Sallai Erzsébet és Irinyi Klára itt cseperedett fel, cs váltak szakemberekké Kovács Já-BaLkátujJuL főhet a tai tuz nos boltvezető és a többi férfi kartársaik mellett. Öröm nézni ügyes mozgásukat, előzékeny kiszolgálásukat. Megszólítom a kifelé tartó Papp Gábomét. — Gyakran szokott itt vásárolni? — A pénzemtől függ — válaszol tréfálkozva. — Csak közelebb van mint Nyíregyháza, vagy Debrecen! Különben is megkapunk mindent ebben az üzletben — toldja meg. — Mit szaladgáljunk össze vissza ... Látja, dugig vannak a polcok. Az ízlésesen elrendezett sok árutól valósággal roskadoznak az állványok. A bolt dolgozóinak gondjuk van az áruellátásra, és az áruk rendben tartására is. Megkérem Kovács János elvíár- sat, az üzlet munkaérdsmermes vezetőjét, mutassa meg a raktárt ... Ott még tömöttebbek a polcok... — Mennyi a bolt árukészlete? — Kétmillió forint körül mozog — feleli készségesen. — Zömmel már tavaszi és nyári árukat tartunk. Többek közt száz vég flokon áruban, 2500 gyerek kötött ingben. 600 darab gyerek- és 200 darab férfi kardigánban, újfazonú női szandálokban válogathatnak vevőink. Hogy könnyebb legyen a cipőáru kiválasztása, nemcsak a kirakatban, hanem a pultra is kitettünk néhány újfazor.ú, divatos szandált, félcipőt cs más árut. — Hogyan sikerül megoldaniuk, — faggatom tovább —. hogy a vevők legtöbbje megtalálja üzletükben a keresett árut? Hiszen egy budapesti nagyáruházban sem lehet mindent megkapni, — pedig annak egyetlen osztályán több áru van, mint az üzletük egész árukészlete! — Állítom, — válaszol Kovács elvtárs — nem könnyű a dolgunk. Azért többé-kevésbé sikerűi megoldanunk. S elmondja, hogy Ralkányban nevelkedői t fel és ezt az üzletet már 1953 óta vezeti. Munkatársai szintén ismerik a helyi és a környező községek lakosságúnak igényeit, kívánságait. Azért naprói-napra igyekszenek figyelmesen megnézni, ki mit szeretne vásáro n! az üzletben. Gyakran megfordulnak az állomáson is és nem szégyellik megkérdezni, miért utaznak Nyíregyházára, vagy Debrecenbe. Ha olyan árucikkekért mennek a városba, amiket az üzletben meg lehet szerezni, visszahívják őket. A legtöbben hallgatnak a szóra. A lakosság igényeinek, véleményének megismerésében, s a vásárlók felkutatásában sokat segítenek egyes igazgatósági tagok is. Weisz Ignáené több nagycsaládú asszonnyal gyakran felkeresi az üzletet és együtt választják ki az olcsóbb, de jó minőségű árut. Máskor meg azért néz be a boltba, hogy az ellenőrzés mellett elmondja faluja hangulatát, kívánságát. Az üzlet dolgozóival együtt bosz- szankodik. ha nem tudnak beszerezni valamilyen árut. Nagyon keveslik a kapott ágygarnitúrákat, a gyermekmackókat,) a műbőrkabáíokat és még jó-! néhány árnt. Azért nem keserednek el, hanem Kovács elvtárson kívül az üzlet többi dolgozója is gyakorta megfordul a nyíregyházi és más város nagykereskedelmi vállalatainál, hogy a hiánycikkekhez is hozzájuttassák vásár-) lóikat. Tehát Balkányba jöhet a la-* vasz! A tavaszi ünneplőbe bújó természet szépen és csinosan felöltözött embereket talál a szövetkezeti üzlet dolgozóinak segítségével Balkánjban is. VARGA GYULA. Hírek a földmű vés szövetkezet ékből szövetkezeteknek. Jó munkát végeznek az tiki, tornyospálcai, mándoki, vajai, anarcsi, vencsel- lői és gávai szövetkezetek íelvá. sarlói. ★ Nyíregyháza zöldségcllátásá. nak megjavítása érdekében a MÉK „zö!dséghajtató”-telepe! létesít a város határában. ★ A Honvédelmi Sportszövetséj és a MÉSZÖV közösen tartót filmvetítésén több mint kétszázar vettek részt Nagygécen. Vetítésre került a „Szibériai rapszódia” című szovjet játékfilm, valamint a „Belvizek elleni harc” és a „Kukorica termelése” című kisfilmek. ★ . A szövetkezeti vendéglőkben és ülőhellyel rendelkező cukrászdákban május 1-ig folyóvize; -kézmosó helyiséget kell létesíteni a vendégek tisztálkodásának meg. könnyítésére, ★ A kéio dolgozó parasztok ez- ídeig mintegy 300 hold földre kötöttek zoldségtermelési szerződést a demecseri körzeti földművesszövetkezettel. A kékiek évről-évre szerződéses alapon termelik a zöldséget, mert az értékesítés biztosításán túl, különböző kedvezményben részesülnek. ★ A termelőknek nem okoz gondot a meiegágyi és „szabadföldi” zöldségfélék vetőmagvainak beszerzése, A íöldművcsszövet- kezetcktől megvásárolhatják, mert a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Megyei Központ (MEK) idejében leszállította azokat. ★ A megyében 3.500—4.000 súlyvagon burgonya vár felvásárlásra. A kedvez-1 időjárás lehetővé tette a burgonyakúpok megbontását. A termelők naponta 40—50 vagon burgonyt aunak át a földműves20.120 forint hiány Válaszoljanak az illetékesek! A minap a csengeti földművesszövetkezetnél jártam. Örömmel újságolták, milyen nagy az érdeklődés a naposcsibék iránt. Csen- gerben és környékén az idén meg akarják javítani a baromfitartást, több baromfihúst akarnak adni a piacra és természetesen a tojáshozam megjavítása is határozott szándékuk. Jogosan igénylik tehát, hogy a megvásárolt naposcsibékből fajtiszta, já tojáshozamú tyúkok nőjenek fel. Mint Magyar József ottani felvásárlási üzemágvezető és Kovács Béla helyi baromfifelvásárló elmondották, az elmúlt években sok baj volt a naposcsibék körül. És éppen ezért — tekintettel arra, hogy a MÉK. idevonatkozó körlevele ezekre nem ad Választ —, két kérdést szeretnének feltenni az illetékeseknek. Az egyik kérdés az, hogy mién • drágább a naposcsibe, mint az el- >miut év azonos időszakábaní ;Csengerben úgy vélik, bizonyán tazért magasabb a naposcsibe ára ; mert most mar fajtiszta álló- \mányt nevelhetnek fel, fajtiszU laprójószágot adhatnak el kész [pénzért és helyezhetnek ki szer- [zödeses tenyésztésre. Mert bizon\ íazelőtt sok volt a naposcsibébe [felnőtt baromfi között a „szarka- [ toUú", amiknek hovatartozását [még a szakemberek Sem tudtál tmegállapitani. Csengerben — éi [bizonyára másutt is — szerelnék ► ha a feltett kérdésre ilyen meg ► nyugtató választ adnának az Mellékesek. ► A másik kérdés: az idén is elő l fordul-e majd, hogy minden meg Jrendelés nélkül is ráerőszakoljál \egy-egy föld műves szövet kezet re i ínaposcsibéi? Mert tavaly még íg■ leolt. A megrendelés nélkül lekül t dött naposcsibét hiába küldtél »vissza, pár nap múlva kivitték é t addig puhították“ az fmsz. hely Xilletékesét, míg át nem vette t i szállítmányt. Átvette hát és el íadta a dolgozó parasztoknak, akii • azóta is szidják, mert az ide-od■ X utazgató naposcsibék legtöbbje el X pusztult... J Csengerben és másutt is rémé Ilik, hogy az idén rend lesz a na Iposcsibék körül. I Vgi miatt leváltották a tiszabecsi földművesszövetkezet egyik boltkezelőjét, Szabó Bálintot. Sokat mondó hír ez és ezért nem lehet egyszerűen napirendre térni felette. Főként azért nem, mert sok földművesszövetkezetné] még mindig nem tanulták meg a vezetők, hogy csak kár származik abból, ha „sógorsági- komasági” alapon, vagy „baráti alapon” elnézőek, ha minden hozzáértést, szakértelmet nélkülöző rokonaikat, barátaikat teszik különféle vezető posztokra csak azért, hogy azok anyagi előnyhöz jussanak. Ez történt Tiszabecsen is. Szabó Bálint esetében. Még 1949- ben megtették az egyes számú bolt vezetőjének. Nem sokat törődött a szakma elsajátításával, nem dolgozott rendesen. Nem sokkal később 7.800 forintos hiánya miatt — leváltották. Igenám, de nem tanultak a tiszabecsi vezetők ebből az esetből. Szabó Bálintot — miután úiabb vezető posztokra juttatták, de sehol sem dolgozott becsülettel — ismét boltvezetőnek nevezték ki. Mégpedig egy olyan üzletbe, amely riéhányezer forintos helyett már félmillió forintos árukészlettel rendelkezik.
