Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1958-02-20 / 43. szám
KELBTMAtiVARURSZAO 195*. FEBRUAR 20, CSÜTÖRTÖK Szabályozták a részesedés kifizetését és visszatérítés A rendelkezéseket már az 1957. évi visszatérítésnél is alkalmazni keli A SZÖVOSZ elnökének utasítása értelmében a földműves- szövetkezet tagját a földműves- szövetkezetnél történt vásárlások, illetve a földművesszövetkezet részére történt értéktsi- tések után, —ideértve az előzetes értékesítési megállapodást, továbbá a szerződés alapján átadott terményeket is — visszatérítés illeti meg. Visszatérítésben azonban csak azok a tagok részesíthetők, akik a részjegyek összegét teljes egészében befizették. A visszatérítés kiszámítása a tagoktól beszedett vásárlási könyv alapján történik. A visszatérítés iJmJ**t*"*t**T<-*íMí* címén kifizethető összeget a tiszta felesleg felosztásakor a földmű vessző vetkezet közgyűlése állapítja meg. Visszatérítés és részesedés címen a tiszta feleslegnek legfeljebb 20 százaléka osztható szét a tagok részére. A felosztásra kerülő összeget az egyes tagok között a vásárlási könyvbe bejegyzett forgalmak arányában kell felosztani. Az egy tag részére kifizethető visszatérítés nem haladhatja meg a vásárlási könyvbe bejegyzett összeg 3 százalékát. A vásárlási és értékesítési visszatérítést, valamint a részjegyek utáni részesedést a tagoknak vásárlási utalvány formájában adják ki. A részesedés, illetve a visszatérítés ösz- szegéböl a tagok — amennyiben ezt kívánják — további részjegyeket is jegyezhetnek. A tagok felajánlása alapján a közgyűlés a részesedés, Illetve a visszatérítés összegét a tagok által meghatározott célú beruházásokra is fordíthatja. Az utasítás rendelkezéseit már az 1957. évi visszatérítések elszámolása során is alkalmazni kell. Fehérgyarmati hépek ♦ 1 iisxudadai vagyon vedelni i tanácskozás tanulságai Kitűnő áiuelrendezés, gyors kiszolgálás, tisztaság. Mindhárom jellemzője a fehérgyarmati föld mű vessző ve'kezeli áruháznak. ■— A csemegeosztályon valóban minden cikkben nagy választékot találhat a vevő. ' Az a,uhá> pénztárosnője nemesak a pénz gondos kezelésével törődik, hanem sokat tesz a szövetkezet saját erejének növeléséért is. A tag- és részjegyszervezés terén kiváló munkát végez. ________ Az 1957. évi mérlegbeszámolókra és a vezetőségeket újjáválasztó gyűlésekre készülünk A íöklművess2öveíkezeU minta-alapszó ;oly értelmében — melyet a múlt év decemberében megtartott IV. Szövosz Kongresszus elfogadott — megyénk szövetkezeti választott vezetőségeinek március 31-ig be kell számolniok a szövetkezeti tagok előtt az előző esztendő szövetkezeti gazdálkodásáról a működési eredményekről. E beszámolók alapján dönt a tagság, hogyan sáfárkodott a választott vezetőség a bizalmukkal, e maradhatnak-e továbbra is szövetkezetük élén, avagy új vezetőséget kell választani helyettük. A szövetkezeti tagok —-ahol nyereséggel zárták a múlt évet — döntenek a tiszta nyereség hovafordításáról is. Nagyon fontosak a meet megtartandó szövetkezeti gyűlések mert a IV. Országos Kongresszus óta elsőként nyílik alkalom a szövetkezeti tagság számára, hogy részletes tájékoztatást kapjon a kongresszus által megszabott feladatokról; s a helyi követelmények alapján világosan meg kell határozniok szövetkezetük további útját. Mindezek komoly felelősséget rónak a szövetkezetek választott vezetőségére. Nekik már át kellett tanulmányoznlok az országos kongresszus határozatát és a helyi követelmények, igények összhangba-hozásával ki kellett alaki tan iok az ez évi munkaprogram-javaslatokat. Ezt a programot a szövetkezeti tagság elé terjesztik megvitatásra és jóváhagyásra. Ahhoz, hogy a szövetkezeti tagság szintén az országos és a helyi érdekeket szem előtt tartva tudjon vitatkozni a gyűléseken szövetkezetének múlt évi munkájáról, a választott vezetőség újjáválasztásáról és hegy megfelelő határozatok szülessenek, — meg kell ismertetni velük a kongresszus határozatét már a gyűlésék előkészítése során. A választott vezetőknek a gyűléseken biztosít&niok kell az alapszabályban lefektetett szövetkezeti demokrácia érvényesülését. S nem lehet megcsorbítaniok a tagok jogait. Terjesszék a tagság elé — jóváhagyás végett — a hitelek igénybevételének és felhasználásának tervezetét, az áruforgalmi és az egyéb terveket is. A szövetkezeti tagoknak pedig fel kell vetniok a vezetőség nagyobb mérvű felelősségét a közös vagyon megvédése terén. Emellett fokozottabban igénybe kell venni a szövetkezeti tagság szélesebb körű és hathatósabb támogatását a társadalmi ellenőrzés megjavítása érdekében. Különös súllyal kell foglalkoznia a vezetőségnek ezeken a gyűléseken a szövetkezetek mezőgazdasági termelése terén megnövekedett teendőkkel. Tájékoztatni kell a tagságot a már eddig elért eredményekről — a szerződéses alapon termelt növények agrotechnikai módszereinek alkalmazásáról, a szerződéses gépi munka előnyeiről. S főleg a szövetkezetek előtt álló termelési feladatokról. Mindezek nem jelenthetik a kereskedelmi munka hát- térbe-szorítását, a fokozatos és állandó fejlesztés elhanyagolását. • Mondják d, hogy a termelési tagbizottságok és a termelési üzemágak létrehozásával, — a termelésben élenjáró dolgozó parasztok és a termelési szakemberek együttes tevékenységével — hogyan kívánják segíteni a falu mezőgazdasági terméshozamának növelését. Beszéljenek a helyi lehetőségek felhasználásáról: a termelési társulások, a szakcsoportok,— a szőlő- és gyümölcstermelő helyeken — a hegyközségek megalakításának lehetőségéről, általában az állattenyésztés fejlesztéséhez adandó szövetkezeti támogatásról. A mostani szövetkezeti gyűlések jelentőségét nagyban emeli az összes választott vezetőségek űjjáválasztása — a szövetkezeti demokrácia legszélesebb érvényesítésével. A korábbi években gyakran tapasztalhattuk, hogy a szövetkezeti és egyéb szervek nem tulajdonítottak kellő jelentőséget e választásoknak. Több földművesszövetkezetnél a vezetőségválasztásnál figyelmen kívül hagyták a demokratikus elveket. Ezeket a hibákat fel kell számolnunk, s ehhez az szükséges, hogy a választott vezetőségeken túl az egész szövetkezeti tagság éberen őrködjön a szövetkezeti demokrácia betartása felett, A szövetkezeti tagság a vezetőség-választásnál messzemenően érvényesítse a IV. kongresszus határozatát, mely kimondja: az új vezetőségbe — a régi, becsületes, szövetkezeti munkában kipróbált vezetők mellé — elsősorban tekintélyes, a szövetkezeti mozgalomban tevékenyen dolgozó parasztokat kell beválasztani. Olyanokat, akik megértik a szövetkezetbe tömörült tagok közösségi érdekeit és ezért — a munkás-paraszt szövetség erősítése érdekében — képesek és akarna!; is harcolni. Sehol se válasszanak be úgynevezett „dícztagokat”, akik semmit sem tesznek a szövetkezet érdekében. Ügyeljen a szövetkezeti tagság arra, hogy ne kerüljenek be az ellen- forradalomban résztvett, azt tevékenyen támogató és a szövetkezetét bomlasztó, nagyhangú emberek. Azonban bátran vonják be azokat a fiatalokat és nőket — az eddigiektől jóval nagyobb számban —, akik a szövetkezeti mozgalom fejlesztését már évek óta eredményesen segítik. A választott vezetőségnek törekednie kell a népes, vitaképes szövetkezeti gyűlésekre. Ehhez az szükséges, hogy a szövetkezetek választott vezetőségei, a szövetkezeti dolgozók és a legjobb szövetkezeti tagok személyesen keressék fel a tagságot és adjanak tájékoztatást az őket érintő és érdeklő legfontosabb szövetkezeti kérdésekről. Bátran kérjék ki a tagok véleményét szövetkezetük eddig végzett munkájáról, javaslataikat a további munkához s főleg ahhoz, hogy szerintük kik a legalkalmasabbak és legérdemesebbek a szövetkezet további vezetésére. A jó előkészítő munka s a tagság helyes tájékoztatása nagyban hozzájárul a szövetkezeti tagság zömének bevonásához és elősegíti nemcsak a feladatok meghatározását, hanem azok jó és eredményes megoldását is. HM3«eXU. 1 A közös vagyon, a társadalmi [tulajdon védelme elsőrendű fontosságú kérdés; főként földműves- ! szövetkezeteinknél. ahol sok ío- [gyatékosság volt tapasztalható ;2zen a téren. Ezért volt hasznos, • hogy a napokban összegyűltek Ti- ;szadadán a helyi fmsz. választott [Vezetői, a boltosbizottság, a közegben működő társadalmi ellen- [őrök és az fmsz. számos dolgozóija. Együtt vitatták meg a társa- [dalmi tulajdon védelmével kapcsolatos kormányhatározatot és [az ebből folyó tennivalókat. í A megbeszélés fontos tanulsága [volt: ha közösen, összefogva és [ mindannyian lelkiismeretesen [végzik dolgukat, nem lesz hiba [, a kréta körül’'. Sőt, a vagyon- ; védelem mellett javulhat az áru* [ellátás, az áruátvétel munkája, de [még a vásárlók kiszolgálása is. [ 1 elvetették például, hogy az ;egyik szövetkezeti bőit. kezelője [hanyagul,, a szabad ég alatt ta- ; tolta a gyümötcsiaolajat és a [„Holló 10.” növényt éoőszei eket. ;Az fmsz. vezetői elnézték ezt. A [gyümölcsiaolaj megfagyott, permetezésre alkalmatlanná lett, öt- ;ezer forint kár érte a szövetkezeltet. — Meg szerencse, hegy ;egy illetékes szerv ellenőre észrevette a dolgot es a dolgozó parasztokhoz nem jutott el a használhatatlan permetezőszer. Ha ez Inéra történik, még nagyobb lett Ivolna a kár: eredménytelen lett Ivolna a permetezés és csorüa esett volna az fmsz. tekintélyén. I Jogos bírálat érte az fmsz.-t ’azért, mert nem gondoskodik megfelelően a község gyümölcslés zöldségellátásáról. Ezt kihasz- ;hálva nyíregyház» magánkeres- •kedők méregdrága árui kerülnek ja dadai piacra. Ez történik pl. a {rizzsel, vöröshagymával, fokbagv- Jmával. Mindezet el lehetne ke- frülni, ha az fmsz. rendelne ezek ♦ bői a cikkekből a MÉK-től, ahol {van belőlük bőséggel. — Ugyaniakkor bírálattal illették a FűI szért-et is. amiért a keresett cikkekből. mint például a borspótló, nem küld eleget az fmsz.-ek- nek, hiába adnak megfelelő ren- Jdelást a boltvezetők. X A tiszadadai ■ tanácskozás hasz- Jnos volt és résztvevőinek további 'munkája - bizonyára eredményeket hoz majd a helyi fmsz. életében, * Kiss Lajos A nagy áruház cipőcsztálya m ig nincs szakosítva, de ez nem: azt jelenti, hegy a vásárlóközöns g na válogathatna a legújabb divata cipőkölönlegességek között.
