Kelet-Magyarország, 1958. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-20 / 43. szám

KELETM AGY ARORSZAG 1958. FEBRUÁR 20, CSÜTÖRTÖK Erélyes intézkedés a megyében: Hűt ósági .felügyelet alá helyezik a bieskásókaÉ, vereketlőkeí! Q(tjíi'liu/cisl Leóéi at áttörök ni unkájáról, életéről Az ellenforradalom hatásaként lényegesen emelkedett megyénk­ben az emberélet és testiépség el­leni bűncselekmények száma. Bár az ittasság nem enyhítő körülmény a tapasztalat mégis azt mu­tatja. bogy a tettesek fő­ként ittas, vagy felittas_ sze­mélyek es az ilyen természetű bűnesetek leginkább italboltok­ban, táncmulatságokon, zugkorcs- mákbt es házi italozások alkal­mával történnek. A bűnösök pe­dig o yanok, akik hasonló ese­teké;:* mar börtönben is ültek, — úgymond — gyakorlott bicská- zók. Volt rá példa, hogy a bírósági tárgyalás után az illető nyomban újabb hasonló cselekménnyel te­tőzte előbbi bicskázását. Jel-, lemző a kialakult egészségié'en szemléletre az egyik bírósági.tár- gyalas: a tanúként megidézett ta­nácselnök úgy jellemezte a vád­lottat, hogy rendes ember, mert az eset csupán második bicskázása volt. Elképzelhető, hova jutnánk, ha minden faluban mindenki csak kétszer követne el ilyenfajta „hőstettet". De nézzük necSak életbiztonsá­gi, hanem bírósági szempontból is a kérdést. A bírák igen nehéz helyzetben vannak a verekedési bűnpereknél. Ugyanis a legnehe­zebben bizonyítható a tömegvere­kedésből eredő sérülés, vagy ha­láleset. Nehéz azért is, mert a tanúk tulajdonképpen tettestár­sait, leplezik egymást és hamisan val.anak. De az- is előfordul, | ges bosszútól. És mi történik, ha hogy maguk az elhalt hozzátár-1 a b rósag nem tudja megállapi- Iczói, vagy oaiátai is elhallgatják I tani. ki okozta a sérülést? Ilyen az igazat, men félnek az esetle i esetben a verekedés minden résztvevőiéi megbüntetik Itt ' szeretném kihangsúlyozni; ellentétben 1 a felelőtlen közfel­fogással, a szándékos emberölés­sel égyénlőeri ' büntetendő ennek kísérlete is, tekintet nélkül arra, hogy a sérülés halálos, vagy •sem. Az elkövetőnek' számolni kell tudniillik azzal, hogy ütése vagy szúrása nyomán a halál bekövetkezik, vagy bekövetkez­het. Említsünk még azonban egy ki­rívó és elrettentő példát a tö­megvei ekedések beláthatatlan í következményéről: a Gégányben töitént szándékos emberölés ese­tét. A bűnügy főszereplője Sán­dor Béla gégényi lakos, aki egy tőle függetlenül keletkezett korcsmái verekedésbe kapcsoló­dott be. Öt puszta kézzel meg­ütötte Jenei István. Sándor szin­tén puszta kézzel visszaadta az ütést, de nyomban segítségére sietett két testvére. Viszont Je­nei sem maradt egyedül. Tóth Lajos szabadságos katona állt mellé. A dulakodás a söntésben kezdődött és a borozóban folyta­tódott tovább. Sándor Béla itt zsebkést vett elő és meg aka.ta szúrni Tóthot, aki Csikós Gusz­táv cigányprímás mellett áLoit. Tóth ezt észrevette, időben félre­lépett és a kés a cigányprímás nyakába hatolt, átvágta a nyaki) föütőeret, és percek alatt halált okozott. Mivel az említett eset nem egyedülálló, az emberek bizton­sága azt követeli, hegy az igaz­ságügyi szervek továbbra is eré­lyes intézkedéseket tegyenek a hasonló bűncselekmények vissza­szorítására és megelőzésére. Az illetékesek gondoskodnak arról hogy- minden verekedő szigorú elbírálásban részesüljön. Biztonsági őrizet alá valamint rendőri . felügyelet alá helyeztük a többszörösen bünte­tett. közbiztonságot veszélyeztető verekedőket. Azokban a közsé­gekben pedig, ahol sorozatosan történnek verekedések, bicskázá­sok, meghatározott időre megtilt­juk a táncmulatságokat. Az igazságügyi szervek intézkedésé­vel párhuzamosan kell haladni a társadalmi nevelésnek is. — Ez olyan erkölcsi légkör kialakulását eredményezheti, melyben a tár­sadalom megbélyegzi és kiközö­síti soraiból a verekedőket. A törvény szigora és fokozott nevelő, felvilágosító munka együt­tesen minden bizonnyal képes az e téren fennálló állapotok enyhí­tsél e. Dr. Zsellér Jenő ügyész. T ollat vettem a kezembe, nogy beszámoljak a nyír- ’űgos: úttörők életéről, arróí, hogyan készülnek a ■ áboró’zasra, a próbákra. S ezt azért teszem, mert voltak itt is olyan veiemenyek, hogy nem le­het nálunk úitőrőcsapatot szer­vezni, mert nincs megfe'elő anya­gi alap a túrákra, táborozásra. — Beszélgettem a nyírlugosi úttörő csapat; vezetőjével, aki elmon­dotta nekem, hogy a nehézségek ellenere is milyen eredményeket értek el. A következőket mon­dotta nekem: „Nagyon szerelem s gyermekeket, de még úttörő- csapatot nem vezettem soha. — Több ízben tan Toltam a tanulók­nak színdarabokat, kirándulni vittem őket, amelyek során bő­vebben megismerkedtek a megye történetével. Nagyon szép volt a budapesti kirándulásunk, amelyet kölcsönösen oldottunk meg a pes­ti úttörőkkel. Mi két hétig láttuk vendégül a pesti tanulókat. Meg­jegyzem, hogy ekkor még nem volt útlórő-csapatunk. Később az igazgatóm mondotta, hogy mivel én szeretek foglalkozni a gyere­kekkel, szervezzem meg az úttörő mozgalmat. Nekivágtam. A múlt év decemberében egy kéthetes táborozáson voltam Csillebércen. Itt ismertem meg igazán, milyen is az i^ttörő-élet. Felejthetetlenek számomra azok a harci túrák, a hadi játékok, amiket olt mi, mint örek fiúk csináltunk az öreg Já- aosliegy lábnál. Sok mindennel megismerkedtem. A forgó színpa­di kikézest, amit ott tanultam, ma már sikeresen, alkalmazzuk ide­haza. Hazajövetelem után az első teendőm az volt, hogy a gyere­kek közül kiválasszam a legal­kalmasabbakat őrsvezetőknek és feladatokkal bízzam meg őket. — Ekkor — igaz — még nehezen ment az úttörő szervezet munká­ja, mert a gyerekeken kívül más segítségem nem volt. Az őrsveze­tőiekéi szőttük a terveket. Volt aztán később egy KISZ-gyűlés, amelyen én is résztveüem és kér­tem a fiatalok segítségét. Más­Félév után nem számítottak, ö is szégvenli már a dolgot, de ahogy* hallja a segíteni akaró lányok hangját, felnéz és már terveket forgat fejében. Van még lehetőség, hogy ő is hasznára lehessen az osz­tálynak... A fiúk is „terítékre'’ kerülnek. Blahd Mária, az egyik fiú csoport ,,lányparancsnoka‘‘ azzal kezdi: „Egy* fiú sem tudott feljebb jut­ni a közepes rend őségnél". Pe­dig, ha akarnának... És megígé­ri: ő majd megtanítja a kalapot viselőket „kesztyűbe dudálni". Elmondják terveiket, elgondo­lásaikat a következő félévre vo­natkozóan. Nem elégszenek meg a 3.25-ös átlaggal. Még többet akarnak. Az osztályfőnök ezút­tal félreteszi a „borsot”. Ha nem lesz hiba a tanulással — mondja — valóra válik az osztály álma: a harmadik év végén külföldi ki­rándulásra mennek. A pénzt már gyűjtik, s közel hat és fél­ezer forint nyugszik a takarék­ban. De a legelső feltétel a jó tanulmányi eredmény. (Ezt még a vízumnál is fontosabbnak tartja a tanár!) A közeljövőben klub-dé'utánt rendez az osztály, amelyen a szülők is részt vesz­nek. Táncra is mód nyílik, de az osztályfőnök ezt is felhasz­nálja, hogy elmondja eddigi ta­pasztalatait... A csengő hangját is alig hal­lani a lelkes fiatalok beszédétől. Mindenkinek van egy-egy érde­kesség a tarsolyában, amit sze- í etne elmondani. Ezekre mái csak később kerülhet sor. Órák mennek, tízpercek múlnak, s az új napok új feladatokat-hoznak. Ahogy a folyosón kezet rázok a2 osztályfőnökkel, nyugodtan ve­szek búcsút a II b-tőL Nem lesz hiba a pénzügyi technikumban mert határozott kezek irányítják az itt felnövő nemzedék sorsát. (angyal az osztályfőnökkel nap már öt volt tanítványom je­lentkezett nálam azzal, hogy ők segitenj akarnak. így a követke­ző vasárnap — velük együtt —• megszerveztük a vasárnapi tú­rát. Nem akarom részletezni, hogy sikerült. Annyit mondhatok, hogy ekkora játékkedvet még soha nem tapasztaltam a gyermekeknél, mint ezen a napon. A kincs ke­resését a legnagyobb leleményes­séggel oldották meg. Csak egyet: Az utolsó állomáson például egy levél veit elrejtve, melyben a kö­vetkező állt: „A nyírbélteki úttö­rők labanc-csapata támadást in­tézett a nyírlugosi Úttörő Ház el­len és otthon maradt egységünk veszélyben van. Az otthonmaradt pajtások segélytkérő jajszava szól; hozzátok, hogy azonnal, futásban gyertek segítségünkre.” Nagy; örömmel, futva tettéle meg az utat hazáig és az őrsvezetők őr­seiket felsorakoztatva adták le a' jelentést. Az őrsvezetők kiképzését Nyír-; beiteken öt község csapatvezető­jének a segítségével oldjuk meg.' Úttörő karnevált rendeztünk, ahol 2 órás műsort adtunk. Utána rá­diót sorsoltunk ki és táncraper- dült a jelmezes bálon a gyermek-' sereg. Húsvétra a Hófehérke cí­mű színdarabbal készülünk. Az előadások jövedelmét a nyári tá­borozás költségeire fordítjuk. Jó a kapcsolatunk a pártszer­vezettel, a községi tanáccsal és a kuitúrotthonnal. A vb. elnök, Greskó József és Csaplovics Béla titkár elvtársak megígérték, hog> az úttörőknek ,2 hold földet adnak megművelésre és szerveze­tünket csapatzászlóval ajándé­kozzák meg. A kommunisták a párttaggyűlésen külön napirendi (jómban foglalkoztak és foglal­koznak az úUörők életével, mun­kájával. így volt ez legutóbb is. Sok segítséget ad Orosz Irén elv­társnő és Pásztor litván, mmt járás’ titk ár. Bízunk abban, hogy b segítség a továbbiakban tneg Csali fokozódik és mozgalma^ út­törőélet fejlődik ki Nyírlugoson.” Lakatos István Ny ícluijos, Visszamenni a régi iskolába, hallani a csengő berregését, nem mindennapi doiog. Ahogy i.t úlö.c a I I/b. osztály termében, úgy ér­zem, otthon vagyok. Ugyanazok a padok, ismerős képek. Az osz­tályfőnök most is pillanatok alatt írja be az órát, és ... No, de ezúttal nyugodtak a diákok. Félév után az idő, s ezen az órán nem ül izgalom a Közgazdasági Technikum Pénzügyi Tagozata másodikosainak arcán. A bizo­nyítványok halmaza ott tornyo­sul a katedrán és egy kis. elége­dettség honol mind a harminc­egy diák, és Borka Sándor osz­tályfőnök tekintetében. Szokott a kezdés is. Kozák Anna. az osztály titkára kezdi a szokásos beszámolóval. Ám. amit mond, az nemcsak a vendégnek, de a II b-seknek is szokatlan, Másfél év után most először örülnek együtt a nem minden­napi eredménynek. Negyedévkor még hátulról voltait a masodi- kok az osztályok, közötti verséiiy- íben, de a félév majdnem szenzá­ciós meglepetést hozott. — Ha Sz. Ilonka legalább elégséges eredményt ér el, köny- n.yen lehettünk volna a legelsők —- mondja a titkár. Az eset valóban nem kis dolog és úgy gondoltam, érdemes ;,el­árulni” a többi osztálynak és .iskolának: hogy lehetnek az utolsókból is elsők? Nem köny- nyen — ezt a csoportvezetők . be­számolóiból tudtam meg. Mert ebben az osztályban kitűnően dol­goznak a tanulócsoportok! Egy- egy csoport vezetője valóságos „kis osztályfőnök”. Nemcsak a tanulmányi problémákat beszé­lik meg, hanem iskolánkívüli, — esetleg családi — gondokban is segítenek a csoport tagjainak. És így,megy ez már negyedév óta. iá ma már el. sem tudják Képzel­ni. hogy néhány hónappal előbb majdnem „sereghajtók ’ voltak. Pedig így volt, s igazat mond az osztálykrónika. No, de lett is nagy sürgés-forgás a negyedév után. Mindjárt az első napokban „teljesitmény-tervet'4 állítottak össze. Minden diák előtt ott állt a cél: félévre elérni a tervezett rendűséget! Nem múlt el óra az osztályfőnökkel anélkül, hogy ne adták volna tudtára, ha valaki­nél hiányosságot észleltek. És ő néni sajnálta az időt egy-egy* ta­nulóra. Gondoskodott segítségről, s á hibák gyökere után is kuta­tott. Azt is'tartják róla a diák­jai: sokszor „tör borsot” a fiata­lok orra alá. (Pedig még ő is fiatal!) — Tatán éppen ez az oka — mondja — érzem, hogy nemcsak, akkor fele ek értük, na a papok­ban ülnek, hanem iskolán kívüli életük is érdekel, azért is fele­lősséggel tartozom. Peregnek a percek, s a szó nem szűnik. Sz. Ilonkát ostoroz­zák társai. Nem szólt idejében és íme bekövetkező’I, ami e visznek a Ja Irakba rendeznek, s a képek az 1956 októberi eb lenforradalmi esemé„ nyékre emlékeztet­nek. Egy-egy járás­ban egy hétig dolgoz­nak. Főként olyan helyeket keresnek fel, ahol villany nincs, így mozUelőadásokat is vagyon ritkán lát­hatnak. Nacjygéc, Garbóié és sole más hasonló község van, ahol évek óta nem volt mozielőadás. Kép­zelhető: milyen sike­rük van itt a filnv-e- t'iésaknek. Legutóbb a kis vár da i, fehér­gyarmati, a r.'aményi és a rsengeri sárás faltait látogattál: meg. Többek között a Körhinta, a Szibé­riai rapszódia és a Rumjancev ügy című filmeket mutattak be. Eddig több. min: 6 ezren tekintették meg a hultür-gmkogsi vta- zielőndísnit. A műsorra kerülő játékfilm előtt kísérő műsort adna’:. Ilyen kisfilmek keretében hnacr'eW; meg a fal­vak fiataljait a Hon­védelmi Sportszövet­ség életével. Nagyon sok olyan fiatal van, aki ezeken az előadá­sokon lát először ejtő­ernyős ugrást. A sportszövetség életé­nek tanulságai mély nyomokat hagynak a fejlődésre, vágyó fia­talok lelkében. S hogy az idősebbekről se feledkezzenek még, műsor után különbö­ző mezőgazdasági szakfümek kerülnek bemutatásra. így egy­szer az almatennelés különböző fortélyairól, másszor a belvizek helyes elvesetéséről s egyéb hasznos dolgok­ról szól az előadás. Az eddigi tapaszta­latok azt igazolták, hogy nagyon hasznos kezdeményezés volt a kultúr-gépkocsi falu­járása. A legközeleb­bi hetekben a baktat, majd újra a vásáros- r.aményi járás falvai­ba látogatnak el 'Httninicl) •b r ► ► Ez év januárjában tkezdte meg munká­ját a Magyar Honvé­delmi Sporlszöveiseg [ kultúr-gépkocsija. Ije­dhetne rövidke hir- | adásban is közölni e i tényt. De vétek vol- ' na ennyiben elintéz­ni. hiszen azokra';, , aiJaet érint, nagyon |sokat jelent a kultúr- ! géplcocsi munkája. A [jól felszerelt kultú.- t egységet nemcsak fmikrofonnal — és tér. rmészetesen hangszó- j vóval — látták el, ha­mvam rendelkezik mo- >zigéppel. s a hozzá ► szükséges áramfe j- | lesztő készülékkel is. I Még ez sem meríti ki ► felszerelését. Gazdag ^ hanglemez-készlete \van. Ez arra jó, hogy ramelyik faluban „tá­rnáját ütnek''. „Szívkül- idi“ műsorral szóra- j koztatják közönségü­nket. A Icgváitozato- ►sabb formákat, meg- foldásokat keresik a J falvak kultúr szomjas I lakossága igényeinek 5 kielégítésére. Képso­rozatokból kiállítási i­fi ff 11 úr ti U szúr a k osn sí

Next

/
Thumbnails
Contents