Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

KELE1 MAGYARORSZÁG 1958. JANUÄU 19, VASÁRNAP im A párttagoknak a pár- loukivültekkel a sí »mélyes találkozás. .. útján is állandó elvtársi és baráti viszonyt kell teremteniük.0 (Az országos pártértekezlet határozatából.) SZAMOSPARTI kicsiny falu. Kertjeivel, tavasszal virágzó gyümölcsöseivel, egészen a folyó partjáig fut ki. Szamosujlak félezernél valamivel több lelket számlál. Valamikor ez a föld gróf Hadik-Barkóczi birodalma volt. Újlak adta a cselédek több­ségét az uraságnak. De erről ma már csak ritkán beszélnek az emberek. Megváltozott az éle­tük. A maguk gazdáivá váltak, és most. hajnali szürkületkor disznó sikitozásoktól hangos a falu. Este pedig tervezgetni, be­szélgetni gyűlnek össze a szom­szédok. Meghányják-vetik a vi­lág sorját, csak úgy, a maguk módjára és a falu javára. Igaz, még petróleumlámpa világol ki a sötétségbe, de mégis, csak más világo'ság ez, mint régen volt! Ma már sok háznál Móricz, Jó­kai, Mikszáth is „jelen" van és a falu megtanulta őket olvasni. És ez a fényesség egyre inkább tágítja az értelmet, hódit és szí­veket vértez fel. S mindebben az új szellemi lámpagyújtásban nagy része van dr. Szász Ferenc­nek: a falu tanítójának. A falu igazi barátja ő. Szinte a kezében van letéve Szamosujlak kultu­rális élete, mert könyvtáros, sze­minárium-vezető, rajongó sport­ember, és ráadásul a fiatalok nevelője és tanítója is egyben. Aztán tanácstagi tisztséggel is felruházta a falu népe. SZÁSZ ELVTARS szerény, de magabiztos ember. A dicsekvés sosem volt kenyere. Igazi kom­munista. Negyvenhét óta tanít A falu hurútja Jó kezdeményezés ebben a szamosparti faluban, feleségével együtt. Az emberek már régebben a szívükbe zárták őket. Ketten képezik itt a tan­testületet, ketten tanítják a sza- mosujlaki gyermekeket. Nagy- nagy figyelemmel és fáradha­tatlan szorgalommal. Szász eiv- társ azonban a felnőttekről serr, feledkezik meg. Sok-sok dolgozó paraszt keresi fel esténként a könyvtárban, beszélget velük irodalomról, politikáról vagy a falu jövőjéről. S a dolgozó pa­rasztok szeretettel és figyelem­mel hallgatják a kommunista pedagógus szavait. Különben is soha, senkitől sem sajnálja a fáradtságot. Kinek adóügyben, kinek másban segít. Ha kell, éjszaka is dolgozik, és bizony nem ritka az olyan eset, amikor éjfél után kerül ágyba, mert legtöbbször csak ekkor ké­szülhet fel a következő napi fog­lalkozásra. Beszélgetésünkkor elmondta nekem, hogy eredeti­leg tornatanárnak készült, mert nagyon szereti a sportot. Még az ilyenirányú szorgalma is szépen gyümölcsöződik. Hisz ma már futballcsapata is van a falunak, amelybe maga is játszik és egy­ben az edzői tisztséget is ellátja. A c.-:apat szép eredményeket ér cl. MIT MONDHATNÉK még róla? Talán azt, hogy szívesen jött falura, mert itt a számos- menti dombok között is megta­lálta élete értelmét. Ezért olyan bizakodó, ezért van az, hogy sohasem zsörtölődik, örül a leg­kisebb sikernek is, mert tudja hogy minden lépcsőfok felfelé vezet. Legalább ilyen szinten — ahogy tanít, nevel — látja el tanácstagi munkáját is. Szinte mindennapos vendég a körzeté­ben./Talán meg disznótor sincs ahová meg ne hívnák. Aztán maga is szívesen látja otthoná­ban a szamosujlaki dolgozó pa­rasztokat. A Kincs Kálmánokat, a Juhász Györgyöket, a Nagy Mihályokat. A bizalom és a megértés szálai kötik öt minden- j kihez, már csak azért is, mert a$ falu embereinek mindenekelőtt5 okos, előrelátó szavakra és biza- * lomra van szükségük. * HÄT VALAHOGY így élj Szász Ferenc a Szamos partján» Egy csendes kis faluban, de sód-* ródó és sokat mondó esetné-* nyék közepette. Közte és a dol-t gozó parasztok között nincs lép-» csőfok, nincs elkülönülés, és ez* csak erősíti a kommunisták» huszonegytagú pártszervezetének * befolyását a falura. S ha ter- vezgetésről van szó, akkor is kö­zösen beszélik meg, hová épül­jön a kultúrház, hogyan oldják meg a tanteremhiányt, a járdaé­pítést stb. Most legfrissebben azt tervezik, hogy a régi ispáni lakást kultúrházzá építik át, ahol egyben az orvosi rendelő, a könyvtár és mozihelység is ott­honra lel. S a munkát jórészt társadalmi megmozdulással, kö­zös összefogással oldják meg. Mert sok kéz és a közös akarat, — melyet ilyen emberek ková­csolnak egybe — ma már min­den jó elgondolást bátor tettek­kel valósít meg. Szász Ferenc nem unatkozik. Nincs is ideje rá. És bárhová kopogtat be Szamosujlakon, mindenütt kitárul elölte az ajtó, mint olyan ember előtt, aki a falu igaz barátja, istápolója és fáradhatatlan tanácsadója. <-«. K.-) A kisvárdal járási pánbizoU- liizoétság tagjai elhatározták, hogy a Berkcsz, Nyírkárász, Anarcs, Dombrád, Tiszaka- nyár és Szabolcsveresmart községben lévő termelőszövet­kezetek eredményeit részlete­sen feldolgozzák, s azt írásos anyag formájában valamennyi pártszervezetnek megküldik, hogy különböző összejövetele­ken ismertessék az említett szövetkezetek eredményeit. A soron következő és legfon­tosabb mezőgazdasági felada­tok helyes megoldása érdeké­ben széleskörű szakpropagan­(ia-munkát végeznek, hogy ez­zel is segítsék a belterjes gaz­dálkodás kialakítását. Mező­gazdasági tárgyú kisfilmeket vetítenek, szemléltető táblákat készítenek és felhasználják a hangos híradókat is, hogy fel­hívják a termelők figyelmét a legfontosabb feladatokra. A párt agrártéziseit már is­mertette* a doigoző parasztok­kal. Mivel azonban nem elég alaposan ismerik ezeket a já­rat do.gozó parasztjai, elhatá­rozták, hogy az időszerű kér­dések tanfolyamán is megvi­tatják a párt agrártéziscit, s a belőlük következő feladatokat. A fejlődés útján Községünk egyike azoknau a. jalva miau, umeiyeK a 1 elszaba­dulás elölt sok ne­hézséggel küzdöttek. A lakosság nagyobb- lésze hai Htaaos Ibid­ből és napszámból él', de több eselben még ez sem volt. Né­hány év alatt ásón­kban sokat Jcjlödött l községünk. Tavaly p októberben adtál: át >a dolgozóknak <1 fa'u • egyik legszebb léte­sítményét, a 260 szé­lt mély befogadására l alkalmas gyönyörű l kultúrházat. Nem Ikell már a fiatalok­nak az utcán álldo­gálni esténként és „bebocsájtásra" várni valamelyik tanterem­be, ha szórakozni akarnak. Otthonukban a rádió mellett kü­lönböző szórakozási lehetőségeket talál­nak. A fiatalság sem alcar adós maradni. A KISZ szervezet kultúr csoport ja már az avatáskor külön­böző műsorszámok- kal lépett a közönség elé és adott egész na­pos műsort. Most folynak a színjátszók próbál: Meskó Barna ..Szén asszony madara” cí­mű három felvonásai vígjátékát tanulják, amellyel a jövő hó­napban számítanak színpadra lépni, majd a járás állal szerve­zeti körzeti bemuta­tókon és a járási kul- túrversevycn szere­pelnek. Szervezünk még ének- és tánc­együttest, valamint egyéni számokat is. Szeretnénk a találka, zókon jó helyezése­ket elérni. Nyeste András Szabolcsbáka. * Uj nyugdíjtörvény-tervezet Kínában Érdekes leletek Kínában J Kétezerére« harangok Kína üzemeiben és intézmé­nyeiben immár egy hónapja vi­tára bocsátották a kormány új nyugdíjtörvény tervezetét. Az új törvénytervezet öt évvel megrö­vidíti a nyugdíjjogosultság ide­jét. . ... Az a munkás, vagy tisztviselő, A régészek megállapították, hogy a kínaiak laki betöltötte 60-ik évét és húsz 2200 esztendővel ezelőtt fejlett fémöntési tecbni- jevig dolgozott, nyugdíjra jogo­kával rendelkeztek. Ezt bizonyítja, hogy Szhi {sült. A nők már 50 éves koruk- 1-Iuung-ti császár idejében 240-200 között 12 da-* ban nyugdíj jogosultak. A nehéz rab harangot öntöttek, amelyek egyenként 22.000 Xtesti munkát vagy az egészségre kilogrammot nyomlak. Meg kell jegyeznünk,: ^ végzők 55, illet­hogy Európa egyik legnagyobb harangja a kölni» Dóm harangja, amely 24.000 kilogramm súlyú es»ve a n°lí 45 eves korukban nyug- 1923-ban készült. » díj jogosultak. A nyugdíj a végzett munka­évek szerint 50—70 százalék kö­zött mozog. Azoknak a nyugdíja, akik kiváló teljesítményt mutat­tak fel, öö—85 százalék között váltakozik. Rokkantság címén 10 évi mun­ka után a férfiak 50 és a nők 45 eves korukban jogosulták nyug­díjra. Nyugdíjuk az eredeti bér 40—60 százaléka között mozog. Minden nyugdíjasnak ingyenes orvosi ellátás jár. A javaslat még számos szociá­lis jellegű intézkedést tartalmaz. I. Matolesi Sándor álmosan kel ki az ágyából. Még hajnal sincs, jár az éjmadár és ezüst tejként csordogál a holdfény. Hiába na, sehogy se tud ő már megnyu­godni. Csak jár-kel és emészti magát. És mindennek oka az a három hold föld a Pivá dűlőben. Az apai juss, az örökség! A perpatvar még 1954-ben kezdődőit. Nagyon odavolt akkor az öreg, már a ha­lálát is jósolgatták. Összejöttek hát ők, a testvérek, hogy akkor se bökkenjenek meg, ha netán a legrosszabb jönne. így került aztán szóba a föld. Először csak úgy, mellékesen, majd a szenvedély Umgolásaval A szántóból Jósl<a követelte a legnagyobb reszt. — Én segítettem éveken át az öreget *— engem illet a legnagyobb rész — kia­bálta Pista a jelzálog-kölcsönökre hivat­kozott. Azt meg ő fizette vissza. Jómaga a szóló mellett kardoskodott, mert annak minden vesszőjét a saját összekuporgátolt kis pénzén szerezte meg. A vita schogysem jutott dűlőre. Na­gyon összevesztek, csak úgy zengett belé, a ház. A másik szobában közben olt feküdt beesett, sápadt arccal az apjuk. Munká­ban elnyűtt, eres keze a párna csücskét markolta és homlokán verejtikcscppel: gyöngyöztek. Néha-néha felköhögött és ar­ca kékes-lilává vált, ahogy torkát fojto­gatta az asztma. Szóval így feküdt némán és mozdu­latlanul az öreg. mikor berontottak hozzá. Akár a fúriái:! Hiss' már korántsem test­vérek és fájdalmas, megtört arcú virrasz­tók voltai:: inkább feladott és ölni is késs Káinok. A juss és a bi lók megbolondí­totta őket! Községről községre ÖRÖKSÉG — Apám, üljön csak fel, és írja meg a végrendeletet — kiabálta torkaszakad- tábót Jóska. Pista meg papír és tini a után kaparászott a dohszagú, elnyűtt sublótban. Az öreg tényleg felült. Nagy, rebbenő szemei kitárultak, s egy pillanatig sehogy sem értette az egész csete-patét. Ve aztán felfogta, hogy mi lenne itt, ha ő elmenne! Mi lenne azzal az 500 kwadrát akácerdő­vel, a kútsorként húzódó nyárfával, ame­lyek oly szelíden terítették rá árnyéku­kat. ha alájuk ült. Megérezte a perc fojtó feszültségét és ez erőt adott neki. A vég­rendeletet ugyan nem irta meg. de a be­tegsége könnyebbé vált; felépült. A test­vérek haragja viszont tovább is harag maradt. lí. Az udvaron, ahol mőst áll, a holdho­mályban élesen kirajzolódnak a színek. Kis szél snstnroq a patánk körül és fönt, a fén-iest.üurű égen növdör bárányfelhők, ■mnvlaatnak. Matal-sí szétnéz, m-atörU f’-adt. b—'•ff arcú* inge kihamint s7*- gé’yévsl. Mélyet szippant az éles lerakó­ból. s arra gondol — hoov csak már az égés. cirkusznak vége lenne. De a többiek sajnos nem egyeznek. Nem. az istenért sem! Dúl bennük a vir­tus, és a hetykeség sem enyhíti gőgjüket. Már több, mint féléve például annak, hogy Jóska, ha csak teheti — mindig talpig fe­ketében jár(!) Az emberek először azt hit­ték, hogy az öreg Matolesi halt meg. Pe­dig dehogy... Jóska ugyanis rögvest rá­vágta, hogy azért hordja a feketét, mert önző és fukari testvérét gyászolja. Azok ugyahis — ahogy említette — már végleg elvesztek számára. Hiába na, néha a szál­kákból így lesznek gerendáid Persze, a Pista öccse sem különb. Az meg a novemberi gyerekkeresztelőben két utcát is meghívott, csak őt nem. Inkább idegeneket, mint a testvérét! És mindez azért az átkozott öt hol­dért van! Azért, hogy kinek jusson több. Pedig az egész olyan nevetségesen ke­vés! A múltkor már említette is az apjá­nak, hogy csinálja már meg azt a hagya­téki papirt, akkor talán minden másképp lesz. De az öreg habozik. Fél. Fél, mert mikor így, sípoló tüdővel is faültetéshez fogott, akkor rá: ipakodolt Jóska, hogy ne dúr.ía fel azt a földet, amibe majd őföldi- epor-palántát vesz... Hej, igy van ez, így bizony... Most az­tán adjon tanácsot az ég, hogy mit te­gyen? Jómaga nagyon restellt és szégyenli már az egészet. Hiss? rajtuk a falu szeme, és sokan még nevetnek is azon. hogy mennyire összerúgták a port a Matolcsi- gyerekek... No, de hogy békítse ki azokat, hogy kezdje? Mert ami igaz, az igaz, bizony ő is sajnálja azt fi kétszáz tő deilavárit, anul — a kubikos talicskát fvlreicve — délu­tánonként ültetett... III. így áll és tűnődik,órák hosszán át egy szál ingben és gatyában. Ha valaki meg­látná, akár kísérteinek is nézné. Közben a felhők jönnek, mennek, s lassan a haj­nal is megered. Hús szél csapdossa az ar­cát, vizszagú. tiszai, míg az ártér felett pici hullócsillagok kergelőznek. Hirtelen megremeg. No, és mi lenne, ha belépnének a Petőfi tszcsbe? Először meghökken a gon­dolattól. még magát is pofonvágná, de az­tán enyhülni kezd. Mert vagy marad min­den a régiben, vagy megtörik a jég... De mi lesz azzal a kétszáz tő dellavárival?! Igen, mi lesz? Ej — vág a szélbe — van ott a Petőfiben még százszor annyi is! Az­tán a földjük is szinte átkarolja a ha­tárt, sőt, napról-napra tovább terjeszked­nek. Aztán ott is megtalálhatja még az örökséget, hisz’ ha dolgozik és beleadja szívét-lelkét, akár két házat is vehet! Persze, lehet. Horni a testvérek még igy is fújnak majd rá. de ö megmutatja, hogy még juss nélkül is többre viszi! Többre, mint az összes Matolcsiak együttvéve! Bár először félt a gondolattól, most már egyezkedik vele. Sőt, hirtelen mintha az az izgató és kaján üdére se húzná már tovább. Megkönnyebbül. A csillagok éppen most potyognak le az égről, mikor meg­indul fütyörészve befelé... (KT.) 2 Két paleolit-kori barlangot fedeztek fel Sanh- szi tartomány déli részén, Jüanku vidékén. A barlangban emlős őslények, orrszarvú, szarvas, equus (ló, szamár és zebra keveréke) és hiéna csontjait találták. A tartomány északi részében dinozaurus- és krokodilcsontokat fedeztek fel, amelyek állítólag 70 millió évesek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents