Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

1988. JANUÁR 19, VASÁRNAP KELETMAGYARORSZÁG 3 Lakat alatt két megye csalója amennyi a valóságban mutatko­zott. Porondon a „M. Kir. Csendőrség“ A gondjaira bízott közös va­gyonból olyan „jószívűen” köl­csönzött is: például Hajdú Lajos­áé főkönyvelőnek ezer darab pa­lát, Márton Kálmán szövetkezeti asztalosnak hét tábla préselt le­mezt. Nem lehet csodálkozni,- hogy minden a legnagyobb rend­be ment. mert a jobbkeze a „Magyar Királyi Csendőrség” két oszlopos tagja volt. Egyikőjük Pá- kozdi Gábor volt csendőr-törzs­őrmester, az anyagraktár őrzője, és helyettese Csányi András volt csendőrtörzsőrmester volt. „Hűsé­gükért” építésvezetőhelyettesi fi­zetést, — 2400 forintot — szám­fejtett. Különös, hogy a bérfizeté­seknél csak a fuvarosokat és a munkásokat csapta be, 3 a kirá­lyi csendőrökről valahogy meg- xeledkezett. Az ellenforradalom előtt ugyanis a debreceni 4. számú Területi Iroda műszaki revizora volt. A bűnügyi vizsgálat most azt is meg­állapította már, hogy itt is mint­egy 28 ezer forintot hamis nyug­tákkal vett fel. Rz anyaszentegyiiázat sem kímélte Az egyház sem volt előtte szent és sérthetetlen. A magyi római Orvosi hír. Dr. Tar Gyula bel­gyógyász szakorvos rendelőjét ja­nuár 15-én megnyitotta Vörös­hadsereg u. 7. (dr. Babicz rendelő). Rendelési idő délután 5—7-ig, re. IJj városrész épül Lesz új gimnázium Bővül a villany és úthálózat |Mi lesz a kultúrházzal? í Katolikus templom javításához ő szerezte be az építési anyagot. — Egy-két órai munkáért, — ame­lyet az anyag válogatásával, kije­lölésével eltöltött, — óránként 60 forintos órabért számolt fel. — így két nap alatt csekély 1200 forintot keresett. . w Egyéb dicséretes ügy is fűző­dik még nevéhez, most csak a legfőbbeket említettük meg. De ez is elegendő ahhoz, hogy megis­merkedjünk a szü: ke ember szür­ke hétköznapjaival és azzal a fi­gyelmes ellenőrzéssel, amellyel felettesei kísérték tevékenységét. Miczinkó Károly bűnügyét a rendőrség vádemelés végett át­adta az ügyész jégnek. Bankett a vencseüői gépállomáson A Vencsellői Gépállomás dol­gozói a múlt esztendőben dere­kasan dolgoztak. Eddig azonban nem volt idejük megünnepelni az 1957-es évet, mert fürgén hozzá kellett látni a gépek ja­vításához, hogy mire a tavasz lehelete megérkezik, készen áll­jon minden traktor, eke, tárcsa és vontató, január X-tői mosta­náig négy traktor főjavítását, 17 eke és 5 traktortárcsa teljes megjavítását vezették be a mun­kanaplóba. Ezzel egyidőben szál­lításokat is eszközöltek a taka- mazi dohánygyárba vontatókkal* A gépjavításokkal előrelátható­lag február végére elkészülnek^ Szombaton este szenteltek egy kis időt a múlt évnek is, banket­tet rendeztek, ahol 17 traktorost, öt műhelyi munkást, 2 brigád­vezetőt és szerelőt, és a teher­gépkocsi vezetőjét jutalmazták meg. A vacsorára rizseshúst ké­szítettek és este 6-tól majdcsak reggelig szórakoztak a gépállo­más kultúrtermében. Nyíregyházán is megalakult a Zenebarátok Köre A Társadalom és Természet­tudományi Ismeretterjesztő Tár­sulat művelődési szakosztálya elhatározta, hogy más városok­hoz hasonlóan Nyíregyházán is megalakítják a zenebarátok kö­rét. Jelentős állomása ez váro­sunk hangvcrscnyélctc fejlődé-! lének. A programban a művé­szek és hallgatók beszélgetései,) s a zenével kapcsolatos problé-í mák megvitatása mellett közös! hanglemezhallgatás szervezései is szerepel. Csempészeket lepleztek le Pátrohán és Dombrádon A rendőrség a napokban vette őrizetbe Szabó András pátrohai és Orosz László dombrádi lakoso­kat.- Mindkettőről kiderült, hogy egy csempészbanda tagjai, akik busás jövedelemre teltek szert — jogtalanul — a rendszeres csem­pészéssel és a külföldről belopott holmikkal folytatott üzérkedéssel. Szabó András bevallotta, hogy dombrádi csempészekkel, Orosz Lászlóval, Pintér Józseffel és Pintér Andrással volt szoros kap­csolatban, ő volt a dombrádi csem­pészek „kereskedelmi megbízott­ja.” A határon áthozott dugárut ő értékesítette. Az elmúlt idők­ben mintegy 4 mázsa marószó­dát, 15 pár férfi és női gumicsiz­mát, öt pár bakkancsot és 4 cső­köpenyt adott el. Természetesén úgy, hogy meglegyen az ő „külön haszna” is. A marószóda kilóját például 70 forinért kapta és 80— 100 forintért adta tovább. Sőt, még „alvállalkozót” is bevont a csempészáru továbbadásának „nagy” munkájába: Veres József dombrádi lakos személyében. Ve­res kilónként már 120 forintért árusította a szódát. Amikor 1.300 forint 18.700 forintot ítadzik Meg kell adni, jól kigondolták a csempészek, hogyan lehet minél több bűnös jövedelemhez jutni. — Magyarországon hagymát és ló­heremagot vásároltak, azt csem­pészték át a határon. A három forintos hagymát és a 26 forintos lóheremagot sokszoros áron adták tovább külföldi cinkosaiknak. Az így szerzett pénzen annyi maró­szódát és ruhafélét vettek, amit Magyarországra hozva, újból sok­szoros áron adtak tovább. Pél­dául: ötven kiló lóheremagért 26 forintjával 1300 forintot fizettek. 200 kiló marószódát szereztek ezért a lóheremagért, amit száz forintjával kereken 20.000 fo­rintért adtak el Magyarországon. Ez esetben jövedelmük 18.700 fo­rint volt. Mint a rendőrségi nyomozást megállapította, a csempészek ed-f dig kb. százezer forint jogtalan! haszonra tettek szert. A csempészek rövidesen bíróság elé kerülnek. Bérmentesítés nélkül Is feladható. Az esedékes dijakat a címzett fizeti. MÁTÉSZALKAI KÉPESLAP Szakul es-Sza tmár már nem jutottam el. Közbe jött valami. Olyan valami, amire még most is hálálkodva gondolok visz- sza. Mert, ahogy egy helyi — nem éppen mostani — képeslapot be­dobtam a postaládába, elgondol­kodtam. Hogy is nézhetne ki egy igazán mai, mátészalkai képeslap? Miczinkó Károly Nagykállóban élt, mint földművesszóvetkezeti építésvezető. Oly egyedül hogy talán csak „odafönt" látták, ho­gyan is tölti ki üres órait, 'iuani- illik akik „felette” voltak, itt a földön, akiknek meg kellett volna őt látogatni, hogyan sáfárkodik a rábízott javakkal, nem nagyon zavarták. Egy tartalmas priusz Hiszen még azt sem tudhatták róla, hogy milyen tartalmas priusszal rendelkezik: három eset­ben volt büntetve, 1945-ben nép­ellenes bűncselekmény miatt, két esetben rendőri felügyelet alatt volt. Egyebek között fegyelmi.el­járás is volt ellene, egy esetben pedig kontárkodásért büntették meg. Na dehát erről úgylátszik megfeledkeztek a jótállók. Addig nem is volt baj, amíg a megyei rendőrkapitányság társa­dalmi tulajdonvédeirm osztálya bele nem nézett a kártyába. Itt aztán furcsa dolgokat tapasztal­tak, mert azonnal bűnvádi eljá­rást indítottak Miczinkó Károly ellen és őrizetbe is veítték! Hogy miként élte „szürke” életét Mi­czinkó? Hát kérem, még sem volt az olyan szürke ... Ez itt a kérdés: csalni, vagy nem csalni... ö inkább úgy döntött, hogy csal. Éveken át sikkasztotta a tár­sadalmi tulajdont. Az építésveze­tőséghez tartozó munkások bé­rét bérjegyzék nélkül, „zsebből" fizette. Ö írta alá a dolgozók he­lyett a bérkifizetési jegyzékeket is, ezzel mintegy 9.877 forintot sikkasztott el, 18 dolgozó bérét lopta el. Nemlétező dolgozók ne­vére fizetést számfejtett — saját maga részére. Egy kis zsebpénz Megtalálta a módját a soroza-. ’os sikkasztásnak és csalásnak az anyagbeszerzésnél is. A csak ösz- saeköttetés révén beszerezhető építési anyagokat saját gazdájá­nak, a szövetkezetnek is busás haszonnal számlázta. A megbízás­ból vásárolt kavicsot 10 forinttal drágábban számolta el. Hasonlóan járt el a vasbetongerenda-vésárlá- soknál, kettőezer forint „eiőleget” fizetett ki — magának! Csalt még ez a „szürke ember” a fuvarozásoknál és többezer fo­rintot vett fel — zsebpénznek — a társadalmi tulajdonból. Rz „építésvezető űr“ jószívűsége Egyidőben aztán megszállta a jószívűség és kölcsön adott sok­mindent, természetesen nem a sajátjából, hanem a közös va­gyonból. Miután jól becsapta az aporligeti földművesszövetkezetet a préselt lemezzel, körülbelül tíz tábla lemezt kebelbarátjának, Boros Miklósnak juttatott. „Meg­szánta” még D. Nagy Mihály szö­vetkezeti alkalmazottat is, neki is adott hat táblát. A még fennma­radt préselt lemezt — kb. 15 táb­lást — saját anyagként a vállalt munkáknál bedolgozta. Minek az a raktárkinyv? Megfelejtkezett a raktárkönyv) vezetésétől is. A felvásárolt anya­gokat nem a raktárba, hanem a) saját udvarára vitette és „elfe­lejtetté” bevételezni. „Sajáté­ként eladta. így „vágta meg” a nagykállói) földművesszövetkezetet is. A szö­vetkezet részére épített almatáro-) lónál mintegy 30 ezer forintos: anyag- és pénzsikkasztást bizo­nyított rá a rendőrség. A tároló-: ba bedolgozott anyagnál és bér­számláknál körülbelül 3 92 ezer: forinttal számlázott többet, mint Nem nehéz eldönteni, hol kelle­lne elkattintani először a lencsét. '•Az állomás szomszédságúban, a ‘.„Csikóhegy" tövében szinte már látni milyen lesz az új város arca. • Igen. a városodó Mátészalka itt '•haladt legelőbbre. Valóságos kis ;ipari negyed épült ezen a részen, \az utóbbi években. A vajgyár, a ‘.kenyérgyár kéményei, a baromfi- :keltető állomás és életlenben a mezőgazdasági technikum új tan- lügyi épületei igazolják a mondást: iákár a gomba, úgy nő az első szat­mári város. De nem lenne helyes lefelejteni a képeslapról az új uta-_ kát, parkokat, melyek régen még képzeletben sem voltak meg. A régi kispiac helyén például ma az egyik legszebb park díszíti Máté­szalka közepét. Elhalt a vaspor­árus éneke, a tejfölös kannák zör­gése és most januárban csend ül a virágágyakon. De hallga csak! Ott a túloldalon, a Lenin-tér szomszéd­ságában malterkeverés zaja, kala­pácsok csattanása töri meg a csen­det... Új gimnázium. • * Épül, épül az új gimnázium. Már isiit hát a szalkaiak régi gondja. ’ablakon felül ér a téglafal. Telje- I Hogy mikor nyitja meg kapuit a gimnázium, nem tudni pontosan. De egy biztos: ez már aztán „csak“ gimnázium lesz, nem olyan épület, amelynek egyik részében hivata­lok tanyáznak, s a másik felében Árra a ház... matematikai dolgozatot írnak, Ht> már nyugodtabban tanulhatnak majd a szálkái és környékbeli na bulók. hegszívesebben ezt írnánk a kép alá, melyre a járási kultúrházat rözitenénk. De még azon is elgon­dolkoznának, hogy lenne-e értelme dicsekedni a szalkaiaknak ezzel az épülettel. Mert mit is mond csak a. községi tanácselnök? — Mióta á járási tanácstól át­vette a MEDOSZ, azóta árva a kul. túrház. Valójában nem tartozik senkihez. A legutóbbi tanácsülé­sen felvetettük a terem rendbeho­zásának kérdését, a tanácstagok azonban leszavazták, mondván: nem a mienk, gondoskodjon róla a gazdája. A dolgot azonban nem lehet ennyivel elintézni. Mint a tanács­elnök is említette, hónapok ófa nem folyik kultúrélet benne* (Egyedül talán csak az egyik szo­bába „befészkelt“ ÉKLASZ helyi bizottság végez jelenleg aktiv mun, kát.) Évek óta több igazgató hagy ta ott a kultúrházat, mert egyik sem jósolt magának nagy j öv Ut­azón a helyen. És ez ma fontosabb probléma, mind a jelenlegi gazdának, mind pedig a községi tanácsnak, mint­sem mellékesen kezeljék az ügyet, Necsak sorozásra és egy-egy far­sangi báli lebonyolítására legyen alkalmas a szálkái kultúrház, ha­nem szakkörökkel elevenítsék fel újból a régi jó kultúrmunkát Villauyliálózat, új kút, csatornázás!) Megkértem a tanácselnököt, áruljon el egy pár-titkot, hogyan kívánják építeni, szépíteni Máté­szalkát. A válaszban a következő­ket tudtam meg: fásításra, parlto- sításra három, míg az állami laká­sok javítására, felújítására közel hatvanezer forintot biztosítanak ebben az évben. Még az első ne­gyedév folyamán befejezik négy­kilométer villanyhálózat építését, az Újtelepi részen. Megkapják a közkutat a Marx Károly utcai la­kosok. Harmincötezer forintot állí­tották be erre. Ugyancsak az Újte­lepi Hunyadi utca csatornázása is szerepel a tervben. Erre több, mint harminchétezret költenek., Kétszázezer forintot fordítanak at Zalka Máté utca kövezésére. Elké­szül még ez évben ugyancsak az Újtelepen egy napközi otthon is. Bár Mátészalkán jobb módú cigá­nyok élnek, de ki akarják emelni a többieket is elmaradott helyze­tükből. Házhely juttatásban része­sülnek a keresettel rendel­kezők és segítséget nyújt a tanács lakóházak építéséhez is. Tervek, elgondolások, megvaló­sítható álmok. Igen, a mátészalkai emberek hétköznapjaiba- is belopó- zik a jobb élet utáni vágy, a város­szépítés gondja. Ezeket a gondolatokat hoztam magammal rövid szálkái körutam,- ról. \/J it csinálhat mást az ember, ha van egy kis ideje a vo­natindulás előtt, mint tesz egy Ér­dekes Újságot, s elindul, hogy a cukiban fekete mellett elüsse azt a rövid időt. Így teltem én is a na­pokban, ahogy Mátészalkán jár­tam. Helyesebben csak így akar­tam tenni, mert a cukrászdába Mit látni a Csikőhegyről?

Next

/
Thumbnails
Contents