Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-19 / 16. szám

A FALU BAR AT JA — MÁTÉ­SZALKAI KÉPESLAP — HAR­COLÓ ALGÉRIA — HÍREK — MŰVELŐDÉS — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM Är« 60 fillér 193«. JANUAR 19, VASÁRNAP Újarcú községek Szebb kultúrházut, jobb utakat terveznek a vámosatyaiak 1958-ban Több utcai lámpát Mindössze 1200 lelkes község a megye tiszántúli csücskében Vámc»atya. Messze esik a megye központjától, de a falubeliek egyre azon fáradoznak, hogy községük is min i szebb legyen. A múlt évben például új tanács­házát építettek — nagyrészt tár­sadalmi munkával. Ebben az évben még többet akarnak. Van kultúrterem a községnek, a Le­nin TSZ egyik épületében, de az már nem a legmegfelelőbb. El­határozták, hogy még 58-ban megkezdik egy modern kultúr- ház építését, s a három éves tervben be is fejezik. Több. mint 3 kilométeres szakaszon út­javításra kerül sor az idén. Vil­lanyhálózat bővítéssel akarják elérni, hogy ne legyen ház a községben, ahol nincs villany. Húszra emelik fel az utcai lám­pák számát s ezzel elérik, hogy nem lesz sötétség tovább a vá­mosatyai utcákon. Villany malom lesz az idén Szamosszegcn A szamosszegi községi tanács idei fejlesztési tervében —a ki­sebb beruházások mellett — szerepel az elavult módszerek­kel működő falusi malom villa­mosítása is. Több mint 120 ezer forintot biztosítanak erre a célra. A községfejlesztési alap többi részét — összesen 70 ezer forintot — az utak javítására, űj járdák építésére fordítják. »♦♦♦♦♦♦♦>♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»*• J 18 új belépő ♦ « a biri Táncsicsba í Jól gazdálkodott az el­múlt esztendőben a biri Táncsics TSZ. A tagok szor­galmasan művelték a föl­deket és fejlesztették az ál­latállományt. A zárszám­adáskor 82 forintot ért egy- munkaegység és volt tag, aki 40 ezer forintot kapott készpénzben és ezen felül terményt. A jó hír közismertté vált. Január 15-ig összesen 18 új taggal gyarapodott a tsz. tagsága, akik közül Sar­kad! László és több társa tekintélyes mennyiségű föl­det, illetve gazdasági felsze­relést vitt be a tsz-be. Téli munka a gyümölcsösben Kultúrházat avatnak ma Kisaron Nagy ünnepet ül ma Kiser község lakossága. Régi t ágyuk teljesült: felépült a 400 férőhe­lyes, közel félmilliót érő modem kultúrház. Még 1955 őszén kezd­tek az építéshez és a laltosság lelkesedése meghozta az ered­ményt. Az avatást névadó ün­nepéllyel kötik egybe és a kul­túrház felveszi a Petőfi Sándor nevet. A klubteremmel, 2 szak­köri helyiséggel rendelkező kul- ház jelentősen fellendíti majd a község kulturális életét. Falulerv Wiesenburgban Wiesenburg községeinek lakói közös megbeszéléseken vesznek részt, amelyekben megvitatják az 1958-as falusi fejlesztési ter­vet. A terv például előírja, hogy' 1958-ban a föld 65 százalékát munkálják meg közösen. Eddig ez a szám 51 százalék t oli Két iiiííicxcíö tifiliisa Szabó István öntödei főmű­vezető és Tóth Pál művezető együtt dolgoznak és egy utcá­ban, egymás szomszédságában laknak. Nemcsak az öntödében, hanem hazamenet az utcán és nagyon sokszor otthon is beszél­getnek az üzem dolgairól. Ami­kor a vállalatnál célul tűzték ki az önköltség csökkentését és a selejt csökkentést, sokat gondol­koztak jó ötleteken. Különösen az öntvény kihozatal kérdése foglalkoztatta őket, és az, hogy a selejtet hogyan lehetne 31 százalék alá szorítani. Újításokkal kísérleteztek, fog­lalkoztatta őket a gondolat,! hogy 100 kiló olvasztott vasból j miért csak 52 kiló a jó önt- < vény. Rájöttek, hogy az öntvény- i forma elkészítésekor a szüksé-j gesnél nagyobb átmérőjű tölcsért 1 hagynak a formázok, (amelyen« keresztül az izzó vasat a forrná-J ba öntik), továbbá a technoló-$ giai utasítás szerinti „megvágó, j sok” is sok vasat felvesznek. A} kísérletezésbe bevonták az ön i tödé technológusát és főtechnc j lógusát is. í Fáradozásuk eredménnyel járt. Sikerült eltalálni azt a mérté­ket, amellyel a szükségesnél nem nagyobb átmérőjű tölcsé­ren nemcsak a jó öntvény meny- nyiségét növelhetik, hanem a seiejt is csökken. A jó öntvény százaléka 52-ről 00 kilóra emel­kedett, és csökkent a salakos selejt. Különösen a háztartási vasalók, cserépkályha ajtók, ka­rikás kályhák és satuk gyártá­sánál vezetett szép eredményre a módszer. Előbb 9.2 százalékra csökkent a selejt, a negyedik negyedév végére pedig már 7.7 százalékra Ezen belül decem­berben 4.6 százalékra. Évente mintegy 300 ezer forintot ta­karítanak meg vele a vállalat­nak. Az öntödei dolgozók elisme­réssel nyilatkoznak Szabóék újításáról. Szeretettel beszél­nek az újító brigádról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a se- lejt, valamint az önköltség je­lentős csökkentése által is mintegy 40 napi fizetésnek meg­felelő nyereségrészesedést tud­tak elérni a vállalat dolgozói. A Magyi Állami Gazdaság máriapócii üzemegységében nemrég végezték el az 52 helots gyümölcsösben a szupert osz­lat- és káli-műtrágyázást. Hogy biztosítsák a tavalyi 114 kilos termőfaegysegeukénti hozamot, ellátják a fákat tőzegfekál szervestrágyával is. A megír,etszcU iák temrőfaegységenként két mázsát kapnak a fontos tápanyagból. A trágyázást a Pén­zes munkacsapat végzi. Külföldi szüli szer vezeti küldöttek járlak Nyíregyházáit 16-án este Nyíregyházára ér­kezett a Magyar Postásszak­szervezet kongresszusán részt­vevő küldöttségéit két tagja. A Pustúgí Szalsszervezet nyíregyházi tagozata ünnepélyesen fogadta Karl Kalauch-t, a Német De­mokratikus Köztársaság Pos­tás Szakszervezetének elnökhe­lyettesét, Vaszilij Zsiganov eiv- társat, a Szovjetunió Autó és Közlekedési Dolgozók Szakszer- ,4 Scotsman írja: nem nagyon vezetének titkárt. biztató a hír, hogy LHtllcs azt A vendégek megtekintették a tartja Eisenhower Bulganyinho.. postás kultúrotthont, ahol Pa- írí válaszában a legfontosabb licz elvtárs, az I. sz. postahiva- javaslatnak, hogy a világűrt tál üzemi bizottságának elnöke csáli békés célokra használják. mondott üdvözlő-beszédet, majd Bizonyára jó dolog, ha képzelet- ünnepélyes vacsorán vettek beli körülmény eket is szabályoz- reszt. 17-én délig tartózkodtak ni igyekszünk, de a világ sok- Nyíregyhéján külföldi vendé- kai elviselhetőbb hely lenne, ha geirrte, s megtekintették a posta a tárgyalók először a földi kér- műszaki berendezéseit, majd deselect rendeznék. baráti beszélgetést folytattak aJ SZMT vezetőivel. Itt tartózkodik suk alatt kicserélték tapasztal tataikat egyes műszaki kérd íj setéről is és érdeklődtek a 3wW szervezeti munka iránt. Vendégeink a szívélyes búcsil után Miskolcra, majd Egerbe látogattak el. Bemutatták a gabonaszelctclő gépel A malomipari szerelő- és javí­tó vállalatnál szombaton déielö.t ünnepélyesen bemutatták a brüsszeli világkiállításra készí­tett gabonaszeletelő gépet. A gép 24 óra alatt mintegy három vagon búzát dolgoz fel, a gabo­naszemeket négy felé vágja, majd osztályozza és a középső részt külön választja a csirától fcs a szakádtól. A világkiállítás­ra a gép működésének szemlél­tetésére egy kisebb üvegfalú szeletelő gépet is készítetek. Ezen a kis gépen mutatták be a ?abon aszeletelő működését. J Tj'l sem hinné az { ember, hogy ez a I szürkülő halánlékú, i fiatalos és kellemes i benyomást ébresztő i művész négy évtizede Z formálja az agyagot. Xltt. az Egyház utca *2 egyik szobájában, ia képekkel teli falak lés a szobrok-díszítel­♦ te ódivatú bútorok ♦ között, szemben Ber- *ki Nándorral, viszont ♦ mór valószínűbb ♦ mindez. X Negyven év. Egy X életmű megalkolásá- X hoz elegendő nagy ♦ idő, ♦ ♦ — Mióta az esze­imet tudom, mindig X nagyon szerettem X sárral játszani. — X Agyaghoz az iskola * első kézimunkaórá- X ián. jutottam. s azóta »ezzel bajlódol:. X Ilyen egyszerűen fogalmazza meg a . hosszú esztendők ke- Xmény munkáját a Xművész. Annál töb- *fcst beszélnek azonban róla is a fényképal­bumban lévő képek, felvételek, a sok-sok megformált darab, amely összességében is életmű. A vitrinben sok szobrocska hívja ma­gára a figyelmet. Kendős, szomorú asz- szonyka, kosárral a kezében, a semmibe bámul, gondokkal küzd. — A címe: Har­madosztályú utas — kalauzol Berki Nán­dor, majd a Tejes lány, a Zsákmunkás, a Krumpliszedő élet­tel teli. emberi vo­násokban és művészi gondolatokban gaz­dag alakjait nézzük. 1940-ben készítet­tem ezeket, s- talán mondanom sem kell: a hivatalos kritika nem fogadta kitörő lelkesedéssel. Hogy mégis szociális té­mák ihlették meg. ez MŰTEREMBEN BERKI NÁNDORNÁL természetes. Életem legnagyobb részét vidéken. munkások és pa: asztok között töltöttem, ismertem munkájukat, gond­jaikat, az embert is­mertem bennük. — Milyen anyaggal dolgozik? — Nagyon szíve­sen foglalkozom fá­val, kovái, fémmel és nekem is egyetlen vágyam az: monu­mentálisát, maradan­dót alkotni. Sokat dolgozom ezért. Itt van például az egyik új munkám. A címe: „Mezei virágól:'. S itt van együtt a mosolygó arcú falusi szépség, s a csokor, amit gyűjtögetett. Az ember úgy érzi, ama alkotója sokat szip­pantott a mezőillat­tól terhes levegőből. — Min dolgozik még? — Leveszi a lepel\ s ott áll a kötényét szorongató baromfi- etető. Egy másik munkája: Csokonay portré. Mint mondja, nagyon nehéz vissza­adni a költőt, hisz csupán metszetek munká-iui csak akkor, ér valamit, ha miu-i denki ■megérti. Im az emberek mindenné] jobban szeretik, akarják a jót, a. azé* vet. Nagyon szereU tiáin, ha megértené­nek engem az embe­rek. Itt, svúkebb ha* zimban, Nyíregyház zán, Szabolcsban is. Arra vágyom, hogy munkám nyomán szebbek legyenek » parkok, megértőbbek az emberek. Halkan, ác szenve­délyes lobogással, ki- oltliatat'an tűzzel mondja ezeket. Mon­datainak értelmét be-1 tölti a szobácskát és megelevenednek «1 mozdulatlan alakok4 Ez az ember életet formál. Segítsük hozzá, hogy minél többen megismerjék művé-' szelét. K. E állanak rendelkezé­sére. A polcokon Móricz fej, Esze Tamás, Ady kaszás parasztja. Mo­solyogva mutatja azt a néhány aktot, amit kényszerűségből ké­szített; hozzáfűzi: va­lamiből élni is kell. Nem könnyű a vi­déki művész élete, őzt ő is tudja, s mégis üt van közöt­tünk Nyíregyházán. Miért? Ahogy indo­kolja: mert szabolcsi, mert nyíregyházi, mert szereti az itteni embereket. S mert realista, és mert a szocialista realizmus megkívánja ez opti­mista világnézetet, optimista is: Kedvvel keresi a szocialista, realista irányzat új formáit, tisztázni akarja magában e problémát. — /I művész alkotó eleme a béke, cs a nyugalom. ' A mi •

Next

/
Thumbnails
Contents