Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-19 / 16. szám
A FALU BAR AT JA — MÁTÉSZALKAI KÉPESLAP — HARCOLÓ ALGÉRIA — HÍREK — MŰVELŐDÉS — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 16. SZÄM Är« 60 fillér 193«. JANUAR 19, VASÁRNAP Újarcú községek Szebb kultúrházut, jobb utakat terveznek a vámosatyaiak 1958-ban Több utcai lámpát Mindössze 1200 lelkes község a megye tiszántúli csücskében Vámc»atya. Messze esik a megye központjától, de a falubeliek egyre azon fáradoznak, hogy községük is min i szebb legyen. A múlt évben például új tanácsházát építettek — nagyrészt társadalmi munkával. Ebben az évben még többet akarnak. Van kultúrterem a községnek, a Lenin TSZ egyik épületében, de az már nem a legmegfelelőbb. Elhatározták, hogy még 58-ban megkezdik egy modern kultúr- ház építését, s a három éves tervben be is fejezik. Több. mint 3 kilométeres szakaszon útjavításra kerül sor az idén. Villanyhálózat bővítéssel akarják elérni, hogy ne legyen ház a községben, ahol nincs villany. Húszra emelik fel az utcai lámpák számát s ezzel elérik, hogy nem lesz sötétség tovább a vámosatyai utcákon. Villany malom lesz az idén Szamosszegcn A szamosszegi községi tanács idei fejlesztési tervében —a kisebb beruházások mellett — szerepel az elavult módszerekkel működő falusi malom villamosítása is. Több mint 120 ezer forintot biztosítanak erre a célra. A községfejlesztési alap többi részét — összesen 70 ezer forintot — az utak javítására, űj járdák építésére fordítják. »♦♦♦♦♦♦♦>♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦»*• J 18 új belépő ♦ « a biri Táncsicsba í Jól gazdálkodott az elmúlt esztendőben a biri Táncsics TSZ. A tagok szorgalmasan művelték a földeket és fejlesztették az állatállományt. A zárszámadáskor 82 forintot ért egy- munkaegység és volt tag, aki 40 ezer forintot kapott készpénzben és ezen felül terményt. A jó hír közismertté vált. Január 15-ig összesen 18 új taggal gyarapodott a tsz. tagsága, akik közül Sarkad! László és több társa tekintélyes mennyiségű földet, illetve gazdasági felszerelést vitt be a tsz-be. Téli munka a gyümölcsösben Kultúrházat avatnak ma Kisaron Nagy ünnepet ül ma Kiser község lakossága. Régi t ágyuk teljesült: felépült a 400 férőhelyes, közel félmilliót érő modem kultúrház. Még 1955 őszén kezdtek az építéshez és a laltosság lelkesedése meghozta az eredményt. Az avatást névadó ünnepéllyel kötik egybe és a kultúrház felveszi a Petőfi Sándor nevet. A klubteremmel, 2 szakköri helyiséggel rendelkező kul- ház jelentősen fellendíti majd a község kulturális életét. Falulerv Wiesenburgban Wiesenburg községeinek lakói közös megbeszéléseken vesznek részt, amelyekben megvitatják az 1958-as falusi fejlesztési tervet. A terv például előírja, hogy' 1958-ban a föld 65 százalékát munkálják meg közösen. Eddig ez a szám 51 százalék t oli Két iiiííicxcíö tifiliisa Szabó István öntödei főművezető és Tóth Pál művezető együtt dolgoznak és egy utcában, egymás szomszédságában laknak. Nemcsak az öntödében, hanem hazamenet az utcán és nagyon sokszor otthon is beszélgetnek az üzem dolgairól. Amikor a vállalatnál célul tűzték ki az önköltség csökkentését és a selejt csökkentést, sokat gondolkoztak jó ötleteken. Különösen az öntvény kihozatal kérdése foglalkoztatta őket, és az, hogy a selejtet hogyan lehetne 31 százalék alá szorítani. Újításokkal kísérleteztek, foglalkoztatta őket a gondolat,! hogy 100 kiló olvasztott vasból j miért csak 52 kiló a jó önt- < vény. Rájöttek, hogy az öntvény- i forma elkészítésekor a szüksé-j gesnél nagyobb átmérőjű tölcsért 1 hagynak a formázok, (amelyen« keresztül az izzó vasat a forrná-J ba öntik), továbbá a technoló-$ giai utasítás szerinti „megvágó, j sok” is sok vasat felvesznek. A} kísérletezésbe bevonták az ön i tödé technológusát és főtechnc j lógusát is. í Fáradozásuk eredménnyel járt. Sikerült eltalálni azt a mértéket, amellyel a szükségesnél nem nagyobb átmérőjű tölcséren nemcsak a jó öntvény meny- nyiségét növelhetik, hanem a seiejt is csökken. A jó öntvény százaléka 52-ről 00 kilóra emelkedett, és csökkent a salakos selejt. Különösen a háztartási vasalók, cserépkályha ajtók, karikás kályhák és satuk gyártásánál vezetett szép eredményre a módszer. Előbb 9.2 százalékra csökkent a selejt, a negyedik negyedév végére pedig már 7.7 százalékra Ezen belül decemberben 4.6 százalékra. Évente mintegy 300 ezer forintot takarítanak meg vele a vállalatnak. Az öntödei dolgozók elismeréssel nyilatkoznak Szabóék újításáról. Szeretettel beszélnek az újító brigádról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a se- lejt, valamint az önköltség jelentős csökkentése által is mintegy 40 napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést tudtak elérni a vállalat dolgozói. A Magyi Állami Gazdaság máriapócii üzemegységében nemrég végezték el az 52 helots gyümölcsösben a szupert oszlat- és káli-műtrágyázást. Hogy biztosítsák a tavalyi 114 kilos termőfaegysegeukénti hozamot, ellátják a fákat tőzegfekál szervestrágyával is. A megír,etszcU iák temrőfaegységenként két mázsát kapnak a fontos tápanyagból. A trágyázást a Pénzes munkacsapat végzi. Külföldi szüli szer vezeti küldöttek járlak Nyíregyházáit 16-án este Nyíregyházára érkezett a Magyar Postásszakszervezet kongresszusán résztvevő küldöttségéit két tagja. A Pustúgí Szalsszervezet nyíregyházi tagozata ünnepélyesen fogadta Karl Kalauch-t, a Német Demokratikus Köztársaság Postás Szakszervezetének elnökhelyettesét, Vaszilij Zsiganov eiv- társat, a Szovjetunió Autó és Közlekedési Dolgozók Szakszer- ,4 Scotsman írja: nem nagyon vezetének titkárt. biztató a hír, hogy LHtllcs azt A vendégek megtekintették a tartja Eisenhower Bulganyinho.. postás kultúrotthont, ahol Pa- írí válaszában a legfontosabb licz elvtárs, az I. sz. postahiva- javaslatnak, hogy a világűrt tál üzemi bizottságának elnöke csáli békés célokra használják. mondott üdvözlő-beszédet, majd Bizonyára jó dolog, ha képzelet- ünnepélyes vacsorán vettek beli körülmény eket is szabályoz- reszt. 17-én délig tartózkodtak ni igyekszünk, de a világ sok- Nyíregyhéján külföldi vendé- kai elviselhetőbb hely lenne, ha geirrte, s megtekintették a posta a tárgyalók először a földi kér- műszaki berendezéseit, majd deselect rendeznék. baráti beszélgetést folytattak aJ SZMT vezetőivel. Itt tartózkodik suk alatt kicserélték tapasztal tataikat egyes műszaki kérd íj setéről is és érdeklődtek a 3wW szervezeti munka iránt. Vendégeink a szívélyes búcsil után Miskolcra, majd Egerbe látogattak el. Bemutatták a gabonaszelctclő gépel A malomipari szerelő- és javító vállalatnál szombaton déielö.t ünnepélyesen bemutatták a brüsszeli világkiállításra készített gabonaszeletelő gépet. A gép 24 óra alatt mintegy három vagon búzát dolgoz fel, a gabonaszemeket négy felé vágja, majd osztályozza és a középső részt külön választja a csirától fcs a szakádtól. A világkiállításra a gép működésének szemléltetésére egy kisebb üvegfalú szeletelő gépet is készítetek. Ezen a kis gépen mutatták be a ?abon aszeletelő működését. J Tj'l sem hinné az { ember, hogy ez a I szürkülő halánlékú, i fiatalos és kellemes i benyomást ébresztő i művész négy évtizede Z formálja az agyagot. Xltt. az Egyház utca *2 egyik szobájában, ia képekkel teli falak lés a szobrok-díszítel♦ te ódivatú bútorok ♦ között, szemben Ber- *ki Nándorral, viszont ♦ mór valószínűbb ♦ mindez. X Negyven év. Egy X életmű megalkolásá- X hoz elegendő nagy ♦ idő, ♦ ♦ — Mióta az eszeimet tudom, mindig X nagyon szerettem X sárral játszani. — X Agyaghoz az iskola * első kézimunkaórá- X ián. jutottam. s azóta »ezzel bajlódol:. X Ilyen egyszerűen fogalmazza meg a . hosszú esztendők ke- Xmény munkáját a Xművész. Annál töb- *fcst beszélnek azonban róla is a fényképalbumban lévő képek, felvételek, a sok-sok megformált darab, amely összességében is életmű. A vitrinben sok szobrocska hívja magára a figyelmet. Kendős, szomorú asz- szonyka, kosárral a kezében, a semmibe bámul, gondokkal küzd. — A címe: Harmadosztályú utas — kalauzol Berki Nándor, majd a Tejes lány, a Zsákmunkás, a Krumpliszedő élettel teli. emberi vonásokban és művészi gondolatokban gazdag alakjait nézzük. 1940-ben készítettem ezeket, s- talán mondanom sem kell: a hivatalos kritika nem fogadta kitörő lelkesedéssel. Hogy mégis szociális témák ihlették meg. ez MŰTEREMBEN BERKI NÁNDORNÁL természetes. Életem legnagyobb részét vidéken. munkások és pa: asztok között töltöttem, ismertem munkájukat, gondjaikat, az embert ismertem bennük. — Milyen anyaggal dolgozik? — Nagyon szívesen foglalkozom fával, kovái, fémmel és nekem is egyetlen vágyam az: monumentálisát, maradandót alkotni. Sokat dolgozom ezért. Itt van például az egyik új munkám. A címe: „Mezei virágól:'. S itt van együtt a mosolygó arcú falusi szépség, s a csokor, amit gyűjtögetett. Az ember úgy érzi, ama alkotója sokat szippantott a mezőillattól terhes levegőből. — Min dolgozik még? — Leveszi a lepel\ s ott áll a kötényét szorongató baromfi- etető. Egy másik munkája: Csokonay portré. Mint mondja, nagyon nehéz visszaadni a költőt, hisz csupán metszetek munká-iui csak akkor, ér valamit, ha miu-i denki ■megérti. Im az emberek mindenné] jobban szeretik, akarják a jót, a. azé* vet. Nagyon szereU tiáin, ha megértenének engem az emberek. Itt, svúkebb ha* zimban, Nyíregyház zán, Szabolcsban is. Arra vágyom, hogy munkám nyomán szebbek legyenek » parkok, megértőbbek az emberek. Halkan, ác szenvedélyes lobogással, ki- oltliatat'an tűzzel mondja ezeket. Mondatainak értelmét be-1 tölti a szobácskát és megelevenednek «1 mozdulatlan alakok4 Ez az ember életet formál. Segítsük hozzá, hogy minél többen megismerjék művé-' szelét. K. E állanak rendelkezésére. A polcokon Móricz fej, Esze Tamás, Ady kaszás parasztja. Mosolyogva mutatja azt a néhány aktot, amit kényszerűségből készített; hozzáfűzi: valamiből élni is kell. Nem könnyű a vidéki művész élete, őzt ő is tudja, s mégis üt van közöttünk Nyíregyházán. Miért? Ahogy indokolja: mert szabolcsi, mert nyíregyházi, mert szereti az itteni embereket. S mert realista, és mert a szocialista realizmus megkívánja ez optimista világnézetet, optimista is: Kedvvel keresi a szocialista, realista irányzat új formáit, tisztázni akarja magában e problémát. — /I művész alkotó eleme a béke, cs a nyugalom. ' A mi •