Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-15 / 12. szám
1938. JAPíüAR 15, SZERDA KELETMAG V A RORSZAG 8zaliole§>Szatmár megye mezőgazdasági ejlesztési tervjavaslata a hároméves terv időszakára A felszabadulás óta megyénk mezőgazdasági termelése gyökeresen megváltozott es jelentős mértékben a belterjesség irányában fejlődött. Az 1945 előtti évekhez viszonyítva csökkent. a külterjes gazdaságok szama és a külterjes kulturált területe. Jelentősen növekedett a zöldségfélék és &zf ipar-, növények vetés- területe. Emelkedés történt a gyümölcsös területek és a gyümölcsfélék termelésének összhozamánál. A megye állatállománya, a ló kivételével, mindén állattenyésztési ágban nagyotb a felszabadulás előttinél. Aiapvető változások történtek a mezőgazdaság gépesítése terén. Megnövekedett a traktorok száma és a mező-, gazdaságban olyan munkagépek jelentek meg, melyek a felszanadulás előtt ismeretlenek voltak. Ilyenek például az aratócséplő, arató, burgonyaültető, burgonya- szedő, stb. gépek. A legdöntőbb változás megyénk mezőgazdaságában a szocialista szektor megjelenése és a kizsákmányoló nagybirtokok megszűnése. Az elért eredmények ellenére azonban mégsem haladtunk olyan mértékben előre a mezőgazdaságban, mint lehetett volna. A termelés mennyiségi növekedésével és minőségi javulásával nem emelkedett párhuzamosan a ' mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. Drágán termeltünk. A mezőgazdasági termelés fejlesztésének lehetősége megyénkben igen nagy, és az adottságok megközelítően • sincsenek kihasználva. Éppen ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt, a lakosság életszínvonalának további javítása, az ipar nyersanyagbázisának és a mezőgazdasági export növelésének érdekében, a lalu szocialista átalakításának szemelött tartásával a következő években a mezőgazdasági termelés fokozottabb fellendítését fö feladatnak tekinti. A Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottsága és a Megyei Tanács VB a párt agrártéziseiben foglalt, célkitűzéA megye határain belül nagymértékben eltérő talajtípusok . indokolják a sablonos növénytermesztés felszámolását és szükségessé teszik a talajadottságokat figyelembevevő speciális növénytermesztés kialakítását. Megyénk három termelési tájra bontható. Ezek: a Nyírség; az Erdőhát-beregi rész és az EcSedi-láp, melyek a talaj kémiai és fizikai állapota szerint változó átmenetet képező peremvidékekkel függnek össze. A Nyírség, az Erdőhát-beregi rész, és az Ecsedi 'áp-talajtájakon a homok, az agyag, és a tőzeges kotu-talajok az uralkodó talajtípusok, melyek eltérő vízgazdálkodásukkal, eltérő kémiai és fizikai állapotukkal a tájterüieten termeszthető növények arányainak kialakítását döntően befolyásolják, és ez kihatással van az állattenyésztésen keresztül az egész mező- gazdaságra. Ezek figyelembevételével javasoljuk a növénytermelés szerkezetének kialakítását, a belterjesség fokozását. A növénytermelés szerkezetének kialakításánál javasoljuk az eddigi aránytalanságok fokozatos csökkentesét. A kenyérgabona termelésben, a vetésterületek minden áron való növelésére irányuló törekvés helyett', a fősúlyl a hozamok emelésére és a minőség javítására kell fordítani. Ennek érdekében a kenyérgabona vetésterületét a megye szántóterületének mintegy 30 százalékán javasoljuk. A takarmánygabonák vetésterületét a szántó- terület 6.3 százalékán, a kukoricát a szántóterületnek mintegy 20 százalékán javasoljuk termelni. A burgonya vetés- területét a jelenlegi szinten k'vánjuk fenntartani, ami az 1936. évi vetésterülethez viszonyítva emelkedést mutat. A burgonya termesztésénél is fő- feladat a jelenlegi vetésterület megtartása mellett a hozamok növelése, amelyet elsősorban egészséges, jóminősegű vetőgumók előállításával kívánunk elérni. sek figyelembevételével és a megye sajátos adottságainak szemelött tartásával, —a mezőgazdusagi szakemberek bevonásával — elkészítette a megye roezőgazda- ságfejlesztisi tervjavaslatát a hároméves terv időszakára vonatkozóan. Azzal a céllal bocsátjuk a megye dolgozóinak nyilvánossága elé ezt y tervjavaslatot, hogy a községek tervjavaslataival együtt reális, jól megalapozott terv készüljön. Pártszervezeteink széleskörű szervező munkával biztosítsák, hogy a tanácsok, a Hazafias Népfront községi szervei, KlSZ-szerveze- teink, a termelési bizottságok, a legeltetési bizottságok, szakszervezeteink, vállalatok, intézmények, kutatók, tudósok, agronómusok a dolgozók tömegeivel tárgyalják meg e javaslatokat, saját ismereteik alapján közöljék észrevételeiket, javaslataikat, módosításaikat, — a község mezőgazdaságára vonatkozóan a községi tanácsokkal. — a megyére vonatkozóan pedig a megyei pártbizottsággal, a megyei tanáccsal, vagy a Keletmagyarország szerkesztőségével. Meg vagyunk győződve arról, hogy a megye dolgozóival közösen olyan tervet tudunk kidolgozni, melynek végrehajtásával a mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése megvalósítható. A tervjavaslat megvalósításának alapja a termelőszövetkezeti tagok, az egyénileg dolgozó parasztok, gépállomások eddiginél is jobb munkája. Megállapítható, hogy pártunk agrartéziseinek hatása már áz elmúlt évben is komoly eredményeket hozott a mezőgazdasági termelés fellendítésében. Növekedett n teremlési kedv, amit bizonyít az elhagyott parlagi területek jobb hasznosítása, a szerves- és műtrágyázás fokozottabb kiszélesítése, a vetésszerkezetben beállott kedvező vátozás, a takarmánynövények vetésterületének emelkedése, éi nem utolsó sorban a termésátlagok kedvező alakulása. A cukorrépa vetésterületét a - jelenlegi, szinten kívánjuk tartani. Ez a; megye szántóterületének 1.4 százalékát teszi ki, A napraforgó füvetekként történő termelését a szántóterület 3.G—3.8 százalékán javasoljuk. A dohány vetésterületét az. 1957. évi vetésterületen javasoljuk tartani, törekedve arra, hogy a dohány jelenlegi vetésterületéhez még hiányzó pajtatér a hároméves terv időszakában minél nagyoob mértékben megépüljön.. Ezáltal a dohány minőségi termesztésében sok javulás fog bekövetkezni. Megyénkben a talajeröulánpótlásban igen nagy szerepet játszik a csillagfürt. A hároméves terv időszakában a fővetésként termesztett csillagfurt vetésterületét szükséges emelni, hogy zöldtrágyázásra és az egyéb célra szükséges csillagfürt-mag minél nagyobb mértékben álljon rendelkezésre. A főveíésű csil’.ágfürtöt a szántóterület mintegy 5 százalékán javasoljuk termelni. A növénytermelés szerkezetének kialakításában legnagyobb változás a szálas takarmányok vetésterületénél történt. Megyénkben az állattenyésztéshez szükséges takarmánybázis nem. volt elegendő, és nem volt meg az összhang a növénytermelés és az állattenyésztés között. A hároméves terv időszaka a att ezt az aránytalanságot szükséges felszámolni, ennek érdekében növelni kell a takarmánytermő területeket. A takarmány- termő területeken belül e’sősurban a szálastakarmányok vet ósterü’ etet emeljük és el kell érni 19G0-ra a 86.00 ) kh-at, ami a megye szántóterületének 13.2 százalékát teszi ki. A szá'estak,ármány,oknál az emelkedés jelentős mértékű és szükséges is, mert míg 1956-ban a szántóterület 7.9 százalékát tette k\ nem volt kielégítő. A szú’astükarmányc- kon belül elsősorban az évelő pillangósak (lucerna, vöröshere. stb.) vetésterületét kívánjuk növelni, elsősorban a nagyobb tömegű és jó minőségű takarmány termeiztése érdekeben, másodsorban ezen növények gyökérmaradványai a talajt tápanyagban is gazdagítják. Az évelő pillangósok vetésterületét az 1956. évi 31.000 kh-ról 1960-ra 54.0Q kh-ra kell felemelni, . ami az 1950. évi 4.Q százalékos szántóterületi arányról 8.3 százalékra emelkedik. A pillangósok vetésterületének, továbbá az export növelésének érdekében fokozni kell a pillangósok magfogását. A lucerna magfogásos területét az 1956. évihez viszonyítva, két és félszeresére, a vöröshere' magfogását pedig mintegy 20 százalékkal kívánjuk növelni. A mezőgazdaság belterjes irányú fejlesztése ^legjobban-a' nagyüzemekben, termelőszövetkezeteinknél valósítható meg. Itt hasznosíthatók gazdaságosan a legmodernebb gépek, itt érvényesülhet legjobban a szaktudás, és itt valósítható meg legjobban a korszerű termelés. A három éves terv időszakában termelőszövetkezeteinknek tovább kell haladni a belterjesség felé, és korszerű nagyüzemi gazdaságokká keli válniok. Ennek" érdekében a vetésterület szerkezetében itt is bizonyos , válAs.MSZMP, agrártézisei a belterjességet tűzik ki célul a mezőgazdaság fejlesztésében. Ennek elsősorban a hozamok emelkedésében kell megnyilvánulni, A hárem éves terv időszaka alatt növénytermelésünk hozamát jelentős mértékben tudjuk emelni. Ennek megvan a reális alapja. A vetésszerkezetben beálló változás, a vetésforgórendszer szerinti gazdálkodás kiszélesítése, a jobb szervestrágyázás és műtrágyázás, nemesített vetőma,".ellátás kiterjesztése stb. a hozamok emelését segíti elő. A növénytermelés főbb növényei együttes hozamának az 1956 évhez viszonyítva 1960-ra mintegy 10 '‘/„-al kell emelkedni. Ezen belül az egyes növények termésátlagai az alábbiak szerint emelkednek, 1956 évhez .viszonyítva: búza 28 */„-al, rozs 8 %-al. ősziárpa 10 %-al. kukorica. 14 %-ai. burgonya 4 %-al. cukorréna 12 %-a í. napraforgó 7 %-tzZ. dohány 3 «’„-ni. A terméshozamok ilyen mértékű emelkedésének alanté a telníerő-utá”nót- lás eddiginél nagyobb mértékű biztosítása. El kell érni. hogy 1960-ra a megye szántóterülete öt évenként legalább 150 q kh istáilótrágyát kapjon. Ez részben a szarvasmarha-állomány növekedésével, a sőrehízla'.ás kiterjesztéséAz állattenyésztés terén elsősorban a sZarvasmarhatenyésztés és tartás számára javasoljuk a kedvező feltételek biztosítását. Megyénk mezőgazdasági lakossága igen .hagy a többi foglalkozási ághoz képest. Sokan' foglalkoznak állattenyésztéssel. s ennek köve'ke.ztében viszonylag magas az állrtéűrűség. Az állalsűrűség a Nyírségben a t a karmán vtermő területtel nincs összhangban, viszont a szatmári részeken az állat űrüség nem kielégítő. Ezért az állatállomány, bár mennyiségileg kielégítő, minőségi tekintetben igen alacsony fokon áll. Szai'vasmarhatehyésztésünk országos, viszonylatban, dacára az á’.latsűrűség kecl- i ezo voltának, elmaradott. Ezt bizonyítja az alacsony vágósúly (343 kg.), továbbá az alacsony -tej termés. Az elmúlt években 1300—1*400 liter volt a megyei átlag. A rendkívül alacsony vágósúly és tejtermelés a már fent jelzett takarmányal'Sp hiányából, a .helytelen gondozásból és az egyéni parasztgazdaságoknál a túlzott mértékű -jármolásból ered. Szarvasmarhatenyésztésünket. 1936 évhez viszonyítva mintegy 8.000 d'o-al kitoztatásokat kell eszközölni. — A ■ kenyérgabona termeléséi általában a megyei arányok szerint javasoljuk, s ez az elmúlt évihez viszonyítva kisebb mértékű csökkenést von maga után. Jelentősen növelni kell a takarmánygabona vetésterületét. Ugyancsak emelni kell a burgonya, a cukorrépa és dohány vetés- területi arányát. A munkaigényes növények vetésterületének emelésénél figyelembe kell venni az egyes termelőszövetkezetek munkaerő-helyzetét és a gépi munkák végzését. A csillagfürt vetésterületét a szántóterületnek mintegy 6 %-ára kell növelni. Jelentős változást kell eszközölni a szálastakarmányok vetésterületében és a- tervidőszak végén a szántöte- rüle’nek mintegy 17.5 %-án kell szálas'a- karmányt termelni. A szálastakarmány termőterületén belül, termelőszövetkezeteinknél jelentős mértékben emelni kell az évelő pillangós,ok vetésterületét. Elkel1 érni hogy az JP57 évi 7.9 °'„-os arány. 1960-ra’ J2—14 %-ra növekedjék-. Az állat - áltománv nagymérvű fejlesztése megköve teli. hogy az összes takarmányok vetés területe a szántóterület 48—50 %-t téeye. ki. Emelni kell a zöldségtermelést is, - -kö Ionosért azokon a helyeken, ahol erre a~ adottságok kedvezőek és a használaton kívül helyezett öntözőtelepeket újból , üzemeltetni kell. ! vei, a jobb almozással megoldható. Az istállótrágyázás mellett a szabolcsi részeken zöldtrágyázást kell kiszélesíteni. 1960-ra el kell érni, hogy a fő tarlóvetésű csillagfürt vetésterülete meghaladja a 60.000 kh-at, s azt hogy 1 kh. szántóterületre 45 kg. műtrágya jusson az 1956 évi 17 kg-al szemben. A kukorica hozamának emelése érdekében 1060-ban a kukorica vetésterületének mintegy .30 %-án hibrid kukoricát termeljenek. Ki kell szélesíteni a kukorica négyzetes vetésének területét is, A talajerőállapot növelése érdekében számba kell venni.a savanyú talajok ja-, vitásának lehetőségeit, elsősorban meszer zés útján, s A három éves terv időszaka alatt a megyében 3.601)—4.090 kh. savanyú talajt kell megjavítani. A hozamok emelése érdekében növeljük az öntözéses területet. Elsősorban a használaton kívül helyezett öntözőtelepek rekonstrukcióját kell elvégezni, de ezen kívül új öníözofelepeket is szükséges létesíteni. Termelőszövetkezeti gazdaságaink a nagyüzemi gazdálkodás-adta lehetőségek kihasználásával az eddiginél is magasabb hozamokat tudnak elérni a tervidőszak alatt. A tanácsi gazdaságokhoz viszonyítva a ken vé-zabon afél őket 10—12 .%-al, a kukoricát több írón* 8 "'„-ni. a burgonyát 12 «'-pl. a ei.iko’véoát dobánvt és naora-, forgót mintegy 8—12 %-al kell meghaladni. vánjuk fejleszteni, azonban a fejlesztés, lényegében ettől nagyobb, mert az 1956 évi ellenforradalmi események következtében szarvasmarhaállományunk kisebb mértékben visszaesett, és így az 1957 évi állományhoz viszonyítva mintegy .20.000 darabbal kell a szarvasmarhaállományt növelni. A szarvasmarhaállomány növekedése az 1956 évi állományhoz viszonyítva 5 %-os, míg az 1957 évi állományhoz viszonyítva 12 %-os. A szarvasmarhaállo- mánvon bélül :á tehenek számát is növelni kívánjuk és az 1956 évi tehénlétszámhoz, viszonyítva a tehéníétszám-növekedés mintegy 7%-os. A vágásra kerülő felnőtt szarvasmarhák darabonkénti átlag vágósúlyát 3.8 c|-ra javasoljük megyei átlagban; ami az 1956 évi átlagos vágósúlyhoz v'szcrvítva közel 12 %-os emelkedést je-, 'mt. Az ear tehén átlagos évi tejtermelését a három éves ten' végére tchenen- kint °n0 hterrel javasoljuk emelni, ami pz 1956 é'-í tejtermeléshez viszonyítva nunfegv .13 %-os emelkedést jelent. A bárom éves tér'.’ utolsó évében mintegy huszonhárommillió liter tejjel tudunk többet termelni, mint 1956 évben. Ezt az eredményt á jobb cs több takarmányozással, a ve*é*területben beálló változásokkal el lehet érni.; Az', álla ‘állományt a minőségi (Folytatás a 5. oldalon ) I. JXövénytcrm esztés Terméshozamok ír. Allaltenjészlcs
