Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-15 / 12. szám
1SSS. JANUAR 15, SZERDA KELET JJ AG YARORSZA G 3 Szabolcüí’Szaüuár megye mezőffazda§ágfejle8ziési tervjavaslata a liároiuéves terv Időszakára (Folytatás a 2. oldalról.) javítás mellett a jobb tartási viszonyok következtében mennyiségileg is tudjuk növelni. Ezért a 100 tehénre jutó borjúszaporulatot mintegy 8 %-al emeljük. Szarvasmarhatenyésztésünk meny- nyiségi és minőségi fejlesztése szükségessé teszi, hogy a tájan- klnti tenyészkörzetek kialakítását tovább fokozzuk. A beregi, erdőháti részeken a borzderes, míg a Nyírség—Ecsedi láp' térségében a magyartarka tenyészirár.yt kell folytatni. A szarvasmarhatenyésztés mmőségi fejlesztése érdekében a mesterséges megtermékenyítést ki kell szélesíteni és ennek érdekében, már a három éves terv első félévében. Nyíregyházán laboratóriummal felszerelt mesterséges termékenyítő főállomást szükséges létesíteni. A takarmány - gazdálkodás javítása érdekében növelni kell a silótakgrmányok mennyiségét és előmozdítani az ipar által termelt különféle fehérjepótló anyagok felhasználását is. Fokozott gondot kell fordítani a rétek és legelők javítására, felújítására. A rétek és legelők fűhozamát mintegy 15 %-kal irell növelni és nagy figyelmet kell fordítani az elhanyagolt legelők fűtermésének fokozására. Sertéstenyésztés tekintetében az állomány mennyisége kielégítő ée a hároméves terv időszakban nem a mennyiség növelése. hanem a minőség javítása a fő feladat. Fokozni kell a liizottsertések vágósúlyát. Törekedni kék mra. hogy a tervidőszak alatt a hússertés aránya tovább fokozódjék ‘ és növelni kell az export-eé’okra is igen alkalmas bacon-süldők tenyésztését. Juhállományunk fejlődésének üteme a legelő hiánya miatt lelassult. Meg kell vizsgálni az időszaki legelők létesítésének kérdését. Meg kell állapítani, hogy a legeltetési viszonyok figyelembevételével mennyi juhot lehet gazdaságosan tenyész-, feni. A juhtenyésztésnél is elsősorban a minőségi fejlesztést kell célul kitűzni és elérni, hogy 1960-ra a gyapjúhozam 1956 évhez viszonyítva .5 %-al emelkedjék. Ló- állományunkat általában a jelenlegi szinten 'ártjuk, azonban termelőszövetkezeteinknél a gépesítés előrehaladásával ezt fokozatosan csökkenteni kell. Baromfiállományunkat mintegy 17 százalékkal kell növelni a hároméves terv időszakában. A mirőség fokozása érdekében szelektálást kell végrehajtani és a törzsállománynak —ja megyei, viszonyoknak legmegfelelőbb fajtára való — átcserélését fokozatosan megkezdeni. A naposcsibe-ellátás további - javítása érdekében a jelenlegi keltetőállcmásckon kívül szükséges, hogy Kisvárdán új baromfikeltető állomás létesüljön. A baromfitenyésztésen belül a tyúkfélék tenyésztése és számszerű növelése mellett fokozott figyelmet kell fordítani a víziszárnyasok tenyésztésére. Az árutermelés érdekében, továbbá a jó export1 ehetőségek miatt azokon a helyeken, ahol gazdaságos, a pulykatenyésztést kell fejleszteni és a terv-időszak alatt a pulykaállemányt kétszeresére kell emelni. A baromfiak minőségi és mennyiségi fejlesztésével egyidejűleg fokozni kell a tojáshezamot és a tervidőszak végére 25 százalékkal emelni 1956. évhez viszonyítva. Lényegesen fejleszteni kell termelő- szövetkezeteink állattenyésztését. A nagyobb arányú takarmánytermelés lehetővé teszi, hogy a jelenleg fennálló hiányosságokat ezen a területen teljesen felszámoljuk és a termelőszövetkezetek á területnek és adottságaiknak megfelelő mennyiségű és minőségű állatot tartsanak. illetve tenyésszenek. A tervidőszak végére cl kell érni. hogy 100 kát. hold szántóterületre szarvasmarhából 11 db, ebből tehén 4.5 darab, koca 5 2 . darab, juh 60. darab legyen a közös, szövetkezeti állatállomány. Az állattenyésztés termelékenységét is meg kell javítani, és el kell érni, hogy a tejtermelés a tanácsi gazdaságokhoz viszonyítva mintegy 17 százalékkal, a -tojásterme’és 20 százalékkal, a borjú szaporulat 10 százalékkal legs'en magasabb. III. Gr ümölcstermelés Megyénk jelenleg, a gyümölcstermelés tekintetében, különösen az export almatermelés terén, országosan jelentős helyen áll Megállapítható, hogy . meg-, lévő gyümölcsöseink szakszerű kezelése, gyümölcs tárolása nincs a sZuk-réges mértékben biztosítva, ami miatt igen' nagyok’ a veszteségek. A fejlesztéssel kapcsolatban az alábbiakat javasoljuk: A jelenlegi gyümölcsterületet 1960 végéig 6000 kh-val kell növelni. A telepítésnél elsősorban a helyi adottságokra kell figyelemmel lenni (talaj, kiima, munkaerő). Elsősorban télialmát telepítsünk. A gyümölcs-telepítéseket a növénytermelésre kevésbé alkalmas, rossz minőségű homoktalajokon, összefüggő táblában kell végrehajtani. Ebből kifolyólag az új telepítéseket elsősorban a nyírségi részeken kell. elvégezni, míg a szatmár- beregi részeken a főfeladat, hogy az elhanyagolt, és jelentős területű ú. n. ..dzsungel-gyümölcsösök” á állítását a tervidőszak végére elvégezzük ahol főleg új diósokat és szilvásokat kell telepíteni. A tárúóhetyelíben mutatkozó hiány i- küzdése ércekében a Nyíregyházán létesítendő 1700 vagon''S tárolókely építésen kívül szükséget hfg> Kisvárda, Mátészalka, Fehérgyarmas es Nyírbátor községekben 500—500 vagoncs tárolóhely épüljön. Szükség van továbbá arra, hogy termelőszövetkezeteinknél a tervidőszak alatt a tárolás és a csomagolás végzésére húszezer négyzetméter tárolóhely épüljön. A gyümölcstermelés fejlesztése megköveteli a fokozott növényvédelmet. Ennek érdekében, a jelenlegi állomány figyelembevételével, szükséges még megyénkben mintegy 200 db nagyteljesítményű motoros-permetezőgép, 2000 db batériás háti-permetazőgép, 3000 db inetszőolló stb. A nikotin-ellátás zavartalan biztosítása érdekében szükséges, hogy Nyíregyházán nikotingyártó üzemet létesítsünk és az üzemeltetéséhez szükséges dóhányt a megyében megtermeljük.; A várható gyümölcs-terméstöbb- iet, valamint % zöldségtermelés fejlesztése indokolttá teszi, hogy megyénkben egy nagykapacitású konzervgyár létesüljön. A jól megtermelt, és a minőség szempontjából megóvandó gyümölcsmennyiség megkívánja, hogy tovább fejlesszük és építsük bekötőútjainkat. Biztosítani kell, hogy a tervidőszak során termelőszövetkezeteinknél mintegy 50 km- bekötőút létesüljön — A szőlőtermelésben legégetőbb feladat a direkttermő fajták elleni küzdelem. A termelés-növelés megkívánja, hogy tovább szélesítsük a szakember-utánpótlást Fásítás Fásítási javaslataink kidolgozásánál nem az üzemi erdőterületek . növelését vettük elsősorban tervbe, — mert ez a mezőgazdasági művelés alatt álló területeket csökkentené, — hanem a szél- és vízvédelem céljait szolgáló erdősávok létesítését. A Nyírség elsivatagosodásá- nak megakadályozása szükségszerűen megköveteli, hogy az egyéb fásításon ld- vüi elsősorban íásítandók a mozgó homok, kifújási gócok és lehetőleg egyidejűleg a meredek buckaoldalak, tehát mindazok a területek, amelyek a talaj- károk megakadályozását és a homok jobb vízgazdálkodását szolgálják. A ho- mokterületeken a fásítást esiljagfürt- előtelepítéssel kell végrehajtani. Harcot kell indítani községeinkben a kártételek megakadályozása, az erdők, erdősávok, átmenti fák megvédése érdekében. Az állattenyésztés érdekeinek megfelelően a fásítások során tovább kell szélesíteni a legelői: fásítását is. 1960-ig be kell fejezni meglévő legelőterüietteink 10 százalékán a fásítást. Ezzel egyidejűleg fokozottabb gonddal kell fejleszteni a községek, nagyobb települések utcáinak, tereinek fásítását sz arra alkalmas fafajtákkal. Mindezen tényezőket figye- lcmbevéve a hároméves terv időszaka alatt mintegy 5.000 kh. fásítást irány - zunk elő az ellenforradalmi események következtében bekövetkezett nagymérvű fakivágások pótlásán kívül. Befejezésül rá keli mutatni arra,' hogy a fejlesztési javaslat a helyi adottságok és kölcsönhatások figyelembevételével készült és csak a legfontosabb célkitűzéseket tárgyalja. A közölt célkitűzések, arányok és egyéb fejlesztési mutatók a megyére vonatkoznak és ez járásonként, községenkint változik. Ennek figyelembevételével kell a községi tanácsoknak, termelőszövetkezeteknek a legszélesebb dolgozó tömegek bevonásával elkészítem a községekre, termelő- szövetkezetekre vonatkozó mező- gazdaságfejlesztési javaslataikat. A megye pártszervezetei, kommunistái legyenek, a vita kibontakozásának irányítói, pártunk agrártéziseinek alapján. A Hazafias Népfront feladata, hogy a faiu minden becsületes dolgozóját vonja be a terv megvitatásába és végrehajtásába. Hároméves tervünk első évét kezdtük meg. A javaslatban feltüntetett és a községenkint elkészítendő fejlesztési célkitűzések megvalósítása a közeljövő feladatát képezi. Ha a községi javaslatok megfelelően készülnek el, alapját képezik annak, hogy megyénk mezőgazdasága a belterjesség felé haladjon és ezen keresztül a szocializmus építését előre vigyük, több élelmiszert s egyéb \me20ga2~ dasági terméket juttassunk népgazdaságunknak. Pártunk agrárpolitikájának tézisei élénk rokonszenvre találtak & mező- gazdaság dolgozói: a termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok, a?, állami gazdaságok és gépállomások dolgozói, a mezőgazdasági szakemberek körében. Az agrártézisek alapjain készítendő mezőgazdaságié jlesr.tási javaslatain:;: döntő feltételei a kezünkben vannak. A. munkásosztály segítőkészsége, a parasztok szorgalma, szakembereink lelkesedése és hozzáértése, p mezőgazdaság szocialista szektorának fejlődése egész népünk jóléte érdekében — a nagy sikerek egész sorát eredményezheti. Az MSZMP Szaboirs-Szatmár megyei bizottsága. A Szaboles-S/akuar megyei tanács végrehajtó bizottsága. «» Ünnepi taggyűlés a Gyula-tanvai Kísérleti Gazdaság bau A hidegtől kipirult arccal léptünk he a gyulatanyai Kísérleti Gasdasá; párthelyiségébe, ahol a kommunisták ünnepi taggyűlésre ültek össze a végleges tagsági könyv átvétele alkalmából. A feldíszített terem, az ünneplő ruhák, a csillogó tekintetek külsőleg is tanúsitottálz, hegy nem a szokványos taggyűlésre várakoznak. Az arcok pírjában és a szemek fényében izzó' tüzet ás a tudat hevítette, hogy egy esztendei kemény, kommunista munka után újra ä szívük fölé helyezhetik a párthoz való tartozás jelképét, a piros tagsági, könyvecskét. Az alapszervezet vezetőségének jó szervező munkáját tükrözte az a tény, hogy egyetlen kommunista sem hiányzott a taggyűlésről és a honvédség helyi alakulatának pártszervezete, a községi párt- szervezet, valamint a Nyírteleki Állami Gazdaság pártszervezete küldöttekkel képviseltette magát. Az ünnepi taggyűlés megnyitása után pirosnyakkendös úttörők üdvözölték a részvevőket a Tanulni leéli című verssel és egy szép énekszámmal. Polcé elvtárs, a kísérleti gazdaság vezetője. egyben az ünnepi ülés elnöke, az úttörőknek kiosztotta az alapszervezet ajándékát: eny-cgy zacskó cukorkát. Az ünnepi beszédet Szabó elvtárs. az alapsrervezet titkára mondta cl. amelyben ismertette pártunk hősies harcát, a Izommunisták bátor helytállásai a Horthy- fasizmus, majd az ellenforradalom időszakában és vázolta a loommunisták előtt álló feladatokat. A felszólalók egyhangúlag elítélték az ellenforradalmat, a különböző pártellenes nézeteket és féltve beszéltek a pártegységről, mint pártunk ere jének legfontosabb forrásáról. Sok szó esett azokról az eredményekről, amelyekre joggal lehetnek büszkék a gyulatanyat kommunisták, hiszen a gazdaság több. mint egymillió forinttal zárta az 1957-es évet, Ebben a kommunisták munlcája voltáé erjesztő kovász. A taggyűlés végén a. kommunisták boldogan vették át a párttagsági könyvüket és Ígérték, hogy ezután még jobban fognak dolgozni. A taggyűlés befejezése után Polcz elvtárs „szerény“ vacsorára hívta meg a taggyűlés résztvevőit, őszintén megvallva Polcz elvtárs itt nem volt tárgyilagos, mert. igen ízletes és bőséges vacsora volt az, amivel a gazdaság ellátta a résztvevőket. A vidámságot, jókedvet fokozó zene és a barátságot mélyítő poharas gates közben repült az idő s azon vettük észre magunkat, hogy 10 óra lett. A meleg fogadtatást megköszönve elbúcsúztunk- az elv- társaktól aszal a tudattal, hogy a gyttla- fanyai pártszervezet kommunistái dere- Fáson helytálltak és remélhetőleg a jövőben még sok szép sikerükről hallhatunk. Kovács Géza íhdgy:. 11 millió forint kártérítés Ennyit fizetett ki az Állami Biztosító Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatósága a károsult szövetkezetek, lakóépület-tulaj- donosok és egyéni gazdák részére 1957- ben. A termelőszövetkezetek részére kifizetett kártérítési összeg 2 350.000.— Ft, amiből 2,162.000— Ft az állat- és 1,180.000 — Ft a jégkártárités. A legnagyobb jégkártá- rítést, mintegy 250 000 forintot a bodúszi Petőfi TSZ kapta. A megye földművesszövetkezetei két millió kéfzázezer forint kártérítést vettek fel. az Állami Biztosítótól. Az összeg túlnyomó része betörési és szállítmány- károkból adódik. Az egyéni termelők részére kifizetett 6.200.000. — forintból 3.750.000. — Ft a jégkár- és 1,400.000 Ft az állatkártérítés. Az önkéntes tűzbiztosításait alapján 1,025.000 Ft tűz- és viharkártéritést nyújtott az Áilami Biztosító 392 egyéni biztosított részére. így pl. tűzkárért iíj. Tas- kó János újfehértói lakes 30 424.— Ft-ot, iíj. Demendi István encsencsi lakos 25 580 Ft-ot, Balázs József fejercsei lakos 20.122 Ft-ct, id. Mudra György ömbölyi lakes pedig 19.946 Ft kártérítést kapott. A megyében a múlt hévben több mint 22.000-en kötöttek önkéntes tűzbiztosítást. Ez a szám nagynak látszik ugyan, ennek ellenére még igen sok egyéni gazda és lakóépület-tulajdonos nem kötötte meg önkéntes tűzbiztosítását. Ez az oka annak, hogy a tűz- és viharkáro- sultak jelentős része nem részesülhetett kártérítésben. Aránylag kevés, 145.000.— Ft a temetkezési és ba.esoibiz- tosítáii kártérítések összege. Ennek az , az óka, hogy megyénk lakossága elsősorban vagyontárgyainak biztosítására gondol és kevésbé ismeri a temetkezési biztosítási módozatot. Éppen ezért 1958. évben megkezdik működésüket a községi temetkezési segélycsoportok, melyek hívatva lesznek a községekben az azelőtt jól működő temetkezési segélycgyleteket pótolni.
