Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-14 / 11. szám
A KÖZÉPISKOLAI KISZ SZLR- VEZETRÖL — MI ÜJSAO UO- IIODON? — HÍREK — SPORT XV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Ara 50 fillér 1058. JANUÁR 14, KEDD A Ml TAPASZTALATAINK A Sxabolcs-Sxatmár megyei tas-J ej tesztén módszereiről SZABOLCS-SZATMÄR MEGYÉAz elmúlt héten 249 tagot veitek fél a termelőszövetkezetekbe Tovább fokozódott az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődébe a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránt. Az elmúlt héten közel száz taggal többet vettek fel közgyűléseken, mint a korábbi héten. Pedig még nem ismerik elég széles körben a falvakban a nyugd.íj-s rendeletét, még ezután ismertetik a gazdasági terveiket, sőt azt isi elmondhatjuk, hogy a zárszámadások eredményeiről sem beszélnek annyit, mint amilyen sikeresen, gazdagon zárták általában szövetkezeteink a múlt évet. Mindezek arra engednek következtem, hogy a közel jövőben még nagyobb eredmények születhetnek a. számszerű fejlődés terén is, ha többet beszélnek életükről, lehető-j ségeikről a tsz-tagok. A múlt héten 179 család 249 tagja lépett a szövetkezeti útra. A nyírkarászi Május 1 Termelőszövetkezetbe 20 tagot vettek fel* a vasmegyeri Micsurin TSZ-be 10 család 13 tagja 31 hold föPö»' del lépett be. A nagy káliói Rákóczi TSZ-bc 11 tagot, a tiszaszall kai Búzakalászba SMagot, a tiszadobi Táncsicsba pedig 7 tagot vet-1 tek fel. A kisvárd.ai járásban 50 taggal, a fehérgyarmati járásban 3í taggal, a tiszalöki járásban 23 taggal, a cscngcri járásban pedig 24 taggal gyarapodtak a szövetkezetek. A csengcri járáskan, Tyúkodon 10 család 143 hold földön új, termelőszövetkezetet alakított. Tíz munkanap mérlege a ruhaüzemben BEN az ellenforradalom előtt egyre több egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt győződött meg a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A megyében 352 tsz. működött, amelyekben 26.325 tag 151.020 kataszteri holdon gazdálkodott. Ezt a fejlődést zavarta meg 1956 októberében az ellenforradalmi támadás. 1957. január 1-vel ez volt megyénk termelőszövetkezeti helyzete: 102 tsz. 5435 taggal és 36.688 kataszteri hold földdel. Az ellenforradalom által okozott kár elérte az 58 millió forintot. Ami forintban ki nem fejezhető, az még később is éreztette hatását: az emberek fejében levő zavaros nézetek. Az MSZMP megyei elnöksége 1957. január első felében tartott illésén — a tényleges helyzet felmérése után — megvitatta a megye termelőszövetkezeti mozgalmának helyzetét. Az itt született határozat nyomán megyei nagyaktíva-értekezletct hívott össze és kiadta a jelszót: legyen a párt- és tanácsszervek, a kommunisták egyik legfontosabb feladata a tsz-ek megvédése, megszilárdítása. Ebben az időszakban — és jelenleg is — a megyei pártbizottságnak egyik fő irányvonala: dolgozó parasztjainkban ébrentar1956 egyéni őszi búza 7.1 q rozs 6.8 q í árpa 8.5 q i burgonya 56.4 q 6: A JOBB MUNKA és a szakszerűbb gazdálkodás eredményeként jelentősen növekedett az egy munkaegységre jutó jövedelem. Míg 1956-ban 36 forint, 1957-ben már 46.20 forint jutott átlagosan egy munkaegységre. Vannak olyan termelőszövetkezeteink — bár ez nem általános — amelyek jövedelme felülmúlja a legjobban gazdálkodó középparasztok jövedelmét is, A tiszalöki Búzavirág TSZ 1957-ben egy munkaegységre a következő feleségeket osztotta: Búza 8.5 kilogramm, árpa 2 kg kukorica 1.8 kg, borsó 0.6 kg, burgonya 5 kg, olaj 0.11 liter, cukoi 0.73 kg, cigaretta 43 darab, szálastakarmány 5.1 kg, takarmányrépa 8 kg, szalma 11.7 kg. készpénz 55 forint. Egy munkaegység értéke — ha a természetbeni járandóságot is átszámítjuk pénzre — 111,16 forint. E tsz-ben Lipták Sándor 8 hold földdel lépett be. 1957-ben másodmagával 460 munkaegységet teljesített. A természetbeni járandóságot is pénzben átszámítva 51.133 forint jövedelme volt. A házadón kívül e jövedelméből más kiadása nem volt. Ezzel szemben D. Nagy Lajos tiszalöki 10 holdas közsppa- raszt — aki kisgazdaságában szintén másodmagával dolgozott — az 1957-es gazdasági évben 38.858 forint Jövedelmet ért el. — Ebből leszámítva a termelési költségeket, az adót stb., tiszta jövedelme 15.974 forint lelt. Igaz. ezek a példák nem általánosak megyénk termelőszövetkezeteiben. De azt határozottan állítjuk, hogy a termelőszövetkezetekben dolgozo volt kisparasztani a szövetkezeti mozgalom gondolatát, folytatni az egyéni gazdák meggyőzését a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A másik ilyen fontos feladat a termelőszövetkezetek pártszervezeteinek megerősítése volt. Járási pártbizottságainkkal karöltve a legtöbb termelőszövetkezetben megalakítottuk a pártszervezeteket. Enndk hatása gyorsan jelentkezett. A pártszervezetek erősödésével párhuzamosan megjavult a munka- fegyelem. Mind egységesebb és összekovácsollabb lett a szövetkezeti kollektíva. A kommunisták példamutatása magával ragadta a pártonkívülieket is. S ez különösen jelentkezett a gyors, alapos és szakszerű tavaszi munkában. Termelőszövetkezeteinkben olyan lelkesen, olyan egységesen még nem dolgoztak soha. mint az elmúlt év tavaszán, majd az azt követő időszakban. így értük el, hogy 1957. június 30-én mér 244 termelőszövetkezetünk működött, 9904 taggal 72.068 kataszteri hold földön. Megyénk termelőszövetkezetei gazdaságilag mindjobban megerősödtek. A jó közösségi szellem kialakulása, a fegyelem megszilárdulása, az okos gazdálkodás lehetővé tette, hogy növekedjenek termésátlagaik. Ezt bizt nyitják, a következő számok: 1937 tsz. egyéni isz. 7.6 q 9.0 q 10.4 q 8.8 q 6.9 q 9.2 q 8.1 q 11.0 q 11.9 q 62.0 q 64.0 q 72.0 q tok jövedelme többszörösen felülmúlja az egyénileg gazdálkodó kisparasztok jövedelmét. Az elért eredmények hatására megyénkben a kívülálló dolgozó parasztok ma már nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szövetkezeti gondolat iránt. Nem általában, de egy-két helyen azt tapasztaljuk, hogy nem a belépésre kell agitálni a dolgozó parasztokat, hanem a termelőszövetkezetet kell meggyőzni arról, hogy vegye fel a belépőket. Például Berkeszen a Bajcsy-Zsilins/.ky TSZ-ben több mint harminc belépőt nem akartak felvenni tagnak. A nyírkarászi Május 1 TSZ-be húsz jelent kezőbő! csak tizenhármat akartak maguk közé fogadni. A de mecseri Ezüstkalász TSZ-be 1? Jelentkezőből csak ötöt akartak felvenni. MA MÁR ELJUTOTTUNK odáig — ha bár e téren még mindig vannak hibák, — hogy megnyíltak a termelőszövetkezetek kapui a belépni szándékozók előtt. És maguk a termelőszövetkezetek agitálnak a szövetkezeti mozgalom mellett. Ennek hatására az utóbbi időben 1161 család 1839 taggal és 2202 kataszteri hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Nyolc új mező- gazdasági termelőszövetkezet és három szövetkezeti csoport alakult. A megalakult új termelő- szövetkezetek és a belépések iránt mind nagyobb az érdeklődés. Például Beszterecen alig két hete alakult meg 28 családdal a Keléti Fény TSZ. Ma már több mint 60 család 400 hold földdel tagja a szövetkezetnek. E szövetkezetben jó« jelenség az, hogy a_ tagok ezer forint értékű süldőt visznek be magukkal. Botos József középparaszt pedig 30 ezer forint értékű jószágot és egyéb felszerelést vitt magával. Amikor a tsz-ben ismertették a tsz-tagok nyugdíjbiztosítását, öt középparaszt kérte felvételét. Rozsály községben tíz családdal Új Élet néven alakult ezelőtt egy hónappal tsz. Ennek a tsz-nelc ma már több mint harminc család a tagja. Termelőszövetkezeti mozgalmunk eredményei során jelenleg következő a helyzet megyénkben: 253 tsz, 8924, család 11.639 tag, 74.472 kataszteri hold föld. Meg lehetünk-e elégedve az elért eredményekkel? Nyugodtan mondhatjuk: semmi okunk nincs az elbizakodásra. A SZÖVETKEZETI ESZME, a szövetkezés gondolata él dolgozó parasztjainkban. De gátolja a teljes kibontakozást egyes termelőszövetkezetek tagságának zárkózottsága, szektás magatartása. Súlyosbítja a helyzetet néhány párt- és tanácsszerv nagyfokú tunyasága, közömbössége a termelőszövetkezetek iránt. Vannak olyan párt- és tanácsszerveink is, amelyek nem mernek beszélni a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséről. Ezek azt tartják: „A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése zavarja a dolgozó parasztok termelési kedvét.” Valóban zavarja-e a dolgozó paraszt termelési kedvét, az, hogy ő és családja jobblétéről akarunk gondoskodni? Vajon a dolgozó parasztnak mi jobb: egy évben harmincöt-negyvenezer forint vagy húszezer forint. A válasz világos lehet: a több. A termelési kedvet féltő elvtársak ezt vegyék figyelembe. Az olyan nézet is helytelen, amit a nagykállói községi agronómus hangoztatott: ,.Ha a termelőszövetkezetek számszerű fejlesztésével foglalkozunk, akkor csorba esik tekintélyünkön.” Csorba es- hetik-e tekintélyünkön, ha a dolgozó parasztoknak a nagyobb*ro- vedelmet jelentő gazdálkodási formát javasoljuk? Mi úgy véljük, nem. Eddigi sikereink alapja, hogy i megyei pártbizottság egységesen magáévá tette a párt agrártéziseit, a Politikai Bizottság tsz- mozgalmunkról szóló határozatét es egységesen harcol annak végrehajtásáért. Ma már párt- és tanáé sfunkcionáriusaink többsége egységes nyelven beszél és foglalkozik a termelőszövetkezeti rr.oz galommal. Amikor mi megfeszített erővel küzdünk a tsz-mozga lom sikeréért, ugyanakkor elvárjuk, hogy a felsőbb szervek is — gondolunk itt elsősorban a Földművelésügyi Minisztériumra — sokkal határozottabban foglaljon állást tsz-mozgalrr.unk fej’ődésá- ben. Mi továbbra is azen leszünk hogy megyénkben meggyőző szóval, a lenini önkéntesség elve alapján mielőbb rávezessük dolgozó parasztjainkat a szebb, boldogabb élet útjára, amely gondtalanabb életet biztosít tsz-pa- rasztjaink, egész népünk számára. Benkci András, az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának első titkára. (Megjelent a Népszabadság 1958. jan, 12-i számában.) Salamon Mihály üzemvezető mindennap vezeti a termelés alakulásáról a kimutatást. Figyeli, hogy mindennap, minden szalag és a szabászat dolgozói is teljesítik-e a napi tervet. Az elmúlt évi jó eredményükhöz hasonlóan a Ruházati Gyár telepeinek versenyében 1958-ban is az élen akarnak járni, — s nem közömbös, hogy hogyan alakul a naponkénti termelés, a teljesítés! Január 2—11 közötti 10 munkanapon sikeresen működött az üzem. Csak 8-án maradtak le 14 darabbal a varrodák, aminek az volt az oka, hogy későn kapták meg a ruhákhoz szükséges vatelint. Másnap jobb munkával pótolták a lemaradást, és a tíz munkanap tervét 32 darabbal túlteljesítették. A varrodák dolgozóinak versenyében Perjést Károly szalagja a 21 a érte el a legjobb eredményt: tíz nap alatt 49 darabbal készítettek többet^ mint amennyi a tervük. A szabászok több 10 ezer forint értékű szövetbélés és kellé]» anyagot takarítottak meg, alminak pontos értékelése csak ai hónap végén fog megtörténni. Furcsa „szakma“ A lekszandr Ma- karov, a vegyipari mini' ziérium- ban, mint közgazdász dolgozik. Mégis gyakran találkozhatunk vele a filmgyár vagy egyes színhazak kapujában. Nagyon ritka az olyan katonatárgyú film, amelyet az ő tanácsa nélkül készítenének el. Makarov ugyanis az orosz hadtöríénel- mi könyvek leghíresebb gyűjtője. — Könyvtárában mintegy 5.000 ilyentárgyú könyv található. Ez az ő második „szakmája". — S „munkahelyem" a könyvespolc — tette hozzá tréfásan. A könyvtárszobában a mennyezetig sorakoznak a kötetek. Külön szekrényben helyezték el a hadtörténelmi műveket. Mellette az elmúlt két évszázad szabályzatainak gyűjteménye fekszik. Képet kaphatunk a legutolsó 100 esztendő orosz hadseregének létszámalakulásáról is. Makarov egyedi példányokkal is büszkélkedhet. Ilyen például a „Csugujevi ulánus ezred történelmecímű kézirat, amelyet ismeretlen író szerzett. Vajon mennyit dolgozhatott az író, hogy 120 évvel ezelőtt papírra vese a történelmi eseményeket? Az „Orosz hadsereg 18l2-berí‘ című könyvet mindössze 4 példányban adták ki. Az egyik Makarov tulaj- dona. A gyűjtemény büszkeségei közé tartozik A. Szuvorov 1806-ban kiadott műve is. — Több, mint 40 év óta gyűjtöm a könyveket — mondotta Alekszandr Makarov. — De nehogy azt higyje, hogy csak könyveket gyűjtök. Nézze meg a többieket is... Felnyitottuk a nagy láda tetejét. Szin- pompás látvány tárult elénk. Arany, ezüst és bronz ér- mék. különböző színű medálok, kitünte-j lések sorakoznak1 egymás mellett. Csodálatos, egyedülálló gyűjtemény. Nem véletlen tehát, hogy Makarovot az orosz hadtörténelem egyik legjobb szak-, ! emberének tartják, j
