Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-14 / 11. szám
K ELETM AGYA RORSZ AG 1958. JANUÁR 14, KEDD Középiskolái KISZ szervezetekről A középiskolás kiszisták vál- lárfjnágy felelősség nyugszik a tanuló ifjúság nevelése, új vonalainak kialakítása, magatartásának formálása és tanulmányi eredményének további javítása érdekében. Az ellenforradalom hatásaként még Ütött. jelentkező téves nézetek eloszlatása, a szocializmusba vetett hit erősítése, az elmúlt 13 esztendő eredményeinek fokozottabb ismertetése, a munka során előadódó hiányosságok helyes bírálata és az ifjúságot érintő feladatokban bátor, őszinte, az égész dolgozó ifjúságot érdeklő ' kérdésekben való véleménynyilvánítás serkentése s kibontakozásának elősegítése terén, sok tennivalója van még az iskolai KISZ-szervezeteknek. Az életkor és az ezzel járó sajátosságok reális elemzése feltétlenül szükséges, mert csak így kerülhetjük el az fjúsági munka egyoldalúságát. Amikor a szocialista építés elvi jelentőségéről beszélünk, a gyakorlatban is bizonyítsuk tanításunkat. A szocialista hazáfiságra való nevelést ne szólamokra épülő jelmondatokkal, kinyilatkoztatásokkal végezzük, hanem a fiatalok érzelmére, szellemére hatva igyekezzünk elősegíteni. Megtisztelő feladatot teljesítenek a kiszisták, ha népünk hagyományainak ápolása érdekében felkutatják s feldolgozzák iskolájuk névadójának munkásságát, mint ahogy a Kölcsey- gimnázium fiataljai teszik. Egyoldalú lenne azonban a tanuló ifjúság nevelése, ha csupán népünk hagyományaival ismerkednének meg. IS turális nevelésre. Csakis a párt politikáján, a mar x izmus-len i- nizmus tanításán nyugvó kulturális tevékenységet folytathatnak a középiskolai fiatalok. Az iskolai a'.apszervezetek alakítsanak kulturális bizottságokat, amelyek a pártszervezet és iskolavezetőság segítségével kidolgozzák az iskola kulturális tervét s énnek megfelelően végzik feladatukat. Küzdeni kell a sportéletben helyenként megnyilvánuló ,.sztár-szellem" leküzdéséért, a jogtalanul követelőző. hangok helyes irányba való tereléséért s el kell érni, hogy minden fiatal saját isko-. Iájában fejthesse ki képességeit a sportban. Legyenek ebben segítségükre a testnevelő tanárok és a sport iránt érdeklődő nevelők. A középiskolai kiszisták és szervezeten kívüli fiata’ok neveléséért végzett munkát apárt, az iskolai pártalapszervezet van hivatva irányítani. Korábban — s helyenként még most is — volt olyan nézet, hogy az iskolai KISZ munkájának irányítását csak a nevelők hivatottak vezetni. Akkor járunk el helyesen. ha a párt, kommunista pedagógusok irányítják a kiszistá- kat s ebbe a munkába bevonják az olyan nevelőket, akik hajlamosak s alkalmasak az Ifjúsági szövetséggel való foglalkozásra. Véleményt kérnek . az, iskola igazgatójától s a fiatalok által kért KISZ mellett tevékenykedő kisegítő tanárral összehangolják a fiatalok politikai, erkölcsi nevelésének feladatait uz iskolai szEkfeiadatokkal,, amelyek szorosan egymás mellett kell, hogy haladjanak, hogy egymást kiegészítsék. A középiskolai kiszisták neve- ■r*- léséért tehát á pártszervezet felelős s ebből egy jottányit sem lehet engedni, ha valóban a néphez, a párthoz, a - szocializmus ügyéért harcolni kész, más testvérnépek, elsősorban a Szovjetunió, népei iránt megbecsülést érző fiatalokat akarunk nevelni. S mi azt akarunk! Reméljük, a középiskolai KISZ- titkárok továbbképzése után ismét erősödnek iskolai szervezeteink. s a fővárosban tanultakat hosszú ideig hasznosan gyü- mölcsöztetik. Nagy Tibor. 4 pekingi írók hamarosan elhagyják az írószövetség impozái^.- • ' palotáját és visszaköltöznek szülőfalujukba, bekapcsolódnak a termelőszövetkezetek munkájába, vagy. állattenyésztési, farmokon keresnek helyet a távoli Észak- vagy Nyugat-Kínában. Akad majd köztük olyan is, aki a liatal kínai ipar új központjában, vágy a határvidékeken veti meg lábát. Egyesek csupán egy vagy két esztendőt töltenek új lakóhelyükön, mások talán egész életükre elszegődnék földművelő parasztnak vagy termelőszövetkezeti írnoknak. . .a . • Iskolai KISZ-szervezeteink ápolják a szovjet- és magyar nép barátságát, ismerjék meg a szovjet nép hős múltját, dicső jelenét és fényes jövőjét. Mélyítsék „ népünk más lestvérnépekhez fűződő baráti szálait, a szocialista internacionalizmus eszméjét s ismerkedjenek meg a gyarmati -és félgyarmati népek függetlenségéért vívott harcával. Már 1956 októbere előtt, de különösen az ellenforradalom idején s után kezdett elterjedni a tanuló ifjúság egy részénél a Nyugat felé való hajlongás, az ottani szokások, viselkedések, öltözködések utánzása. Pedig nincs annál megvetendőbb s megszégye- nítőbb dolog, ha egy fiatal csaknem lábtörésig forgatja magát táncközben s olyan váltakozó színezetű öltözetben jelenik meg társaságban, amilyen rontja az emberek jóízlését. A különböző szakmai ismeretet nyújtó tanulás mellett csak akkor lesznek igazán hasznos tagjai a társadalomnak iskolásaink, ha igyekeznek elsajátítani a materialista világnézetet, amely egyedüli tudományos alapokon nyugvó tanítás. Ennek érdekében az ifjúsági szövetségek vezetői tartsanak előadásokat a szocialista erkölcsről, vallásról, s más olyan kérdésekről, melynek megismerése elősegíti a tudományos világnézet kialakítását. Az elméleti tudás növelésével egyidőben legyünk figyelmesek a munka tiszteletére való nevelésre, hogy az iskolából kikerülve becsülettel teljesíthessék kötelességüket a termelőmunkába kerülő, vagy azt közvetlenül irányító fiatalok is. Ezt úgy segíthetik elő, hogy látogatásokat szerveznek termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, üzemekben s más szocialista szektorokban, ahol megismerkedhetnek az egyes munkafolyamatokkal, munkaszervezéssel. A látogatások alkalmával meggyőződnek fiataljaink: nálunk megbecsülik a munkást, munkáját s érdem szerint jutalmazzák. A fiatalok politikai, erkölcsi, ''' más népek iránti tiszteletre való nevelés mellett fordítsunk különös gondot' a kulPolítikai per szakszervezeti funkcionáriusok ellen Hermann Körner 53 éves, szakszervezeti funkcionárius ellen, akit antifasiszta ellenállóharca miatt koncentrációs táborba zárták, négy , heti börtönbüntetést kapott, Ugyanis a választások alatt egy munkatársának a Kommunista Párt négy plakátját továbbította. Rossz tapasztalatok az angol megszállókkal A lüneburgi ipari és kereskedelmi kamara figyelmeztette a város és a környék kiskereskedőit, vigyázzanak az angol megszállókkal. Ugyanis azok a vásárolt holmik értékét felíratják, és utána sohasem jelentkeznek fizetésre. I§kolahiáuy Bajorországban A bajor általános iskolákban jelenleg 4.346, közéi ikolákban 134, és .felsőbb iskolákban 916 helyiség hiányzik. Ez a gyakorlati eredménye annak a bosszú hónapokon ál folyt politikai vitának, amely a kínai épitőmunka további' programját igyekezett meghatározni, és amely Den csaknem az . egész ország részt vett. Nem jelentettek kivételt még az iroda,mi és a művészeti körök sem. E viták egyik alapvető megállapítása szabályként szögezi le, hogy az~ értelmiségiek, a vezetők es a közigazgatási tisztviselők többségének ki kell járnia az „élet iskoláját”, mégpedig a • legala-1 csonyabb munkaegységeknél, hogy a fizikai munkába bekapcsolódva, közvetlenül megismerjék és mégsrezzék az „egyszerű ember” eleven életének lüktetését. Az írók, valamint a kultúra és a művészet más munkásai számára ezt az elvet szintén elkerülhetetlennek nyilvánították. Kínai tapasztalatok és felfogások szerint a szóbanforgó célok megvalósításában, a kultúra és művészet „szocialista vonalúnak” konkretizálásában első lépésként az írókat és más művészeket ki kell mozdítani nagyvárosi „üvegablakos megfigyelői tornyaikból” és be kell kapcsolni őket a kínai ép'tőtelépe- ken és szövetkezeti szántóföldeken a szocializmusért vívott harc közvetlen küzdőterén kifejtett munkába. Ebben, a tömegek megközelítésére törekvő mozgalomban külön súlyt helyeztek az írókra és más művészekre, mert kiderült, hogy az irodalmi és művészeti körök soraiban nyilvánult meg leginkább a „komoly elkülönülés és elszigetelődés a munkástömegektől1’ A kínai sajtó szerint a mai kínai írók és művészek irányzatuknál és származásuknál fogva három fő kategóriába: mégpedig a haladó, a burzsoá és az itju kategóriába sorolhatók. Ha!a— Jelentős naphoz érkeztünk el két hónapi fáradságos kiképzés után. Az elvtársak harci feladat ellátására képesek és a következőkben tovább gyarapítják majd sajátos határűri jellemvonásaikat és lázas szorgalommal sajátítják el, hogyan kell harcolni a kémek, d tierzánsok, ellenséges ügynökök és ellénforradalmarok ellen.■■ — Soha egy pillanatra sem feledjék, togy népünk, hazánk első vonalában harcolnak... A katonaszívek megdobbanták! „Én, a dolgozó magyar .tép fia, esküszöm, hogy a Magyar Népköztársaságnak, néphadseregünknek hűséges katonája leszek..,Békében és háborúban egyaránt népünk igaz fiához méltó módon viselkedem, becsülettel élek és halok... ' Sorra léptek a piros terítős asztalhoz a fegyveres harcosok. Egyikőjük, Bialon Károly távoiba- meredő tekintettel mondta az eskü szövegét: „Esküszöm, hogy hazámat, a'Magyar Népköztársaságot minden külső és belső ellenség ellen, életem feláldozásával is megvédem../’ — Bialon elvtárs már civil korában bebizonyította. hogy kész vérét is feláldozni a munkásokért, ötvenhat októberében átesett a tűzkeresztségen, fegyveresen résztvet az ellcnforadalmárok szétverésében. Ságiári Érdeméremmel tüntették ki; önként relé nikezelt határol izeire. A határőrizethez népért dobogó szívre van szükség. Az eskütétel titán a parancsnok, P. 1. elvtárs szólt valamennyi ükhöz. Arra kérte a harcosokat, hogy véssék jól szívükbe az eskü minden sorát, legyenek hű harcosai. támaszai a munkáshatalomnak és minden időben semmisítsék meg azokat, akik kezet emelnek a népliatalomra. Ismét rázendített a zenekar, elvonultak a csapatzászlóval kemény díszmenetben, üdvözölve a parancsnokukat és a megjelent vendégeket. Az ebédlőben a pompásan terített asztal, délután jó szórakozás és sok élmény várta a határőröket. P. G. dóknak a forradalom résztvevőit tekintik,' a burzsoá írók közé pedig leginkább az idő ebb író-■ nemzedék, tagjait sorolják, akik nem vették ki részüket a forradalomból. A fiatalokhoz az ifjú íróneir.zedék tagjai tartoznak, azok az írók és más művészek, akik már a felszabadult országban kezdtek alkotó munkát kifejteni és fejlődni. A három kategóriához tartozó írók és művészek túlnyomó többsége hajlandó a szocialista vonalat követni az irodalomban vagy a művészetben. Ugyanakkor azonban nyilvánosan megállapították, hogy a haladó es ifjú írók, de különösen a burzsoá írók és művészek, között is akadnak olyanok, akik nem vetették el véglegesen a burzsoá individualista világnézetet, sőt egyesek ellenséges álláspontra is helyezkedtek a szocializmus- ' sál szemben. Mindezeket a kérdéseket többé-kevésbé tisztázták a jobboldali elemek ellen hóna-’ pokon át folyt kampány során; és most az a nézet kerekedett' felül, hogy az irodalmi és .művészeti körök légkörének további megtisztulása és megjavítása érdekében az íróknak és ;más • művészeknek ki kell mepn.iök. a falvakba, az ipari központok-1 ba. A párt ilyen értelemben fordult felhívással mindenekelőtt a kommunista írókhoz és művészekhez, de a felhívás az irodalom és a művészet más képviselőihez szólt. Elég volt „virágos mezőkön lovagolni’1, hangsúlyozzák ma, miközben azokra a régi írókra gondolnak, akik városi „elefantcsont-torriyiik- bol” fdőnkint kirándultak közeli falvakba, hogy halvány vagy torz kepét vázolják az új kínai falunak. „Elegünk van a meleg- agyi virágtermelésbői”, fűzik hozzá azonos értelemben, utalva ebben az esetben az ifjú írónemzedékre, amely ugyan már az Írószövetség irodalmi köreiben bontakoztatta ki szárnyait, ds amely — mint Kínában megállapítják — eltávolodott a 'tu-1 lajdonképpeni élettől és népének problémáitól. Az egyik és másik kategória szempontjából egyaránt a legmegfelelőbb az! egyedüli út bekapcsolódni al munkásosztály és a dolgozó nép,! az Űj Kína hétköznapi és köz-| vetlen életébe. Ez a vezet® politikai és művészeti tényezők] álláspontja egyaránt. Ennek iga-! zolására az említetteken kívüli utalnak az olyan művek és alkok tások nagyobb művészeti érté-* kére, amelyek a forradalom problémakörével foglalkoznak és amelyeket a forradalmi megmozdulások közvetlen résztvevői alkottak. Ezek az írók és művészek azonban — hangsúlyozzák1 a továbbiakban — később sokkal gyöngébb és halványabb' műveket szolgáltattak a háborúi utáni életbőL E jelenség okas elszakadtak a tömegektől. A Kínai Kommunista Párt és a Kínai'írószövetség íelhívásá-j nak már mintegy 20 nevesebb pekingi író tett eleget, köztük Csou Li-bo és Jang Su regényírók és Tien Csien költő. Ezek! elhatározták, hogy hosszabb időt töltenek Hopaj, Csekjang, Kjangszu és Ilonán tartományban. Egyesek egész életükre otthagyták a fővárost. Ezektől az úttörőktől azt várják, hogy olyan műveket alkotnak majd, amely visszatükrözi az T3j Kína dolgozóinak életét és törekvéseit. Irta: BRANKÖ GOGUNOV1CS, a Politika pekingi különtudó- , silója. Bevonulás az élet iskolájába „Becsülettel élek és halok“ Esküt tetteit « fiatal határőrök atonák, határőrök menetelnek a laktanya udvarán. Piros rúzsát rajzolt a markáns arcokra a januári szél. Az alakuló téren kemény vezényszó csattant: „Egység álljff. Egyszerre koppantak a csizmák, kiigazodtak a fegyverek. Eskütételre sorakozott az egység... A Bátort István laktanya ünnepi köntösbe öltözött. ! . Azon a helyen, ahol a mai fiatal határőrök sorakoztak, apáik is taposták egykor a földet. S eskütételkor volt olyan köztük, aki vágott egy darabot a fekete komisz kenyérből, hóna alá rejtette és arra esküdött... Ma a végvári vitézek unokái, a ható:örök tettek esküt az ezer éves magyar földre, a munkáshatalomra. Fiatalemberek, akik alig két hónappal előbb zöld ládilióval bizonytalanul léptek be a magas épület kapuján. Ma már fegyveri kaptak és kéthónapos kemény kiképzés után elérkeztek a férfiember legemlékezetesebb napjához. Felnőtt harcosokká váltak, akikre rá lehet bízni a legdrágább kincset, a haza védelmét, határainak őrzését. Kedves vendégek is érkeztek az ünnepélyre. Eljöttek köszönteni a határőröket a debreceni bútorgyár vezetői és pártmunkásai, akik hét évvel ezelőtt a csapatzászlót ajándékozták a nyírbátori határőrségnek. Vtravalóul magukkal hozták a gyár munkásainak üdvözletét, jókívánságait és meghívását. A helyi párt- és tanácsvezetők és a megyei pártbizottság titkára is vendége volt a határőröknek. S mire felcsendült a Rákóczi induló, előremerészkedett a nap is a felhők mögül, hogy tanúja legyen a nagy eseménynek. Minden tekintet a vezénylő tisztre szegezödött. „Kiképző egység, vigyázz!’" „Fogadás jobbról, tisztelegj!“ Feltűnt a zászlószakasz és az egység tisztelgett a címerünket viselő csapatzászlónak. Az alegysén politikai helyettese, Bana Ferenc üdvözölte a fiatal harcosokat:
