Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-12 / 10. szám

195*. JANUAR 12. VASÁRNAP

KELETMAGYARORSZÁG

o

Megyénk pedagógusainak

ideológiai és szakmai továbbképzése

BONGKAZBAN

Boncház asztalán iiszsárga test — öreg, agg paraszt görnyedt teteme: 'oznne az élet ok szenvedése s annyi fájdalma elcsendesedett!

Évtizede kín nem tépi marva beteg csontjait: izmaiba se hasíthat a lét ezernyi gondja. Nyugszik, — mint a ■ letűnt kor halottja...

szél havas esőt szórt reám. Éppen szemközt jött. Arcomon megfagylak a könnyek, melyeket a zivatar hidege s a nyomorúság fakasztott."

II.

1846 NYARÄN Petőfi Obcrnyik Károly íróval elhatározta. hogy Szatmár megyébe s onnan a szeptember 9-ére hirdetett erdélyi országgyűlésre utaznak együtt Kolozsvárra.

Augusztus második felében kezdődött az utazás Pestről. Petőfi Szatmáron Pap Endre ügyvéd- költő vendége volt. Innen a vidékre többször kirándult.

Kirándulásai, látogatás-6oro3atf» alkalmával, szeptember vége táján Nagyarra került Luby Zsigmondihoz. Nagyarnál szakad a Túr a Tiszába. Ennek torkolatánál, e látogatása során fogant meg Petőfiben „A Tisza*4 című költemény1 alapgondolata, melyet aztán Pesten. később 1847 februárjában fóglalt versbe:

Nyári napnak alkonyulatánál Megállók a kanyargó Tiszánál Ott, hol a kis Túr siet beléje, Mint a gyermek anyja kebelére. .3 A Megyei Tanács Művelődési Osztálya kiadásában megjelent . Mesél a Nyírség földje" című könyvecske említi, hogy itt, a Tisza közelében, a szántóföldön egy többszázéves tölgyfa van: ez alatt pihent a hagyomány szerint Petőfi. (Később egy tábla is került rá.)

Nagyarról C s e k é r e, Kölcsey hazájába ment át Petőfi Luby Zsigmonddal. Itt mintegy tíz napot töltött. Itt írta „Borús, ködös őszi idő...", „Az én képzeletem, nem...’*, „Ereszkedik le a felhő...“ s ..Ha szavaid megfontolom...” c. költeményeit. E versekben a „barna lyányra’*, leendő „édes kedves! feleségére** gondol a költő, Szend-' rey Júliára.

PETŐFI MAGA a következő évben, a Szatmáron, 1847, július 17- én kelt úti levelében a következő-' kép pen emlékszik meg a szatmár-1 rsekei tartózkodásáról:

„Badalóval szemközt fekszik innen a Tiszán (tulajdonképpen túl l Tiszán) Cseke és a csekei teme- ‘őben Kölcsey Ferenc. Tavaly őszszel eg.v pár hétig laktam itt, s meg-meglatogattam a szent sírt, melyben a legnemesebb szívek egyike hamvad. Halmánál nincs kőszobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna felírva. De nincs is rá szükség, mert az oda- ■ !épő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve;, Csendes a táj. a városok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi síria körül csak a szellő -ezgeti a tövisbokrokat, s tövis- ’zokrok virágain vad méhek dongának, s távol az andalgó Tisza halkan mormolja dalát, hogy a koporsónak álmát meg ne zavar- ’n." (Kölcseynek ugyanis csak ’854-ben emePck kősíremléket Az ’ntik hagyományú, derékbatört oszlop 1938-ban a község közepére, a ref. templom mellé került, mert akkor állították a most is meg- levő díszes, nagy síremléket.) _ Csekáről visszatérőben Petőfiék] ■Fülpösidarócon álltak meg. Itt! meg’ekintették Luby épülőben le-1 vő házát, majd október 7-e táján a költő visszatért Szatmárnémetibe.

Dr. Kreskai Miklós

éppen e révén ismerte, hat ezüst húszast csúsztatott zsebébe. Meleg búcsúvétel után egyedül indult el Hadház-nyúegyházi útvonalon Tokaj felé. — Végre Tokajba ért, hol pihenőre megállapodott, minek „De már nem tudom, mit csináljak" kezdetű bordala őrzi emlékét...”

A SZABOLCSI ÚTSZAKASZRÓL nem ír részletesebben Fe- renczi, s Petőfitől sem marad talc e szakaszról közelebbi adatok. Valószínű, hogy az induláskor talán még a jó idő csakhamar rosszra fordult, mint a hogy a hegyaljai útszakaszon Petőfi későbbi úti levelei szerint az idő igen viharos volt. Valószínűleg emiatt sem nézegetett szét útközben, hanem igyekezett minél előbbre jutni.

Petőfi később a Herényi Frigyes költőbarátjához írott, Sárospatakon, 1847. június 9-én kelt .úti levelében így rajzolja az indulást s a hegyaljai útszakasz viszontagságait: „Debrecenből utaztam Pestre, 1844-ben, í’ebruáriusban, kopott ruhában, gyalog, egy pár húszassal és egy kötet verssel. E kötet versben volt minden reményem. Gondolám, ha eladhatom jó, ha el nem adliatom, az is jó ... mert akkor vágj- éhen halok vágj- megfagyok, s vége lesz minden szenvedésnek. Bgves-egyedül mentem itt a Hegy alján, egy lélekkel, egy élő lénnyel sem találkoztam. — Minden ember födelet keresett, mert iszonyú idő volt, A süvöltő

♦

♦ SZÁZHARMINCÖT ESZTEN- JDŰVEL ezelőtt született Petőfi ♦Sándor. Rövid életében meg-meg- J fordult megyénk területén is. Illő, ‘hogy valamennyien tudjuk, hogy Imikor, merre járt Szabolcsban, *Szatmárban a XIX. század legna- ígyobb magyar forradalmár költő- fje.

i l» 1843—44. telén Petőfi Debreceniben élt, meglehetősen sanyarú kö- trülmények között. Innen 1844. íeb- ►ruár 10—11-e táján Pestre indult, ►hogy verseit kiadassa. Kerülővel {Nyíregyházán, Tokajon át Mis- ► kolc felé ment Pestre, mert Tiszafürednél az áradás akadályozta a ►közlekedést. Gyalog indult el, de ►nyilván felkérezkedheteft szeke- ►rekre. Egyhuzamban ment Debrecentől Tokajig.

í Ferenczi Zoltán, Petőfi életrajza Ícímű könyvében (kiadva 1396- íban), a következőképpen írja le az {indulást, illetve az utazást Tokaíjig: „Elindulása előtt a diákok is {meglepték. Midőn elbúcsúzott tollúk. elénekelték Kovács József {dallama szerint „A szerelem, a szemelem“ c. dalát, S kis összeget

E gyűjtöttek útjára. A költő meghatva vett tőlük búcsút, s neki findult a nagy útnák, kezében egy súlyos ólmos bottal és egy kopott .vadásztarisznyában összeírt költe.

Imenyeivel. — Pákh elkísérte egy »darabig a városon keresztül, mi- »alatt egy emberséges vasárus, ; > Pakli egy rokona vagy földije, ki : ; ♦♦♦►♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦-♦♦»♦»♦•

nek, sőt többen konferenciáké vezetnek a pedagógusok közül.

A Pedagógus Szakszervezet előadásból álló ideológiai előadás sorozatot tart a tanév folyamár Ez előadások a megyében a na gyobb helyeken és központokba: vannak. Mindennemű politika képzésre és foglalkozásokra álta Iában jellemző, hogy a pedagógu sok sokkal bátrabban és őszintéb ben nyilatkoznak meg a külön böző politikai problémákról, min a múltban.

A pedagógusok szakmai tovább képzésének szervezésénél és anya gának összeállításánál is a leg főbb alapelvnek azt tekintettük hogy a nevelők világnézeti meg győződését erősítsük. A terv össze állításánál a Művelődési Osztály elsőrendű feladatának tekintett« az igazgatók szakmai továbbkép zését is. Gondoltunk arra. hogj minél szélesebb körben induljor meg a vezetők és a nevelők köré ben is az önálló gyűjtő, bizonyot mértékben tudományos jellegi munka. Az igazgatók részére í tanév folyamán 5 alkalommal a; ideológiai továbbképzéssel egyidő- ben egy-egy napos szakmai továbbképzést szervezünk, mélynél anyagát a lélektan, a logika fel dolgozása adja. A nevelők részén szaktárgyanként egyéni tanulás vita-délutánok és munkaközösségeken belül folytatott továbbképzés szerepel tervezetünkben, a tér mészettudományos tárgyakból pe dig kísérleti délutánok beállítási van folyamatban. Üzemlátogatáso. kát is szervezünk az „Ismerd mej megyédet, hazádat”-mozgalom keretében. Megyén kívül Miskolc Budapest és a Dunántúl nagyipari telepeinek megismerésére kirándulásokat szervezünk.

A kisiskolások nevelői továbbképzésének biztosítására januái hónap folyamán 3 napos, bentlakásos tanfolyamot szervezünk í járási székhelyen, — ahol az A és C) szaktanításának módját mutatjuk be és vitatjuk meg.

Ez évben a politechnikai képzés szélesebbkörű megvalósítására is tervet készítettünk. 28 általános é középiskolai tanár részére Nyíregyházán január hó harmadik hetében egyhetes bentlakásos politechnikai tanfolyamot tartunk.

összességében tekintve úgy lát. juk. hogy az idológiai és szakma továbbképzés hatása már is mutatkozik iskoláinkban. Jelan'ő. 6en javult a nevelők politikai állásfoglalása. Ez nem kis mértékben jelentkezett a társarlalm munkában, különösen a KTS2 munkámnak segítésében. Nevelőink általában az ideológiai é: szakmai képzésben való részvéte lük mellett elsőrendű feladatuknak tekintik a különböző népművelési munkába (ismeretterjesztés színjátszás, stb.) való bekapcsolódást is.

Dr. Szilágyi Béla, a Megyei Tanács Műv. Oszt továbbképzési felelőse.

KOVÁCS ENDRE VERSEI:

ÉVSZAKOKON ÁT

(Búcsú 1957-lül)

Kékegű szép hazám lankás tájain hordoz az élet;

dombra föl, s völgybe le: — kanyargós ú. • < futnak az évek.

1 bolyás tavaszok rügypattanását csodálva, hallgatom

a zöidülő dombok, s völgyek dalnokit — s a dal zeng a lantomon.

Az érlelő nyarak hevében égve is zengve peng a lant, s dalolva ballagok a suttogó vén akácfák alatt.

Levélpergések, s szirmok hullása’ . szívem bús dala száll, mert fáj hogy haldokol a róna, mert fáj, hogy haldokol a táj.

Kemény telek csillogó kristályain ha játszik a fény, hólepte dombok oldalán, dalolva, tavaszt várok én.

Kékegű szép hazám lankás tájain hordoz az élet;

oombra folks völgybe le: — kanyargós úton - ’’•‘vak az évek.

A

z 1956 évi októberi ellenforradalmi események nagymértékben megzavarták iskoláink életét és pedagógusaink nyugalmát. Már az ellenforradalmi események előtt is éreztették káros hatásukat iskoláinkban és pedagógusaink körében a revizionista és nacionalista nézetek, melyek az eljenforadalom napjaiban mégin- kább fokozódtak. Az iskolákban és általában pedagógusaink között végzett ideológiai munka formája és módszere miatt a múltban nem érhetne el a kívánt eredményt. Ez az oka.« hogy az ellenforradalmi ideológia behatolhatott az iskolák falai közé is.

Az ellenforradalom leverése Után a gazdasági és politikai konszolidációval együtt — szinte egy- időben — azonnal hozzákezdtünk az ellenforradalom ideológiai nézeteinek szétzúzásához. Ez a munka 1956 decemberében indult meg az októberi események ellenforradalmi jellegének bizonyításával. Később ideológiai továbbképzésünk egyre inkább szélesedett mind a bevontak számát tekintve, mind pedig tartalmában. A későbbiek során az egyes szaktárgyakon belül — különösen a humán tárgyakban — a nacionalista és revizionista nézetek visszaszorítását, cáfolását kezdtük meg. A pedagógiai revizionizmus kérdéseiről előadásokat tartottunk. Nagy gondot fordítottunk az előadások mellett a felügyelők, igazgatók és más funkcionáriusok továbbképzésére. A pedagógusok egyes csoportjaiban eredményes viták folytak ezekről az ellenséges nézetekről.

Munkánknak ebben a szakaszában azonban még nem nyilvánult meg kellő tervszerűség. Ezt a hibát figyelembe véve az 1957-58- as tanév ideológiai és szakmai-továbbképzési feladatait úgy állítottuk össze, hogy abban teljes mértékben érvényre jusson a párt, a Művelődésügyi Minisztérium és a Központi Pedagógus Továbbképző Intézet támogatása is.

A folyó tanévben már a szervezett pedagógus ideológiai továbbképzés a következő formákban történik: igazgatóink és más tanügyi funkcionáriusaink kötelező jellegű továbbképzésben vesznek részt. Előadásokat hallgatnak a társadalmi fejlődés mai problémáiról, a dogmatizmusról, revizioniz- musról, nacionalizmusról és más Időszerű politikai kérdésekről.

Pedagógusaink nagy többsége önként jelentkezett ideológiai továbbképzésre. Sokan hallgatják a filozófia, a közgazdasági elméletek története, a történelmi materializmus, az ismeretelmélet és logika, a közgazdasági alapismeretek és a politikai gazdaságtan előadásokat. Mindezeken felül az egyes járások és községek pártalapszervi oktatásában is sokan részt vesz-