Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-05 / 4. szám

1958. január 5, vasárnap KELETMAGYARORSZÁG s Színjátszóink útja 1958-ban J elentős lépéssel haladtunk előre műkedvelő színjátszó moz­galmunk jobb és szervezettebb irányítása, szálúnál és szer­vezeti problémáinak megoldása terén. A Népművelési Intézet drámai osztálya Budapesten jól sikerült konferenciát rendezett a tanácsok szakelőadói es a legjobb rende­zők számára. Megnyugtató jelenség, hogy egy esztendő alatt nem­csak talpra állt a mozgalom, hanem az ellenforradalmi tdoszaKhoz viszonyítva jelentős előrehaladást is tett, ★ Továbbra is az érdeklődés előterébe kell helyeznünk az állami irányítás elvet, a műsor-politika alakítását A májusi konferenciának is ez volt a főkérdése es az elkövetkezendő időszakban is ez lesz. Mert az állami irányítás nem szükreszabott időszakos feladat, ami­ről elmondhatjuk, hogy: „elvégeztük és befejeztük.” Ez állandó feladat. Az ellenforradalom egyik legfőbb kártevése éppen az ál­lami irányítás szükségességének tagadása volt a színjátszó mozga­lom területén is. Megnyugtató, hogy a közép és alsó szervek és a konferencia résztvevői is igénylik az állami irányítást és a műsor- politika ellenőrzését Náumk a vásárosnaményi járásban már művészeti tanácsot alakítottak hozzáértő társadalmi munkásokból. A megfelelő szak­ismerettel rendelkező kollektíva gondosan előkészítette a járás szmját&zó évadját. Kiválogatták a járás színjátszó együttesei szá­mira a felkészültségükhöz és adottságaikhoz mert, számukra leg- • alkalmasabb színmüveket és ezeket adják a csoportok kezébe. Ez megkönnyíti a falusi színjátszó rendezők munkáját és elkerülhető­vé válik a tervszerűtlen és spontán műsoranyagválasztás. Változa­tos lesz a járás műsorterve és bő alkalom nyílik a csereműsorok és vendégelőadások megszervezésére. Természetesen figyelemmel vol­tak a helyi igényekre és az ajánlott darabok elfogadása nem kö­telező. Szem előtt tartották a műkedvelő színjátszás társadalmi jellegét. Persze, valószínű, sőt bizonyos, hogy követünk el majd hibát irányító munkánk során. De ilyenkor nem az a tennivaló, hogy elvess ök az állami irányítás elvét és gyakorlatát, hanem az, hogy felelős munkatársaink szakmai felkészültségét állandóan emeljük. Az állami apparátus megyei, járási szakelőadóinak széleskörű tár­sadalmi tanácsadó aktívákra: irodalomszakos felügyelőkre, taná­rokra kell támaszkodniok; Ezzel jelentős mértékben emelhetjük az állami irányítás színvonalát. ★ igen hasznos segédeszköznek bizonyult a Népművelési Inté- * zet kiadásában most megjelent: Műsortanácsadó, mely több, mint 300 egy és többfelvonáscs színmű és jelenet bő ismerte­tését tartalmazza. Örömmel fogadták az értekezlet résztvevői, hogy e több, mint 200 oldalas Műsortanácsadót követni fogja a további színműveket tartalmazó újabb kiadvány is. Többször hangoztattuk már, hogy az állami műsorkiadás, a helyes műsoranyag választás és a műsor-politika irányítása között szoros összefüggés van. Ezért fontos, hogy új kiadású színművek bőven álljanak a színjátszó együttesek rendelkezésére. Az 1958. év­ben ismét kiadósra kerül az Intézet szerkesztésében az újabb szín- műsorozat. Az előfizetési felhívás alapján megállapíthatjuk, hogy eléggé változatos a jövő év anyaga. Hiányossága: egyetlen mai élet problémáival foglalkozó új darab nem szerepel o kiadási tervben. Még lehet pótolni! Cl asznos kezdeményezésként javasolták a konferencián a me- gyei és járási könyvtárakban létesítendő műsortárakat. Va­lóban fontos, hogy a színjátszók könnyen hozzájussanak a jó szín­művekhez. Ezt a tényt ismertük fel Szabolcs-Szatmár megyében már két évvel ezelőtt, amikor létrehoztuk a megyei, a járási műsor­tárainkat, ahol a kölcsönzést végző könyvtárosok egyben műsor- tanácsadással is szolgálnak. • , ★ Nagy mértékben szolgálta a konferencia második főkérdését: a szakmai továbbképzést az Intézet Színjátszó Akadémiájának két didaktikai bemutatója. Kiváló szakemberek a színjátszóképzés és a rendezőképzés műhelytitkait szemléltették igen élvezetes és tanul­ságos formában. Feleletet kaptunk az oly sokat emlegetett ,,Ho- Cyan?u kérdésre. Nemcsak a kész eredmény szemlélése, az előző színjátszó konferenciák szakmai bemutatói hasznosak a mozgalom irányítói számára, hanem az a módszer is (és ez még talán fonto­sabb). melyeknek alkalmazásával elérjük a tökéletesebb színpadi alkotást. Ez volt újszerű a konferencián és ez emelte ki a hasonló konferenciák sorából, mert vizuális élmények is támogatták azokat az elvi problémákat, melyekről tárgyaltunk. Nyugtalanító volt szá­munkra a mozgalom legfontosabb munkásai: a rendezők szakmai to­vábbképzésének megoldatlansága. Egyhangú lelkesedéssel fogadfák a konferencia résztvevői, hogy az Intézet 1958. szeptemberében hat féléves akadémiai levelező oktatást indít. Ez nagy mértékben hoz­zájárul majd a mozgalom színvonal emelkedéséhez. Mi azt javasoltuk, hogy féléves előkészítő tanfolyamot szerve­zünk azok számára, akik a Színjátszó Akadémia levelező oktatásá­ban résztvesznek. Az előkészítő tanfolyam során színház es dráma­történeti előadásokat tartunk kéthetenként a TTIT-vel együtt, ha­vonta, pedig rendezői gyakorlati foglalkozásokat szervezünk, végül nyáron háromhetes bentlakásos színjátszó rendezői tanfolyamon ké­szítjük elő a levelező oktatásban résztvevő rendezőket, hogy meg­felelő alapismeretekkel rendelkezzenek a színvonalasnak ígérkező levelezőokíatás megkezdéséhez. TÓKEY karoly. cd rß&t'6<fl - kérd,él ♦ Százharmincöt évvel ezelőtt szü- } letett, s 1849. július 31-én már el ♦ is tűnt. S a Petőfivel fennmaradt ♦ írott emlékek legnagyobb részt ♦ veszendőbe ment. 1957, évben két nagyobb vállalkozás is elhagyta a nyomdát, amelyik a Petőfi em­lékeket regisztrálta, a Petőfi-kér- dés több-kevesebb részletét igye­kezett megvilágítani. Újévi vers Köszöntlek Újév! Tiéd im a pohár, tele borral, gyöngyöző arannyal. En így köszöntlek: borral és a dallal, s pogány szivemben ós Remény fogan. tiópihék. Almok. A jövő muzsikai, a úgy száll a csendes házsorok felelt, isheien, halkan, mint a képzelet... leng, leng, s lehull... Disznótorok kövér zamatja érzik, szürkés hajnalban makicvisitás. Farsangj jókedv, lagzik és borok, zsíros ebédek, kövér áldomás. ...Rügyjakadás, tavasz, szerelem, arany Kalászok, foszlós, új kenyer, ...(S nyarunk majd újra fonnyadt őszbe tér; december, havak, vén szelekó Figyelek. Csak szólanái, míg itt virrasztók! —■ mindebből, Újév, mit hozol? Friss hóval csendes, boldog áldást, jókedvet, lagzit, disznóvágást, az embereknek békét ós derűt? Fülel az éjjel. Sűrű, mély a csend. Hópihe zsong. Az Újév erre jár. Felállók én is: „Köszöntlek Újév! — legyen tiéd e borral telt pohár!” ..ft TORDAl FERRENC »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rendezzünk 1958-ban országos Rölesey-iinnepélyt a nagy költő halálozásának 120. évfordulóján Ezév augusztus 24-én lesz Köl­csey hálámnak 120. éves évfor­dulója. Ideje lenne, hogy e nagy költő emlékét, akit eftephetetien szálait fűznek össze megyénkkel, méltó módon megörökítsük. Alti Lsekén, Kölcsey alkotó éle lene.t e legfőbb színhelyén jár, elszo­morodott szívvel állapíthatja meg, hogy annak a kiváló költő­nek az emlékét, akinek nagy szi­ve pedig elsősorban a ooigozo népért dobogott, Lseke községe nem becsüli meg. Pedig Kölcsey az elsők között colt, aki a job­bágyfelszabadítást sürgette. Az elsők között állt, amikor megin­dítottak a nagyszerű küzdelmet, amely az 1848—49-es forradalom dicső napjaihoz vezetett. És mégis: Csekén, a hajdani Köl- csey-kúria helyén giz-gaz, trá­gyadomb, szenny, kivágott ne­mesfák törzseinek csonka sebei díszlenek, A mellette lévő elég stílusos épület pedig raktár, iro­da, műhely, csupa oly célokra használva, amelyek item valók ide, s ezelőtt még röviddel nem volt hírük-nyomuk, csalt egy­szerűen beköltöztek „Senki föld­jére.“ Feltétlenül szükséges lenne, hogy 1958 augusztusára Kölcsey- nek ott egy egyszerű mellszob­rot készíttessünk, elsősorban a község hozzájárulásával szük­séges lenne egy ottan megnyitandó állandó em­lékkiállítás, amelyhez megfelelő anyagot össze lehet szedni hely­ben és Nyíregyházán. Ennek az emlékkiállításnak áiiandó helyet kellene biztosítani, s éppen a fent említett, a Kölcsey-telken lévő kúriaszerű épület alkalmas lenne erre is, valamint, a község kívánsága szerűit, kultúrháznak is. (Eddig ugyanis kultúrház a moziépületben volt.) Nézetünk szerint ezt a régi házat társa­dalmi munkával rendbe lehetne hozni, a benn ük lakó irodákat vissza lehetne költöztetni eredeti helyükre, ahonnan jöttek. Ez az épület az előtte lévő térség par­kosításával méltó hely lenne a Kölcsey-emlékmúzeum számára, ha rendbehoznák. Vannak a köz­ségben lelkes pedagógusok, akik szívesen segítenének ennek a Kölesey-ügynek társadalmi moz­galommá való tételében és min­dent elkövetnének, hogy Cseke községének, de egész megyénk­nek e szégyenfoltját megszüntes­sék és végre méltó helyet bizto­sítanának nagy költőnknek, a Himnusz nagy írójának nemcsak a temetőben, hanem a nép élő szívében is. Becsüljük meg e nagy költő, megyénk nagy költője emlékét és tegyük ezt az emléket újra élő, ható erővé, megyénk hala­dó hagyományai között! M. O, A PETŐFI-EMLÉKEK első ! nagyarányú összegyűjtése 1860- j ban indult meg Pákh Albert fel* j hívására. A költő életének és ha* Iáiénak tanúi tömegestől jelent* keztek. Majd 1895-ben, Török Aurél cs 21 tagú bizottsága vég* zett megint széleskörű gyűjtésű Aztán volt még egy hasonlóan nagy vállalkozás: Hailer József 30 évig folytatott Petőfi hagyomány­gyűjtést, s a 2 szekrény és 12 láda tartalma lényegében feldől* gozatlanul, kihasználatlanul kalló­dott, majd pusztult el. DIENES ANDRÁS foglalkozott legtöbbet az utóbbi években Pető­fivel, s főleg Petőfi eltűnésének kérdése foglalkoztatta. Az elmúlt évben közzétett kutatási eredmé­nyei „A legendák Petőfije” című könyvében láttak napvilágot. Gyűjtésének alapja: eltérni min­den szokványos, hivatalos formá­tól, de személyesen kell utána jár­ni minden adatnak személyesen kell beszélni minden közlővel. Ugyan­akkor pontosan elhelyezni minden adatot, ellenőrizni és vizsgálni: ez a nagy feladat Dienes legendákat gyűjtött: jel­lemző dokumentumokat arra, hogy hogyan őrzi Petőfi emlékét a kö­zelmúlt és a ma magyar népe. Így lesz ez a kép lényegében más, mint az akadémikus életrajzok és monográfiák, Lehet, kevésbé adat­szerű, nem pontosan megfelelő a dokumentumoknak, de az élő Petőfit mutatja, aki nem a versek költője, hanem élő ember a ma­gyar nép emlékezetében bohóságai­val, furcsaságaival együtt. De hi­szen ezért beszél Dienes „legen­dákról \ Megyénket is bejárta Dienes, s kereste és megtalálta a matolcsi kurtakocsmában tanyázó Petőfit éppúgy, mint a nagyari tiszapar- ton elmélázó és fejében verset iorgató költőt is. VÁRKONYI NÁNDOR könyve egészen másféle, de lényegében kiegészítője ennek a Petőfi könyv­nek. Várkonyi Az üstökös csóvája című tanulmánya aprólékos pon- tosággai gyűjtötte össze a Petőfire vonatkozj hitelesnek minő­sített adatokat, adalékokat, ame­lyek segítségével szinte napról- napra, lépésról-lépésre nyomon követi nagy költőnk életét. Meg­vizsgálja a róla készített festmé­nyeket, szobrokat, bírálja azok hitelességét, s igyekszik eloszlatni olyan „legendákat”, amelyeknek nem találja meg a kellő, elfogad­ható alapját. Nagy táblázatokkal segíti az olvasót, hogy eligazodhas­son keresgélése, érdeklődése köz­ben. Az elmúlt esztendő nagy segít­séget adott ezzel a két könyvvel hogy a széleskörű olvasóközönség és a tudományos igénnyel kutaíé is megkaphassa a maga Petőfi* könyvét, s feleletet kaphasson né­hány érdekes Petőfi-kérdésre. Igen fontos lenne, hogy hasonló köny­vek jelenjenek meg más, nagy for,. radalmi lírikusunkról is, Aüyröl, József Attiláról, de irodalmunlt többi kiemelkedő alakjáról is. laskay károly

Next

/
Thumbnails
Contents