Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-05 / 4. szám
1958. január 5, vasárnap KELETMAGYARORSZÁG s Színjátszóink útja 1958-ban J elentős lépéssel haladtunk előre műkedvelő színjátszó mozgalmunk jobb és szervezettebb irányítása, szálúnál és szervezeti problémáinak megoldása terén. A Népművelési Intézet drámai osztálya Budapesten jól sikerült konferenciát rendezett a tanácsok szakelőadói es a legjobb rendezők számára. Megnyugtató jelenség, hogy egy esztendő alatt nemcsak talpra állt a mozgalom, hanem az ellenforradalmi tdoszaKhoz viszonyítva jelentős előrehaladást is tett, ★ Továbbra is az érdeklődés előterébe kell helyeznünk az állami irányítás elvet, a műsor-politika alakítását A májusi konferenciának is ez volt a főkérdése es az elkövetkezendő időszakban is ez lesz. Mert az állami irányítás nem szükreszabott időszakos feladat, amiről elmondhatjuk, hogy: „elvégeztük és befejeztük.” Ez állandó feladat. Az ellenforradalom egyik legfőbb kártevése éppen az állami irányítás szükségességének tagadása volt a színjátszó mozgalom területén is. Megnyugtató, hogy a közép és alsó szervek és a konferencia résztvevői is igénylik az állami irányítást és a műsor- politika ellenőrzését Náumk a vásárosnaményi járásban már művészeti tanácsot alakítottak hozzáértő társadalmi munkásokból. A megfelelő szakismerettel rendelkező kollektíva gondosan előkészítette a járás szmját&zó évadját. Kiválogatták a járás színjátszó együttesei számira a felkészültségükhöz és adottságaikhoz mert, számukra leg- • alkalmasabb színmüveket és ezeket adják a csoportok kezébe. Ez megkönnyíti a falusi színjátszó rendezők munkáját és elkerülhetővé válik a tervszerűtlen és spontán műsoranyagválasztás. Változatos lesz a járás műsorterve és bő alkalom nyílik a csereműsorok és vendégelőadások megszervezésére. Természetesen figyelemmel voltak a helyi igényekre és az ajánlott darabok elfogadása nem kötelező. Szem előtt tartották a műkedvelő színjátszás társadalmi jellegét. Persze, valószínű, sőt bizonyos, hogy követünk el majd hibát irányító munkánk során. De ilyenkor nem az a tennivaló, hogy elvess ök az állami irányítás elvét és gyakorlatát, hanem az, hogy felelős munkatársaink szakmai felkészültségét állandóan emeljük. Az állami apparátus megyei, járási szakelőadóinak széleskörű társadalmi tanácsadó aktívákra: irodalomszakos felügyelőkre, tanárokra kell támaszkodniok; Ezzel jelentős mértékben emelhetjük az állami irányítás színvonalát. ★ igen hasznos segédeszköznek bizonyult a Népművelési Inté- * zet kiadásában most megjelent: Műsortanácsadó, mely több, mint 300 egy és többfelvonáscs színmű és jelenet bő ismertetését tartalmazza. Örömmel fogadták az értekezlet résztvevői, hogy e több, mint 200 oldalas Műsortanácsadót követni fogja a további színműveket tartalmazó újabb kiadvány is. Többször hangoztattuk már, hogy az állami műsorkiadás, a helyes műsoranyag választás és a műsor-politika irányítása között szoros összefüggés van. Ezért fontos, hogy új kiadású színművek bőven álljanak a színjátszó együttesek rendelkezésére. Az 1958. évben ismét kiadósra kerül az Intézet szerkesztésében az újabb szín- műsorozat. Az előfizetési felhívás alapján megállapíthatjuk, hogy eléggé változatos a jövő év anyaga. Hiányossága: egyetlen mai élet problémáival foglalkozó új darab nem szerepel o kiadási tervben. Még lehet pótolni! Cl asznos kezdeményezésként javasolták a konferencián a me- gyei és járási könyvtárakban létesítendő műsortárakat. Valóban fontos, hogy a színjátszók könnyen hozzájussanak a jó színművekhez. Ezt a tényt ismertük fel Szabolcs-Szatmár megyében már két évvel ezelőtt, amikor létrehoztuk a megyei, a járási műsortárainkat, ahol a kölcsönzést végző könyvtárosok egyben műsor- tanácsadással is szolgálnak. • , ★ Nagy mértékben szolgálta a konferencia második főkérdését: a szakmai továbbképzést az Intézet Színjátszó Akadémiájának két didaktikai bemutatója. Kiváló szakemberek a színjátszóképzés és a rendezőképzés műhelytitkait szemléltették igen élvezetes és tanulságos formában. Feleletet kaptunk az oly sokat emlegetett ,,Ho- Cyan?u kérdésre. Nemcsak a kész eredmény szemlélése, az előző színjátszó konferenciák szakmai bemutatói hasznosak a mozgalom irányítói számára, hanem az a módszer is (és ez még talán fontosabb). melyeknek alkalmazásával elérjük a tökéletesebb színpadi alkotást. Ez volt újszerű a konferencián és ez emelte ki a hasonló konferenciák sorából, mert vizuális élmények is támogatták azokat az elvi problémákat, melyekről tárgyaltunk. Nyugtalanító volt számunkra a mozgalom legfontosabb munkásai: a rendezők szakmai továbbképzésének megoldatlansága. Egyhangú lelkesedéssel fogadfák a konferencia résztvevői, hogy az Intézet 1958. szeptemberében hat féléves akadémiai levelező oktatást indít. Ez nagy mértékben hozzájárul majd a mozgalom színvonal emelkedéséhez. Mi azt javasoltuk, hogy féléves előkészítő tanfolyamot szervezünk azok számára, akik a Színjátszó Akadémia levelező oktatásában résztvesznek. Az előkészítő tanfolyam során színház es drámatörténeti előadásokat tartunk kéthetenként a TTIT-vel együtt, havonta, pedig rendezői gyakorlati foglalkozásokat szervezünk, végül nyáron háromhetes bentlakásos színjátszó rendezői tanfolyamon készítjük elő a levelező oktatásban résztvevő rendezőket, hogy megfelelő alapismeretekkel rendelkezzenek a színvonalasnak ígérkező levelezőokíatás megkezdéséhez. TÓKEY karoly. cd rß&t'6<fl - kérd,él ♦ Százharmincöt évvel ezelőtt szü- } letett, s 1849. július 31-én már el ♦ is tűnt. S a Petőfivel fennmaradt ♦ írott emlékek legnagyobb részt ♦ veszendőbe ment. 1957, évben két nagyobb vállalkozás is elhagyta a nyomdát, amelyik a Petőfi emlékeket regisztrálta, a Petőfi-kér- dés több-kevesebb részletét igyekezett megvilágítani. Újévi vers Köszöntlek Újév! Tiéd im a pohár, tele borral, gyöngyöző arannyal. En így köszöntlek: borral és a dallal, s pogány szivemben ós Remény fogan. tiópihék. Almok. A jövő muzsikai, a úgy száll a csendes házsorok felelt, isheien, halkan, mint a képzelet... leng, leng, s lehull... Disznótorok kövér zamatja érzik, szürkés hajnalban makicvisitás. Farsangj jókedv, lagzik és borok, zsíros ebédek, kövér áldomás. ...Rügyjakadás, tavasz, szerelem, arany Kalászok, foszlós, új kenyer, ...(S nyarunk majd újra fonnyadt őszbe tér; december, havak, vén szelekó Figyelek. Csak szólanái, míg itt virrasztók! —■ mindebből, Újév, mit hozol? Friss hóval csendes, boldog áldást, jókedvet, lagzit, disznóvágást, az embereknek békét ós derűt? Fülel az éjjel. Sűrű, mély a csend. Hópihe zsong. Az Újév erre jár. Felállók én is: „Köszöntlek Újév! — legyen tiéd e borral telt pohár!” ..ft TORDAl FERRENC »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Rendezzünk 1958-ban országos Rölesey-iinnepélyt a nagy költő halálozásának 120. évfordulóján Ezév augusztus 24-én lesz Kölcsey hálámnak 120. éves évfordulója. Ideje lenne, hogy e nagy költő emlékét, akit eftephetetien szálait fűznek össze megyénkkel, méltó módon megörökítsük. Alti Lsekén, Kölcsey alkotó éle lene.t e legfőbb színhelyén jár, elszomorodott szívvel állapíthatja meg, hogy annak a kiváló költőnek az emlékét, akinek nagy szive pedig elsősorban a ooigozo népért dobogott, Lseke községe nem becsüli meg. Pedig Kölcsey az elsők között colt, aki a jobbágyfelszabadítást sürgette. Az elsők között állt, amikor megindítottak a nagyszerű küzdelmet, amely az 1848—49-es forradalom dicső napjaihoz vezetett. És mégis: Csekén, a hajdani Köl- csey-kúria helyén giz-gaz, trágyadomb, szenny, kivágott nemesfák törzseinek csonka sebei díszlenek, A mellette lévő elég stílusos épület pedig raktár, iroda, műhely, csupa oly célokra használva, amelyek item valók ide, s ezelőtt még röviddel nem volt hírük-nyomuk, csalt egyszerűen beköltöztek „Senki földjére.“ Feltétlenül szükséges lenne, hogy 1958 augusztusára Kölcsey- nek ott egy egyszerű mellszobrot készíttessünk, elsősorban a község hozzájárulásával szükséges lenne egy ottan megnyitandó állandó emlékkiállítás, amelyhez megfelelő anyagot össze lehet szedni helyben és Nyíregyházán. Ennek az emlékkiállításnak áiiandó helyet kellene biztosítani, s éppen a fent említett, a Kölcsey-telken lévő kúriaszerű épület alkalmas lenne erre is, valamint, a község kívánsága szerűit, kultúrháznak is. (Eddig ugyanis kultúrház a moziépületben volt.) Nézetünk szerint ezt a régi házat társadalmi munkával rendbe lehetne hozni, a benn ük lakó irodákat vissza lehetne költöztetni eredeti helyükre, ahonnan jöttek. Ez az épület az előtte lévő térség parkosításával méltó hely lenne a Kölcsey-emlékmúzeum számára, ha rendbehoznák. Vannak a községben lelkes pedagógusok, akik szívesen segítenének ennek a Kölesey-ügynek társadalmi mozgalommá való tételében és mindent elkövetnének, hogy Cseke községének, de egész megyénknek e szégyenfoltját megszüntessék és végre méltó helyet biztosítanának nagy költőnknek, a Himnusz nagy írójának nemcsak a temetőben, hanem a nép élő szívében is. Becsüljük meg e nagy költő, megyénk nagy költője emlékét és tegyük ezt az emléket újra élő, ható erővé, megyénk haladó hagyományai között! M. O, A PETŐFI-EMLÉKEK első ! nagyarányú összegyűjtése 1860- j ban indult meg Pákh Albert fel* j hívására. A költő életének és ha* Iáiénak tanúi tömegestől jelent* keztek. Majd 1895-ben, Török Aurél cs 21 tagú bizottsága vég* zett megint széleskörű gyűjtésű Aztán volt még egy hasonlóan nagy vállalkozás: Hailer József 30 évig folytatott Petőfi hagyománygyűjtést, s a 2 szekrény és 12 láda tartalma lényegében feldől* gozatlanul, kihasználatlanul kallódott, majd pusztult el. DIENES ANDRÁS foglalkozott legtöbbet az utóbbi években Petőfivel, s főleg Petőfi eltűnésének kérdése foglalkoztatta. Az elmúlt évben közzétett kutatási eredményei „A legendák Petőfije” című könyvében láttak napvilágot. Gyűjtésének alapja: eltérni minden szokványos, hivatalos formától, de személyesen kell utána járni minden adatnak személyesen kell beszélni minden közlővel. Ugyanakkor pontosan elhelyezni minden adatot, ellenőrizni és vizsgálni: ez a nagy feladat Dienes legendákat gyűjtött: jellemző dokumentumokat arra, hogy hogyan őrzi Petőfi emlékét a közelmúlt és a ma magyar népe. Így lesz ez a kép lényegében más, mint az akadémikus életrajzok és monográfiák, Lehet, kevésbé adatszerű, nem pontosan megfelelő a dokumentumoknak, de az élő Petőfit mutatja, aki nem a versek költője, hanem élő ember a magyar nép emlékezetében bohóságaival, furcsaságaival együtt. De hiszen ezért beszél Dienes „legendákról \ Megyénket is bejárta Dienes, s kereste és megtalálta a matolcsi kurtakocsmában tanyázó Petőfit éppúgy, mint a nagyari tiszapar- ton elmélázó és fejében verset iorgató költőt is. VÁRKONYI NÁNDOR könyve egészen másféle, de lényegében kiegészítője ennek a Petőfi könyvnek. Várkonyi Az üstökös csóvája című tanulmánya aprólékos pon- tosággai gyűjtötte össze a Petőfire vonatkozj hitelesnek minősített adatokat, adalékokat, amelyek segítségével szinte napról- napra, lépésról-lépésre nyomon követi nagy költőnk életét. Megvizsgálja a róla készített festményeket, szobrokat, bírálja azok hitelességét, s igyekszik eloszlatni olyan „legendákat”, amelyeknek nem találja meg a kellő, elfogadható alapját. Nagy táblázatokkal segíti az olvasót, hogy eligazodhasson keresgélése, érdeklődése közben. Az elmúlt esztendő nagy segítséget adott ezzel a két könyvvel hogy a széleskörű olvasóközönség és a tudományos igénnyel kutaíé is megkaphassa a maga Petőfi* könyvét, s feleletet kaphasson néhány érdekes Petőfi-kérdésre. Igen fontos lenne, hogy hasonló könyvek jelenjenek meg más, nagy for,. radalmi lírikusunkról is, Aüyröl, József Attiláról, de irodalmunlt többi kiemelkedő alakjáról is. laskay károly
