Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-26 / 22. szám

195*. -MNTTAR M. VASÁRNAP KELETMAGVARORSZÁG a *146,290 forint kerül felosztásra a Háziipari Szö vetkezet ben A megyei népművészeti ter­mékeket készítő szövetkezetét most újra szárnyára kapta a hír. Múlt évi jó munkájuk so­rán nemcsak szép és ízléses ter­mékeket adott a megyei és or­szágos kereskedelmünknek, a brüsszeli világkiállításnak, de nem volt hiba a mennyiséggel sem. Korábban többször hírt adtunk arról, hogy negyedévről- negyedévre emelték termelésü­ket. Jól sikerült az utolsó ne­gyed is, melynek során iöbb, mint 4.403 ezer forintnyi ter­meléssel fennállásuk óta a leg­nagyobb évi telesítményt. össze­sen 13 622.000 forintot értek el. Tiszta nyereségként egy millión felül könyveltek el maguk­nak, melynek 30 százalékát osz­talék formájában a mérlegzáró- közgyülésen osztják ki a dolgo­zóknak. Nemrég még eldugott, egész­ségleien helyiségben, egészen minimális nyereséggel dolgozott Hétfőn kezdik meg a Lottó tárgynyeremény kiadását A legutóbbi Lottó tárgy juta- tan .sorsoláson 346 szelvényt húztak ki a szerencsekerékből. A nyerteseknek — o Lottó rész­vételi szabályzat értelmében — január 20-ig be kell mutatniok a kisorsolt szelvényt a Sportfo­gadási és Lottó Igazgatóságnak. Ezek alapján az igazgatóságon már elkészítették a vásárlási utalványokat, amelyeket meg­küldték a nyerteseknek. a szövetkezet és ma már a múlt év jó munkájaként 346.290 fo­rintot osztanak szét a dolgozók között. Minden bizonnyal ezután még nagyobb odaadással szor­goskodnak majd a rr.esébeillő beregi keresztszemes és paszabi szőttes készítői. i zemi tanácsot választottak a Dlyírlugosi Állami Gazdaságban A hatalmas csomózóhelyjség- ben 350 ember gyűlt ősszé. Idő­sek, fiatalok, férfiak és nők: a Nyírlugosi Állami Gazdaság dogozók Nagy eseményre ké­szülnek, most került sor a gaz­daság üzemi tanácsának meg­választására. A gazdaság elmúlt évi eredményeivel foglalkozó beszámoló és az ismételten el­magyarázott üzemi tanácsi jog­kör ismertetése után került sor a választásra. A hivatalból je­löltekkel együtt 03 tanácstag kezébe helyezték a gazdaság sok problémájának a sorsát. Lesz tennivalója bőven az üzemi tanácsnak. A gazdasági beszámoló és néhány hozzászó­lás sok olyan kérdést vetett fel, amelyek megoldása az üzem eredményeit és a dolgozók ke­reseti lehetőségeit egyaránt ja­vítja. A feladat többet, jobbat, olcsóbban termeink Ha ez tör­ténik, akkor mód nyílik arra, hogy a dolgozók több bárt. több prémiumot és más, szociális és kulturális segítséget kapjanak. A gazdaság az elmúlt évben már eredményjavulással ter­melt s a legtöbb termék költ­sége a tervezett határokon belül mozgott. De még így is igen drágán állítanak elő egy mázsa gabonát, vagy egy kiló húst, te­jet, almát. Igen nagy feladat hárul az üzemi tanácsra a taka­rékosság terén is. Sok a gépek­nél az üresjárat. Gondosabban kell tárolni a műtrágyát s job­ban kihasználni a meglévő ön­töző-berendezéseket, Lehetne még sorolni, hogy az üzemi ta­nácsnak is feladata a munkaié gyelem megszilárdítása, a tár sadalmi vagyon védelme, ; munkásszállással kapcsolata teendők elvégeztetése és így to­vább. Az üzemi tanácsnak kell fel karolnia az újítások ügyét, meri az ésszerűsítések is . a terme lés növelését, a munka köny nyebb végzését segítik. Az üze mi tanács hatáskörébe tartozc ellenőrzési, véleményezési és döntési jogkör biztosítja szakszervezeti bizottságon belül a dolgozók érdekvédelmét s mó dot ad arra, hogy a nyírlugos dolgozók gazdái, a temne'ésben érdekelt gazdái legyenek üze­müknek. Félre az elzárkózással! Nem tudni miért, de húzódoz­nak a cigányok felvételétől a besenyődi termelőszövetkezet­ben. Jelentkező pedig sok van, hisz a községben lakó cigánycsa­ládok jórésze, már hajlamos ar­ra, hogy az új életet válassza. Hogy mást ne mondjunk, a fel­vételre jelentkezők már a do­hány csomózásnál is segítettek, méghozzá szorgalmas és kifogás­talan munkával. Lehet, hogy a tagság azt gon­dolja: a cigány családok kezé­ben másképpen, vagy épp sután áll a kapa. Persze az ilyesmi is előfordulhat, vagyhogy még kö­zelebb jussunk az igazsághoz; a szorgalom sem mindenkinél egy­forma. Azonban gondoljanak csak a besenyődiek arra, hogy a mi sorainkban is vannak dolog- kerülők, munkahalogatók, így az általánosítás és egyoldalú bizal­matlanság mindenképpen káros lenne. Különben a szövetkezet­nek is van alapszabályzata, amelyet bármikor alkalmazhat­nak akkor, ha a belépetlek va­lamelyike méltatlan az előlege­zett bizalomra. Félre hát Besenyődön is az el- zárkózottsággal! Legyenek a szö­vetkezet tagjai előrelátóbbak és rugalmasabbak, Vegyék csak fel bátran a jelentkező cigány csa­ládokat, formálják, segítsék ' és neveljék őket, meglátják ezzel a közösség is erősebb lesz és rá­adásul a megkülönböztetés jég­csapja is felolvad! Véradók találkozója Kedves összejövetelt rendez­nék februárban Nyíregyházán A városi Vöröskereszt titkár­sága körülbelül kétszáz városi véradót hív meg baráti talál­kozóra és műsoros estre. A ta­lálkozóra meghívják azokat is, akik betegségük. folytán vért kaptak és felgyógyulásukat a véradóknak köszönhetik. Ezen a találkozón oklevéllel és kitüntetéssel jutalmazzák meg á többszörös és kiváló véradókat. «9 ítélet as „álomporos“ betörők „A nyitott ablakokat és más kedvező lehetőségeket kihasz­nálva az utóbbi két hétben sok besurranásos tolvajlást követ­tek el Nyíregyházán. A tettesek főleg a pénz és értéktárgy gyors szerzésére specializálták magukat. A legtöbb lopás álta­lában ablakon át történik, ami­kor a tulajdonosok szórakoznak, vagy alszanak.. •” „A fenti hír­rel kapcsolatban egyébként olyan vélemény is elterjedt a városban, hogy a tolvajok álom­porral és más kábítószerrel dol­goznak. Az ilyen szóbeszéd csak a fantázia szüleménye. Mint már az előzőkben is utaltunk rá, a fosztogatók épp a lakosság könnyelműségét használják ki, vagyis újból igazolják azt a jó magyar közmondást: „Alkalom szüli a tolvajt”. Ezt írtuk a múlt év augusz­tus 28-i számunkban, s azóta tüzetes vizsgálat derített fényt az ismeretlen tolvajok kilétére. A rendőrség elfogta a besurra- ná-os tolvajlások tetteseit. A fosztogatók: Bodnár István 20 3 évre ítélték a sikkasztó A nyíregyházi járásbíróság a napokban hirdetett ítéletet Gerda József, a lakástextilbolt volt vezetője ellen társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás, üzletszerű árdrágító üzérkedés és egyrendbeli csa­lás miatt. Gerda, — mint már erről beszámoltunk — több, mint 58 ezer forint értékű lakás­textilt sikkasztott el és a mutat­kozó hiány fedezésére sorozatos árdrágítást követett el, nagy­mértékben megkárosította a jó­hiszemű vevőket. A járásbíróság Gerdát 3 évi ügyében éves foglalkozás nélküli egyéne Rácz Sándor 21 éves MÁV al­kalmazott. A bűnözőkről az is kiderült, hogy szenvedelyes kártyások voltak, a postás klub­ban egy-egy este ezreket veszí­tettek s ezért választották a. pénzszerzésnek ezt a módját. A nyomozás során helyszíni vizs­gálatot tartottak és lejátszanék a besurranásokat. Az egyik ilyen helyszíni vizsgálat után. Bodnár, a hidegvérű bűnöző fölényességével odaszólt az ut­cán összesereglett fiataloknak^ — Srácok, jövőre itt találko­zunk ... ! Do a számításába hiba csú- szot be mert a Megyei Bíróság 23 rendbeli lopást bizonyított be, mely közül húszat Ilácz- czal, tolvajszövetségben, hármat pedig önállóan követett el. Ezért a bíróság Bodnár Istvánt négy cs fél évi, Rácz Sándort három évi börtönbüntetésre Ítélte. Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, az elítéltek pe­dig enyhítésért fellebbeztek. lakástextiibolt vezetőjét börtönre, mint főbüntetésre, rr mellékbüntetésként aktív és passzív választójogaitól, foglal­kozásától, közszolgálati állásban való alkalmaztatásától, közfel­adatokra kijelölhető személyek jegyzékébe való felvételétől 3 évre eltiltotta, továbbá 3600 fo­rint vagyonelkobzásra ítélte. A bíróság ítéleté megállapította, hogy a lakástextilboltban felü­letesen végeztek el a leltározá­sokat. Felelősség terheli a Kis­kereskedelmi Vállalat vezetősé­gét is az ellenőrzés, hiányos (n megbízhatatlan volta miatt. Feloszlik az amerikai K u-Klux-K la n Dunedin (Florida), (Reu- szervezet főnöke bejelentet­tel-). William Hendrix, az te, hogy a szervezetet íei; amerikai Ku-Klux-Klan- fogják oszlatni, de egyes1 Kedv 'es Jóska Bátyúm ! U'lnézést kérek kétszeresen is: ■ ■L/ először azért, hogy a veze­ték nevét nem tudom, másodszor, hogy így az újság nasá.jain szo­lok Magához. Mind a két dolog- vak egy oka van: nem volt Hónk megismerkedni egymástól, mert beszélgető társivp1 együtt a má- riapócsi állomáson leszálltak a vonatról én meg tovább utaztam. Beszélgetésükbe is csak Sémién után kapcsolódtam, így a vélemé­nyemet sem tudtam elmondani. Ezért írom e néhány soros levél­két. Bizonyára emlékszik még rá. arról beszélgettek, hogy a rádió már újra sokat beszél a term Hő­szövetkezetekről, az újságok is többet írnak és a legutóbbi ta­nácsülésen már az elnök is bele­vette a beszédébe a helyi szövet­kezet eredményeit. Jósve. Bátyám ezt helytelenítette. ,.Ha megérik az alma, lehull az magától is” — mondta bölcselkedve a beszélgető társának. Majd később azt mondta, hogy savanyú az az alma. amit szakítanak. Beszédükben akár az almáról, akár — nevezzük névén — egyéni parasztról van is szó. van igaz- Ság. Korán leszakítani az almát tényleg káros, mert az savanyú lesz. Azonban az alma sem mind egyszerre érik. Júniustól égé-zen októberig mindennap nyúlhatunk a fára. Minden hasonlat sántít egy kicsit, de már ha az almáról példálózott Jóska Bátyám, én az­zal folytatom tovább. A gondos gazda zölden nem szakit almát, de azt sem várja meg, hogy földrehulljon a szép termés, mert akkor meg törődött lesz. Azt is tudom, hogy ott Kisléta. Máriapócs környékén 1932—53 táján néhány egyénileg dolgozó parasztot — maradjunk a példá­nál — „éretlenül” vittek a szö­vetkezetbe, Ez azonban már a múlté. Szabolcs-Szatmár 260 szö­vetkezetében ma egyetlen tagot sem léptetnek be erőszakkal. Ezt a jövőben sem akarja senki. Vi­szont az egyénileg dolgozó pa­rasztok érdekében kötelességünk­nek tartjuk, hogy elmondjuk mi­ként boldogulnak <j szövetkezeti tagok. A szavukból úgy vettem ki- hogy mind a ketten kislétai egyé­nileg dolgozó parasztok. Lehet, hogy maguk mind a ketten olyan jól gazdálkodnak, hogy jelentig még lépést tudnak tartani a ter­melőszövetkezettel. Egyet azonban tudok, hogy általában Kislétán már igen lemaradtak az egyéni parasztok a szövetkezet mögött. Például búzából három mázsával, rozsból egy mázsával, burgonyá­ból 60 mázsával többet termelt a Rákóczi TSZ, mint a községi át­lag. Azt is jó ha tudják az egyéni parasztok, hogy ebből a szép termésből mit visznek haza a ta- gck. Ott, Kislétán Bán Albertiéi, vagy Laza Györggyel kevés egyéni paraszt veheti fel a ver­senyt, hiszen a háztájin kívül mind a kelten több, mint 50.000 forintot vittek haza tisztán. Olyan 16—17 éves’lányok, mint Mikő Erzsébet, Bán Margit Só—90 fo­rintos napi jövedelemre tettek szert.. A termelőszövetkezetek, ha jól hasznosítják a nagyüzem adta le­hetőségeket, évről-évre mind na­gyobb távolságra hagyják maguk mögött az egyéni parasztokat. Mi nem akarjuk azt, hogy csak ak­kor vegyék ezt észre, amikor mar igen nagy lesz a távolság. A. kez­deti eredményeket már most el­mondjuk, nehogy azzal vádolja­nak majd később, hogy ti erről nem szóltatok, hogy milyen élet ven a termelőszövetkezetben. Visszatérve az alma példához, mi szakítani egyáltalán nem aka­runk senkit, de amikor „érett” szívesen vesszük, ha a saját és a leözösség érdekében is a terme­lőszövetkezetbe lép, mert a pa­raszti felemelkedésnek ez az egyetlen útja. „Éretté" pedig úgy válhatnak könnyebben, ha meg­ismerkednek a termelőszövetke­zetek életével, ehhez pedig az kell, hogy beszéljünk róla. Nem árulunk zsákbamacskát: célunk — még egyszer hangsúlyozva — a nagyüzemi gazdálkodás megte­remtése szövetkezeti úton, ezért beszélünk hát többet a termelő­szövetkezeti mozgalomról a ma­guk érdekében is Jóska Bátyám. Még egyszer elnézését kérem a zavarkodásért, 1 tisztelettel: , Csikós Balázs körzetei továbbra is fenn­maradnak „Nemzeti Ke­resztény Egyház” néven. Hendrix elmondotta, hogy a szervezet tagjait utasítot­ták jelvényeik és előírt vi­seletűk elpusztítására. Rá­mutatott, hogy a Ku-Klux- Klan :gen sok csoport ja éles ellentétben áll egymássá!, így például az az összeütkö­zés, amely az észak karol i- nai Lubertonban zajlott le a múlt szombaton, amikor a Ku-Klux-Klan egy gyű­lését indiánok szétzavar­ták, „egymás ellen küzdő Ku-Klux-Klan csoportok műve volt1’. A Ku-Klux-Klan nevű titkos szervezetet eredeti­leg Eszcik-Amerika déli ál­lamaiban alapították a pol­gárháború után 1865-ben u felszabadított négerek ter­rorizálására. 1915-ben újjá­született a szervezet és a •..iiaDoru alatt min; szélsőséges nacionalista, négereilénes, antiszemi1,4 és katolikus-ellenes szövetség működött. Tagjainak lé« szá­mát egy időben Két miiuóra becsültek, de ma bi :onyta- lan a iétszám. Mint i-mere- tes, a csuklyát viselő titkos szervezet figyelmeztető jele* az cgő «ereszt. T. N. József egyénileg dogozó paraszt Ajánlott Kisléta

Next

/
Thumbnails
Contents