Kelet-Magyarország, 1958. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-26 / 22. szám
KELPT-MAGYARORSZÁG 1958. JANUÁR 26, VASÁRNAP A békés egymás mellett élésről és a háború elkerülhetőségéről Pártoktatási it. 4 moszkvai békekiáltvány drámai kérdése végig hullámzott az egész világon: „Mi lesz holnap, egy hónap múlva, egy év múlva? Talán újra a háború tüze pusztítja el hazánkat, a mindent megsemmisítő atom- és hidrogénbombák pedig a mi és gyermekeink váratlan halálát okozzák.” Világszerte embermilliók kérdezik: vajon a két szörnyűséges világháború után jön-e egy még szörnyűségesebb harmadik is? Az emberek, akik egyre jobban diadalmaskodnak a természet titkai felelt, akik ma már a csillagokat környékezik — amint a szputnyikok igazolják — ne tudnák saját pusztulásukat meggátolni? Elkerülhetetlenek-e továbbra is az új háborúk? Az SZKP XX. kongresszusa az új történelmi körülmények között újra megvilágította, illetve továbbfejlesztette a háborúk elkerü’hetetlenségére vonatkozó lenini tanítást. Ezzel perspektívát és fegyvert adott a békeharcosok kezébe, mert igenis megvan a háborúk elhárításának lehetősége napjainkban Mit tanított Lenin? Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka c. müvében többek között azt írja, hogy az imperialista „szövetségek szükségszerűen csak a háborúk közti lélekzet- vételnyi szünetek.” Az Európai Egyesült Államok jelszaváról szóló írásában ezt olvashatjuk: „A kapitalizmusban időnként a megzavart egyensúly helyreállítására nincs más eszköz, mint a válságok az iparban, a háborúk a politikában.” Lenin ezekkel és több más hasonló megál- lapitásaival azt a marxista-leninista léteit bizonyította, hogy amíg fennáll az imperializmus, elkerülhetetlenek a háborúk. Tudni kell azonban, hogy ezt a tételt akkor dolgozták ki, amikor az imperializmus mindent átfogó világrend-szer volt. A tétel érvényességét a két világháború időszaka igazolta. Az SZKP XX. kongresszusán megállapítást nyert, hogy korábban az imperializmus idején kirobbanó háborúknak csak egyik oldalát, a gazdasági alapját vették csupán szemügyre. „Ez azonban nem elég — mondja a kongresszusi beszámoló. A háború nemcsak gazdasági jelenség Abban a kérdésben, hogy lesz-e háború vagy nem. nagy jelentősége van az osztályerők, a politikai erők viszonyának, az emberek szervezettségének és tudatos akaratának. Mi több, bizonyos körülmények között a haladó társadalmi és politikai erők harcának döntő szerepe lehet ebben a kérdésben.” Az eddigiekből nyilvánvalóan következik, hogy az imperializmus fennállása idején a háború lehetőségeinek vizsgálatánál a gazdasági oldal mellett a társadalmi és politikai oldalt is figyelembe kell venni. A második világháború végéig az volt a helyzet, hogy a háborúban nem érdekelt és a náború ellen fellépő erők nem voltak kellően megszervezve, igy nem állt módjuitban a háborúk elhárítása. Ismeretes, hogy az első világháború előtt a II. Internationale vezérei szétforgácsolták a nemzetközi munkás- osztály erejét és elárulták céljait. Ilyen módon a háborús törekvésekkel szemben nem tudott hatni a oékére való törekvés és az első világháború kirobbant. A háború végén azonban létrejött a Szovjetunió és a második világháború küszöbén szocialista nagyhatalomként egyedül képviselt aktív és következetes bérpolitikát. A háború elkerülhetetlenségéről szóló tétel mégis érvényben maradt akkor is, mert a többi nagynatalom ösztönözte az agresszorokat. a kapitalista országok munkásmozgalmában pedig a jobboldali szociáldemokraták idéztek elő szakadást. A Szovjetunió magános szigetként állt a kapitalizmus tengerében és bár a fasizmus elleni küzdelemben érlelődött a ..másik" oldal is, a nem gazdasági alap, segédanyag: A ncmzctkÖKÍ ekkor még nem volt elég erős a második világháború kitörésének megakadályozására. Erre az időszakra tehát érvényes volt a háború elkerülhetetlenségéről szóló tanítás. Mi történt a I!. világháború után? A második világháború után azonban azok az erők, amelyek a fasizmus elleni küzdelem során érlelődtek meg, olyan méretűvé fejlődtek és olyan irányban hatottak, hogy a régi lenini tanítás módosulásáról, illetve a kapitalista világ- rendszer törvényszerűségeinek korlátoz- hatóságáról lehet beszélni. Mi történt voltaképpen? A Szovjetuniónak a fasizmus felett aratott felszabadító győzelme folytán egy sor ország kivált az imperializmus láncából. Ennek következtében az imperializmus gazdasági alapja leszűkült. E leszűkült gazdasági alapon a kapitalizmus törvényszerűségei még mindig hatnak, sőt a tőkés országok egyenlőtlen fejlődése — mint a háborúk egyik kiváltó tényezője — is fennáll. Az összébb zsugorodott anyagi bázison az imperializmus általános válsága fokozottabban érlelődik. Erre vall a legnagyobb tőkés országok soha nem ismert méretű fegyverkezése és az olyan széleskörű háborús paktumok összeesz- kábálása, mint a NATO, SEATO stb. Bizonyos fokig ellentmondásnak tűnik, hogy éppen most beszélünk a háborúk elkerülhetőségéről, amikor az imperializmus a legnagyobb fokú szervezettséggel és erővel készül a háborúra. De ez nem ellentmondás, hanem reális és józan — egyrészt objektív törvényszerűségen alapuló — lehetőség. A békekiálí- vánv helyesen mondja: ,Mi a kommunista és a munkáspártok képviselői a népek sorsáért való felelősségünk tudatában kijelentjük: a háború nem elkerülhetetlen, a háborút meg lehet akadályozni. a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni.” Melyek azok az objektív és szubjektív okok. amelyek lehetővé teszik a háborúk elhárítását, megakadályozását? A háború ellen ható tényezők 1. A SZOCIALIZMUS VILÁGTÁBORA a legdöntőbb objektív, történelmi, társadalmi és politikai tényező. A szocialista államcsoport — elsősorban a Szovjetunió — létrejötte után a történelemben páratlan gyorsasággal fejlődött és hatalmas erővé vált. A Szovjetunió egész iparának össztermelése az 1913-as termelésnek 33-szorosa, ezen belül a termelő- eszközök termelése 74-szeresáre ugrott. Amerikának 1946—1955-ig csupán 50 százalékkal, ugyanezen időszakban a Szovjetuniónak több, mint négyszeresére emelkedett az ipari termelése. Egyes területeken máris túlszárnyalta az amerikai termelési szintet (búza, faanyag, cukor stb.) A következő években pedig a legfőbb közszükségleti cikkekben (hús, tej és vaj) az egy főre eső termelés vonalán minden valószínűség szerint út51 éri az USA-t. A Szovjetunió Kommunista Pártja és Minisztertanácsa a szovjet mezőgazdasági dolgozókhoz szóló felhívásában (lásd Népszabadság 1958. I. 32. számában!) bejelentette, hogy az egy főre eső tejtermelésben mar ebben az évben utolérik Amerikát. Kína szocialista forrada'mának győzelme óta 6-szorosára emelte ipari termelését és közel van ahhoz, hogy egyik legnagyobb ipari nagyhatalommá váljon. A többi szocializmust építő állam a háború előttihez képest 2—3-szorosára fokozta ipari termelését. A szocialista országok között igen szoros gazdasági, műszaki és más kapcsolat alakult ki, amelyeknek keretében fokozódik a kooperáció és az egyes országok egészséges, sajátságaiknak mejhclrzet néhány kérdése e. felelő profilirozása. Főleg a Szovjetunióban az automatizálás növelése, az atomenergia békés célokra való felhasználása, erőművek létesítése stb. a szocialista országok hasonló létesítményeivel együtt olyan objektív gazdasági alapot és erűt képez, amelyre a béke eró'i szilárdan támaszkodhatnak a h.iborií elhárításáért folyó harcban. A szocialista tábor ütőképes katonai potenciálja, tudományos és technikai eredményei, legkorszerűbben fe’szerelt hadereje (atom-, hidregénfegyverek birtoklása, interkontinentális rakétalöve- dókek stb.) meggondolásra késztetheti a háborús hisztériát keltőket. — Természetesen a szocialista tábor csak megtámadása esetén, végszükségben, védekezésül és kényszerhelyzetben vetné be e fegyvereket, »okkal inkább él a megegyezést sürgető javaslatokkal, a békés tárgyalások módszereivel semmint a háború módszereivel. Ezt bizonyítja a szocialista tábor eddigi külpolitikájának számtalan ténye, például Bulganyin elvtárs újévi üzenete is az egyes kormányfőkhöz, amelyben legmagasabb szintű tanácskozást javasol a vitás nemzetközi kérdések békés megoldására. A szocialista országok egységes fellépése a nemzetközi kérdésekben (leszerelés, európai kollektív biztonság, német kérdést stb.) cs védelmi szerződései (varsói szerződés, szovjet-kínai kölcsönös segély- nyújtási egyezmény stb.) agresszió esetére igen hatalmas erőt jelent, amely a megfogyatkozott kapitalista rendszer teljes széthullását eredményezné. A szocialista tábor országainak kommunista pártjai — azok vezető és irányító ereje igen fontos tényező a háború elhárításában. Ha országaikban helyesen vezetik a szocializmus építését, ha a dolgozók zömét felsorakoztatják a béke védelmére, akkor* a világ békeharcosainak vezető magját kovácsolják egybe. Számunkra ez nagy tanulságot jelent 1936- ban az ellenség először pártunk ellen tört, hogy azt szétzúzza, népünket az imperialisták láncához kapcsolják vissza, ahol ml már keserves tapasztalatokat szereztünk. Kevés híján háborús tűzfe- s*zekké vált hazánk. Éppen a szocialista tábor baráti segítségének és erejének köszönhető, hogy ez nem következett be. A szocialista tábor kommunista pártjainak moszkvai nyilatkozata is fényes bizonyítéka annak, hogy a szocializmus építésének vezérkara egyben a békés egymás mellett élésnek és a háború elhárításának is legkövetkezetesebb élharcosa. 2. A „BÉKE ÖVEZET”, vagy „SEMLEGES ÖVEZET” országairól és a kapitalista országok egyenlőtlen fejlődésiből adódó belső ellentétek kihasználásáról a cilík első részében elmondottak ide is vonatkoznak. Az új nemzeti államok érdekellentétei volt gyarmatosítóikkal, a háborús törekvésekkel szemben a béke erőit növelik. Sőt a főbb kapitalista országok némelyike egy-egy adott esetben nem mindig támogatja az USA háborús politikáját. így vo't lehetséges például Anglia, Franciaország, Olaszország stb. segítségével megá lltam a koreai és az indok nai imperialista agressziót, amely akkor könnyen világháborúra vezethetett volna. 3. A NEMZETKÖZI PROLETÄR- MOZGALOiVI napjainkban óriási erővé vált. A kapitálisig országok kommunista és szakszervezeti mozgalmai az utóbbi 10—12 esztendőben jelentősen megnövekedtek. A Szakszervezeti Világszövetség IV. Világkongresszusa például közel 100 millió szervezett munkás nevében jelentette ki. hogy fő feladata a béke megvédése. Nyugat-Európában feltűnően erősödik a népfront-mozgalom. A munkásegységre való törekvés és a különböző akcióegység számtalan példája tapasztalható ma szerte a világon. A Szocialista Intcrnacionálé V. bécsi témakörhöz kongresszusa tavaly állást foglalt mindenféle agresszió ellen. A német szociáldemokraták zöme ellenzi a nyugatnémet hadsereg atomfegyverekkel való ellátását. Olaszországban Nenni szocialista pártja egyetért a kommunistákkal abban, hogy Olaszország nyilvánítsa ki „.atomsemlegességét”, ami a lengyel Rapacki- terv kiszélesítését jelentené. Nagyfokú a munkásegységre való törekvés az utóbbi időben Franciaországban, Angliában és Japánban is. Ez különösen fontos kérdés, mert mindkét világháború létrejöttében jelentős szerepe volt a munkásegység! hiányának. A munkásosztály egysége az: a cement napjainkban, amelyre alapozni' lehet a szélesebb nemzeti, népi egységet1 a háború elleni harcban. 4. A NEMZETKÖZI BÉKEMOZGA1-OM, ifjúsági és nőmozgalom számára óriási jelentőségű a háború elhárításának lehetőségéről szóló tanítás. A háború elkerülhetetlenségének tudata kétségtelenül nehézségeket jelentett a békéimre terjedésében. Az új fogalmazás azonban új rétegeket és új tömegeket mozgat meg. Gondoljunk csak a múlt évi moszkvai VIT-re, ahol eddig legnagyobb számban gyűltek össze a fiatalok a világ minden tájáról és foglaltak állást a béke ügye mellett. Vagy gondoljunk a lapot legutóbbi jelentéseire, amelyek a 9.000 tudós tiltakozását fejezik ki a II-bomba- kísérletek ellen. Az új fogalmazás elősegíti a diplomáciai harcot is, amely a békeharc legrugalmasabb formája. Az an-; goi békebizottság például levélben sürgeti kormányát: szüntesse meg az atom-; bombával felszerelt repülőgépek őrjáratát Anglia felett. Nem lehet vitás, hogy azok az erők, amelyek képesek a két tábor közötti háborúk elhárítására, az imperialisták egymás közötti háborúit is akadályozzak. (Főleg az egyes országok forradalmi osztályerői és a békemozgalom.) A tanulságok összefoglalása Az elmondottak bizonyítják, hogy a régi alap mellett új alap jött létre, a szocialista alap, amely a régi törvényszerűséget korlátozza. A két a ap egymáshoz vaió viszonyára jellemző, hogy a kapitalista alap gyengülő tendenciájú, a szocialista alap erősödő tendenciájú. A kapitalista alap csak az imperializmus megsemmisítésével szűnik meg hatni s addig fel náll a háború lehetősége is. A szocialista alapon létrejött új objektív és szubjektív ellensúlyozó erők azonban ma már olyan erősek, hogy az új háborúk elháríthatok, nem végzetszerüek többé. Az új történelmi helyzetben megfogalmazott tan. tás nem jelentheti azt, hogy az új háborúk elhárítana automatikusan érvényesül. A meglévő monopolista reakciós erők profitjuk biztosítása érdekében továbbra is a háborúk kirob-. hántásán fáradoznak, hiszen a fegyverkezési hajsza csakis nekik jövedelmező, a tömegeknek pedig egyre nagyobb terhet1 jelent. Ezért fokozottan legyünk éberek és álljunk készen gyakorlatilag is, elvileg is a békeharcra. Mit jelent ez? Elsősorban álijuk meg a helyünket a békés gazdasági versengésben, mindennapi termelő munkánkban, kl-ki munkahelyén. 3 éves tervünk végrehajtása — a belterjes gazdálkodás megvalósítása — nehéz,de egyben vonzó feladatokat ró ránk. Iparunk, mezőgazd; súgunk, kereskedelmünk eredményeinek fokozása, a takarékosság, a gazdaságosság követelményeinek megvalósítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezése, terveink végrehajtása mennyiségileg és minőségileg eredményezze a népjóié’, emelését, fölényünket a kapitalista rendszerrel szemben, jó hírnevünket külföldön (főleg exportcikkeink útján). Mindemellett hadseregünk is álljon készen* hazánk védelmébe a veszély óráiban. A békés egymás mellett élés és a háború elleni békeharc nem jelent fegyverletételt ideológiai sikon a burzsoá és ellenséges nézetekkel szemben. Tanuljunk, képezzük magunkat, hogy eredményesebben küzdhessünk a nacionalizmus, a sovinizmus, a revízionizmus és a dog- matizmus ellen. Minél jobban végezzük egyenlőn t munkánkat, annál erősebb lesz összességéber a béke tábora, annál nagyobb biztosíték lesz arra, hogy nem lesz új háború, 7a,Kai Antal,
